Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
1911. április Ui. BÉKÉS 3 tehát az tartozik azt vissza is fizetni a vá- mosutak tulajdonosának, Szarvas községnek. Ezenfelül alig van tétel, ahol az előirányzott összegekből kisebb-nagyobb levonások nem történtek volna, köztük 20—30—40 koronás összegek. A 76-ban megállapítani kért utkaparói létszám 74-re szállíttatott le. A beruházási építkezésekre a fentebb hivatkozott törlések után mindössze 720000 K. állított be ti miniszter a költségvetésbe és felhívja a vármegyét, hogy ezen összeg terhére a í. évben végrehajtandó munkálatok megállapítása iránt külön határozzon, azonban legyen tekintettel arra, hogy abból elsősorban a hidak építtessenek ki és pedig a remetei, dobozi és a fehérkörösi hidak. A kérdéses 720000 koronát a hidak költségei teljesen felemésztik, illetőleg jó lesz, ha a költségek a jelzett összegből ki telnek, ha tehát a fentebb említett 430000 koronás uj kölcsönt a miniszter nem engedélyezi, ami teljesen nincs kizárva, az esetben útépítkezésre abszolút semmi sem marad. A törvényhatósági utaknak a községek belterületén átvonuló ugynezezett átkelési szakaszainak fenntartásához az 1890. 1. t.-c. megengedi a községek bevonását. A törvényhatóság ezzel a joggal azonban soha sem élt. Most azonban a miniszter — dacára a törvényhatóság két ízben hozott tagadó határozatának — egyenesen ráparancsol a vármegyére, hogy a községeket terhelje meg a belterületeiken átvonuló törvényhatósági útszakaszok fentartási költségeivel, mert ebből a törvényhatósági útalapnak — a miniszteri leirat szerint —- 5—10000 korona jövedelme lesz, ami nagyon reá tér az útalapra. Ha a törvényhatóság eleget tesz a miniszteri rendeletnek, úgy az útalap nem a fenti összegnek, hanem — amint illetékes helyről halljuk — annak alig egy tisedréssévél gyarapodik, mivel mindössze öt község az, amely ilyen költségekkel terhelhető lesz; a többiekben az átkelési szakaszok egyúttal vámosutak, amelyek úgyis a vámpénztárakból tartatnak karban. Végeredményben a közúti költségvetés az 1911. évre 1.243,306 K 26 f bevétellel 1.233,996 K 83 f kiadással 9,309 K 43 f egyenleggel. Az 1912. évre 512,956 K 37 f bevétellel 508,681 K 38 f kiadással 4,274 K 99 f egyenleggel lett megállapítva. A miniszter leirata a törvényhatóság májusi közgyűlésén lesz előterjesztve; a közgyűlésnek bizonyára lesz mondani valója a miniszteri rendeletben foglaltakra és nem fogja azt egyszerűen tudomásul venni. A közigazgatási bizottság ülése. Április 10. A közigazgatási bizottság e hó 10-én tartotta rendts havi ülését, amelyen 3 kivételével, az öszzes tagok részt vettek. Az ülés lefolyása a szokott keretekben mozgott. Vita egyáltalában nem, felszólalás is csak egy-két tárgynál volt. Feljegyzésre méltó dolog az ülés folyama alatt nem történt. Jelen voltak az ülésen Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: Dr. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Roediger Gyűli* kir pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök, és dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettese, dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Haviar Dániel, Varságh Béla. gróf Wenckheim Dénes, Morvay Mihály és Dombi Lajos bizottsági tagok. Az ülést a vármegye alispánja mint elnök 9 órakor megnyitván, elsősorban bejelentette, hogy Erőss Lajosnak a tiszántúli ref. egyházkerület püspökének elhunyta alkalmából az egyházkerülethez részvétiratot intézett. Azután az alispáni jelentés olvastatott fel, amely a törvényhatósági állatorvos jelentésével együtt, észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő: A személybiztonság egy gondatlanságból okozott emberölésen kívül két súlyos és nagyobbszámu könnyű testi sértéssel tám*dtatott meg, amely utóbbiak verekedésből származtak. A vagyonbiztonságot egy csalás és vagy 25—30 esetben csekélyebb értékű tárgyak ellopása zavarta meg. A tettesek — a nyomozás alatt álló kevés kivétellel — már eddig is kinyomoztattak és ellenük a büntető eljárás folyamatba tétetett. lüz 18 esetben volt, minek