Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
6 B E K j''j iá Gyula városa közegészségügyi bizottsága folyó hó 8-án délután dr. Lindenberger János plébános, városi képviselő elnöklete alatt ülést tartott, amely a belügyminiszternek a félhető kolera elleni védekezés tárgyában kibocsátott és óvrendszabályokat elrendelő leiratának végrehajtása felett hosszasan és behatóan tanácskozott. A miniszteri rendelet rendelkezései túlnyomó részének végrehajtása tisztviselői feladat, de vannak olyan sürgős rendelkezések is, a melyek tisztviselői hatáskörben nem hajthatók végre. Ezek között a legfontosabb a csapadékvizeknek levezetése. A multheti felhőszakadások következtében ugyanis a város belterületén óriási esőviztömegek állanak levezetetlenül a laposabb helyeken, különösen a régi erekben és árkokban. Ezeknek levezetése a legsürgősebb, de egyben a legnehezebb feladat. A város rendszeres csatornázása még mindig a jövő zenéje; a csatornázási tervek már idestova egy év óta újra fenn vannak a minisztériumban. Ez ugyan a kisebb baj, a sokkal nagyobb az, hogy rendszeres csatornázás kivitele, még ha technikailag keresztül vihető is volna, ami pedig nagyon is kérdéses dolog, miután százezrekről van szó, a város mostani, s a közeljövőben feltételezhető pénzügyi helyzete folytán alig remélhető. A járványok elleni védekezés kényszerűsége azonban nem tűri a halasztást; a csapadékvizek levezetése pedig a fenforgó körülmények között momentán csakis az Élőviz-csatorna medrének igénybevétele mellett eszközölhető, a mint az különben nemcsak Gyulán, hanem Békéscsabán és Békésen is történik. A közegészségügyi bizottság tehát a miniszteri rendeletnek a csapadékvizek levezetésére vonatkozó rendelkezését ily értelemben mondotta ki, mint egyedül lehetséges módozatot annyival is inkább, mert sokkal veszélyesebbnek tartja a csapadékvizek mostani állapotát annál, mintha azokat az Előviz-csatornán vezetteti le. A városház épitési tervekre beadott pályamüveket a képviselőtestület által még a múlt évben megválasztott és időközben renovált bizottság folyó hó 11-én bontotta fel Tudvalevőleg a város uj hirdetményt bocsáj*ott ki, amelyben utalva arra, hogy a bíráló bizottság tagjai között több személyváltozás történt, azon pályázók, akik pályamüveiket az uj bizottság bírálata alá bocsájtani nem haj'andók, záros határidőig pályázatuktól visszaléphetnek. A pályázókat azonban nem feszélyezte sem a Mérnök és Építész Egylet, sem a kereskedelmi miniszter ellenséges állásfoglalása a gyulai városház tervpályázatával szemben, amennyiben pályaművét senk’sem vonta vissza. A pályaművek felbontásánál a bizottság tagjai közül részt vettek dr. Lomok Ödön polgármester elnöklete alatt dr. Ladies László, dr. Zöldy János városi képviselők, Molnár Albert városi mérnök, ifj. Lack János és Forbát Ernő fővárosi műépítészek. A tervek bírálata azóta szakadatlanul folyik és valószínűleg ma fog befejeztetni. A tervek és költségvetések vizsgálata, igen helyesen, a legszigorubb titoktartás mellett folyik, úgy, hogy azok eredményéről a legkisebb tájékoztatást sem nyújthatjuk, csupán annyi szivárgott ki és annyi állapítható most meg, hogy a pályaművek között igen szépek és értékesek is vannak. A gyulai állami gyermekmenhellyel kapcsolatos telepbizottság folyó hó 11-ikén délután dr. Lovicli Ödön polgármester elnöklete alatt alakuló ülést tartott, amelyen elnöknek Novák Árpád yálasztatott meg, a menhely bizottsághoz pedig Ambrus Sándornét és Novak Árpádot