Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

6 BÉKÉS 1910. december 18. községekben — figyelemmel a múlt évi jó ered­ményre, szaporította a mének számát, Gyulán, Vész­tőn, Köröstarcsán és Orosházán a javaslatba hozott ménszaporitást — múlt évi közepes eredményre fi­gyelemmel — nem engedélyezte, végül Endrődőn apasztotta a mének számát. A mének a tájfajta állo­másokra jövő évi február 1-én a többi állomásokra pedig február 15-én fognak kivonulni A takarmány árakat és a fedeztetési pótdijakat a hármas bizott­ság javaslata értelmében állapította meg a mi­niszter. Heti piac. Gyula, december 16. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán állandóan lanyha volt az irányzat, a búza 20—30 fillért veszített árából. Heti piacuukon csekély kínálat mellett elada­tott : Búza . 19­20 — Árpa . , . . 1440 1480 Zab . . • . 14 60 15 — Tengeri • • . 9-40 9-60 Irodalom. A magyar újságírás szenzációja! A Nap a magyar közönség legkedveltebb lapj i. A 48-is esz­mény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hü és kérlelhetetlen szószólója. Főszerkesztő : Braun Sándor. Felelős szerkesztő: Hacsak Géza. Napau- kint 155 000 példány! Egy szám 2 krajcár. A Nap előfizetési ára: Egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fillér. Békósvármegye közkórházának 1909. évi mű­ködéséről 230 oldal terjedelmű rendkívül érdekes jelentést adott ki dr. Berkes Sándor kórházi igaz­gató. A könyv tartalomjegyzéke a következő : 1. Az 1909-ik év története. 2. Kórházi bizottság. 3 Kórházi személyzet. 4. Az 1909. év betegforgalmi 5. Betegforgalom hónapok szerint. 6. Betegforgalmi kimutatás életkor szerint. 7. Betegforgalmi kimu­tatás vallás szerint. 8. Betegforgalmi kimutatás lakhely és születéshely szerint. 9. Betegforgalmi kimutatás foglalkozás szerint. 10. Jelentés a kórházi alapítványok felhasználásáról. 11. Részle'et kimu­tatás a kórnemekről. 12. Kimutatás az elmebete­gekről kórnemek szerint. 13. Kimutatás a halál­nemekről. 14 Az 1908. évi költségvetési előirányzat és a tényleges kiadások. 15. Kimutatás a segély pénztárról. 16. Zárszámadás. 17. Élelmezési kimu­tatás. 18. Dr. Kun Pál ; Hnsihagymáz megbetege­dések (nyo'c) 8 évi statisztikája. 19. Dr D ed Károly: A gyógyultan elbocsáj'ottak causistikája az 1909. évről. 20. Dr. Feldmann Ignác: A kór­bonctani intézet 1909. évi működésének ismertetése. 21. Dr. Ktczvinszky János : A sebészeti o z'á'y működése az 1909. évben. A könyvet ez alka'om- raal a Corvina könyvnyomda állította ki. Az 1909. év történetét a jelentésből lapunk egyik közelebbi számában fogjuk közöln'. Óriási versengés folyik a napilapok között, melyik tud jobban kedvébe járni az előfizetőknek. Divatba jött újabban, hogy évenként egy-egy csi­nosabb ajándékot is osztauak ki az olvasók között, melyek azonban Ciak ideiglenes becícael bírnak. A „Budapest“ politikai napilap, mely a független és 48-as Kossuth-párt lapja, tehát mint ilyennek is fontos szerepe van, újévi ajándékaival kiváló elismerést vívott ki magának a nagy olvasóközön­ség előtt. Idei újévi ajándéka a »Magyarország nagyasszonyai« egy nagyon értékes történelmi becsű munka, mely Farkas Ernőd érdekfeszitő le­írásában és Nemes Mihály töriéne'mi festő rajzai­val elibünk varázsolja a magyar történelem legna­gyobb nő alakjait. Ezt a díszmunkát megkapják a »Budapest« rendes előfizetői, az ujjonan belépőd közűi pedig azok, kik legalább fél évre egyszerre fizetnek elő. Bolti ára igen magas lesz. Megrende­lések »Budapest« kiadóhivatalához intézendők. Bu­dapest, IV., 8arkantyus-utca 3. szám. