Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
8 BÉKÉS 1911. május 14. f,eá<J7flY>fiir)rin BudaPesten */ári és tóli ayógy- vödöMllUI UU hely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizű gyógyfürdő modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszapborogatások, uszodák, külön hölgyek és urak részére. Török-, kő- és márványfürdök; hölég, szénsavas- és villamos-vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak, főleg csuzos bántalmaknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszervek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zene- dij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld 94 4_i4 az igazgatság. Közgazdaság. Pályázat ipari tnunkásjutalmakra. Az aradi Kereskede'mi és Iparkamara pályázatot hirdet a kereskedelemügyi m. kir. minister ur által a kamara kerülete számára létesite t öt, egyenkint lüO koronát tevő állami jutalomra. A jutalomban részesülhetnek az oly ipari, illetve gyári üzemben, iparszeréi munkában alkalmazottak, akik a következő minősítéssel birnak: 1. magyar állampolgárság; 2. tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás; művezetők, pallérok stb. csakis kivételes rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben jöhetnek figyelembe, gyári és irodai szolgák jutalomban nem részesülhetnek ; 3. legalább 15 évi megszakítás nélküli mü ködés a munka körében, a rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg munkakönyvvel vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. Az e célra kiállított bizonyítványok, illetve másolatok bélyegmentesek. A kerületbeli iparosok (gyárosok, müiparosok) ennélfogva felkéretnek, hogy amennyiben oly munkásaik vannak, akik a fentiek szerint a szóbanforgó jutalom odaítélésére ajánlhatók, ezek megjutalmazására nézve az aradi Kereskedelmi és Iparkamarához legkésőbb ign juuius hó 15-ig javaslatot tegyenek. A bejelentést csakis munkaadó teheti, minélfogva közvetlenül, ennek mellőzésével benyújtott kérvények nem vétetnek tárgyalás alá. A vármegyei munkásház építő bizottság folyó hó 6-án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elfogadta a Köröstarcsán építendő munkásházak építése tárgyában Sinkó János kon- dorosi vállalkozó által beadott ajánlatot azzal a pótlással, hogy tartozik vállalkozó a munkásházak lábazatát 5 centiméter magasságban téglából készíteni és ezért házanként 80 koronával többet, vagyis egy-egy munkásházért 866 koronát kap. A kérdéses munkásházakhoz szükséges faanyagok szállításával az eddigi feltételek mellett a gyulai Braun és Czinczár cég bízatott meg. A köröstarcsai munkásházak vízszükségletének biztosítása céljából szükséges két Northern kút elkészítésére vonatkozólag ugyancsak Simkó által beadott ajánlatot a bizottság szintén elfogadta azzal a feltétellel, hogy mindenik kút naponta legalább 10 hektoliter vizet tartozik szolgáltatni A vésztői 10 munkásház folyosójának bedesz- kázásához szükséges famennyiséget a bizottság Kriszt vállalkozó rendelkezésére bocsájtotta. A gyomai munkásházak céljaira szükséges telkek csak a tényleges birtokolás alapján lesznek átírhatók. Mivel azonban az átírás tárgyában hozandó telekkönyvi végzés ellen határos éven belül jogorvoslat adható be, ennélfogva a munkásház-épitő bizottság helye- lyesebbnek tartaná, ha a munkásházak építése három évvel elodáztatnék. Ezen időn belül azonban az építésbe csak akkor hajlandó a bizottság belemenni, ha Gyoma község szavatosságot vállal a tekintetben, hogy a vármegyének semmiféle kára nem lesz. Az alföldi gazdasági vasút múlt évi üzleti bevétele 439000, kiadása 340,000, igy üzleti feleslege 99,000 korona volt. Ez összegből tőke beszerzési kamat cimén lemegy 46,000, tiszta fölösleg 52,000 korona. Ebből a tartalékalapba utaltatott 51,000, és jutalmazásokra fordittatott 1000 korona. A vasút közgyűlése e hó 29-én tartatik Aradon. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az alföldi gazdasági vasút eddig csupán 1909. évben tüntetett fel és pedig összesen 13,000 korona felesleget, egyébként pedig minden évben deficittel dolgozott, a tavalyi üzleti felesleg a vasút bámulatos fejlődése mellett tanúskodik. Heti piac. Gyula, május 12. A budapesti gabonatőzsdén tekintettel a kedvező termés kilátásokra a búza ára a hét folyamán 60—80 fillérrel vissza esett. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza .... 22-— 22 80 Árpa .... 15'20 15’80 Zab ... 16-40 1660 Tengeri . . . 12'20 .12 40 Színészet. A szegedi színtársulat szombaton, e hó 20-án nyitja meg a gyulai szezont Buchbinder és Jarnó ■operettjével, A muzsikus leány-nyal, amely páratlan sikerrel került színre a kontinens valamennyi számot tevő színpadán. Jarnó szerezte Az erdész-leány zenéjét is, de ennek az operettnek a zenéje felülmúlja valamennyi eddigi alkotását, melódiái fülbe- mászóan bájosak, a hangszerelésük pedig Lehár klasszikus tökéletességű hangszerelésére emlékeztet Nagy előnye, hogy az operettnek meséje is van, még pedig vonzó, kerek történet, tele a jobbnál jobb szerepekkel. József császár idejében játszik Főalakja Haydn, 'a világhírű szeneszerző, akinek szerelmi történetét, az agg művész szivelángjának utolsó fellobbanását vonja be a poéz s minden zománcával. Haydnt Nyáray Antal játsza azzal a finomsággal, amelyet megkíván ez a szerep. Hálás feladathoz jut a címszerepben Felhő Rózsi. Az ő gyönyörű hangja, páratlanul élénk temperantuma kétségkívül kitünően érvényesül Rézi alakjának megrajzolásában. Eszterházy kancellár alakítása Mezei Andor sokszor méltányolt művészetére van bizva, Békefi Lajos, Békefiné Koppán Margit, Mikó tehetségük javával szolgálják az előadást. Utolsónak hagytuk, mint érdekességet, hogy ezen az estén mutatkozik be a közönségnek Lendvay Miéi, a társulat szubrettje az ifjú Eszterházy herceg szerepében. Az előadást páratlan bérletben tartja a szinház, vasárnapon pedig páros bérletben megismétli. * * * A szinkör renoválási munkálatait a városi mérnök már végrehajtotta. A zsölyeszékek és az elsőrendű zártszékek a szezon megnyílta előtt szintén elkészülnek, amely körülmény nagyban emelendi a szinkör külcsinját. Á bérletek serényen folynak, és már most megállapítható, hogy az idei bérlet a múlt évinél előreláthatólag nagyobb lesz, amely körülmény egyik főbiztositéka a színi szezon anyagi sikerének. A tavalyi bérlők felkéretnek, hogy amennyiben helyeiket az idén is fentartani óhajtják, hogy e végből legkésőbb fvlyó hó 17-ig szíveskedjenek Dobay János könyvkereskedésében rendelkezni, mert 17-én túl színházi helyeik más reflektánsoknak — akiknek száma pedig nagy — fognak rendelkezésre bocsáttatni. Törvényszéki csarnok. Birói áthelyezés és kinevezés. A király Nagy Antal békési kir. járásbirót saját kérelmére a békéscsabai járábirósághoz áthelyezte és Nyuszlay Béla nagyváradi törvényszéki jegyzőt a békési kir. járásba ó- sághoz albiróvá nevezte ki. Esküdtek kisorsolása. A junius havi esküdt- birósági ülésszakban szolgálatot teljesítő esküdtek kisorsólása 1911. évi május hó 7-én vasárnap d. e. 9 órakor foganatosíttatott dr Gálbory József kir. tsz. elnök vezetésével. A sorsoláson részt vettek V. I Szatmáry Arisztid kir. ítélőtáblái biró, Hubay Lajos I kir. törvényszéki biró, dr. Megyesy Ágoston jegyző és dr. Konrád Érnő kir. ügyész. Kisorsoltattak mint rendes esküdtek: Kun Ede fakereskedő Békéscsaba. Cz. Balog László Békés, Neumann Antal urad. intéző Kétegyháza, Dávid Jakab kőműves Gyula, dr. Pándy István ügyvéd Békéscsaba, dr. Vangyel Tibor ügyvéd Orosháza, Hegedűs József könyvvezető Gyula, Szilágyi Antal földmives Gyula, dr, Tardos Dezső ügyvéd Békéscsaba, Csapó János községi esküdt Gyoma, Baki László vaskereskedő Békés, Kempf Mátyás földmives Gyula, Bakos Mátyás földbirtokos Békéscsaba, Leutner Zsigmond takarékpénztári aligazgató Orosháza, Bállá Sándor, nyug tiszttartó Szarvas, Fábián Lajos földmives Gyula, Perger Elemér ügyvéd Orosházi, dr. Kohn Géza terménykereskedő Orosháza, dr. Igaz Pál ügyvéd Békés, Benedek Márton kereskedő Orosháza, Góg Péter Gy. földmives Csorvás, Arató István földmives Gyula, Ailer Mihály földmives Gyoma, Horvát István kereskedő Tótkomlós, Galgóczi Géza uradalmi ispán Doboz, Fock Zsigmond kereskedő, K. Kis Mihály asztalos Gyula, Szénási János lakatos Gyula, ifj. Hack Márton kőműves Gyula. Mint helyettes esküdtek: Gróh Mihály ács Gyula, Bőhm Pál terménykereskedő Békéscsaba, Lepény Tamás hentes Békéscsaba, Rosenthal Adolf gőzmalmos Békéscsaba, Braun Mór fakereskedő Gyula, ifj. Sál József asztalos Gyula, F. Schriffert Mihály földmives Gyula, László Antal kávés Gyula,. Fele Mihály