küldötte ki. Az újonnan megalakult telepbizottságot a menhely bizottság képviseletében dr. Ladies László h. elnök üdvözölte, végül pedig dr. Széli Imre a menhely igazgatója ékesen fejtegette a telepbizottság emberbaráti missióját. Szolgálati jubileum. A pénzügyigazgatóság székházának hivatalos szobáiban tegnap délelőtt a tisztviselők félórára letették a tollat, hogy' érdemes kartársukat Balassovich Zoltán pénzügyőri főbiztost, a pénzügyőri ügyek előadóját ünnepeljék állami szolgálatának 25 éves fordulója alkalmából. A székház nagytermében összegyűlt pénzügyigazgatósági, számvevőségi és kir. adóhivatali tisztikar élén Roediger Gyula kir. tanácsos, pénziigyigazgató hosszabb, tartalmas, szép beszédben üdvözölte a jubiláns tisztviselőt, méltatva annak kiváló munkásságát, alantosaival szemben gyakorolt jólelküségét, erőt és kitartást kívánva további működéséhez. Az ünnepelt meghatva mondott köszönetét a megemlékezésért. Este a békésvármegyei kaszinóban a pénzügyi tisztviselők társas vacsorára jöttek össze, a hol több felköszöntő hangzott el. Balassovich Zoltán csak nyolc hónap óta szolgál Gyulán, s ezen rövid idő alatt is szolgálat- kész, előzékeny modorával megnyerte úgy a vele érintkező közönség becsülését, mint tisztviselő társai szeretetét, s méltán rászolgált arra, hogy kartársai szeretettel ünnepeljék életének eme határkövénél. Felhőszakadások és villámcsapások. A zivatarok rendszeres be-beköszöntése elég korai az idén ; majdnem minden második napra jut egy-egy s ami ezeket a zivatarokat emlékezetesebbekké teszik, azok a mostanában velük járó felhőszakadások. Múlt hét folyamán, mint azt megírtuk, városunk belterületén 38 mm. csapadék esett alig egy negyed óra alatt; f. hó 8-án délután meg Gyula és Doboz között volt nagy felhőszakadás, amikor a remetei országuttól jobbra eső, a vasúti őrház közelében levő Marosán Mojsza gyulai ember tanyájába ütött a villám. Szerencsére senkisem volt benne. A ház, mely biztosítva nem volt, teljesen leégett. Folyó hó 5-én délután meg Sin Pál gyulamezei tanyáján csapott le a villám egy szalmakazalba, nagy zivatar közben. A kazal teljesen leégett. Fagyos-szentek. Alig múlik el egy nap, hogy eső ne esne, ami ugyan nem valami nagy baj, sőt a fagyokra nézve határozottau előnyös. A nap tüze mellett az eső okozta nedvesség párolgása magasabb dimenziókba szorítja a hideget, amiből az következik, hogy a mai napon Bonifác is — ép úgy, mint ikertestvérei a tegnap és tegnapelőtti Pongrác és Szervác — csizmadiát fog, azaz hiába akarnokosko- dik, nem tudja a foga-fehérit kimutatni. No az idén nem. így, a fagyokat tekintve a legkritikusabb, május 2—5, s a három szent-napján, túl vagyunk, most még csak a 25-iki Orbán van hátra; ökigyelme már nem olyan veszedelmes, mint elődei, azaz ritkább, nagyobb időközökben rázza meg a szakállát. Előtte is elkelne egy kis eső, mert úgy van az m g- irva a Csízióban, hogy a nedves idő, kedvét szegi még a szenteknek is. A legmélyebb részvéttel értesülünk Gyula városa jeles szülötte, Gyiday László akadémiai festőművész, az országos képzőművészeti főiskola nyugalmazott tanára, kir. tanácsos, folyó hó 7-én 67 éves korában Budapesten történt elhalálozásáról. A boldogult, ha nem is tartozott a magyar festőművészek titánjai közé, egyik legérdemesebb, legtehetségesebb és legmunkásabb tagja volt a festőművész gárdának. A halhatatlan Munkácsy Mihály nemcsak kartársa, hanem a múlt század hatvanas éveiben, amikor a festészetet együtt tanulták, huzamos időn