Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-23 / 17. szám
4 BÉKÉS 1911. április 23. agyonlőtte és városunkban ma is ápolnak a kórházban egy gyermeket, aki ugyanilyen veszélyes lövöldözésnek lett az áldozata. Miután városunkban a flóbert-puskás és kis pisztolyos gyermekek száma — mint az idézett példa mutatja — már egész a közveszélyesség határáig elszaporodott, felhívjuk a szülők figyelmét, hogy vessenek gátat ennek az epidémiaszerü nyavalyának úgy a maguk, mint a gyermekeik jól felfogott érdekében. Amikor esetleg bűnügyi eljárás lehet a puskázás következménye, a szülői indolenciát félre kell tenni és nem szabad megtűrni a gyermek kezében másokra nézve veszélyes eszközt, legfelebb szülői felügyelet alatt, ha már semmiképen el nem lehetnek a gyermek és suhanc urak fegyver nélkül. Mindenesetre lesz gondunk rá, hogy ha a szülők nem járnak el ebben a dologban, a rendőrség lépjen közbe, sőt úgy ebbői a szempontból, mint az orvvadászat szempontjából, sürgetni fogjuk a fegyvertartási szabályrendelet megalkotását. Notórius csavargó. Szommer Sándor 37 éves kőmives nagy ellensége a munkának. Kerülte is teljes életében a dolgot, ahelyett hogy a napi élelmét becsületesen megkereste volna, inkább csak lézengett, csavargóit városról városra, közbe koldult s ha igy nem került betevője, hát alkalmilag lopott. A fővárosban kisebb kihágásokéit már 10—12 esetben megbüntették s kitiltották ; de Szommer azért csak tovább is felkereste a metropolist, mert hogy ott több az alkalom. E hó 14 ón töltötte ki a legutóbbi 45 napot, amelyet a fővárosi rendőrség rámért engedelemnélküli visszatérésért s már 17-én Gyulán termett. A toloncházban egy jóféle cimborájától szerzett egy Kolduló-kérvóuyt „könyörületes jóbarát“ címmel s ezzel pumpolgatta a gyengébb szivü embertársait. 18-án bevetődött özv, Kiss Mátyásné II. Rákóczy Ferenc-utcai házába. A konyhában nem látott senkit, ellenben egy töhetős télikabát ott függött a folyosón. Szommer az első gondolatának engedett. A kabátot leemelte a szegről s erre a napra biztosítva lett a pálinkája. Másnap délelőtt 9;—40 óra között, tanítás alatt, a gimnáziumot látogatta meg. A fo!yosókon kiakasztva ott függött a sok nagykabát, felöltő és kalap. Szommer két mutatós nagykabátot és két kalapot leakasztott. E holmikat eladta s megint a butikba nyomult. Ám a diákok hamarosan észrevették kár- vallásukat ; jelentést tettek az igazgatónak, ki a rendőrséghez fordult. A csava”gót egy-két diák látta s leirtá a fizimiskáját. A rendőrök a nyomon a toronysisak 1733-ból való A térre néző első emeleti homlokzaton, az erkély mellett, egy aggastyán fejet ábrázoló festmény látható. Erede ismeretlen, a monda azonban erre is talál magyarázatot Volt ugyanis egykor a városi tanácsban egy gonosz szenátor", aki a város érdekei ellen dolgozott. Egy alkalommal a szenátorok gyűlésén megjelent, az ördög, a gonosz szenátort magával vitte az ablakon át, de mielőtt levitte volna a pokolba, jól hozzá vágta a városháza falához, úgy, hogy a képe ott maradt Általában Pozsony városának történelme gazdag mondákban, vezetőnk el is regélt nekünk egy-kettőt ezek közül. A városháza első emeletén áll a rendkívül érdekes városi muzeirn. A régi tanácsterem, melynek remek famenyezete 1577-ből való, a régi gyülésterem és a torony szoba foglalják magukban a műkincsekben, fegyverekben, régiségekben gazdag múzeumot. Csak egy-kettőt sorolok fel ennek nevezetességei közül Itt láthatók korán elhunyt művészünknek, a pozsonyi születésű Fadrusz Jánosnak első alkotásai, a falakon hires pozsonyi születésű régi művészek festményei: Végítélet, Justicia, Salamon király Ítélete. Nagy mennyiségű régi bútor, ruha, fegyverek, dísztárgy mellett igen nevezetes a két szobát összekötő és a XVI. században készült hatalmas vasajtó, művészi kidolgozással, 17 zárral, amelyek mind egyetlen fogással nyithatók, zárhatók. Itt őrzik Rákóczy egyik legelső zászlaját. A toronyszobában pedig egy sereg középkori kínzó- és büntető eszköz : a deres, az asz- szonyok megbüntetésére szolgáló szegekkel ellátott korbács, a csukló szorító, kerék a kerékbetörésre, a szeges henger, a kar és láb kifeszitő sulyok