Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-26 / 13. szám
1911. március'25. B É K E S 5 Az ivánfenéki ármentesitő társulat a Mezőtúr és Endrőd község határában fekvő úgynevezett hár- maskörözsi peresi átvágás mentén kiépített töltés folytán kirekesztett Holt-Körözs medret belvizek raktározására használja fel, a medertulaj- donosokDak ezen szolgalom folytán nyújtandó kártalanítás hatósági megállapítása ügyében még a folyó hó 2 án volt Gyomán egy tárgyalás, amelyen azonban az igen nagy számban megjelent érdekeltek és a társulat között az egyezség létrehozható nem volt. A társulat ugyanis holdanként 100 korona kártalanítási összeget ajánlott fel, holott az érdekeltek 1000 koronát és azon felüli összegeket kértek. A vármegye alispánja a társulat és az érdekeltek közös kérelméhez képest ebben az ügyben egy becslési eljárást rendelt el, felhívta az érdekelteket szakértőik bejelentésére, maga részéröl Kherndl György gyomai nyugalmazott jószágigazgatót nevezte meg szakértőül. Az ujabbi tárgyalás március 31-én lesz megtartva és azon is, mint az első alkalommal Kiss László tb. főjegyző fog elnökölni. Gazdáknak figyelmébe ajánljuk, hogy a ragályos száj és körömfájás ellen legalkalmasabb az állatok szájának pamacsolása és a körömhasitók kezelése két százalékos lysoform-oldattal, valamint az istállóknak gyökeres fertőtlenítése ugyanily módon. A lysoform minden drogériában és gyógyszertárban kapható az egész országban. Kérdezze mog az állatorvosát. Bókéssámson község vasúti segélye. Békés- sámson község mintegy 2 évvel ezelőtt 50000 koronát szavazott meg a a Tótkomlóstól Békéssámsonon át Hódmezővásárhelyig vezetendő keskenyvágányu helyi érdekű vasútra. A községnek szóban levő határozatát a törvényhatóság és a miniszter is jóváhagyta. Mivel azonban a tervbe vett részvény- társaságot nem lehetett összehozni, ennélfogva a vasúti érdekeltség vette kezébe a vasút kiépítését. A község azonban a részvénytársaságnak szavazta meg a segélyt, miért is az 50000 korona megszavazására vonatkozó határozata csak azzal szemben lett volna hatályos. Most azonban a község az 50000 koronát a vasuti-épitő érdekeltség részére is megszavazta. Az enrdrődi hármaskörözsi hid. Tudvalevő Endiőd községének azon nagyon is megokolt régi kívánsága, hogy a nehézkez és a mai forgalmi viszonyoknak egyáltalában nem megfelelő komp közlekedés helyébe a Hármaskőrözsön egy állandó jellegű vas-hid építtessék. A járási utib zottság a terveket elkészítette és annak alapján a közigazgatási bejárás is megtartatott a kereskedelmi minister kiküldöttjének elnöklete alatt. A hid mintegy 250,000 koronába kerülte, amelyre nézve szükséges fedezet előteremtése nagy gondot okoz a községnek. Abból a célból, hogy a szükséges költségekhez a fóldmi- velésügyi minister is járuljon hozzá, a ministernél egy küldöttség járt. A minister most közli elhatározását a kérelemre és kijelenti, hogy mivel a kérdéses hid terveit és költségvetését nem ismeri, íz okból a kért államsegély megadása tekintetében ezúttal nem dönthet, azonban átirt a kereskedelmi miuisterhez, hogy a terveket és a költségvetést küldje át hozzá. Itt említjük meg, hogy a kereskedelmi minister a kérdéses hid közigazgatási bejárása alkalmával felvett jegyzőkönyvi megállapodásokat némi változat tokkal jóváhagát és elrendelte, hogy most már a bid részletes kiírási művelete elkészíttessék az úti bizottság által. Kijelenti egyben a kereskedelmi minister, hogy államsegélyt nem adhat a hid épitési költségeihez ; nem adhat sem a beruházási hitelbő1, amely eltekintve attól, hogy csak törvény- hatósági utak építésére használható fe', már teljesen le van kötve, sem pedig azon összegbő', amelyből rz