át lakótársa is és Munkácsy haláláig bizalmas, benső barátja volt. Munkácsy eme baráti viszonyukból kifolyólag már világhírű művész korában is több ízben eljött Gyulára, ahol Gyulay László rokonainak szívesen látott vendége volt. Gyulay László, képeinek tárgyát a magyar Alföldön és ennek is első sorban szivében, bálványozásig szeretett szülővárosában, Gyulán kereste s találta fel, az itthoni hangulat ragadta meg s müvei annak idején a képzőművészeti társulat kiállításain mindig nagy tetszést, legtöbbször feltűnést is keltettek. Gyulay Becsben, N ürn- bergben és Münchenben tanult, egyideig a vidéken rajztanárkodott, majd későbben a fővárosba nevezték ki tanárnak. Mint festőművész rendkívüli nagy munkásságot fejtett ki. Művészi emlékét örök időkre halhatatlanná teszi s megdicsőit', hogy ő illusztrálta Jókai, Vörösmarty, Arany János, Tompa Mihály, Szász Károly, Vas Gereben, Mikszáth képes kiadásait, illetőleg készített hozzájuk hangulatos rajzokat. Nevezetesebb képei: A betlehemi járók, A száraz malom előtt, Esti hangulat, Körös partján, Temetőben, Arató leányok, (egytől egyig gyulai motívumok), továbbá Csárda előtt, Falu vége, Kertek alatt, (szintén gyulavidéki motívumok). Gyulán sok művészi kivitelű arckép örökíti meg mesteri ecsetjét, így a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület közgyűlési termét díszítő képek, a takarékpénztár jó- emlékü alapitói és vezetőinek, úgyszintén a Polgári körben a múlt évben elhelyezett Szénásy József elnök, az elhunyt testvérbátyjának arcképe az ő alkotása. A jeles festőművészt tanári gyugdijaztatása alkalmából pár év előtt őfelsége a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. A boldogult nyugdíjaztatása óta állandóan gyengélkedett és halála mély gyászba borítja özvegyét, Valkovics Máriát, akivel 32 éven át a legboldogabb házaséletet élte, három fiát, testvéreit és kiterjedt rokonságát. Gyula város, melynek büszkén fiának vallotta magát és amely benne országos hírnevű jeles szülöttét gyászolja, mély megilletődéssel fogadta halála hírét és hálás kegyelettel őrizi meg szép emlékét. A boldogultnak végtisztessége kedden délután volt Budán, igen nagy részvéttel. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özvegy Gyulai Lászslóné született Valkovits Mária és fiai László, Lajos és Dezső, úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják a szeretett férj, a jó apa és szerető rokon Gyulai László akadémiai festőművész, az országos képzőművészeti főiskola nyugalmazott tanára, királyi tanácsos folyó hó 7 én, életének 67-ik, boldog házasságának 32-ik évében történt csendes elhunytát. A drága halott földi maradványa folyó hó 9-én délután fél 4 órakor fog a gyászházban: I. kerület, Mészáros-utca 50. szám alatt a római katholikus egyház szertartása szerint beszenteltetni és a farkasréti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat e hó 11-én délelőtt 10 órakor fog a krisztinavárosi plébániatemplomban az egek Urának bemu- tattatni. Budapest, 1911. május hó 8-án. Áldás emlékére ! A József kir. herceg szanatórium-egyesület f. hó 7 én, vasárnap délelőtt tartotta Budapesten a Margitsziget alsó vendéglőjében hetedik évi közgyűlését. A tanácskozást Lukács György titkos tanácsos városuük országgyűlési képviselője, egyesületi elnök vezette. A gyűlésre képviselőket küldtek : Baja, Békéscsaba, Beregszász, Beszterce, Debrecen, Diósgyőr, Érsekújvár, Gyoma, Gyöngyös, Hátszeg, Hatvan, Homonna, Huszt, Ipolyság, Jászkisér, Karczag, Kis- kundorozsma, Kula, Léva, Liptószentmiklós, Losonc, Mid, Magyarkanizsa, Marosvásárhely', Mátészalka, Mezőkövesd, Monor, Moson, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nagyszécsény, Nagyszőlős. Nagymihály, Nyíregyháza, Orosháza, Ószivác, Palánka, Eákospalota, Salgótarján, Sárospatak, Sümeg, Szamosujvár, Temem, Tokaj, Törökszentmiklós, Ujszivác, Ungvár, Z-nta, Zólyom, Zsombolya. Mintegy 150 vidéki tag jelent meg a közgyűlésen. Lukács György elnöki megnyitója vázolta az egyesület hét éves működését, amelynek latható eredménye : egy nagy népszanatórium a gyulai Lugoserdőben, három tüdőbeteggondozó intézet: Kassín, Marosvásárhelyt és Brassóban. A jövő tavasszal épül föl a második nagy népszanatórium Debrecenben és két uj tüdőbeteg- gondozó intézet Léván és Hatvanban. Az elnöki megnyitót rendkívüli lelkesedés kisérte. Utána Pa- kots Józspf. főtitkár olvasta föl az egyesület évi jelentését. Érdekesebb adata’, hogy az egyesületnek a vidéken 126 fiókegyesülete van, tagjainak száma 16,919. Németh György főpénztáros bemutatta az 1910. évi zárószámadásokat. Az egyesület tiszta vagyona 857,536 korona 45 fillér. Geszti József dr. igazgató-főorvos jelentést tett a gyulai József-szana- tóriumról. Szilágyi János dr. igazgató-orvos a marosvásárhelyi és Hartmann Lajos dr. igazgató-orvos a kassai dispensaire ről. A jelentéseket tetszés kisérte. A közgyűlés ezután kimondta, hogy az egyesület második szanatóriumát Debrecenben építteti föl s az igazga'ó-tanácsot f lhatalmazta a szükséges intézkedések megtételére. Az igazgató-tanács uj alapszabálytervezetet terjesztett a közgyűlés elé. A módosításokat megszavazták. Végül uj vezetőség választásán szavaztak. Kis változással a régi vezetőség maradt meg. Elnök lett újra Lukács György. Tiszteleti tagok : Almásy Dénesné grófné, Csiky Albinná grófné, Hitvány József báró, Korányi Frigyes báró. Lukács Györgyné, Tisza Istvánná grófné, Társelnökök : Apponyi Gézáné grófné. Barabás Béla, Bárczy István, Láng Lajos, Libits Adolf, Takács Menyhért dr. jászóvári prépost, Thuróczy Vilmosné, Wiudischgrátz Lajosné hercegné, ifj. Ugrón Gáborné, Zsilinszky Mihályné. Uj társelnök Windischgiátz hercegné, aki ezentúl jelentékeny részt fog venni az ügyvezetésben. Alelnökök lettek: Dellimanics Lajosné, Drexler Béla, Pándi-Horváth Zsigmond, Kenessey líálmánné, Koller Imréné drné. Koller Sándorné, rácalmási Pajzs Gyuláné, Sternberg Al- bertné. Szvetlik Mátyásné, Vidorné, gelsei Guttmann Hedvig, Révy Ferenc dr. Ügyész Holló József dr. Felügyelő-bizottsági tagok : csécsi Nagy Miklós dr., Sternberg Albert, Lehotzky Albertné drné, Vértessy Géza dr. Választottak még ötvenöt igazgató-tanácsi tagot, akiken kívül tagjai az igazgató-tanácsnak a vidéki fiókegyesület vezetői. A közgyűlés után disz- ebéd volt. Az alföldi földmivelök és gazdák egyesületének május 7-én rendezett jól sikerült bálján felül- fizettek ; K. Schriffert József, Gyuiai Gábor, Pett- ner József, Csomós István 2—2 koronát, Bállá Ferenc, Góg Péter, Sutyák Péter, Horvát János, Góg János, Pettner Adám, Ludvig Mihály, Steigervald Adám, Cselovszki Mihály, Szverle János, Kimpián Péter, M. Schriffert József, Tóth Lajos, Szalóczi István 1—1 koronát, Bekker György 60 fillért, Szilágyi Mihály, Szilágyi Ferenc 50—50 fillért és Schriffert József 40 fillért. Esküvő. Kliment Zelenyánszky Honát, Kliment Zelenyánszky András csabai földbirtokos leányát f. hó 11-én vezette oltárhoz Bóka István m. kir. honvédszázados. 1911 május 14. Gyulay László.
