Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-23 / 17. szám
1911. április 23. BÉKÉS 5 tyát a kocamároBtól 8 hamarosan úgy belemerültek az ördög bibliájának forgatásába, hogy észre sem vették a fenyegető veszélyt. Csendőrök léptek be a mulatóba, ami ugyan még nem igen lett volna baj, ha valami gondüző kártya játékkal szórakoztak volna. Ok azonbin ferblit játszottak, ami tudvalevőleg egyike a sokfajta tilalmas szerencsejátékoknak. Elmélyedésükből csak akkor ocsúdtak fel, midőn a törvény e komoly emberei a bankra tették kezöket s azt főleg az egyik partnernek, (kinek 4 ásza volt) minden tiltakozása ellenére is lefoglalták s egyben a mulatság részvevőit elrettentő például az illetékes hatóságnak feljelentették. Csalás. Bereczky Mihály békési napszámos legény sorba járta valamennyi rokonát s akinél csak sikerült, mindenikiől csalt ki egy pár koronát azon erős fogadalmával, hogy mint kinevezett fővárosi rendőr hivatala elfoglalása után azonnal kamatos kamataival téríti vissza. Persze rendőri kinevezésével csak a hiszékeny atyafiakat áltatta, utóbb Mészáros József békési kerékpár raktárostól 2—3 órai használati ürügye alatt egy vadonatúj biciklit 2 K fejében kölcsönkapott, de vissza egy hét múlva sem adta, a raktáros az illő helyen feljelentette a leleményes csalót, aki több rendbeli csalás cimén az illetékes hatóságnak feljelentetett. Halálozások. Pákh János békési gyógyszerész hosszú, kinos szenvedés után, folyó hó 16-án este fél 7 órakor 43 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 18-án d. u. 4 órakor Békésen a róm. kath. egyház szertartása szerint ment végbe nagy részvét mellett. Elhunytét özvegye, négy kiskorú gyermeke s kiterjedt rokonság gyászolja. — özv. Frisch Józsefné szül. Frey Rézi, hosszantartó szenvedés után, folyó hó lü-én este 8 órakor 88 éves korában Békésen elhunyt. Temetése folyó hó 21-én d u. 3 órakor az izr. egyház szertartása szerint nagy részvét mellett ment végbe. Az elhunytban Frisch Móric békési községi adótiszt és Frisch Dávid bírósági végrehajtó édesanyjukat gyászolják. Az áldetektiv. Husvét első napja estéjén 8—9 óra tájban egy ismeretlen fiatalember állított be a Gábor Mihály békésborosgyáni tanyai lakoB portájára. Az idegen ifjú Hagymáéi János nagyváradi detektivnek nevezve magát előadta, hogy a napokban feljelentés érkezett a váradi rendőrséghez egy Dagystilü pónzlopás ügyébeD, amelynek szálai a békési borosgyáni tanyáig vezetnek, ennélfogva őt felettes hatósága azzal a feladattal bízta meg, hogy leutazzon, itt a helyszínén a további nyomozásokat belátása szerint vezesse. E felvilágosítás után menten hozzá is látott „feladat“ ához. Bátor feliepése annyira meglepte a fiatal gazdát, hogy szinte még maga is segíteni akart a törvény emberének a házkutatásban. Élete párja, az éles szemű fiatal menyecske azonban azonnal gyanút fogott s a kutatást megelőzőleg igazolásra szólította fel a „detektív1* ur-at, majd kötekedve azt a kérdést intézte hozzá, hogy mitévő lenne, ha a tettesekre csakugyan rájönne s ezek megtámadnák? A „detektív ur“ azonban nem maradt adós a felelettel. Hideg vérrel a zsebébe nyúlt s innen egy rozsdás forgópisztolyt vett elő s a rémüldöző menyecske mellének szögezve kedélyesen jelenté ki, hogy a merénylőket minden teketória nélkül Pilátushoz küldené vacsorára. Igazolni azonban nem tudta magét. De erre a vastag tréfára már a gazda is visszanyerte hidegvérét s erélyes hangon adta tudtára az idegennek, hogy igazolás előtt csak a helybeli hatóság közreműködésével engedi meg a nyomozást. Az idegen ez ellenállásra loyalisan meghajtotta magát s kijelentette, hogy az erőszaknak enged ugyan, eltávozik, de rövidesen harmadmagával — két községi rendőr kíséretében — tér vissza. Alig távozott azonban el, a fiatal pár, mintegy 600 korona háznál levő pénzük biztosítandó, tanácsosnak vélték, ha alkalmasabb helyre rejtik el, nehogy ha valami fortéllyal visszatér a szélhámos, csakugyan a kezei közé kerüljön. Tervüket megvalósítandó a gazda ki is vette a ládafiából a summácskát, hogy az ágy szalmazsákjába