földmives Gyula, Künzl Ernő főmérnök, Gyula. Heti bünkrónika. Lopás. Az ügyes és lelkiismeretes csendőri nyomozásnak egy klassszikus példáját szolgáltatta a Kéri Sándor gyulavárii lakos esete. A nevezett egyén 1909. évi január hó 2-án este Kisjenőről motorvonaton Békéscsabára utazott. Ittas lévén, a vonaton elaludt s midőn a jegyvizsgáló őt felköltötte és jegyét kérte, kiderült, hogy Kérinek jegye nincs. Hogy azonban nem valami szélhámossal van dolga a kalauznak, ennek bebizonyítása végett Kéri Sándor elővette a pénztárcáját és kérkedve mutogatta, hogy neki sok pénze van. Ezután Kéri ismét elaludt és csak a békéscsabai vasúti állomáson ébredt fel, a hol arra a felfedezésre jutott, hogy 2146 koronát tartalmazó pénztárcája elveszett. Erről feljelentést tett a csendőrségnek A csendőrség pár nap alatt kinyomozta, hogy Kéri Sándor pénzét Kotyecz János kővárhosszufalvi, Kondor János és Horzse János erdőaranyosi, szatmármegyei oláh emberek vették el és tőlük a lopott pénzből 1351 koronát vissza is szerzett. A csendőrség tehát meglepő eredményt ért el, midőn kiderítette, hogy a békéscsabai vasúti állomáson a vasúti kocsiban történt lopást három, szatmármegyei Isten háta me- getti faluba való oláh ember követte el és a pénz nagyobb részét is megszerezte a házaik eresze alól. Az eljárás további folyamán azután kiderült, hogy midőn Kéri Sándor 1909. január 2-án Békéscsabán a vonatról leszállóit, 2146 kor. készpénzt tartalmazott pénztárczáját kiejtette a zsebéből. Kotyecz János a tárcát az ajtó mellől, ahol azt meglátta, lábával az ülés alá csúsztatta, majd midőn a vonat Békéscsabát elhagyta, az ülés alól Kondor János elővette azt és átadva Kotyecz Jánosnak, ő maga Kotyecz* és Horzse elé állott, hogy a kocsiban levő utasok ne lássák azt, amit azok csinálnak. Kotyecz és Horzse a Kondor háta megett megtekintették a pénztárca tartalmát, Horzse kivette abból a pénzt, zsebébe tette, a tárcát pedig átadta Kondornak, hogy dobja ki az ablakon, amit az meg is tett. A nevezett tettesek azután a szajoli állomáson leszálltak és a pénzen megosztoztak. A kir. törvényszék és kir. Ítélőtábla Kotyecz János, Kondor János és Horzse János vádlottak mindenikét jogtalan elsajátítás vétsége miatt 3 hónapi fogházra és 50 korona pénzbüntetésre Ítélte. A kir. ügyészség és főügyészség azonban az Ítélet ellen felebbezett, illetve semmiségi panaszszül élt, minek folytán a Curia,, melynek határozata most hirdettetett ki, mindkét első bíróság Ítéletét megváltoztatta, vádlottakat lopásban mondta ki bűnösnek és büntetésüket,4 hónapi fogházra emelte fel. Testi sértés. Olej János, ki Mezőberényben Adamik János tanyáján volt gazdasági cseléd, 1910. 'évi december hó 31-én reggel a tanyáról bement Mezőberény községbe, a honnan délután ittasan tért vissza. A tanyán Adamik János veje: Galó György volt kinnt, akire vonatkozólag Olej János már útközben! fenyegetőzött, hogy még az éjjel meg kell neki dögletni. A tanyára kiérve, Olej Jánost ittassága miatt Gáló György megdorgálta, mire Olej János bement a szobába és kést vett a kezébe. Olej Jánosné kifutott Galó Györgvhöz a közeledő veszélyre való figyelmeztetés végett, de Gáló ennek daczára a szoba felé tartott. Midőn Olej János megpillantotta Galót, a késsel feléje indult. Galó György a tornácon egy botot hirtelen felkapott s azzal Olej Jánosnak kétszer a bal vállára ütött s azután futni kezdett. Olej János a késsel a kezében utána futott s midőn o'ej János utolérte Galó Györgyöt, az megfordult, Olej Jánost a bottal fejbeütötte, ki elesett. Ezután Galó rátérdelt és több Ízben arcul ütötte Olejt, ki 20 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A kir. ügyészség súlyos testi sértés bűntettével vádolta meg Galó Györgyöt, akit azonban a bíróság jogos védelem cimén felmentett. A kir, ügyészség a felmentés miatt felebbezett. Gondatlan testi sértés. Füzesgyarmaton 1911 évi január hó 28-án Bak József 25 éves füzesgyarmati lakos galambokra akart lőni, miért is bement a szobába, leakasztotta a szegről a vadász- fegyvert -s kiment vele az udvarra. De ekkorra már a galambok elrepültek. Ezután Bak József a fegyvert hóna alá vette és vissza akarta vinni a helyére, de eközben az elsült s a lövés Béres Lászlót találta, a kin 8 napon túl gyógyuló testi sértést okozott.