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Testi sértés. Gyulán, 1910. évi április hó 24 én estefelé (6—7. óra között) az utcán a Bárdos-hid közelében Szabó Lajos gyanúsítottnak szembe ment Rózsa Ká­roly gyulai lakos, aki ittas állapotban mintegy 10 lépésről rákiáltott Szabóra, hogy térjen ki előle, egyben káromkodva az anyját szidta. Gyanúsított Szabó Lajos oda ment Rózsa Károlyhoz és megkér­dezte, hogy neki szólt-e a kitérésre való felhívás, valamint az ö anyját szidta-e, és ámbár Rózsa Ká­roly erre mit sem felelt, Szabó Lajos a bicskáját elővette és azzal Rózsa Károlyt oldalba szúrta. Rózsa Károly a szúrás következtében 20 napon túl gyógyuló testi sértést szenvedett. A kir. törvényszék Szabó Lajost bűnösnek mondta ki súlyos testi sértés bűntettében és ezért őt három hónapi fogházra ítélte. Hatóság elleni erőszak. Békéscsabán 1909. évi szeptember hó 13-án a vasúti állomáson Lukács János budapesti lakos, a Szeged felé induló, már mozgásban levő vonatra akart felszállani, s hogy ez megakadályoztassék, Szeberényi József jegyvizsgáló megkapta Lukácsod, aki mert részeg volt, elesett. Ezt látva a vonaton ifj. Márton Sándor bajai lakos, kiabálni kezdett Lukácsnak, hogy ugorjon fel a vonatra. Helyette azonban a jegyvizsgáló ugrott fel és ifj. Márton Sándort gyöngéden be akarta tolni a vonatba, mire az Szeberényi József kalauzt mellbe vágta és le­akarta lökni a vonatról. Ifj. Márton Sándor ezt a tényállást mindenképen csürni-csavarni akarta, de az esetnek épen szemtanúja volt Váradi Szakmáry Arisztid kir. táblabiró, akit eskü alatt hallgattak ki a fötárgyaláson. A bíróság ifj. Márton Sándor ellen megállapította a hatóság elleni erőszak bűntettét és ezért egy hónapi fogházra ítélte. Hamis eskü. Orosházán 1905. év elején, március havában egy alkalommal Pusztai Mátyás orosházi halász, Marsovszky István korcsmái üzletvezető orosházi lakossal kártyázott s midőn előbbi a nála volt 30 koronát elvesztette, Marsovszki István és neje előbb 101 koronát, majd 20 koronát adtak neki kölcsön, mely összegeket azonban Marsovszky István szintén i elnyert tőle. Ezután Pusztai Mátyás távozni akart, I de Marsovszki leakasztotta a Pusztai mellényén volt láncot és azt zálogul visszatartotta. Két hét múlva Pusztai Mátyásné a láncot 30 korona ellenében ki­akarta váltani, mire Marsovszki István és neje ki­jelentették, hogy a láncot ki nem adják, mert azt Pusztai Mátyástól 90 koronáén megvették. Pusztaiék a lánc kiadásáért az orosházai járásbíróság előtt pert indítottak Marsovszki János ellen, ki azonban Zeller Ferenc és ifj. Varga Pál tanukra hivatkozott, mint kik bizonyitani fogják, hogy a láncot Pusztai Istvántól megvette. Ezek a tanuk a perben ki is hallgattattak s egybehangzóan eskü alatt vallották, hogy jelen voltak, midőn Pusztai Mátyás a láncot Marsovszki Istvánnak és nejének megvételre aján­lotta, Marsovszki István vonakodott, de neje az utóbb 90 koronában megállapított vételárat a lán­cért kifizetve, azt Marsovszki és neje megvették. E vallomás megtétele után ifj. Varga Pál eltűnt, úgy, hogy ma is körözik. Zeller Ferenc pedig utóbb megvallotta, hogy ő hamisan esküdött, mert nem volt jelen, mikor Marsovszky és Pusztai között a láncra vonatkozó megál’apodás létre jött. A hamis vallomásra Marsovszki bírta rá öt. Zeller Ferencet a gyulai törvényszék hamis tanuzásért 2 hónapi fogházra el is itéite s azt Zeller kitöltötte A gyulai kir ügyészség most Marsovszki István, mint fel­bujtó ellen fordult. A törvényszék azonban nem látta bizonyítottnak Marsovszki bűnösségét és őt a hamis (anu/ásban felgyújtó gyanánt való részesség vádja alól felmentette. Az ügyészség ujrafelvétel 1 el élt s a kir. törvényszék elutasító határozata ellené­ben azt a kir. tábla el is rendelte. Az ujabbi fó- tárgyaláson a kir. törvényszök újból felmentette Marsovszkit, de ez ellen az ügyészség felebbezett. Áthelyezés, kinevezés. A