rejtse, amidőn váratlanul lövés dördült el az udvaron s egyszersmind az ablak táblái csörömpölve hullottak a szobába s csak az Isten különös gondviselése mentette meg a pénze elrejtésén foglalatoskodó gazdát, hogy a golyó célját tévesztette. Páni félelem fogta el erre a fiatalokat s a gazda talán maga sem tudta, hogy mit cselekszik, menten abba hagyta a pénzmentési műveletet s az ágy mögül egy hatalmas husángot ragadva fel, az udvarra rohant. Szerencséjére kutyája megelőzte szándékában, elriasztotta a veszedelmes szélhámost. A megrettent ember erre azonnal befutotta a szomszédokat, akiknek őrizetére bízva tanyáját, a városba sietett s a csendőrségen jelentést tett az esetről. A hatóság értesülve a történtekről, mindjárt utána vetette magát a kalandornak, akit már másnap d. u. 4 órakor sikerült kézrekeritenie, amidőn kiderült, hogy az ismeretlen nem más, mint Kertész Imre békési földmives, ki a Gábor gazdánál való fellépése előtt néhány perccel már Diószegi Istvánnál is próbálkozott detektiv szerepével, megsejtvén nála a földje eladásával ládafiába került 1600 koronát. Innen azonban, tekintettel arra, hogy két kemény férfi ellenkezésével is találkozott, hamarosan eltávozott, A vizsgálat során kiderült, hogy már f. hó 1-én is gyilkossági kísérletet követet el s apósa Tóth Bálint soványháti uradalmi csősz is csak hatalmas kutyája éberségének köszönhette, hogy egész háza népivel együtt megmenekülhetett a halálos veszedelemből. A kalandor kihallgatása során úgy vallott, mint a karikacsapás. Beismerte az ellene felsorolt vádakat s végül kijelentette, hogy mindezeket azért követte el, mert atyja kitagadta, neje pedig elhagyta, igy megunva életét adta fejét e veszedelmes, tilalmas dolgokra. Az elvetemült ember a gyulai kir. ügyészségnek adatott át. Közgazdaság. Pótvásár Gyulán. A januári Pálnapi vásár alkalmával a serteszvész és a száj és körömfájás miatt tudvalevőleg nem volt sertés, juh és szarvae- marha felhajtás, úgy hogy az állatvásárok közzül csupán a lóvásár volt megtartható. A város fel- terjesztése alapján a kereskedelemügyi miniszter rekompenzációképpen pótvásárt engedélyezett Gyulára a hasított körmü állatokra nézve, mely pótvásár e hét folyamán fog megtartatni és pedig április 26-án szerdán sertés, 27-ón csütörtökön juh, és 28-án pénteken szarvasmarha vásár. A pótvásár megtartását a rendőrkapitányi hivatal a Gyulára gravitáló vidéken hirdetménnyel tétette közzé. A Békésmegyei Méhészegyesület alaku'ó közgyűlése folyó hó 17-én volt és az egylet „Békét- megye és környéke méhtenyésztők egyesülete“ cim alatt megalakult. Az alapszabályok jóváhagyásáig szóló ideiglenes érvénnyel a tisztviselők következő leg választattak meg. Elnök Juhász Imre, alelnök Dundler Károly, ügyv. alelnök Oszvald József, titkár Mondi Miklós, pénztárnok Kelemen Mihály gyulai méhészek. Választmányi tagokul pedig: Ubrin János, Mészáros Lajos, Sárga Simon, Szőke Jakab, Géczi István gyulai, Szokolay Pál tótkom- lósi, Ivanovics Alajos gyulavárii (Dónesmajor), Ilovszky József orosházi, V. Bagi János bókés- szentandrási, Kéry József nagyszénási méhészek választattak meg. A vm. munkásház építő bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt április 13-án ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette a Köröstarcsán építendő munkásházakra vonatkozólag beadott újabb ajánlatokat. A beadott ajánlatok közzül a Sinkó János ajánlata volt a legolcsóbb, amely felülvizsgálás és javaslattétel végett kiadatott az állirn- épitészeti hivatalnak. A szükséglendő faanyag biztosítása tekintetében pedig a Braun és Cincár cégtől való ajánlat beszerzésre a vármegye alispánja kéretett fel. Gyoma község legelöfelujitási ügye. Gyoma községeben az állatállomány részére az állatállomány részére a fattyasi tehénlegelő társaság mintegy 430 holdnyi, továbbá 200 hold hullámtéri, ezenfelül 42 hold területű füzfászugl legelők állanak rendelkezésre. Ezen legelők és kaszálók termő- képessége azonban az eddigi kezelés mellett nagyon alászállott, ügy hogy azoknak kosarazás és trágyázó* utján való