Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-19 / 12. szám
9 BEKÍS 1911 március 19. dicsőségének hirdetésére szentelt monumentális épületen.« Erre fogjunk kezet mindnyájan. De ez a kézfogás becsületes és őszinte legyen. E kézfogásnak őszinteséget március 15-ike adjon! Nickmann Rezső« A közigazgatási bizottság ülése. Március 14. A közigazgatási bizottság március havi rendes ülését e hó 13-án tartotta meg az alispán elnöklete alatt. Az ülésen a választott bizottsági tagoknak csak fele jelent meg. Az ülés a szürke unalom jegyében folyt le, az igaz, hogy a tárgysorozaton^nem voltak olyan ügyek, amelyek a felszólalást meg- okolttá tették volna. Mindössze Morvái Mihály tett szóvá az állatorvosi jelentés kapcsán az állategészségügyi törvény szigorú végrehajtásából származó egynémely kellemetlenséget, ami ha nem orvosol- tatik, a lakosságot — felszólaló szerint — arra fogja kényszeríteni, hogy törvényes kötelességét megszegje. A főorvosnak a népszámlálás eredményét ismertető előadása kapcsán pedig dr. Ladies László hozzászólása keltett egy kis élénkséget a tárgyalás egyhangúságában. Az ülésen jelen voltak: Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: cft. Daimel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Z'óldy János t. főorvos, Roediger kir. pénzügyigazga'ó, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő. Perszina Alfréd államépitészetí hivatali főnök, Pfeiffer István közigazgatási előadó, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes; továbbá dr. Ladies László, dr. Tárók Gábor, Morvái Mihály, Haraszti Sándor és gróf Wenckheim Dénes választott bizottsági tagok. Elnöklő alispán az ülést 9 órakor megnyitván elsősorban az alispáni jelentés olvastatott fel, amely' a következőleg hangzik : A személybiztonság általában kielégítő volt, amennyiben 4 verekedésen kívül csak egy veszélyes fenyegetés, I súlyos és 3 könnyű testi sértés fordult elő. A vagyonbiztonságról azonban már nem mondható ugyanez, mert az 2 betöréses lopáson és 1 csaláson kívül bár nagyobb részt csekélyebb értékű tárgyak ellopásával, de ilyenekkel 25 esetben támadtatok meg. A tettesek majdnem kivétel nélkül kinyomoztattak és ellenük a megtorló intézkedések meglétettek Tüzeset 16-szor volt, 8 ház és melléképület gyu- ladt ki, 3 kocsi szalma égett le és 7 esetben szoba- tüz volt, melyek következtében szőnyeg-, ruha- és ágynemüek váltak használhatatlanokká. A tűz keletkezésének oka csak egy esetben nem derült ki, a többieket gondatlanság és a kályhából kipattanó szikra okozta, a kár biztosítás révén legnagyobb részben megtérül. Öngyilkosság 6, öngyilkossági kísérlet 2 és baleset 11 történt, a mely utóbbiak közül 4 halállal végződött. Ezenkívül Vésztőn egy újszülött leánygyermek, minthogy a szülésnél sem orvos, sem baba nem volt jelen, megfulladt. Az őszi vetések elég jól kiteleltek, felfagyásról nem lehetett panaszt hallani és hacsak a hónap elején mutatkozott nagyobb éjjeli fagyok nem hagynak ilyen irányban nyomokat maguk után, akkor ez ideig a vetések állása kedvezőnek mondható A fagyok következtében a kártékony rovarok nagy része elpusztult és a vetések az egér kár tételeit ia meglehetősen kibeverték. Az állatállomány elég jól telelt, a takarmánykészletek megfogytak ugyan, de az uj termésig elegendők mindenütt. i A múlt hónap második felében a sok csapadék miatt a földmivelési munkák általában szüneteltek, a munkások leginkább erdei fahordással, trágya- szállitássa1, jéghordással és dohánybálozassal foglalkoztak. A tél elmúltával kezdődő tavaszias időjárás azonban már kezdi a gazdákat a tavaszi munkálatok megindítására hívni, itt-ott a magasabb vidékeken pár nap múlva meg is kezdődik a szántás-vetés. A munkásoknak a nyári munkákra való szerződtetése folyamatban van. A munkaadók és munkások között súrlódások nem észlelhetők. Az utóbbiak napi keresete 1 kor. és 1 korona 60 fillér között váltakozott, de a legtöbb helyen 1 korona 20 fillér volt a napszám, s most már a tavasz nyiltával mehetnek a télen abbahagyott mezei és kubik munkálatokat folytatni, a mint egyrészük a ayomai járásból