igazságügyininiszter dr. Török János gyulai kir. törvényszéki jegyzőt az aradi kir. törvényszékhez helyezte át. A kir. törvényszék egy képzett és jeles munkaerőt vé­szit a távozó törvényszéki jegyzőben, ki nemrég tette le kitűnő eredménnyel a birói vizsgát. He lyébe az igazságügynfniszter szintén törvényszéki jegyzői minőségben dr. Megyesy Ágoston ügyvéd- jelölt, budapesti lakost nevezte ki. Csőd. A törvényszéknél Hirsch Lajos szeg­halmi be nem jegyzett kereskedő ellen, saját ké­relme fo'ytán a csőd megnyittatott. Csődbiztos Tóth Fererc kir. törvényszéki biró, tömeggondnok dr. Grósz Mátyás szeghalmi, helyettese dr. Túri Ferenc gyulai ügyvéd. Bej. határidő 1911. január 21. Ili ingűi Mentes árverése. Ügyfeleim: Iueze Lajos, Incze Lipót Lu­kács Gyula és Kolliner Miklós nagyváradi la­kosok a nagyváradi 3745, 7177, 1247, 2803, 3466, 3483, 3755, 3270, 3469, 3743, 3590 betétekben felvett tehermentes, jelenleg Incze Lajos és társa cég üzemében levő téglagyári ingatlanaikat, melyek '/3—'/3 részben Incze Lajos és Incze Lipót, */6—'/6 részben Lukács Gyula és Kolliner Miklós tulajdonai, a vagyon­közösség megszüntetése végett Miskolczy Bar­nabás nagyváradi kir. közjegyző irodájában lOll. évi jami ár lit» ÍO napján <1. u. 3 órakor önkéntes árverésre bo- csájtjík. Az árverés alá kerülő ingatlanok Nagy­várad városnak részben bel, részben külterüle­tén egy tagbau a Körös folyó mellett, a vá- radvoloncoi vasúti állomástól 3 percnyi távol­ságban foküsznek. Az ingatlanokon egy tégla­gyári telep vau berendezve. A telepen körke­mence, kémény, gazdasági épületek, kovácsmü- hely, modern munkáslakások, irodahelyiségek és üzemigazgatói lakás, tégla és csorépgyártás- hoz szolgáló sziuek, istállók és egyéb haszná­lati épületek állanak. Az ingatlanok összos te­rülete 47 kát. hold és 562 négyszögöl, amely­ből a téglagyár belső telepe 4 kát. hold és 827 négyszögöl. Termőszőlő terület 8 kát. hold, 933 5 négyszögöl, gyümölcsös terület 7 kát. hold és 157 négyszögöl. Egyéb területek 27 kát. hold és 244-5 négyszögölet tesznek ki. Ezen utóbbi területek részben téglagyártásra alkalmasak, részben szakértői vélemény szerint kitűnő, tiszta, iszapmentes boton készítésére, általában építkezésre kiválóan alkalmas quare homokot és kavicsot tartalmaznak. Az ingatla­nokat keskeny 06 nyomatú ipar vasút (görpálya) szeli keresztül. A belső telepre a körkemen­céhez rendes L435 m. nyomtávú iparvágány van bevezetve, amely a várad-volencoi vasút­állomással vau összekötve és a városi vasút r. t. tulajdonát képezi. Ezen iparvágány tetszés szerint meghosszabbítható és ekkor általa az ingatlan miuden részét meg lehet közelíteni. Árverezni csak az összes ingatlanokra lehet; becsérték: 230 ezer korona, leendő bánatpénz 11-500 korona: Az árverésre vonatkozó részletes feltétele­ket Miskolczy Barnabás nagyváradi kir. köz­jegyző kívánatra bárkinek díjmentesen meg­küldi. Nagyváradon, 1910. évi december 15. DR. FEHÉR MÁRTON í—i 543 ügyvéd. Eladó telek. Gyulán, a II. Rákóczi Ferenc-utca 11. számú ház sarok telekrésze t szabad kézből eladó. Értekezni lehet a házban lakó tulajdonossal- i_3 Eladó ház. Gyulán az állomás-épülettel szemben levő ház szabadkézből eladó. Megtud­ható id. Sass Jánosnál Vasut-u. 26. Szentpálfalva. rus í—í Cimbalom eladó Gyulán, Magócsi-utca 10. sz. a. Értekezhetni ugyanott. 540 1-1 :: Finom asztali hegyi borok A karácsonyi ünnepek közeledtével bátorkodom a már általánosan ismert finom asztali borai­mat, úgymint: finom aradljegyaljai feliér­és óborok és valódi tokaji hegyaljai, szomorodni asztali bor, a borok ki­rálya. A tisztelt borkedvelők b. figyelmébe ajánlani. — Méltányos árak, — Tisztelettel: I i Ildi IT © F © II ©• kereskedő. 544 i_2

Next

/
Oldalképek
Tartalom