Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-28 / 22. szám
XLIII. évfolyam. Gyula, 1911. május 28. 22. szám. I Előfizetési árak: Egész évrt _ ... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyiittér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. « í ..—. ■ ■ ■■■jí.-. Megyei közgyűlés előtt. Az alispáni jelentésen kívül a közgyűlésen igen sok fontos ügy kerül tárgyalás alá, amelyek a közgyűlés tagjainak általános érdeklődésére tarthatnak számot. Mint indítvánnyal kapcsolatos — az elsők között — szerepel a községi segédjeggsőknek és alkalmazottaknak kérvénye, fizetésüknek vármegyei szabályrendelettel leendő megállapítása iránt. Ezzel kapcsolatos dr. Török Gábor bizottsági tagnak hasonló tartalmú indítványa, valamint két vármegyei törvényhatóságnak körirata. A kérelem — amint halljuk — tekintettel arra, hogy a községi alkalmazottak fizetésének megállapítása a községek önkormányzati joga, nem nyerhet kedvező elintézést, ellenben a törvényhatóságoknak az a körirata, hogy a községi segédjegyzők vS alkalmazottak javadalma törvényhozásilag rendeztessék, valószínűleg hasonló szellemű felirattal fog támogattatni. Igen fontos tárgya lesz a közgyűlésnek a kiküldött bizottságnak javaslata, a vármegyei tisztviselők részére nyújtandó drágasági pótlék megszavazása tárgyában. Amint tudjuk, a bizottságnak olyan javaslata lesz ebben az ügyben, amely a tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet, valamint az utkapa- rók részére javaslatba hozott — már évek óta Ígért — drágasági pótlék elfogadása esetén, pótadó megszavazásával nem jár, tehát terhet nem ró a vármegyére. FELELŐS SZERKESZTŐ : KÓHN DÁVID A vármegyének a honvédhadapród- és a főreáliskolákban három alapítványi helye vár betöltésre és pedig két hely az előbbinél, egy pedig az utóbbinál. A három helyre három pályázat adatott be; igy tehát ebben a kérdésben könnyű lesz a határozathozatal. Részletesen megemlékeztünk már a kereskedelmi miniszternek a vármegye 1911—12. évi közúti költségvetésének felülbírálása ügyében hozott döntéséről. A miniszternek kérdéses rendeleté kapcsán most a törvényhatóságnak véglegesen kell dönteni a már elvben elhatározott 430,000 koronás kölcsön tényleges felvétele ügyében. Ezen kölcsönből — ha a miniszter azt engedélyezi — fedeztetni fognak a beruházási programúiból még hátra levő két útnak, u. m. a szarvas—szentesi és szarvas—endrődi útnak költségei. A most említett két ut kiépítésének el- mellőzéséről szó sem lehet, a kiépítés a vármegyének olyan erkölcsi kötelessége, amely elől kitérnie nem lehet. Az alispán a kölcsönügyet kellően előkészítve terjeszti a törvényhatóság elé, amely kétségtelenül hozzá fog ahhoz járulni. A miniszteri rendelet kapcsán állást kell foglalni a törvényhatósági bizottságnak azon miniszteri kívánsággal szemben, vájjon a törvényhatósági utaknak a községeken átvonuló szakaszainak fentartásához bevonja-e az illető községeket. Mióta a közúti törvény életben van — tehát 20 év óta — ezt sohasem kívánta a törvényhatóság, most azonban a közúti alap szomorú Megjelenik minden vasárnap. helyzete miatt a miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy ez megtörténjék és ezzel a nagynak éppen nem mondható ösz- szeggel is szaporittassék az alap jövedelme. Ugyancsak dönteni kell a törvény- hatóságnak a felett is, vájjon belenyugszik-e azon miniszteri döntésbe, hogy a vámosutak fejlesztésére a vármegye által felvenni tervezett kölcsönöket a költségvetésből törölte. Kétségtelen, hogy miniszter álláspontja nem lehet helyes, hiszen azon jövedelmek, amelyek egyes községekben a vám- szedésből befolynak, mást, mint az illető községet nem illethetik. Igv tehát képtelen állapot az, hogy azon községekben, ahol a vámosuti pénztárnak a terhe teljesen le van törlesztve, mint Gyomán és Gyulán, ne engedtessék meg a vámosutak továbbfejlesztése azon jövedelem terhére, amely nem a közúti alap, hanem az illető község tulajdona. Reméljük, hogy a törvényhatósági bizottság, felvilágosítása alapján a miniszter eddigi téves álláspontjától eltér és a vármegye által