következtében egy lakóház, melléképületek, ágynemük, több szalmakazal és vasúti talpfák égtek el és volt egy cipészszövetkezeti bolttüz is. A tűz keletkezésének okául csak két esetnél van gyújtogatásra gyanú, amelyekre nézve a nyomozás folyik ; a többi esetekben a tűz gondatlanságból származott és a kár biztosítás révén nagyobbrészt megtérül. Az öngyilkosságok és halálos kimenetelű balesetek száma feltűnően nagy volt, amennyiben 13 öngyilkosság tör'ént éa 10 baleset fordult elő, amely utóbbiak közül is 7 halállal végződött. Az őszi vetések legnagyobb része jól telelt ki és a múlt hónap második felében bekövetkező enyhe és meleg időjárás igen szépen kihajtotta azokat s úgy látszik, hogy az őszi egérpusztitásokat is elég jól kiheverték, A szeghalmi járásban azonban a februári fagy a vetésekben nagy kárt okozott. A beköszöntött tavaszi időjárás az egész vármegyében mozgósította gazdáinkat a tavaszi munkálatok megkezdésére, amelyek a hónap második felében állandóan kedvező napokban nagyrészt — különösen a kisebb gazdaságokban —- be is fejeződtek, csak ott, ahol a tavasziak termesztése nemcsak az árpa'és zabvetésre szorítkozik, hanem a takarmányfélék és répa termesztését is nagyobb mértékben öleli fel, — van még folyamatban, de ez is vége felé közeledik, hogy a tengeri vetésnek, dohány alá szántásnak és ültetésnek adjon helyet. Egyébként a szántás-vetésen kívül a tengeri morzsolás, trágyahordás és a kerti munkálatok, mint faültetés, a fák hernyózása es galyazása voltak folyamatban. A munkások helyzete kielégítő, mert a jó időjárás folytán nagyobb mértékben megindult vasút-, töltés-, csatorna és egyéb építkezéseknél az ország különböző részein munkaalkalmat találtak és a legnagyobb részük elszerződött már a nyári gazdasági munkákra is. A napszámbérek 1 korona 40 fillér és 2 korona között váltakoztak, de legtöbb helyen 1 K. 60 fillér volt a napszám. Az ipar és kereskedelem terén említésre méltó esemény nem történt. A közigazgatás menete ellen általában semmi kifogás nincsen, de Wieland Sándor dr. szarvasi főszolgabíró a Bikádi Antal dr. által képviselt Révész S. Sándor panasza folytán mégis fegyelmi vizsgálatot kért önmaga ellen. A Pusztaföldvár községben lemondás folytán megüresedett albiró-pénztárnoki állásra Bokor Mihály és a közgyámi állásra Csizmadia Antal, Köröstarcsa községben Il-od orvo*sa Glück Dezső dr. budapesti orvos, Dobozon az újonnan rendszeresített községi végrehajtói állásra Komlósi János es Gyulaváriban a lemondás folytán megüresedett iruoki állásra Némák Imre volt gyulavárosi fővégrehajtó választattak meg, mig Orosházán F. Tóth Sándor és Gádoroson Szula Pál esküdtek állásaikról lemondván helyük a folyó hónapban kerül betöltésre. Itt említem meg, hogy Békéscsaba község közönsége körében a rendezett tanácsú várossá való átalakulás érdekében mozgalom indulván meg, az ügyet a képviselőtestületi közgyűlés egyhangúlag magáévé tette és egy 25 tagból álló bizottságot küldött ki kebeléből, a végett, hogy az a szükséges lépéseket a törvényszabta intézkedések szemelött tartásával az elöljáróság támogatása mellett tegye meg. Dr. Zöldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak és az előző hónapokhoz viszonyítva annyival rosszabbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 107-tel volt több és ezekben a bajokban az elhalálozás százaléka is 5 száznlékkal emelkedett. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutus bántalmai fordultak eiő. A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: Diphtheria 178 megbeteg. és 43 halálozással 24°/° Vörheny 143 „ 23 5» Kanyaró 93 1 Hasi hagymáz 7 „ 1 Szamárköbög. 