Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-19 / 12. szám
IJ11. március 19. B É K E 8 5 főispán maradt a Fejórváry és a koalíciós kormányok alatt is, csupán a nemzeti munkapárt keletkezésekor mentetett fel állásától, de azzal a feltétellel, hogy jövőben is fentartatott részére a közügyekben való részvétel és alkalmaztatás, annyival inkább, mert dr. Kaizler Györgyöt, politikai pártállásra való tekintet nélkül, kiváló közigazgatási szakembernek,értékelik. Utóbbi körülmény bizonyára rokonszenvessé teszi őt vármegyénk közönsége előtt, amelynek dr. Kaizler György kinevoztetése fölött érzett hangulatáról már csak azért sem számolhatunk be, mert erről csak eme sorainkból szerezhet tudomást és mert az ő jelen a jelöltek között eddig soha som lett kolportálvaBékésvarmegye központi választmánya f hó 13 áo, az alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a választmány megalakult, jegyzőjévé Mól doványi János aljegyzőt újból megválasztotta es az összes tagok az esküt letették. Azután a központi választmány az országgyűlési képviselőválasztók 1912. évre érvénnyel bírandó névjegyzékének kiigazítása céljából a gyomai választókerületben 3 és az orosházi választókerületben 5 összeíró kerületet létesített és az összeíró küldöttségeket a következően alakította meg: I. A gyomai választókerületre: 1. a) a gyoma-endrőd-kondorosi alkerületre : Elnök: Koncsek Gy. József gyomai lakos, tagok: Dinya Eíek endrődi és Csapó János gyomai lakosok. II. b) a szegbalom-füzssgyirmit-vésztő-körö-1- ladányi alkerületre. Elnök : Boros Flórián szeghalmi, tagok : Nagy Imre és Endrei Gyula szeghalmi lakosok. 3. c) a mezőberény-köröstarcsa és dobozi alkerületre. Elnök: dr Grünvald Dezső mezőberényi. tagok: I. Gyaraki Sándor köröstar- csai és Sz. Komlóéi Gábor dobozi lakosok. II. Az orosházi választókerületre: 4. a) Orosháza-szentetor- nyai és pusztaföldvári alkerületre. Elnök : dr Müller Jenő, tagok : Német János és Szász József orosházi lakosok. 5. b) Csorvás-gádorosi-nagyszé- nási alke-ületre. Elnök . Papp Károly gádorost', tagok: Popovics Kornél csorvási, Manzel Gyula nagyszénási lakosok. 6. c) Tótkomlós és békés- sámsoni alkerületre. Elnök: Szabó Lajos tótkomlóst', tagok: Kunos István tótkomlósi és Ács Kovács János békéssámsoni lakosok. 7. d) az öcsöd- békésszentandrási alkerületre. Elnök : Csonka László Öcsöd’, tagok : Dorogi Feref c öcsödi és Fazekas András bókésszentandrási lakosok. 8. e) a kétegy- házi-gyulavári-ujkigyósi alkerületre. Elnök : Popovics M. Aurél kótegyházi, tagok : Hegedűs Gyula gyulavári és Málik András kétegyházi lakosok. — Az újonnan bevettekről és kihagyottakról készített névjegyzékek és a múlt év óta beállott változásokról felvett jegyzékek a központi választmányhoz az összeíró küldöttségek elnökei által április hó 5-ig beterjesztendők. A költségvetésen kívüli állapotban az egyesek által befizetett állami adókat több község, köztük Köröstarcsa, Mezőberény és Békés községek elfogadták ugyan, azonban csak a költségvetésen kívüli állapot megszűnte után szállították be az adóhivatalba az állami adókat, addig takarékpénztáriig gyiimölcsöztették azokat. A felszaporodott kamatokat ellenben az egyes községek legtöbbnyire kulturális és hazafias célra rendelték fordítani. A törvényhatóság a községek határozatait — ha következetes akart maradni a nemzeti küzdelem idejében elfoglalt álláspontjához, kénytelen volt jóváhagyni, habár érezte, hogy határozata nem fedi egészen a törvényt. A törvényhatóság határozatát azonban a pénzügyigazgatóság megfelebbezte és a szóban levő kamatokat az állam részére követelte. A felebbezés felett az előző kormány nem határozott és azok elintézése a jelenlegi kormányra maradt. Ebben az érdekes, de egyúttal kényes kérdésben most érkezett le a belügyminiszter döntése és — amint előre volt látható — kérdéses törvényhatósági határozatokat és az azok alapját képező községi határozatokat kivétel nélkül megsemmisítette és a kérdéses kamataknak az illetékes adóhivatalokba leendő beszállítására a községeket kötelezte. A miniszteri döntés indokolása az, hogy a községi közegek az állami adók