Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-30 / 18. szám
XLI1I. évfolyam. (iyula, 1011. április 30. 18. szám. Előfize;ési árak: Egész évrt ............ 10 K f Fél évre ._................. 5 K — f Évnegyedre .. 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova z lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓIIN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Országos Gazdakongresszus. Május hó első felében az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Budapestre hívja a magyar gazdákat. A hivó szózat előreláthatólag nem fog süket fülekre találni, mert hiszen a gazdáknak ezen összejövetelén a magyar föld legfontosabb érdekeinek megvitatásáról lesz szó. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter székfoglaló beszédében kiadta a jelszót: Termeljünk többet, fokozzuk a magyar föld termését. Az ilyen odadobott jelszavaknak rendszerint nagyon kevés hatásuk szokott lenni. Ezúttal azonban a jelszó nagyon jó talajba hullott, amit azonban kizárólag csak a körülményeknek köszönhetünk. A nyakunkra ült ugyanis a drágaság. A korgó gyomrok elkezdtek kiabálni kenyér és hús után. Szidta mindenki a gazdákat, hogy az ország fogyasztóközönségének nem tudnak adni sem olcsó húst, sem olcsó kenyeret A szidalmak özöne ugyan tart még most is, de lassanként már kezd kialakulni a józanabb meggyőződés, amely szerint a gazda azért nem adhat sem olcsóbb húst, sem olcsóbb kenyeret, mert nincs neki elegendő sem az egyikből sem a másikból. Ez pedig nagy baj. Hozzá voltunk ahhoz szokva, hogy a magyar földet Kanaán földjének nevezzük és ime kisül, hogy a magyar föld ma már nem igen tud megbirkózni a hihetetlenül megszaporodott fogyasztók gyomrának a kor- gásával. Igaz, hogy ennek nem a föld az oka, mert bizony az a közmondás máig is igaz, hogy rossz föld nincs, csak rossz gazda. A magyar föld máig is úgy ontaná a kincseit, mint ontotta hajdan és ontaná még bővebben, ha a földnek megadnák mindazt ami őt illeti. Ezt az igazságot is tudja minden magyar gazda. Ha a termelés fokozása tisztán csak azon múlnék, hogy minden földbirtokos, minden gazdatiszt, minden íöldmives tudja azt, hogy mivel lehet a termést fokozni, akkor nem volna szükség kongresszusra. Tudják azt nagyon jól, hogy a földnek jó mivelés, a földnek trágya, a földnek befektetés kell és akkor a föld nem igen szokott hálátlan lenni. Sajnos azonban a gazdák 99 percentje azt nem tudja, hogy honnan szerezze meg a föld termésének fokozását elősegítő tényezőket. A gazdák 99 percentje nem tudja a földbirtok jövedelmezőségét elősegítő befektetésekhez szükséges pénzt megszerezni. Nem tudja honnan vegyen trágyát, nem tud jó cselédet és munkásokat szerezni, akik az utasításait megfogadják. A kongresz- szusnak tehát az lesz az igazi célja, hogy a termés fokozását elősegítő tényezők beszerzési forrásairól tájékoztassa a magyar gazdaközönséget. Az Országos Gazdakongresszusra tehát igen jelentős feladat vár. Hogy azonban a kongressusnak lesz-e igazán számottevő eredménye, az még a jövő titka. Nem a föld mive- léséhez szükséges szakértelem hiányzik Magyar- országon. Nincs hiány itt az anyagi eszközökben sem, de igenis hiányzik Magyarországon a föld sorsának előbbre viteléhez szükséges áldozat- készség. Valószínűnek tartjuk, hogy a gazdakongresszus igen helyesen és igen aprólékosan kifogja jelölni a magyar földbirtok produktivitását előmozdító tényezőknek minden forrását, de aligha fogja megtalálni azt a kulcsot, ami feltudja nyitni e forrásokat elzáró Wertheim- lakatokat. Az az talán még sem. A dolog úgy áll, hogy ezeket a lakatokat a legbiztosabban az egységes közvélemény tudná felnyitni. Lehetséges, hogy a kongresszusnak meg lesz az az eredménye, ami után már régóta sóhajtozunk és megszüli majd az egységes gazdaközvéleményt. Eddig ugyanis minden kongresszusnak meg volt a maga termékenyítő hatása, egy kis időre egy táborba hozta a magyar gazdákat. Lehet, hogy az idei három napos kongresszus a gazdák tömörítésében minden eddiginél szebb eredményt fog elérni. Az idő igen kedvező hozzá. Soha még annyit nem vártak a magyar gazdától, mint most. Az ország terhei rendkívül megszaporodtak. A társadalom óriási feladatok előtt áll, ezeknek a feladatoknak a megoldása nagyrészben a gazdák kötelessége lesz. Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy az említett dolgok dacára nem volt idő, amikor a magyar gazdát annyit szidták és becsmérelték volna mint most, reményünk lehet, hogy a minden tekintetben nyomorúságos viszonyok végrevalahára kinyitják a gazdák szemét is és felébresztik bennük az önmaguk és a haza iránti kötelességérzetet. Az országos gazdagyiilésnek ez lenne a legszebb eredménye. A vármegye községjegyzői nyiigdijszíibályrendeletének módosításit. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a községi jegyzők 1904. évben történt fizetésrendezésének folyamányaként revisió alá vette a vármegyei községjegyzői nyugdíj szabályrendeletet. A szabályrendelet megfelelő módosítására nézve meghallgatta a békésvármegyei községi jegyzők egyesületét, továbbá figyelembe vette a községi alkalmazottaknak ama régebben kifejezésre jutó óhaját is, hogy nemcsak tisztán a községi jegyzők, hanem az egyes községeknek azon alkalmazottjai is részesei a nyugdíjintézetnek, a kik bár nem községi jegyzők, de községjegyzői képesítéssel bírnak. Figyelembe vette továbbá a községi jegyzők országos egyesülete által indított mozgalmat, valamint a többi vármegyék községjegyzői nyugdiszabályrendeleteiben már keresztül vitt módosításokat és a községi jegyzői nyugdíj szabályrendeletét ennek megfelelően módosította. Mindenekelőtt kimondotta, hogy ezentúl nemcsak a békésvármegyei községi jegyzők s azoknak özvegyei s árváinak ellátásáról, hanem az 1904. évi XI. t. c. rendelkezései értelmében rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott segédjegyzők, valamint ezek özvegyeinek és árváinak nyugdíjazásáról illetve ellátásáról is gondoskodik. Ezután rendezte a teljes nyugdíj összeg megállapításánál figyelembe veendő javadalmazások kérdését és megállapította, hogy nyugdíj alapjául szolgál nemcsak a rendes készpénzfizetés, beleértve az állami kiegészítést is, hanem a fizetés kiegészítő részét képező és már élvezett korpótlék, tovább minden a fizetés természetével biró, valamint a fizetés kiegészítéséül szolgáló személyes pótlékok is (állami, személyi pótlék, anyakönyvi tisztetletdijak stb.) S végül a kaszon- élvezetre adott földek és terménybeli járandóságokra nézve kimondta, hogy azoknak a nyugdíj alapjául szolgáló azon pénzbeli egyenértéke veendő, amely egyenérték az 1904. évi XI. t. c. végrehajtásakor alakított becslő bizottság által megállapittatott és a mely egyenértéket a községi jegyző, illetve segédjegyző a községektől készpénzben követelni jogosult- Módosíttatott továbbá a szabályrendelet a tekintetben is, hogy mindazok a községi jegyzők és segédjegyzők, akik Békésvármegyében a szabályrendeletben körülirt módozatok mellett a nyugdíj jogosultságot már megszerezték, a Békésvármegyében eltöltött szolgálatukat közvetlenül megelőző más vármegyei jegyzői, illetve segédjegyzői szolgálati idejük is beszámittassék, mindazon esetekben, amidőn az illető vármegyék szabályrendeleteiben a viszonosság hasonlóképpen meg van állapitva. Legfontosabb azonban a szabályrendelet azon intézkedéseinek módosítása, amely intézkedések a községi jegyzők és segédjegyzők özvegyeinek és árváinak ellátására vonatkoznak. Itt ugyanis a vármegye törvényhatósági bizottsága figyelembe vette a községi jegyzők ama régebbi óhajának teljesítését, hogy Cili©! köhögés, szamárköhögés, influenza és a légzőszervek bajainál az orvosi kar kiváló eredménnyel alkalmazza a SIROLIN „Roche“.t. SIROLIN „Roche^-t kellemes ize és kiváló hutása lolytán szívesen veszik. Az összes gyégyszertáraktan eredeti SIROLIN „Roche“ csomagolást kérjünk és határozottan utasítsunk vissza minden pótkészitményt. Sirolin irodalmat kívánatra ingyen és bérmentve küld F. Hoífmann-La Roche ® Co, — Wien II1J. Neulinggasse 11. Lapunk mai szama lO oldal.