19 2 n Bárányhimlő 2 összeg 442 70 „ 150/» A mint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közzül a diphtheria volt az uralkodó, amely a megye 20 községében mutatkozott ugyan, de tömegesen csak Békéscsaba, Endrőd es Tótkomlós községekben lépett fel. Lefolyása közép súlyosnak mondható, amennyiben a halálozási százalék 24 volt. Minthogy a betegség főként az iskolás gyermekek között mutatkozik, ezokból a községi orvosok utasítást nyertek az iskoláknak hetenként való pontos ellenőrzésére valamint a difteria ellen a gyógv- serumnak nemcsak gyógyító, de óvó célból való kiterjtdt alkalmazására. Némileg emelkedett a vör- heny betegek száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 241, hullán 13 esetben, owos törvényszékit pedig 10 könnyű és 1 súlyos testi sértés eseteiben Gyógysavóval beoltottak 121 egyént, akik közzül meggyógyult 104, meghalt 17. Védő oltást 4 esetben végeztek sikerrel. A halva születtek száma 20, elvetélteié 21. Roediger Gyula kir. pénzügvigazgató jelentése szerint az egyenes adókban való fizetés a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 450409 koronával, mig a hadmentességi adóban 5097 koronával volt kedvezőbb. Közölte egyben s pénzügyigazgató a bizottsággal, hogy a szeghalmi adóhivatalhoz Nagy Antal nyárádtői adóhivatali fő tiszt ellenőrré neveztetett ki. A pénzügyigazgató előadmányai közzül f el— említendőnek tartjuk Stark Sámuel volt gyulai mészáros felebbezését a tekintetben, hogy a reá, a közkórházzal évekkel ezelőtt kötött szállítási szerződésből folyólag kivetett adó, figyelemmel arra, hogy ő a kérdéses szállításon nemcsakhogy semmit sem nyert — de ellenkezőleg — amiatt teljesen tönkre ment, töröltessék. A közigazgatási bizottság a feleb- bezést elutasitostu, mert — törvényszerint — az egysser jogerősen kivetett adó le nem irható, másrészt ha a kérdéses adó rajta nem lesz behajtható, az esetben az úgyis töröltetni fog. Körösi Pál gyula városi számvevő a reá dijnoki minőségben kivetett adó befizetése ügyében hozott pénzügyigazgatóságí határozat ellen felebbezéssel élt azt mondván, hogy neki nincsen annyi fizetése, a melyből — törvényszerinti lefoglalás — eszközölhető lenne. A bizottság azonban a felebbezést elutasította mert az adó és közszolgálati tartozások még a fizetésnek a a foglalás alól törvény szerint mentes részéből is levonhatók. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő bejelentette a bizottságnak hogy a múlt hóban 12 napot töltött külszolgálatban. Meglátogatta többek között a bicerei állami iskolás a hoi a tanszerek hiánya nem biztosította a teljes Okért a tanításban, a békéscsabai tanonciskolát, ahol dicséretes eredményt ál apitott meg, a szarvasi tanítóképző intézetet, ahol úgy ő, mint a miniszteri kiküldött teljes megelégedésüket nyilvánítottak a tanítás eredménye felett. Részt vett a békéscsabai polgári iskolai tanítóknak Békéscsabán tartott közgyűlésén. A körösladányi összes iskolákat dr. Horváth Dezső helyettes kir. taufelügyelö látogatta meg A tanfelügyelő részt vett még a pusztafási tanyai tanító által rendezett analfabéta tanfolyam beszámoló vizsgáján is, a melynek eredményéhez képest 7 felnőtt egyén nyert bizonyítványt az Írás olvasás és számolás elsajátításáról. Az összes szenttornyai tanítók részére biztosítva van dijlev lileg a 40 fillér beiratási díj. Most hogy az ingyenes oktatás behozatott, a nevezett tanítók elestek a kérdéses dijaktól és igy kárpótlást kértek a községtől. A község azonban elutasította őket. A közigazgatási bizottság felebbezés folytán kimondotta, bogy mivel az iskola fenntartó község elmulasztotta kérni rendes időben az allami kárpótlást, ennélfogva most már a tanítókat az iskolá fenntartó tartozik kártalanítani. A tanfelügyelő javaslatára a közigazgatási bizottság — az 1907. XXVII. t. c, 4. § a értelmében — a tanítás és oktatásügy terén szerzett érdemeik megju'almazása fejében adandó 200 korona személyi pótlékban való részesítésre a következőket terjesztette fel a miniszterhez: Szlovák Pál szarvasi, Koppány György füzes - gyarmati, Székely Lajos gyulai, Molnár János szarvasi, Vig/i Imre öcsödi, Varga József gyomai, Nagy Lajos békési, Csernák János szarvasi és Arany András gyomai tanítókat. A két első helyen megnevezett tanító már a múlt évben is ajánlva volt a megjufalmazásra. A bélmegyeri reformátusok panasszal fordultak a bizottsághoz, amelyben felhozzák, hogy dacára annak, hogy ők már 10 év óta telepedtek le Bél-