tervbe vett vámosuti fejlesztésekhez hozzájárul. A 11 törvényhatósági átirat közül, amelyek pártolás végett küldettek meg, felemlitendőnek tartjuk Versec városáét, amelyben a katonai terhek emelése ellen kel ki; Csanád vármegyéét, amelyben a községi orvosok nyugdij- intézetének megalkotását sürgeti a törvényhozásnál; Jásznagykunszolnok vármegyéét a Duna—Tisza csatorna építésének elhalasztása iránt. Egyik vármegye azt kéri, hogy Békés vármegye TÁRCA. Az én szivem. Az én szivemből csak bus dalok fakadnak Az én szivem csalódott már sokat. . . Az én szivemből as élet már kiölte Kiölte rég a legszebb álmokat. . . Az én szivem bus álmok temetője Az én szivemre nem jón kikeleti Akkor nyílt benne csodás ragyogással Amikor még szerettél engemet! . . . Biborszin rózsák.. . Biborszin rózsák, fehér myrtusok Menjetek hozzá, ki szebb nálatok! Ti büszkék vagytok, O szelíd merengő . .. Mondjátok el, hogy róla álmadozva Talál az est, a csöndes alkony óra-, Ébredő hajnal rózsaszín derengő! . . . Biborszin rózsák, fehér myrtusok Menjetek hozzál Hozzá szálljatok! Csókoljátok szép arca bársonyát... 7i myrtusok! fehérek mint a lelke Dús kelyhetek csak ő reá lehelje Enyészve is utolsó illatát! . . . Ftácz Etus. Üzenet. Dalolj kicsi mátkám epekedve, lágyan; Reszkessen szűz lelked halk melódiában. Siró dalokba öntsd lelki vágyódásod, Sírd vissza múltúnkat, sírd hozzád a párod. S némnljon el aztán szerelmesen, halkai S haljon el a bus dal hunyó alkonyattal. Dalod kicsi mátkám törjön zokogásba! Érezze meg szived messzeszakadt társa. Lopj a dalba érzést szépséges szemedbül, Amikor a harmat gyöngyözve kirezdül . . . Megérzi a lelkem s utlan-utra indul Virágos szekéren feslő vágyaunbul. Szerelmed dalold el. . . szikrázzék tűz benne, Mintha perzselő nyár déli heve lenne! . . . 5 csókos lelkem csókkal hogyha elér hozzád, Szerte harmatozza könnyel csókos orcád S találkozó lelkünk forró ölelése Less fehér szerelmünk liljom ébredése. Csűr a Miklós. Gazdasági jelentés. (A József kir. herceg Sanatorium-egyesület 1910. évi jelentéséből.) 1910-ben szanatóriumunk betegforgalma a következőkben alakult: 1909-ről maradt 52 férfi, 51 nő, összesen 103 beteg, 1910-ben felvétetett 278 férfi, 194 nő, összesen 472 beteg. 1910-ben távozott 259 férfi, 192 nő, XjcLpurAs: mai száma 1A±. oldal. összesen 451 beteg, 1911-re maradt 71 férfi, 53 nő, összesen 124 beteg. Kimutatásunk a 451 távozott betegről fog szólam. Az, idén is azt látjuk, hogy a férfiosztályon nagyobb volt a forgalom, mint a női osztályon, a minek az oka részben abban keresendő, hogy a nők átlagos kuraideje ismét hosszabb volt a férfiakénál s ezért természetesen kevesebb nőbeteget volt lehetséges felvennünk, de abban is, hogy 1910. junius hó 15-én kapcsoltuk be a 20 férfibeteg befogadására szolgáló „Lukács György“ pavillont az intézet üzemébe. Ilyen módon férfibetegek részére 72 ágy állott rendelkezésünkre. A távozott betegek közül: 1 —10 éves volt 1 nőbeteg, 11 —15 éves volt 5 férfi, 11 nő, összesen 16 beteg, 16—20 éves volt 54 férfi, 39 nő, összesen 93 beteg, 21—25 éves volt 54 férfi, 57 nő, összesen 111 beteg, 26 — 30 éves volt 53 férfi, 39 nő, összesen 92 beteg, 31—35 éves volt 39 férfi, 24 nő, összesen 63 beteg, 36—40 éves volt 26 férfi, 9 nő, összesen 35 beteg, 41—45 éves volt 17 férfi, 4 nő, összesen 21 beteg, 46—50 éves volt 5 férfi, 4 nő, összesen 9 beteg, 51—55 éves volt 4 férfi, 3 nő, összesen 7 beteg, 56 — 60 évfes volt 1 férfi, 1 nő, összesen 2 beteg, 61—65 éves volt 1 férfibeteg. Ebből az összeállításból kitűnik, hogy gyermeknek mondható betegünk összesen 17 volt, ami bizony kevés, ha meggondoljuk, hogy a gyermekek között is hogyan pusztít a tuberkulózis. Az oka ennek abban keresendő, hogy intézetünk szabályzata a gyermekek felvételére vonatkozólag bizonyos megszorításokat tartalmaz s kísérővel beteget föl nem vehetünk. Miután a többi hazai szanatóriumban is hasonló rendelkezések állanak fenn a gyermekek felvételére vonatkozólag, az a szomorú helyzet áll elő, hogy a tüdőbeteg gyermek gyógyitásá- ról gondoskodva nincsen. A gyermekszanatorium
