Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-02 / 27. szám

6 BÉKÉS 1911. julius 2. rontotta a hatást, hogy a súgóval állandóan bajuk volt a szereplőknek, másrészt pedig a zenekar nem volt az énekkel egybevágó. Egyébként a többiek ügyesen mozogtak a különben látványos darabban. Viola, az alföldi haramia. Ez a vasárnap esti előadásul ment énekes népszínmű nem kisebb szerzők müve, mint báró Eötvös Józsif (kinek a „Falu jegyzője“ cimü re­gényéből van átalakítva színdarabbá) és Szigeti József (aki az átalakítást végezte). A szerzők iránti kegyeletből nem fogjuk aprólékosan bírálni a kor- történeti jelentőséggel és annak idején nagyszabású irányitó hatással birt szinmü előadását Legyen elég annyi, hogy a szinazgatónak helyes érzéke volt az, ami elénk hozta ezt a darabot. Történelmi irodalmunk iránt érdeklődni hazafias, komoly köte­lességünk. Már csak ebből a szempontból is igaz benső örömmel és élvezettel néztük végig az elő­adást, amely különben sikerült összhatással folyt le, A kis szökevény. Eleven, mozgalmas darab, szép, kedves me­lódiákkal, táncokkal, folyton változó színnel és je­lenetekkel. A világjáró angol nyughatatlansága, vál­tozatosságot kedvelő természete nyilatkozik benne. A színpadon folytonosan és tömegesen járnak az emberek, akik között Felhő Rózsi viszi a főszere­pet s az ő szökése a zárdából és sorsa a szökése után a darab tulajdonképeni tárgya. Kedves, eleven játékkal tette élvezetessé az előadást Nagyon ügyes volt a vándor utcai énekesek csoportja Azok kö­zött Lendvai Mici (Carmeneita) Ízléses toilettjével tűnt fel. Nyárai (jockey) jókedvűen mókázott. Nagy Dezső összevágó játékot produkált, mint szerzetes és Miliő kedves komikummal adta a Cook ügynökét. A legbájosabb és legcsinosabb szoba­leány szerepében pedig kitűnő volt Békefiné Sümegi Ödön csinos gavallér volt és Virágháty jól masz­kírozta az esetlen tudós bogarászt Bábjáték. Kedden este ment Lugossy Béla jutalomjáté­kául ez a régies, egyszerű vígjáték. Tizenöt évvel ezelőtt a közönség bizonyára nagyszerű élvezettel hallgatta volna végig, a mai raffmált ízlésű korban azonban már sem szellemesnek, sem mélyen járó­nak, sem mulatságosnak nem lehet találni azokhoz a darabokhoz képest, amelyekhez szokva vagyunk. Az előadás jó volt annyira, amennyire a színdarab említett jellege szerint jó lehetett. Lugossy Béla jó- tehetségű színész és fejlődési fokozatain keresztül sok sikert fog aratni. Ez idő szerint azonban nem a társalgási szerepek azok, amelyekben a legtelje sebben érvényesül. A Bábjátékban Montklars márkit ugyan komoly igyekezettel adta, de a Sárga liliom­ban és a Szent ligetben sokkal jobbnak láttuk őt. E darabok szerepeiben kitűnő alakítást nyújtott, mig a jutatomjátékául választott színdarabban el­játszott szerepéről csak azt mondhatjuk : elég jó alakítás. Ovációban volt része. A zsinorpa-dlásról virágeső hullott, ugyanonnan koszorút bocsátottak le és még két virágcsokrot is kapott. Kende Paula a másik főszereplő szintén minden kvalitását öss'e- szedte. hogy az előadott darab hiányosságát el­tüntesse. Oláh Ferenc sikerült, komoly játékkal sietett a többiek segítségére Mihó öntudatlannak látszó humoros játékával minden megjelenésekor megnevetette a közönséget, lovolgyi Margitot és Sziics Irént is örömmel hallgatta a közönség