elfogadásánál csak mint megbízottak járnak el, ennélfogva nem volt joguk a fe’e11 rendelkezni, sőt a törvény szerint büntetőjogilag felelősek azért, hogy a befizetett állami adók azoanal a megbízó állam részére beszolgáltatásának. Utóállitás. A védtörvényi utasítás értelmében március és április hónapokban utóállitás nem tartható. Az igaz, hogy a védtörvéoyi utasítás kérdéses rendelkezése arra volt tekintettel, bogy a sorozások már márcus hónapban kezdetüket veszik, az idén azonban csak áprilisban kezdődnek a sorozások, a vármegye alispánja azonban március hóban utóál itás kitűzése iránt felsőbb hatósági intézkedés hiányában mégsem rendelkezhetett, dacára annak, nogy az utóállitás megtartása iránt a katonai hatóság részéről kérelem intéztetett hozzá. Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter az alföldi első gazdasági vasút, részére előmunkálati engedélyt adott Békésköröspart állomásból kiinduló, a Pehérkörös jobb partján Dobozig innen az őzesi és feketeéri majorok érintésével a m. kir. államvasutak Sarkad állomásáig vezetendő 76 cm. széles motorüzemü gazdasági vasút létesítésére. Ez a vasutterv, mint már megírtuk, a sarkad: cukorgyár építésének folyománya. A vármegye közbiztonsága a múlt hóban. A csendörségnek jelentése szerint a múlt hcban 168 bűncselekmény fordult elő a vármegye területén, amelyek 4 kivételével mind kiderittettek. Letartóztatás 13 esetben vált szükségessé A bűnesetek között volt 8 közegészség elleni bűntett és vétség, 4 lopás, 9 orgazdaság, 11 csalás és 8 gyujtogatási eset. Alapszabálynk jóváhagyása A belügyminiszter a békés-zsiresi olvasókör, valamint a békéscsabai magántisztvise'ők és kereskedelmi alkalmazottak egyesületének alapszabályait megerősítette. Kaszinói közgyűlés. A Békésvármegyei Kaszinó évi rend-s közgyűlését március hó 15-én délután fél 6 órakor tartotta meg saját helyiségeiben. Dr Ladies László elnök az ülés megnyitása után rövid történelmi visszapillantás után felhívta a tagok figyelmét a választmány előterjesztendő javaslataira. A távollevő és a megjelenésben akadályozott Novák Árpád pénztárnok helyett előterjesztette a múlt évi zárószámadást és a számviz-igá ók jelentését, melynek eredménye szerint az 1910. évben bevétel volt 10372 kor. 42 fillér, kiadás 9770 kor. 49 till., maradvány 601 kor. 93 fill. A bevételek között szerepel az az 1700 korona is, melyet a kaszinó a múlt évben folyószámlájára kölcsön volt kénytelen felvenni, amit azonban az tett szükségessé, hogv ugyanannyi rendkívüli kiadást kellett fedeznie. A kaszinó adóssága kitesz 32000 koronát. Előterjesztette az elnök, hogy a múlt évfolyamán nevezetesebb események nem merültek fel a kaszinó életében s így igazgatói jelentés nem készült. Dr Nagy Kálmán felszólalása után, melyben az igazgatói jelentés hiányát, továbbá a fűtés és világítás aránytalan költségeit kifogásolta, a közgyűlés a pénztári jelentést tudomásai vette, a felmentvényt megadta. Egyben Novák Árpád pénztárnoknak buzgó működéséért és gróf Almásy Dénesnek a Kaszinó részére tett 400 koronás adományáért köszönetét szavazott. A folyó évi költségvetés 8000 kor. bevétellel és 7500 kor. kiadással irányoztatott e'ő. Kiss László által előterjesztett könyvtárnoki jelentés szerint a könyvtár 1160 régi és 1022 uj könyvvel rendelkezik. A tagoktól a múlt évben 56 drb könyvet nem lehetett visszakapni. A jelentés tudomásul vétele után a közgyűlés, tekintve a könyvtár fokozódó forgalmát, a könyvtárnok eddigi 100 kor. fizetését 150 koronára emelte fel. Ezután Dr Ladies László elnök a választmány jelentései kapcsán tudomásásul adta, hogy dr Lin- denberger János egy részvényt visszaajándékozott a kaszinónak, továbbá, hogy a nagy terem fűtésére két ujrendszerü kályha van kipróbálás alatt, melyek jónak bizonyultak. Miután az uj kályhákkal jelentékeny anyagmegtakaritás érhető el, javaslatára a közgyűlés 5 drb. kályha beszerzését határozta el 1800 kor. értékben. A közgyűlés ezt követőleg a jelzálogos nagy kö’csönnek amortizációs kö'csönre való átváltoztatására hatalmazta fel az elnökséget A megrendelendő lapokra vonatkozó megállapodás után a választmány javaslatára