egyes törvényhatóságok útépítéseiknél segélyezendők, mert ez az összeg még a íulajdonképeni szükségleteket sem fedezi. A községnek azon kérelmére pedig, hogy a hídon vámszedési jogot engedélyezzen, megjegyzi a minister, hogy ezen kérelem fe’ett csakis az illetékes tényezők meghillgaíása után fog határozni. A csabai ipartestület vasárn&p délután tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Tímár Endre és dr Debreczeny Lajos tb. főszolgabíró, iparhatósági biztos, elnöklete a'atf. A gyűlésen nagyon sokan vettek részt. Az évi jelentést tudomásul vették. A fokozatos tagdijak behozatalát mellőzték. Nagy vita után 77 szóval 24 ellen kimondták, hogy a kerületi munkásbiztositó pénztár részére, ha az évi 2500 korona hozzájárulást megszavaznak, az ipartestület helyiségében egy váró szobát és egy ambulaforiumot bocsájtanak rendelkezésére és az összes pénztári ügyek kezelését ez összegért az ipartestület magára vállalja. Ezután megejtették a tiszíujitást. Elnök lett egyhangúig Tímár Endre. Alelnök Hugyec János és Facsinai Dezső. Ügyész dr. Tarján Tibor. A közgyűlés után a Próféta vendéglőben társas vacsorát rendeztek. Mezei egerek irtasa. A földmivelésügyi miniszter felhívja a vármegyét, utasítsa a gazdákat, hogy mive! a téli fagy a mezei egereket és poc kokat teljesen nem irtotta ki és igy a tavasszal azok újból való elszaporodásától lehet tartani, a mezei egerek és pockok irtása ügyében kiadott óvintézkeaéseket még idejében tegyék meg. Előmunkálati engedély meghosszabbítása A kereskedelemügyi miniszter azon előmunkálati engedély érvényét, amelyet Szarvas községnek adott a mátra—körösvidéki vasút Körösladány állomásból kiindulva: líörÖ3tarcsa, Mezőberény, Szarvas, Békésszentandrás, Öcsödön át Kunszentmárton állomásig vezetendő keskenyvágányu helyiérdekű gőzüzemű vasútra, további egy évre meghosszabbította. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter Varró István körösladányi lakosnak ujabbi és utolsó 200 korona államsegélyt engedélyezett megjutalmazandó azon munkásságát, amelyet a cirokseprükö- íés gazdasági háziiparnak a gazdasági munkások között való terjesztésénél kifejtett. Kikötötte azonban a miniszter, hogy tartozik négy éven át 4—4 gazdasági munkását a cirokseprükötósre kitanitani. Irodalom és művészet. Gaal Mózesnek „Mese a legnagyobb magyarról“ c'mü müvéből a vallás és közoktatásügyi miniszter a vármegyei közművelődési egyesület elnökének 500 példányt küldött abból a célból, hogy az ismeretterjesztő előadások előadói és tanítói abból egy-egy példányt maguknak megtartva, a többit saját belátásuk szerint a tanfolyam hallgatói között osszanak szét. Aurora. A Cserna Andor szerkesztésében meg jelenő uj irodalmi és művészeti folyóiratnak most megjelent 3-ik számában kezdi meg Kabos Ede eddig nyomtatásban meg nem jelent és élő nem adott, haromfelvonásos vgjátékának a „Hab királynő“ nek közlését. Balázs Béla „Aréna és bábszínház között“ címmel érdekes tanulmányt ir a modern színház fejlődéséről. Bartók Béla a magyar zenéről mond keserű igazságokat, Lakatos László a jupe-cilotte áproposjából színes cikkben vázolja a női divat történeti és esztétikai fejlődését Rippl- Rónai Józsefnek a Müvészházban rendezett retrospektiv kiállítása alkalmából Bölöni György ez úttörő magyar festő éitékót igyekszik megállapítani a modern pikturában, Lázár Béla pedig R:ppl rajzainak keletkezéséről és értékeléséről ir a művész tiz uj rajzának reprodukciója kapcsán. Lesznai Anna és Mindszenti István versei, Hpgedüs Gyulának erős színekkel megrajzolt novellája „A fájdalom éjszakája“ teszik változatossá az essayk sorát. Cserna Andor a zene és a társadalom relációját fejtegeti, Lukéci György Pontoppidan