Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-13 / 11. szám
2 BÉKÉS 1910. március 13. gimnázium vezetősége szívesen látja a szülőket és érdeklődőket. A Békésmegyei Általános Tanító Egyesület békési járásköre ez évi tavaszi közgyűlését e ho 29-én délelőtt 9 órakor tartja meg a békési áll. segélyezett községi elemi iskola helyiségében. Az ülés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Farka« Gyula békési községi iskolai igazgató. 2. Farkas Ferenc belsőterületi közs. tanító minta- tanitásának bírálata. 3. Balogh Nándor békési ta> yai tanító felolvasása. 4. Pénztáros jelentése. 5. Egyéb ügyek. 2713—1910. Hirdetmény. Kaisch Antal Dobay-utca 5. sz. a. alatti gyulai lakos benzinmotor üzemű asztalos telep létesítése iránti kérvényt adván be, a városi tanács az 1884. évi XVII. t.-c 27. §-a értelmében a helyszíni szemlét elrendelte, mely fenti helyen 1910. évi március hó 23-án délután 3 órakor megtartandó szemlére az érdekeltek azzal hivatnak meg, hogy a telep létesítése ellen kifogást tenni akarók kötelesek kifogásaikat a tárgyaláson szóval vagy Írásban előterjeszteni, különben az — amennyiben kőztekintetekből kifogás ellene fel nem merül — engedélyeztetni fog. A telep fekvését feltüntető rajz 1910 március 18-tól a tárgyalás napjáig a közigazgatási irodában megtekinthető. Gyulán, 1910. évi március hó 7-én tartott városi tanácsülésből. ns i_i Városi tanács. Hírek. Március 15. Az idő rokkáján peregnek a napok szakadatlan s mi ismét eljutottunk a régi, daliás idők emlékünnepéhez! Március 15-ike imádság minden magyar ember lelkében . . Fénye a múltak ködén át egyre tisztán, szeplőtlenül ragyog felénk s hogy abba a káprázatos ragyogásba bele nézzünk, ahhoz gyönge már szemünk ! Mégis jói esik e napon elmerengeni a halhatatlanok porló csontjai, süppedt sírjai fölött a szabadság születésének magasztos misztériumánál. Köznapi harcokban kifáradt idegeink erejéhez képest jól esik lelkesedni s bár magunk sem hisszük talán, jól esik fogad- kozni, hogy rabok tovább nem leszünk ! Ne kicsi nyeljük le a megemlékezésnek ezt a felbuzdulásé'! Mas időket élünk, mint az ősök ... A régi fringiák f gason függnek, rozsda marja őket ... A harco« magyar dic-őség fölött lezárultak az akták s hogv valaha uj március lesz, ne áltassuk magunkat!... A mi hazafiui kötelességünk nem az lesz a jövőben — ne is legyen az — hogy fegyverrel tülekedjünk reánk törő hatalmasságok ellen ! A mi kötelességünk a vértelen csaták, az eszmék küzdelmében való j«lleme8 és kitartó helytállás, az okos alapozás és építkezés a nemzet nagyságának, dicsőségének hirdetésére szemelt monumentális épületen. Ezért fogjunk kezet! . . . S ennek a kézfogásnak adjon erőt, őszinteséget és melegséget a Múltak felén* lengő szelleme, március költészete, a szabadság születésének misztériuma! . . . A szabadság ünnepét az idén is lelkes emlékezések keretében üii t»z ország, a vármegye és városunk. Lesznek isteni tiszteletek templomainkban, amelyen valláskülönbség nélkül áldozunk az ő-ök emlékezetének, a magyarok megtartó Istenének, leszuek iskoláinkban ünnepélyek, társas köreinkben, egyleteinkben összejövetelek, lakomát* és lesznek buzdító és lelkesítő népgyülósek is ! Városunkban a róm. kath. és ref. templomok, s a főgimnázium veszik ki komolyabb részüket az ünneplésből. Ide a politika zűrzavaros hangjai be nem hallatszanak ! D« kiveszik részüket az általános fölbuzdulásból a politikai egyesületek is, így nálunk a 48-as kör, az évenként szokásos szereplőkkel és programmal a Göndöcs népkertben. Ezenkívül társas v csorák, bankettek lesznek a polgári körben, 48-as körben, újvárosi olvasókörben. Különben is az idei márciusi ünneplés hangulatosabb nak ígérkezik az előző évinél. Küszöbön vannak ugyanis a választások s ilyenkor az alkotmányos küzdelmek iránt mind g érdeklődő magyar emberben jobban buzog a hazafiság1 Bókésvármeg^e központi választmánya folyó hó 9-én délután 4 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésnek egyedüli targya az 1911-ik évi országgyűlési képviselőválasztók n <- vjegyzékeinak kiigazítására hivarott küldöttségek megalakítása volt. A központi választmány a küldöttségeket a következőkép alakította meg : A) Gyoma választókerület; 1. Gyoma-endrőd- kondorosl aikerüleiben elnök Koncsek Gy. József gyomai lakos, tagok Csapó János gyomai és Dinya E ek endrödi lakosok. 