Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
1911. április 16. BÉKÉS 9 Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Rágalmazás. Helyi érdekességü bűnügyi főtárgyalást tartott a múlt héten a kir. törvényszék Az eset előzményei a következők : A múlt évben Gyula városa elhatározta, hogy a városi mének számára a szent- benedeki majorban épített istállót átalakíttatja. Az átalakítási munkálatoknak vállalatba adásával Pettier József városgazda bízatott meg, aki azért mert nem volt szakértő hasonló munkák tekintetében, maga mellé vette Reinhart Ádám városi tanácsost, ki azelőtt építkezési vállalkozó volt — s együtt úgy oldották meg a feladatot, hogy a kőműves munkát kiadták Prattinger Mátyás kőműves segédnek 83 kor. 04 fillér, az ácsmunkát pedig 7itz József ácssegédnek 181 kor. 44 fillér vállalati ősz- szegért. Ámbár a városnak mérnöke van, ki minden városi építkezést ellenőriz, illetve vezet, és igy a város akár napszámosokkal is végeztetheti az ő munkáit, Prattinger Mátyás és Titz József mégis attól féltek, hogy mert ők nem mesterek, valami kellemetlenségük lesz. Arra kérték tehát Petner József város gazdát, hogy a mének istállójának átalakítását órabér mellett vállalt munkának tüntessél; fel Ebbe a városgazda beleegyezett Az istálló átalakítás a múlt év decemberében 15 nap alatt elkészült és bár annak munkálataiban Titz Mihály 5 6 napig vett részt, a számadások banennek dacára mint a munka elejétől végéig dolgozott óra béres munkás szerepelt. Ezt a formalitást használta fel a városgazdával személyes ellenségeskedésben levő Titz István arra, hogy Petner Józsefen üssön egyet Maga mellé vette Gréh Györgyöt és A. Schriffert Józsefet s aztán hárman felmentek dr. Lovich Ödön polgármesterhez, a hol feljelentést tettek Petner József városgazda ellen azért, mert az valószínűleg abból az indokból, hogy tulmagas összegért adta váll latba a mének istállójának átalakítását, a nyugtába valótlan adatokat irt be az által, hogy Titz Mihályt több ideig szerepeltette munkás gyanánt, mint a mennyi ideig az tényleg dolgozott. A feljelentésre az alispán a fegyelmi eljárást mellőzte, mert megállapítást nyert, hogy az istálló átalakítási munkálatokat Petner jól csinálta és olcsón végeztette el. Ezután most már Petner tett feljelentést a kir. ügyészségnél rágalmazás miatt Titz József, Gróh György és A. Schriffert József ellen hatóság előtti rágalmazás miatt. A törvényszék előtt Gróh György és Á Schriffert József azzal védekeztek, hogy voltaképen ők nem is tettek feljelentést a polgármesternél Petner ellen, hanem ők csupán megerősítették a Titz József feljelentésében előadottakat, de ezeket is csak mint másoktól hallottakat. E védekezés alapján a törvényszék megszüntette ellenök az eljárást. A magában maradt Titz István azután a főtárgyaláson ugyancsak kertelt. Petner József ellen ugyanis bebizonyítást nyert, hogy a város érdekében becsületesen, pontosan, lelkiismeretesen járt el és hogy az órabér számítás mellett is a vállalkozók részére csak a kialkudott átalány összeg járt s az órabér felszámítás a vállalati összeg épségben hagyása mellett csak arra a célra szolgáló formális kisegítő eszközt képezett, hogy Prattinger Mátyás és Titz József vállalkozóknak tekinthetők ne legyenek, továbbá hogy az átalány összeg fentartása mellett bárminő órabér- számitásnak sincs jelentősége, mert abból a városnak kára, a vállalkozóknak pedig haszna nincs. Maga Titz József is váltig hangoztatta, hogy voltaképen ő nem akart semmi rosszat sem mondani Petnerről és a törvényszék fel is mentette Titz Józsefet, mert úgy találta, hogy Petner Józsefet a polgármester előtt nem vádolta meg határozottan olyan ténynyel, a mely visszaélésnek volna tekinthető Mindazonáltal a kir. ügyész felebbezést jelentett be a felmentés miatt Testi sértés. Takó Ferencz békési lakos Békésen ez év január 8-án felöntött a garatra és a vele szembe jövő Csipke Istvánt csufondáros szavakkal illette, amelyeket Csipke István visszamondott s azután tovább ment. Takó e miatt — bár ő volt a kezdeményező — ittas emberek szokása szerint feldühödött, és bement a Hégely András udvarára, ott egy lapátot felvett s azzal fenyegetőzött, hogy Csipke Istvánt agyonüti. Hégely András és a jelenvolt' Nagy Gábor azonban kicsavarták kezéből a lapátot és kitaszították a kapun, amire Takó Ferenc egy nagy követ vett fel ezt úgy vágta a kerítésen keresztül a Hégely András fejéhez, hogy az koponya-csont repedést szenvedett. A törvényszék Takó Ferencet 6 hónapi börtönre ítélte. Eladó ház 3 szoba, konyha, kamra, :: mellékhelyiségekkel :: és gyümölcsös kerttel 243 1__3 szabadkézből eladó, vagy kiadó. Értekezhetni Diószeghy Sándorral butorraktár, törvényszékkel szemben. ■ ■■■■■■■■■ Újvároson, Zöldág-utca 21. sz. házban 3, esetleg 2 szobás lakás mellékhelyiséggel kiad ó. Értekezhetni ugyanott. 