és csigák, egy-két vértől rozsdás hohérbárd a pallost tartó kéz stb. stb. mind borzadást keltő látványosságok a modern kor humánusan gondol kodó emberének szemei előtt. (Folyt, köv.) elindulva Szommert, a könyörületes jóbarát keresőt, elcsípték s átkisérték a járásbíróság börtönébe. A lopott holmik megkerültek. Öngyilkosság. Hajdú Sándor 31 éves szeghalmi csizmadia-mester f. hó 14-én délután a lakása gerendájára felakasztotta magát. Mire észrevették, kiszenvedett. Hozzátartozói még nem is sejtik, hogy a különben józan életű, munkás és jómódú embert mi idithatta e végzetes tettre. Esküvők. Peressenyi Zoltán királylehotai ág. ev. lelkész f. hó 20-án tartotta esküvőjét Pataj Zsófikéval, néhai Pataj Mátyás békéscsabai föld- birtokos leányával. — Medovarszky Mátyás, Ciaba község főpénztári ellenőre kedden délután vezette oltárhoz özv. Molnár Jánosnó leányát, Mariskát. Elhunyt tanitó. Csenki Lajos 67 éves nyugalmazott gyopárhalmi községi tanitó f. hó 14-én meghalt. A megboldogult huzamos ideig Gyopárhalmán, azelőtt pedig Hódmezővásárhelyen tanitós- kodott, nagy buzgalommal s lelkesedéssel végezve terhes hivatását. Csak néhány éve ment nyugdíjba. Temetése vasárnap, husvét első napján ment végbe az egész község nagy részvéte mellett. Hasbaszurt legény. Zsíros András csabai plakátragasztó összekülönbözött Hugyecz János csabai munkásemberrel, özóra szó vetődött. Hugyecz egy boroivaélfs megjegyzés után előrántotta bicskáját s hasbaszurta ellenfelét. Az igy szerencsétlenül járt plakátos-embert kórházba szállították, kinek állapota nagyon súlyos. Hirtelen halál. A békéscsabai Erzsébet gőzmalom egyik tulajdonosa Fiam Miksa, ki a csabai kereskedő világ egyik rokonszenves tagja volt, hétfőn délelőtt Budapesten, a Lukács fürdőben szivszélhüdésben hirtelen meghalt. Holttestét szerdán hazaszállították Csabára, hol nagy részvét mellett tették örök nyugalomra. A széles körben ismert kereskedő elhalálozását mélyen sújtott családja s kiterjedt rokonság gyászolja. Békésszentandrás község második orvosa. Békésszentandrás Községében általános az óhaj, hogy a községben még egy orvos legyen. Minthogy a községnek az a törekvése, hogy egy második községi orvosi ál 1 ás — az állam terhére — rendsze- resittessék, nem járt sikerrel, ennélfogva arra is tekintettel, hogy a jelenlegi községi orvos koránál fogva is be eges, a község határozatilag kimondotta, hogy abból a célból, hogy a községben egy magánorvosnak a letelepedését lehetővé tegye, az illető részére 1200 korona tiszteletdijat biztosit, azonban ennek az orvosnak kötelessége lesz a mindenkori községi orvost díjtalanul helyettesíteni. A községnek, egyrészt a humanitást, másrészt a közegészség érdekeit szem előtt tartó egyhangúlag hozott intézkedése a felsőbb hatóságnak bizonyára helyeslésével fog találkozni. Szándékos emberölés kísérlete. Ifj. Lacó And- ! rás békéscsabai fiatalkorút több rendbili lopás miatt a kir. törvényszék javító-nevelésre Ítélte s az igazságügyminiszter őt a dunaalmási szeretetházba utalta be, a hova a gyulai kir. ügyészség e hó elején el is szállította. Ámde ifj. Lacó András a szeretetházból pár nsp múlva megszökött és napokon át gyalogolva, április 14-én Békéscsaba határába ért. Amint a tanyák között a szülei lakása felé tartott, egy gödörből hirtelen lövés dördült el és ifj. Lacó Andrást találta, a kinek alig volt annyi ereje, hogy a már nem messze levő saját tanyájukra bevánszorogjon, a honnan azután kórházba szállították. A csendőrök által foganatosított nyomozás során az a gyanú merült fel. hogy Lacó Andrást Mucsi Pál békéscsabai határbeli tanyai lakos-lőtte meg, t kit a csendőrök letartóztattak s a kir. törvényszék fogházába bekísérték. A cselekmény oka még nem bizonyos. Nincs kizárva, hogy Mucsi orvvadászaton volt s vadőrnek gondolta Laczó Andrást. Botrány a békéscsabai képviselőtestületben. Kinós botrányba fulladt Békéscsaba község képviselőtestületének a f. hó 20-én délelőtt tartott közgyűlése. A közgyűlésen tárgyalás alá került a Békéscsabán részvénytársasági alapon létesítendő sertéshizlató telep ügye. Ennél a tárgynál felszólalt, azaz hogy csak felakart szólalni dr. Székely