A többi szereplők szintén mindent megtettek arra, amit az előadás végre is elért, hogy tudnillik a darab unalmasságát' nem nagyon éreztük a játék jósága révén Hércegkisasszony. Nagy Aranka ügyes darabot választott juta­lomjátékául. Találóan nevezte el szerzője regényes operettnek, mert valóban, mintha egy finomabb ki­adású rabló regény elevenednék meg előttünk a színpadon. Története is van, még pedig kedves, a darab azonkívül csupa látványosság. A második felvonás sziklás hegyv déken, a rablófőnök fészké­ben folyik le, a harmadik felvonás pedig úgy, hogy a színpad egy hadihajó fedélzetét ábrázolja. Mint általában az operettekben, úgy e darabban sem sok tér nyílott az alakitó szinmüvészetre. Azért operett: kisopera a neve, mert hiszen a zenei rész benne a fő és túlnyomó. Lehárnak ebben az operettben nyilvánuló zenei motívumai egy-két igen szép me­lódiát leszámítva, annyira mélyek és komplikáltak, a hangszerelés annyira tömör, hogy hozzávéve a szokatlan akkordokat és átmeneteket, első hal lásra nehéz megítélni őket. Mindenesetre az átla­gosnál nagyobbszabásu muzsika. Nagy Aranka, mint Fotini bájosan énekelt, könnyűszerrel győzte le a zenei teknika minden nehézségét. Teljes mér­tékben rászolgált a részére felnyujtott virághajóra s a közönség hálás tapsaira. Mezei Andor alakjá­nál fogva is jó bandavezér volt, énekével pedig, melyet érces bariton hangjával csengőn és hévvel produkált, mindvégig megmaradt azon a nívón, melyet mint egyik főszereplőnek el kéllett foglalnia. Felhő Rózsi Maryanna szerepében ügyesen ját­szott és éneke ami különben szerepkörénél fogva nem főhlvatása, élvezetet nyújtott. Békefi szintén a a jóhangu énekesek közé tartozik akit mindig szívesen hallgatunk s ha játéka is csiszolódni fog, elsőrangú operetterő válik belőle Ezúttal az ame­rikai kapitányt adta. A többi kisebb szerepeket be­töltött közreműködők is jó játékot produkáltak Jámadarak A Jómadarak Békefivel, Nyáraival: a karzatra nézve ennél nagyobb mulatságot, hálásabb estét képzelni sem lehet Meg is telt a karzat, de tele volt a nézőtér is. Az előadás főszerepeit Nyáray és Békefi a két jómadár, továbbá Nagy Dezső az invalidus fogházőr, Mihó utóbbinak unokaöcscse, Oláh (Jakab), Békefyné pincérleány, Lendvai Mici Szidun, Sziics Irén Brezei mayer táncosné vitték. Valamennyien jól igyekeztek Karenin Anna E Kovács Mariska fellépte valóságos ünnepi eseménnyé avatta az előadást. Az Erkel Ferenc Szín­kör immár 10 év óta áll fenn, ez idő alatt sok művészi előadásban volt a közönségnek osztályrésze, sok művész és művésznő hódított benne, de annyi sikere egynek sem volt, mint E Kovács Mariskának, aki az Erkel színkörben szerepelt összes művésznők között a Lgdédelgetettebb kedvence volt és marad a gyulai közönségnek még nagy időn át Ezt bizonyította a péntek este is, mely kassza szempont­jából máskor a hét legkedvezőtlenebb napja, most még hozzá a hó utolsó napja is volt, Karenin Anna lejátszott darab is, mindezen kedvezőtlen körülmé­nyekkel szemben a közönség zsúfolásig megtöltötte a színkört. Bátran elmondhatjuk, hogy erre a csoda előidézésére E Kovács Mariskán kívül más senki sem lett volra képes. A művésznőt megjelenésekor percekig tartó zajos tapsokkal fogadták és felvonások után is mindig háromszor hívták a függönyök elé. Kovács Mariska