máris távoli kubik-munkában áll, másik részük pedig Petrozsény- ban és Kőbányán talált munkát, inig a békés-csabai járásból a szorgalmasabbak elmentek Budapestre a már megindult nagyobb építkezésekhez dolgozni. így tehát munkásaink helyzete türhetőnek, sőt nagyjában kielégítőnek mondható. Orosházán a múlt hónap 12-én a földmunká- sek szociáldemokrata pártszervezete népgyülést tartott, amely minden rendzavarás nélkül folyt le, 26-án pedig a kisbirtokosok országos szövetségének gyomai egyesülete megalakult. Az ipar és kareskedelem terén föllendülés nem észlelhető, a csak nem tűrhetetlenné vált drágaság minden téren érezteti bénító hatását. Az ipari alkalmazottak körében a rendes egyesületi tevékenység keretét túllépő szociális mozgolódás nincs, bar az épitőmunkások egy részénél a sztrájkra való hajlan dóság némi előjelei mutatkoznak. A közigazgatás menete ellen általában sehol sem emelhető kifogás, csak a békési járás főszolga- birájának kellett Vári István békési községi Írnokot hivatali hanyagság és Szathmáry Kálmán békési községi iktatót hivatali engedetlenség miatt 10—10 kor. pénzbírsággal sújtania. Öcsöd községben a lemondás folytán megüre- sedet közpénztárnoki állásra Nemes Imre, Szarvason a fővégrehajtói állásra Pribelszki Pál és az esküdti állásra Szebegyinszky János. Tótkomlós községben pedig a Lehocki Mátyás lemondásával megüresedett esküdti állásra Benyó Mihály választattak meg. Az alispáni jelentés megjegyzés nélkül tudomásul vétetett. Az állatorvosi jelentés kapcsán Morvái Mihály kért a tekintetben intézkedést, hogy a tanyán elhult állatoknak a községbe való beszállítása, minthogy az igen nagy költséggel és idővesztesség- gel jár, mellőztessék és gondoskodás történjék arra nézve, hogy az elhult állatok elföldelése mielőbb — ne pedig napok múlva — legyen lehetséges, midőn már a hulla oszlásnak indult és igy a levegőt megfertöz'ette. Minthogy az állatorvos az ülésen nem volt jelen, ennélfogva az alispán tett arra nézve ígéretet, hogy — ha lehetséges — a panasz orvoslása iránt intézkedni fog. Az alispáni elöadmányok közül, amelyeket a vármegye főjegyzője dr Daimel Sándor adott elő, megemlítjük a nagyváradi esküdtbiróságnak Grem- sperger József csorvási községi főjegyző és Popovics Kornél ottani községi jegyző dr. Simonka György terhére nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vád alá helyező végzését. A közigazgatási bizottság nevezett jegyzőket nem függesztette fel állásaiktól, mert nem látta közérdekben állónak, hogy a kérdéses bűncselekmények miatt a felfüggesztést elrendelje és igy a községnek anyagi kárt okozzon annál inkább, mert elitéltete- sük esetén nevezett tisztviselők előreláthatólag csak csekély büntetéssel lesznek sújtva. Weisz Ede békéscsabai mészáros Detlre István járási in kir. á'latorvos ellen feljelentést tett azért, mert egy állatszállításnál állítólag szabálytalanul járváu el, neki kárt okozott. Minthogy azoban a feljelentés utóbb visszavonatott, másrészt a lefolytatott vizsgálat során nem észleltetett az állatorvos részéről o'y szabálytalanság, amely miatt hivatalból kellett volna az eljárást ellene folyamatba tenni, ezért a bizottság a további eljárást beszüntette. Fehér László füzesgyarmati jegyző ellen Mautner Miksa budapesti lakos fegyelmi feljelentést tett azért, mert azt a helyettesítési dijat, amelyet a község megszavazott részére, a Bácsi Dani lemondásával, ille őleg elhalálozásával megüresedett jegyzői állás teendőinek elvégzéséért, felvette, mielőtt a vonatkozó képviselőtestületi határozatot a törvény- hatóság jóváhagyta volna és igy feljelentő 900 korona követelése behajthatlanná vált. Az alispán a fegyelmi eljárást nem rendelte el, mert a feljelentőnek bírói letiltása a kérdéses helyettesítési dijakra 10 nappal később érkezett a községhez, mint a törvény halóság utólag kikért jóváhagyása megtörtént. Az alispáni határozat ellen beadott felebbezést a közigazgatási bizottság elutasította, mert a törvény- hatóság határozata a meghozatal napján jogerőssé vált, mert a községi határozat ellen annak idején senki sem adott