novelláit ismerteti. A gazdag Szem'e-iovat tartalma a következő : Balázt Béla versei (Bölöni György.) Magyar Müvész-Arcképcsarnok (Teleki Géza gróf.) Szilágyi Géza „Neked Írtam“ (Relle Pál) Máz Reinhard (Mohácsi Jenő.) A Próféta (Bánóczi László, Mohácsi Jenő) Tisza második enciklikája (Rózsa Miklós.) Pro Gentilezza (Bálint L'jos.) Kérdések, emberek és kalandok a hangversenyteremből (Fodor Gyula) A Zseni (Bródy Miksa.) Kiss József uj versei (Sza- bolczi Lajos.) Árva Mariska napjai (Kosa Miklós.) Irodalom: A Bűn emlője (Benda Jenő.) Lapszemle. Az Aurora megjelenik minden hó 1-én és 16-án. Előfizetási ára 7 korona, egyes szám ára 60 fillér. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. (V., Visegrádi utca 3.) A Pesti Hírlap az uj évnegyed alkalmából a magyar olvasóközönség szives figyelmébe ajánlja magát. A dr. Légrády Imre szerkesztésében megjelenő Pesti Hírlap ma Magyarország legelterjedtebb napilapja, melynek főerőssége, hogy pártokon kívül és felül állván, szigorú ellenőrzést és kritikát gyakorolhat mindennel és mindenkivel szemben. Ennek köszönheti a magyar sajtóban páratlanul álló nagy népszerűségét. A Pesti Hírlap kiadóhivatalának értesítése szerint a cikkírók és tárcaírók jeles gárdáját uj elsőrendű munkaerőkkel sikerült szaporítani, úgy, hogy a Pesti Hírlap munkatársai közé tartoznak ma: Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Molnár Ferenc, Muray Károly, Abonyi Árpád, Porzsolt Kálmán, Szomaházy István, Színi Gyula, Mezei Ernő, Tömörkény István, Szász Zoltán, Szabóné-Nógáll Janka, Varadi Antal, Lux Terka, Bokor Malvin, Lampért Géza, Sas Géza, Pakots József, gróf Vay- Sándor, stb Btb. Valóban oly névsor, mellyel egy más lap sem dicsekedhetik. S a Pesti Hirlap azonfelül, hogy a legjobb és legbővebb tartalmat nyújtja olvasóinak, még külön kedvezményekkel is szolgál előfizetőinek : naptárral és divatlappal. A Pesti Hirlap minden előfizetője karácsonyi ajándékul kapja a Pesti Hirlap nagy képes naptárát és kedvezményes áron rendelheti meg a Divat-Salon cimü pompás képes divatlapot, gazdag szépirodalmi tartalommal, S bár napról-napra a legbővebb tartalommal, minden más napilapot felülmúló terjedelemben jelenik meg, a Pesti Hírlap ára egy hóra Csak 2 korona 40 fillér, negyedévre 7 korona és a Divat-Salonnal együtt negyedévre 9 korona, Az előfizetést legcélszerűbb posta- utalványon a kiadóhivalhoz címezni.■ Budapest, Váci-körut 78. szám. A Franklin kézi lexikona. Hosszú előmunkálatok után végre könyvpiacra került e nagyfontos- ságu vállalat első kötete, melyről — tekintve, hogy évek hosszú sora óta nem volt magyar kézi lexikon kapható — valóban el lehet mondani, hogy a közönség legszélesebb rétegeiben érzett, szinte szégyenletes hézagot pótol irodalmunkban, még pedig pótolja olyan módon, amint ellehetett várni attól a nagytekintélyű kiadócégtől, mely közzébocsátja. Efféle kézi lexikon szerkesztése tudvalevőleg igen nagy nehézségekkel jár, nemcsak szabatosnak, világos előadásunak kell lennie, hanem egyúttal röviden is kell tájékoztatnia az olvasót. Kevés szóval kell elmondani mindazt, ami valóbau fontos. A Franklin Kézi Lexikona e követelménynek mintaszerűen birt megfelelni. Bármely szakmabeli cikkeit nézzük, mindenütt tömör és mégis könnyen érthető nyelven találjuk meg azt, amire az átlagos műveltségű olvasónak szüksége van. A politikai történet, az irodalom- és művészettörténet, a földrajz, a természettudományok, az orvosi tudomány, a jog, a bölcsészet stb. mind egyforma gondossággal, alapossággal van tárgyalva, valamennyi olyan szakembertől, aki minden tekintetben megbízhatónak van elismerve, Mint a mű kiváló erényét kell kiemelnünk azt is, hogy utolsó izéig számba veszi a