2. Ö2egbalom-füze>gy«rmat- vesztő körösladányi alkerületben elnök Boros Flórián, tagok pedig Nagy Imre és Ambrus Imre sz-ghalmi lakosok. 3. Mezcberóny-köröstarcsa-dobozi alkerü letben elnök dr. Grünvald Dezső mezőberóny lakos, tagok T Gya>aki Sándor körösiercsai o Szatmári János dobozi lakosok. B) Orosházi választó- kerület: 1. Orosháza szentetornya-pusziaföldvari sikerűiéiben elnök dr. Yangyel Tibor, tagok Németh János és Szusz József orosházi lakosok. 2. Csorvás- gádoros és nagyszénási alkerületben elnök Papp Károly gádorosi lakos, tagok Popovics Kornél csorvási és Mansel Gyula nagyszénási lakosok. 4. Öcsöd-békésszentandrási alkerületben elnök Csonka László öcsödi lakos, tagok Dorogi Ferenc öcsödi ős Bencsik József békésszentandrási lakosok. 5. Kétegyháza-gyulavári ujkigyósi alkerületben elnök Popovics M. Aurél kétegybázi lakos, tagok Hegedűs Gyula gyulavári és Málik András kétegybázi lakosok. ^ kiigazítási munkálatok beterjesztésének határideje április 5. napjában lett megállapítva. A vármegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A csendőrsegnek a múlt hóról tett jelentése szerint a f. évi február hóban előfordult 159 bűncselekmény. Ezekből kiderittetett 151. Letartóztatás történt 19 esetben. A fontosabb bűnesetek a következők volrak. Ember elleni bűntett 5, testieértós 22, lopás 55, gyújtogatás 3, hatóság elleni erőszak 1, orgazdaság és bűnpártolás 5, csalás 3. Békésvármegye közkórházi bizottsága f. bó 11-én, d. u. 4 órakor a vármegyei székház kistermében, Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt, ülést tartott. Dr. Berkes Sándor igazgató beszámolta kórháznál előfordult jelentősebb eseményekről, mely jelentést a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vett. Elhatározta ezután a bizottság, hogy miután az építkezések folyamán a kórházi gondnok, továbbá boucszolga és udvarosok lakásai lebontatnak, részükre lakbér lesz megállapítandó. Javasolja ennélfogva a vármegye közönségének, hogy a gondnok lakbérét 780 koronában, fűtési és világítási váltságát pedig évi 300 koronában állapítsa meg. A boncszolga és udvarosok évi 200:—200 korona lakbért kapnának. A felszerelési cikkekre beadott ajánlatok tárgyában a bizottság akként döntött, hogy a bádogosmunkákat Krausz Géza, a vegyeseket Leitner Menyhért, az asztalos- munkákat K. Kis Mihály, a lábbelieket Grünfeld Mór, a cselédcsizmák szállítását S flis István, gyulai lakosoknak, a vászonnemüeket és női ruhákat Freudiger Mózes budapesti cégnek, a férfiruhák -zállitását Kertész Gyuláné, a szolga- és cselédruhák szállítását Feuer Márk, a kefekötő munkálatokat Deutsch Jakab, a vas- és fémárúk, pl éh— fiók és alpakka szállítását Schmidt István, a porcellán- és üvegnemüek szállítását pedig 8chartenreiter István, gyű ai lakosoknak adta vállalatba. Ezek után az ülés több jelentéktelen tárgy elintézése után véget ért. a feleségem!