a tél folyamán 14-szef játsztá a címszerepet Nagyváradon s művésznői sokoldalú­ságának fényes bizonyítéka, hogy bár Kovács Ma­riska elsősorban vígjátéki szubrett, Karenin Annát kitünően játszta meg, Tóvölgyi Margit művészi já­téka után is teljes sikert aratva. A kedves művésznő megjelenése bájosabb1 mint valaha, hángja épp oly kellemes, behízelgő, mint három év előtt volt, színpadi beszéde pedig tudvalevőleg páratlan A többi szereplők a régiek voltak, akiknek játékáról már Karenin Anna első előadása alkalmából be­számoltunk Buctualáadis a S'inkörben. Csak még ma este van egy előadás s szín­körünk kapui egy évre bezáródnak. Utolsó elő­adásul a szezon legszebb sikere „lestőr“ megy E Kovács Mariska vendégfelléptével és Almássy Endre jutalom játékával. Mindkét esemény egymagában telt házat vonzana. E. Kovács Mariska a Testőr színésznője legjobb szerepeinek egyike. Elragadó vigjáték-müvészetének egész pompáját ragyogtatja ebben a szerepben Almássy Endrének is része van abban, hogy Gyulán a Testőr olyan szép sikert aratott s ő, ki jövőre, mint igazgató jön vissza hozzánk szintén megérdemel jutalomjátékán a kö zönség rokonszenvére valló telt házat. Özv Makó Lajqsné, a bájos kedves igazgatónő e napon vesz búcsút Gyulától s hogy milyen nehezen válik váro­sunktól, bizonyítják az alábbi meleg szavak, melyek közlésére felkért bennünket: Nagyérdemű Közönség! A mai napon társu­latommal együtt búcsút veszek Gyula városától. Ez alkalommal hálás szívvel mondok köszönetét azért a sok jóakaratért, szives pártfogásért, mely­ben engem és társulatomat olyan meleg szerete- tettel részesítettek isten áldása legyen Gyulá váro­sán és nemes közönségén. Méiy tisztelettel Özv. Makó Lajosné, Méhrajokat májusban 9 kor.-ért, azontúl 7 kor.-ért áruba bocsátók. Tüdőbetegeknek s emésztési zavarokban szen­vedőknek ajánlom kitűnő akác és vegyes mézemet. Gondos anya gyermekének 8—9 hónapos korában naponta mézet ad, mi a csont- képződést nagyban előmozdítja. A szegény mun­kásember sokat megtakarít, ha a drága szalonna helyett mózeskenyeret eszik, ami tápórtók tekin­tetében vetekszik a szalonnával. Áraim mérsé­keltek s egységesek: kg.-kónt 1 K 50 f. Nagy­ban egyezség szerint. Lev.-lapon eszközölt meg­rendelést Gyulán házhoí szállítom. Vidékre 5 kg.-os postacsomag bórmentve. Patkányirtó foxterrierek eladók Megrendelést kór: Ivánovits Alajos móhó- 269 szete Gyulavári (Dónes-major). 9—io Irodalom és művészet. A legnagyobb és legelterjedtebb napilap ha­zánkban a Pesti Hírlap. Legnagyobb, mert hét- közben is 8-16, vasárnaponkint pedig 16-24 oldallal ad többet, mint más napilapok, ugyan­azon árért. Legelterjedtebb, mert napi példány- száma még a krajcáros boulovard-lapok számát is felülmúlja, ami a hirdetők szempontjából igen fontos, lóvén a Pesti Hírlapnak a legnagyobb nyilvánossága. Ezért van a Pesti Hírlapnak a legtöbb szövege me'lett legtöbb hirdetése is. A Pesti Hírlap tehát legjobban elégíti ki úgy az olvasó, mint a hirdető közönség igényeit. Miután pedig holt idény már évek óta nincs és az idén még a parlament sem szünetel, e szerint intel­ligens ember egyáltalán nem mellőzheti nyárón som az újságolvasást: éppen azért hívjuk fel t. olvasóközönségünk figyelmét a Pesti Hírlapra, melynek főerőssóge, hogy pártokon kivül és fe­lül állván, szigorú