be felebbezést, tehát a törvényhatóság határozatát sem lehet tovább felebbezni. Dr. Z'óldy János főorvos jelentését az alábbiakban közöljük: A közegészségügyi viszonyok február hóban általában kedvezőtlenek voltak, de az előző hónaphoz viszonyítva valamivel jobbak, mert a ragadós bajokban történt elhalálozásnak százaléka öttel volt kisebb. Az egyes szervek m-gbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hu- rutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: kozott a kalandra Az ostromot megelőzőleg néhány embert kihívtak a „fészekéből, akiktől fölkérték az erősséget. — Ha pedig szép szerével át nem adjátok, tüzzel-vassal fogjuk azt bevenni. Ámbár rémitően sajnálnák, ha keresztény vért kellene ontanunk. — Jó-jó 1 — felelt az egyik kuruc, — hanem előbb megbeszéljük a dolgot a feleségemmel, meg a többi százkilencvenkilenc asszonnyal. Mert hát tudják kegyelmetek : okos ember nem tesz semmit a felesége tudta nélkül. — Wász? wász? Mi az? Asszonyok vannak a várban? (És megcsillant a tábornok szeme.) Nó já-já 1 Hát csak menjenek, jelentsenek be bennünket ! A hírvivők bementek a várba. Tiszturamék pedig elkezdték dörgölni elégülten a tenyereiket. Feszengtek, mozogtak, igazították magukon az egyenruhát. Simitgatta a haját is, akinek volt. Még a zsebtükrök is vándoroltak kézről-kézre. Szapperlót! Hiszen ez nagyszerű! Ez pompás ! Ámde a várban kétszáz asszonyi hang tiltakozott a feladás ellen. — Nem kell átadni a várat. Védelmezzük utolsó csepp vérünkig. Ha átadnók, női erényünk, hitvesi hűségűnk is oda lenne; pedig inkább száz halál, mint egy német ölelése. — Inkább száz halál, mint egy német ölelése. Ez volt a haditanács határozata. E határozatot aztán megküldték a németekI nek egy ágyúgolyó képében. Erre a németek három oldalról támadták még a várat. A mikor az ellenség a fönsikra ért, a várbeliek egyszerre tüzeltek a tömött sorokra. És hullott a német, mint ősszel a légy. Az asszonyok egy része aztán rakta a tüzet, forralta a vizet és a szurkot; másrésze pedig a puskások fegyvereit töltötte. A németek a sürü lövések ellenére is törtettek a vár bástyái felé és létráikat a falaknak vetették. Hanem mikor a németek ellepték a létrákat, mindjárt ott termett néhány foghatós kuruc menyecske és lebontották őket létrástul és ki kövekkel zúzta, ki m g forró vízzel fürösztgette őket. — Úgy, édes sógor ! Jó éjszakát sógor ! Hogy ízlik a szép asszony csókja, sógor ?! — igy gúnyolták őket. Kreuz tábornok e közben belövette a vár kapuját s kivont karddal hajtotta katonáit a kapunak és létraknak A bentlevő fegyveresek a kapu boltozata alatt rettenthetetlenül verték vissza a benyo- mulókat, a falakon szakadatlanul férfias bátorsággal dolgoztak az asszonyok. — Inkább száz halál, mint egy német ölelése. Ezzel verték fel a esüggedőket. Kreuz tombolt dühében, hogy nem mehetett semmire. Kiabált, fenyegetőzött, hogy ha bemehet, a várbelieket mind elevenen sütteti meg és karóba huzatja. Az asszonyok erre még keseredettebben fogtak a védelemhez. Sírva, sikoltozva, lobogó hajjal futottak egymás segítségére. — Hol vagy magyarok Istene ! Jézus 1 Jézus ! Segíts, segíts ! Már-már sikerül a várbajutás a németnek. És a várban elfogyott a lőpor. A legkétségbeesettebb pillanatban azonban a dühösen ordítozó tábornokot egy golyó homlokon találta. Rögtön ott rogyott össze. Egyetlen egy német hatolhatott föl a vár falára. De ő se udvarolhatott a menyecskéknek, az asszonyok a mélységbe taszították Vezérük elaste láttára a németeket Rémület szálfa meg, rendetlen futással menekültek le a hegyről. A diadal hirét a csobánczi amazonokból alakult küldöttség vitte meg Nagyszombat tájára Rákóczinak. i A hagyomány szerint: midőn Rákóczi fogadta őket, megkérdezte, micsoda kitüntetést, jutalmat kívánnak vitézségükért? Ha csak hatalmában áll — úgymond — teljesiti azt. Előállt erre az amazonok vezére és legszebbje. — Nagyságos fejedelem ! Mindegyik vitézem számára két csókot kérek: egyet a homlokukra, egyet pedig oda, ahova Nagyságodnak tetszik . . . Hogy lett, mint lett? — a többiről hallgat a krónika. Novák Mihály.