“ S ezt a három szót nem akarta a báró kiejteni. Ennek a három szónak mindenféle súlyos erkölcsi, hagyománybeli, társadalmi, anyagi következményei lettek volna. A család, de főkép az özvegy báróné, a majorátus s egyebek útját állották minden hajlandóságoknak, amelyek a fiatal és tapasztalatlan huszárszivet könnyelműségekre ragadhatták volna. A soha nem élvezett csókoknak keserű ize egész buskomorrá tette a bárót. Álmatlan éjszakái voltak és kimerült nappalai. A Márfi álhatatossága pedig egyre jobban törte ellentálló erejét Odadobni mindent, vagyont, rangot, kardbojtot és elmenni a züllésbe ezzel a leánnyal! Ilyenek voltak az ábrándjai és kék karikák látszottak a szemei alatt. A családi tanács összeült, amelyen az özvégy báróné elnöklete alatt elhatározták, hogy minden áron ki kell ragadni a fiatal embert annak a hölgynek a hálójából. Jelen volt a tábornok nagybácsi is, akinek a legjobb ötlete támadt. A katonának engedelmeskedni kell, ennélfogva Imre bárót, mint katonát fogják eltávolitani a veszedelem helyéről. — Gondoskodás fog történni, hogy a főhadnagy urat a legtávolabbi horvát helyőrségbe helyezzék át. Ebben a stádiumban voltak az események, amikor találkoztam a Márfival. Sápadt volt és látszott arcán, hogy szenved. Mindent elmondott nekem, amiből azt következtettem, hogy reménytelen a helyzet. Akkortájban és mindenféle jó és rossz könyveket! olvastam, amelyekről sokat beszélgettem ösmerőseimnek. — Minthogy végtelenül hiú ember vagyok, szerettem hivalkodni olvasottságommal. A Márfi szomorú története analóg-esetet juttatott eszembe, amelyről csak nem rég olvastam egy múlt századbeli francia könyvben. A Le Couvreur Adrienne története. A fiatal Argental örülésig szerelmes volt belé. Az ifjú anyja hallani sem akart a házasságról s ekkor Adrienne nemesen lemondó levelet irt az öreg francia nőnek. Amikor ezt a Mártinak elmondtam, könnyes szeme felcsillant s máris megérlelődött agyában a szent lemondás terve. Alig távoztam tőle, leült kacér Íróasztalához és pan d’ Espagne-al megitatott lilaszinü levélkére a következő sorokat irta: „Méltóságos bárónő! Én csak egy szegény művésznő vagyok. Aki lelkében egyszerű, szivében nemes. Szeretem a fiát, de lemondok róla. Mint ahogy egy megsebzett szív le tud mondani. Kérem, ne tegye boldogtalanná fiát, ne száműzze a messze pusztaságba, ahol szegény szive el fog hervadni, mint ősszel a virág és a levél. Én megígérem, hogy többé-nem fogom látni a fiát, nem eresztem magamhoz, még ha meg is szakadna a szivem Kezeit a legnagyobb hódolattal csókolja a szerencsétlen Márfi Magda, első primadonna az „Uj vidám színháziban. Ezt a megható egyszerűséggel irt levelet igaz könnyekkel áztatva, küldte el Márfi a bárónénak. — Sokszor fordult benne elő a „lélek és a szív“, de ez hozzá tartozik a megható egyszerűséghez és ahhoz a naivsághoz, amellyel a művésznő a legvadabb férfisziveket is meg tudta hódítani. A báróné könnyes szemmel olvasta el a levelet. — Szegény kis leányka! Milyen önfeláldozó! Milyen nemes! Most már értem a fiamat, aki olyan nagyon szereti ezt a polgári leányt. Újból összeült a családi tanács. A levelet elolvasták. Volt olyan, aki mosolygott rajta. A tábornok pedig határozott állást foglalt el s azzal a józansággal, amely a hadi taktikában jártas főbb tiszteket jellemzi és azzal az értelmes bőbeszédűséggel, melyet a hadgyakorlatok fölött való megbeszéléseknél annyira csudálni szoktunk náluk, kijelentette : — Nem, nem! Imrének el kell utaznia. Mert mennél nobilisabb az a lány, annál veszedelmesebb rá nézve. A családtagok nagy része nem avatkozott be a vitába, amely csak a körül forgott, vájjon elutazzék-e a majoresco, vagy sem ? A báróné is szótlanul hallgatta a vitát Csak amikor már ha- nyatlani kezdett a nap és az inasok a szalonban felcsavarták a villanyt, kelt föl szóllásra. Szép, ősz, öreg asszony volt, mintha nem is magyar báróné, hanem francia márkiné volna. A család elhallgatott. — Meggondoltam a dolgot. Vegye el a leányt! A szív nemessége megbontja a hagyományos előítéleteket Legyenek boldogok. En nem voltam az... A tábornok felkelt és mély meghajlással távozott. A többiek részint követték, részint ott maradtak. Akik ott maradtak, a bárónénak adtak