a közgyűlés az alapszabályok egyéb jelentéktelen módosítása mellett kimondotta, hogy ezentúl a kaszinónak a tisztviselőkön kívül az eddigi 20 tagú választmánya helyett 30 tagú választmánya legyen, elhatározta továbbá, hogy az évi 24 kor. tagsági dijat 32 koronára emeli fel, mert ezt a kaszinó anyagi helyzete szükségessé teszi. A felemelt tagsági díj fizetésének kötelezettsége mindenkire néze a kilépési jog feléledésének legutóbbi időpontjától számított 3 évi ciklus leteltével áll be. Ezután a kö/gyülés a kaszinó tisztikarát és választat tnyát alakította meg és pedig kivétel nélkül a régiekből. Megválasztattak tehát: Elnök; Dr. Ladies László. Alel- nök: Ambrus Sándor. Pénztárnok: Novák Árpád. Könyvtárnok : Kiss László. Igazgató : Deimel Lajos. Ügyész: Dr. Kóhn Mór. Jegyző: Schmidt Iván. — Választmányi tagok: Dr. Berkes Sándor, Báró Both- mer Árpád, Oztnczár Adolf, Czóbel Károly, Dr. Daimel Sándor, Domby Lajos, Dr. Follmann János, Dr. Kun Pál, Dr. L'szy Viktor, Dr. Lovich Ödön, Lukács Endre, Dr. Márki Janó-, Mérey Gyula, Mikler Sándor, Novák Kamill, Perszina Alfréd, Roedlger Gyula, dchrőder Kornél, Sioldea Auchidim, dr. Zöldy János. A Polgári kör folyó bó 25-én szombaton délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagokat ezúton is meghívja az elnökség. A gyulai nőegyleti népkonyha a most lefolyt télen a szegények gyámolitásában a következő működést fejtette ki: December 15-től március 15-ig kiosz’ott 4202 adag ebédet ingyen és 245 ebédet mérsékelt áron ; és pedig decemberben ki lett tálalja 793 ebéd, januárban 1467, februárban 1249; márciusban 693 ebéd és hozzá mindennap ugyanannyi adag kenyér; fizetve lett ezeken kívül 245 ebéd ; összeseu kifőzött a konyha tehát 4447 ebédet. a költségek fedezetet nyertek a nyári népünnep és a téli teadélután tiszta jövedelméből s mintegy ezer koronát tesznek ki. A népkonyha javára több nemesszivü adakozó a következő adományokat juttatta : Erkel Jánosné 1 zsák lisztet, gróf Wenckheim Frigyesné az összes szükséges zsírt, Weisz Mórné lisztre 20 koronát, Novák Arpádné kolbászt, zsírt, tojást, lekvárt, Somogyi Jánosné babot, Puskás Andrásné babot és tojást, Mayer Mártonná burgonyát, babot, Reinbart Józseféé babot, Berényi Árminná 50 darab mákoskiflit és még többen különféle adományt. Marosán Mihályné pedig a böjt folyamán betenkint három nap küld menhelyi szegényeknek kávét reggelire. Mindezen adományokért a segélyezett szegények nevében köszönetét mond a nőegylet választmánya. Fábry Mártonná alelnök. Démusz János öngyilkossága Vasárnap kora reggeli órákban futótűzként terjedt el a bir, hogy Demusz János mészáros iparos, nagyrománvárosi részen levő házában agyonlőtte magát. Az első pillanatban hihetetlenül hangzó tragikus eset óriási megdöbbenést és a legmélységesebb részvétet keltette a társadalom minden rétegében. A hir — fájdalom — valónak bizonyult. Démusz János szombaton este korán haza ment és éjfélig az iparos ifjúsági egylet, amelynek pénztárnoka volt, múlt évi zárszámadásait készítette el, amelyeket a vasárnap délutáni közgyűlésre volt előterjesztendő. Éjfél után lefeküdt, de már két órakor felkelt, kiment az udvarra, ahonnan visszatért a szobába ; ezt a ki és bejárást hajnalig több Ízben ismételte, utolszor 5 óra után ment ki, sötét elhatározása, amelyen hihetőleg egész éjjelen, sőt talán napok óta töprengett, végkép megérlelődött benne s végrehajtotta öngyilkosságát. Amidőn hosszas künn- maradása családjának feltűnt, keresésére ndultak 8 egy félreeső helyen ülő helyzetben teljesen eszméletlen állapotban találtak rá. A rémült család rögtön orvosokat hozatott, akik megállapították, hogy Démusz revolverével, — amelyről nem lehetett megállapítani, hogy mikor és honnan szerezte, — fejbelőtte magát. Azonnal beszállították a köz- kórházba, ahol szomorúan konstatálták, hogy a lövés okozta seb föltétlenül halálos, amellyel szemben minden életmentési kísérlet moghiusul. A szerencsétlen ember teljes 24 órán keresztül eszméletlen állapotban maradt és hétfőn reggel 6 órakor halt meg. Démusz János 46 éves volt. Szörnyű elhatározása felől sem szerető családjának, sem nagy