ellenőrzést és igazságos kri- t kát gyakorolhat mindennel és mindenkivel szemben ; ennek köszönheti a magyar sajtóban páratlan népszerűségét. A Pesti Hírlap körül csoportosul ma a cikkírók és tárcaírók elsőrendű gárdája. Főmunkatársai: Eötvös Károly, Gár­donyi Géza, Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szo- mnházy István, Színi Gyula, Abonyi Árpád, Por­zsolt Kálmán, Mezei Ernő, Murai Károly, Vá- rady Antal, gr. Vay Sándor, Szász Zoltán, Sza- bónó-Nogáll Janka, Lux Terka, Csergő Hugó, Pásztor József, Gellert Oszkár, Lamport Géza, Alba Novis, Bokor Malvin, Tömörkény István sib. stb, A Pesti Hírlap minden állandó előfize­tője karácsonyi ajándékul kapja a Pesti Hírlap nagy képes naptárát és kedvezményes áron ren­delheti meg a Divat-Szalont. A Pesti Hírlap ára egy hóra 2 kor. 40 fillér, negyedévre 7 korona, a Divat-Szalonnal együtt 9 korona. A Pesti Hír­lap kiadóhivatala: Budapest, V., Vácikörut 78. Törvényszéki csarnok. A múlt évi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával súlyos támadás jelent meg az orosházi „Békésvármegyei Ellenzék“ cimü lapban, az oros­házi kerületben választásra jogosult Wenckheim és Almásy grófi uradalmi tisztek ellen, amely táma­dások megtorlására a két uradalom tisztjei a lap ellen sajtópert indítottak. A sajtóper tárgyalása azonban hihetőleg el fog maradni a Békésvár­megyei Ellenzék vasárnapi számának élén megje­lent és a megbántott tiszteknek elégtételt adó kö­vetkező nyilatkozat folytán : „Nyilatkozat Mint­hogy a Wenckheim- és Almásy-uradalom tisztjei bíróság előtt tett nyilatkozataiból meggyőződést szereztem arról, hogy szándékosan félrevezettek azok, akik nekem azt mondották, hogy a gyula­vári, kigyósi és kétegyházi választókat az ottani uradalmi gazdatisztek a múlt országgyűlési kép­viselőválasztáskor erőszakos vagy meg nem enge­dett módon befolyásolták, az ezen lapban e helyen 1910 junius 5 én aláirás nélkül közzétett „Gaz­emberek pártja“ cimü cikkemben eme félrevezetés folytán a gazdatisztekre vonatkozólag megirt részt alaptalannak jelentem ki és a megsértett gazdatiszt uraktól bocsánatot kérek. Orosháza, 1911. junius 23. Sin István.“ Heti bünkrónika. Lopás. Bognár Juliánná házi cseléd orosházi lakos ez évben, közelebb meg nem határozható időben az orosházi Polgári Olvasókör ruhatári helyiségéből, bálák alkalmával, 3 Ízben, összesen 3 kabátot és 2 selyemkendőt ellopott. E lopott ruhák közül 1 plüss kabátot Szonyí Jánosné, 1 fekete bársony kabátot Német Jánosné, 1 hosszú fekete női kabátot Bánki Horvát Mihály, 1 fehér selyem sahlt Szsndi Horvát Julianna oros­házi lakosok ismertek fel a magukénak, mig 1 selyem kendőnek a tulajdonosa most is ismeretlen. A törvényszék Bognár Juliannát, rovott múlt­jára tekintettel, 9 hónapi börtönre ítélte. Testi sértés. Valentinyi András, ki gróf Hoyos Fülöpnefr a békési határban Bélmegyer pusztán levő vadász- területén vadőrnek volt alkalmazva. 1910 évi no­vember hó 14-en este a Kovács János tanyája mö­gött lövést hallott, amiből arra következtetett, hogy orvvaiász jár a területen. Arra felé közeledett, mi­közben puska kakasának a csattanását hallotta és látta, hogy nyomban utána az árokban valaki fel­ugrott és elfutott be SzabóGábor tanyájába. Más­nap megtudta, hogy az orvvadász Kovács János

Next

/
Oldalképek
Tartalom