felújítása szükségessé vált. Ez a költség mintegy 800 koronát igényelne, ennek elvállalása azonban a 60 százalékkal adminisztráló Gyoma község lakóira nagy terhet róna. Miért is a község az iránt folyamodik a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a jelzett költségekhez államsegéllyel járuljon hozzá. A miniszter a kérvényt javaslattétel végett leküldötte az alispánhoz. Állatorvosi kinevezés és áthelyezés. A földművelésügyi miniszter Rázsó Ferenc szeghalmi m. kir. állatorvost Hajdúböszörménybe, a szeghalmi m. kir. állatorvosi állásra pedig Ktnoskó György m. kir. állatorvost Feledről áthelyezte. A vésztői mükenderáztató. A Vésztő község által által államsegéllyel létesítendő mükenderázta- tónak Bodó Sándor vállalkozó által készített áztató medencéi, továbbá a Ózol 1 Dameter által elvállalt két ártézi kútja elkészülvén, a képviselőtestület azoknak ideiglenes átvételét — tekintve, hogy a hatósági szakértők által foganatosított felülvizsgálatok kedvező eredménnyel jártak — elrendelte és egyben a vállalkozók részére szerződésileg járó összegeket kiutalványozta. Az áztató medencék költségeinek az a része, amely az állam által engedélyezett államsegélyből nem telt ki, a képviselő- testület határozata értelmében a községi gyám- pénztárból felveendő kölcsönből fog fedeztetni. Heti piac. Gyula, április 14. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán is szilárd volt az irányzat a búza ára 30—40 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza . Árpa . Zab . Tengeri . 21 60 22'70 . 15-20 15-60 . 16 40 16-60 . 11-20 11-40 Irodalom és művészet. Magyar Figyelő. Gróf Tisza István és Herceg Ferenc kitűnő folyóirata már valósággal átment a köztudatba és a legszélesebb körű érdeklődést vívta ki magának. A magyar társadalom ez eleven és harcos folyóiratának most jelent meg nyolcadik szama, amely változatosságban vetekszik a Magyar Figyelő előbbi számaival. Érdekes cikket találunk benne Szemlélő tollából a szalónszociálistákról, akik bizonyos okokból kulturellenes elvnek szolgálatába szegődtek. R;z Mihály „Avult ideák« címmel alapos tanulmányt ir a nemzeti és nemzetközi ideákról. Legifj. Szász Károly folytatja Szász Károly fiatalkori naplójának közlését, amely érdekes dokumentumokban gazdag. Kisbán Miklós a kitűnő tehetségű iró, »A császár titka« címmel művészi novellát irt. Sebestyén Károly tartalmas kritikai tanulmányában, amelynek cime »Regények és regényírók« Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor és Tormay Cecile regényeiről ir. Ambrus Zoltán pedig a Színház rovatban »A falu a színházban« címmel ir magvas és szép tanulmányt. A fóljegyzések rovata különösen gazdag, érdekes és eleven. A Magyar Figyelő t-lőfizetési ára negyedévre 6 korona, félévre 12 korona. Mutatványszámot kérésre ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, Andrássy-ut 10. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Achim L. András elítélése. E hó 18-án, kedden volt a főtárgyalás abban a rágalmazási bünperben, amelyet Tóth László békéscsabai községi segédjegyző indított Achim L. András és 24 társa békéscsabai lakosok ellen. Békéscsaba képviselőtestülete ugyanis 1909-ben Tóth László segédjegyzőnek a fizetését 1200 koronáról 2400 koronára emelte fel, amely határozat ellen Achim L. András és párthívei 1909. évi augusztus 8-án Békéscsaba községnél 8665. szám alatt iktatott felebbezést adtak be és abban a nevezett segédjegyzőről azt állították, hogy nem érdemli meg a fizetésemelést, mert az adózó polgárokkal szemben tiszteletlenül és gorombán viselkedik és nincs egyéb érdeme, minthogy Korossy Lászlónak hűséges talpnyalója. Minthogy a rágalmazás kőzhivatal- nok ellen irányult, a vádat a kir. 'ügyészség átvette. Az eljárás még 1909. év novemberében megindult s a múlt év március havában a vádhatóság már be is adta vádiratát, de mert Achim L. Andrást időközben országos képviselővé választották, mentelmi jogának felfüggesztése iránt kellett intézkedni. A képviselőház csak nemrég intézte el a mentelmi jog felfüggesztése iránti felterjesztést,