Lajos községi képviselő, aki még nem rég a paraszt pártnak ügyésze volt, de akivel Achim L. András csúnyán összekülönbözött, Békéscsaba községnek rendezett tanácsú várossá leendő átalakításának kérdésében, amiből folyólag Achim L. András ellen, aki pedig tudvalevőleg a rendezett tanács mozgalom szítója volt és azt most minden indokolás nélkül cserbenhagyta, a Pesti Hírlapban egy rendkívül éles hangú támadás is látott napvilágot. Amint Székely Lajos felállott és beszélni akart, Achim L. András a legdurvább kifakadásokkal illette őt; elnevezte árulónak, gazembernek stb. Achim pártja természetesen élénken kontrázott vezérének, amiből azután lett olyan kavarodás, fülsiketítő zaj és kiabálás, hogy szó sem letetett az ülés tovább folytatásáról. Hasztalan volt a Zahorán elnöklő biró által osztogatott rendreutasítás és Achimmal szemben alkalmazott szóraegvonás, Achim fékezhetetlen temperamentumának nem lehetett gátat vetni ; végre is az ülést felfüggeszteni és délutánra h riasztani kellett. Délutánig azonban a kedélyek annyira lecsillapodtak, hogy Székely Lajos beszédét akadálytalanul elmondhatta. Tettleges inzultus, amint a fővárosi s vidéki lapok írták, nem történt, az azonban csak természetes, hogy a délutáni ülés zavartalan lefolyásának biztosítására és további botrányok megelőzése érdekéből, a főszolgabiró a kellő rendőri intézkedéseket megtette./ Sorozás. A szeghalmi sorozójárásban folyó hó 18, 19, 20-án tartatott meg a fősorozás. Fel volt hiva 616 hadköteles és pedg az első korosztályból 325, a másodikból 155, a harmadikból 136. Besoroztatott 150, visszahelyeztetett 103, fegyverképtelennek találtatott 110, távol volt 64 hadköteles. A teljesen ismeretlenek száma 7. Mindenkit érdekel, bogy a tavasz beálltával ruháit, függönyeit, vagy háztartásában szükséges holmiját hol tisztittassa, vagy festesse. Lagcélsze- rübb azokat Berketz István utóda (cégtulajdonos: Kovács Endre) kelmefestő- és vegytisztitógyórába küldeni Budapestre (XI, Kimzsy-ulca 14.) ahol azok szakszerű kezelésben részesülnek, a legnagyobb pontossággal és, a. legjutányosabb árak. melleit. Magyarország ezen legrégibb és legnagyobb forgalmú kelme-, selyemfestő- és vegytisztitógyára a legmodernebb technikai eszközökkel van felszerelve ; munkái bármely világváros készítményeivel kiállják a versenyt és a legkényesebb igényeket is kielégítik. Árjegyzéket kívánatra igyen küld. Vidéki megbízóinak csomagolásért dijat nem számit, postadobozait csak saját árban számítja. A hálószobák réme, a poloskák kiirtása eddig a lehetetlen dolgok közé tartozott. Mióta azonban a Löcherer Cimexinnel történtek próbák, beigazolódott hogy a Cimexin nemcsak az élőpoloskát pusztítja el nyomban, de a Crnexin hitása folytáa a peték rögtön kiszáradnak és többi ki nem kelnek. A Cimexin mindenütt használható, szövetet, bútort, falat, vagy febtést nem piszkit, nyomot, vagy foltot nem hagy. Moly ellen egyedül biztos szer. Kapható Nagy Jenő gyógyszertárában Gyulán és a készítőnél, Löcherer gyógyszerésznél Bártfán. 116 9—26 Lohr Mária (Kronfusz) csipke-, vegyi tisztitó- és műfestő-mtézetében, Budapest, VIII., Baross-utca 85. sz. alatt minden e szakba vágó megrendelések a legjobban, gyorsan és jutányosán teljesittetnek. Vidéki megbízások a legpontosabban eszközöltetnek. 129 2—2 M. kir. szab. Osztálysorsjáték. A most véget ért XXVII. sorsjáték sorsjegyei úgy elfogytak, hogy az elárusítók sok esetben nem elégíthették ki vevőiket, amikor azok a sorsjáték folyamán kihúzott sorsjegyeik helyett uj sorsjegyet (pótsorsjegyet) óhajtottak, hogy tovább játszhassanak. Minthogy a most befejezést nyert sorsjáték 4 legnagyobb nyereményét : a 600.000 koronás jutalmat, a 400.000, 200.000 és 100.000 koronás főnyereményeket mind magyarországi (fővárosi és vidéki) sorsjegyvevők nyerték, igen valószínű, hogy a most meginduló XXVIII-ik sorsjáték sorsjegyei is mind már az első osztály húzása előtt elfogynak. A ferbli. Ünnep másodűapja délutánján elfáradva a szokásos locsolástól egy 7 tagú társaság társaság lépett be Békés egyik korcsmájába. A jókedvű fiatalok először óleménveiket beszélték el egymásnak majd midőn ki fogytak a szóból, kár-