2421-1 4268—1911. ikt. szám. Hirdetmény. Schill inger Lipót gyulai lakos, Csabai-ut 6. szám alatti házánál léte- sitendő sertésliizíaló-telep engedélyezése iránt folyamodván, a városi tanács az 1884. évi XVII. t.-c. 27. §-a értelmében a helyszíni szemlét 1911. évi április hó 28. napjának délután 3 órájában megállapította, melyre az érdekelteket azzal liivja meg, hogy azok, kik a telep létesítése ellen kifogást akarnak tenni, kötelesek kifogásaikat a tárgyaláson szóval vagy Írásban bejelenteni, különben az engedély — amennyiben az ellen köztekintetekből akadály fent nem forog — kiadatni fog. A telepengedély iránti kérvény, valamint a telepet feltüntető rajz és leírás 1911. évi április lió 26-tól a tárgyalás napjáig Nádházy Gyula II. jegyző hivatalos helyiségében megtekinthető. Gyula, 1911. évi április hó 10-én tartott városi tanácsülésből. Dr. Lovich Ödíön, 229 1—1 polgármester. 197/1911. szám. 234 1 — 1 Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. év; LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai kir. járásbíróság 1910. évi V. 550/3. számú végzése következtében Dr Martos József tömeggondnok, gyulai ügyvéd által képviselt Nagy és Heilig csődtömegéhez tartozó és 1000 koronára becsült egy gyászkocsi nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a gyulai kir. járásbiróság 1910. Y. 550/3. számú végzése folytán Gyulán, Hajnal-utca 20. szám alatt leendő eszközlésére 1911. évi április hó 24. napjának délelőtti 9 órájára határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Gyulán, 1911. évi április hó 11-én. Tar Gyula, kir. bírósági végrehajtó. 3594-1911. 200 3-3. Hirdetmény. Gyula város közhírré teszi, hogy miután a Magyar Mérnök és Épitész Egylet ismert hoykotja következtében a városházi pályaterveket biráló bizottság a tervpályázati hirdetményben és feltételekben előirt módon összeállítható nem volt, ennélfogva a biráló bizottság a következő személyekből állittatik össze: Elnök: Dr. Lovich Ödön polgármester Tagok: 1. ifj. Lack János ; 2. Eorbáth Ernő budapesti műépítészek; 3 Bálint Imre kir. mérnök, gyulai lakos; 4 Molnár Albert városi építészeti tanácsnok; 5. Dr. Ladies László ; 6. Braun Mór, képviselőtestületi tagok. Értesitettetnek a pályázók, hogy akik az eként megállapított biráló-bizottság ítéletének pályaterveiket alávetni nem hajlandók, azok pályaterveiket f. évi április hó 30-áig jeligéjük közlése és a tervek feladásáról szóló postai feladóvevény beküldése ellenében visszavonhatják Azon pályázókról, kik pályamüvüket a fenti határnapig vissza nem vonják, a zfog véleményeztetni, hogy a biráló bizoitság újból alakítását elfogadták. A pályaművek megbirálásának batáridejét, tekintettel a jelzett akadályokra a város folyó évi május hó 15-éig kitolja. Gyula, 1911. március hó 21-én. Dr. Lovich Ödön, polgármester. Gyulán, Józsefváros, Hid-u. 7. sz. a. három szoba, konyha és mellékhelyiségekből álló 228 2~2 lakás azonnal kiadó. 933—1910. szám. Versenytárgyalási hirdetmény. Sarkad község képviselőtestületének 173/1910. kgy. sz. határozata alapján létesítendő artézi kút fúrási munkálataira versenytárgyalást hirdetünk. A versenytárgyalás 1911 április 29-én d. u. 4 órakor a községi főjegyzői irodában tartatik meg, amikor is az ajánlatok nyilvánosan felbontatnak. Az ajánlatok „Ajánlat a 933/1910. sz. alatt hirdetett ártózi kút fúrási munkálatokra“ felírással ellátott zárt borítókban, Sarkad község bírójához adandók be legkésőbb 1911 április 28-án d. u. 5 órájáig. Az ajánlathoz bánatpénz gyanánt az ajánlati összeg 5°/o-a a községi pénztárba leteendő s erről a nyugta az ajánlathoz csatolandó. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. A nem szabályszerű, későbben érkezett, táviratilag bejelentett vagy utóajánlat figyelembe nem vétetik. A szóban forgó munkálatokra vonatkozó feltételek, szerződés tervezet Sarkad község főjegyzői irodájában a hivatalos órák alatt megtekinthetők, hol az ajánlati minta és feltételek 2 koronáért megszerezhetők. A község fenntartja a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül az ajánlott árakra tekintet nélkül szabadon választhasson. Úgy a munka teljesítése, mint a verseny- tárgyalási eljárás tekintetében a 83000/1907. B. M. sz. közszállitási szabályrendelet rendelkezései irányadók. E munkálatokra vonatkozó képviselőtestületi határozatok még nem nyertek törvényhatósági jóváhagyást, a végleges döntés csak ezen jóváhagyás után történik meg. Kelt Sarkadon, 1911 április 7-ón. 232 í-i Elöljáróság. Novák-u. 19. sz. alatt kétszobás utcai lakás azonnal kiadó. / Értekezni lehet a fenti szám alatt, vagy a főgimnáziumban Ila Tóth József tornatanárral. 240 —21
