Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-11 / 37. szám

1910. szeptember 11. BÉKÉS 3 Száznyolcvanezer koronás alapítvány. A fő­városi lapok szűkszavú híradása szerint Mokry Sá­muel Békéscsabán létesítendő ág. ev. egyetem cél­jára 180-ezer korona alapítványt tett, amely ősz szeget a püspök és Zsilinszky Mihály főgondnok e célra való gyümölcsöztetés végett a hagyatékból már fel is vettek. A lapok a hagyatékra vonatko­zólag bővebb adatokat nem közölnek, de nem kö­zöltek cáfolatot sem és igy a hir valóságában nem kételkedhetünk. Mokry Sámuel a múlt évben halt meg Budapesten, ahol nyugalomba vonulása óta lakott és szép vagyonát szerencsés telek- és ház­spekulációkkal tetemesen megsokszorosíthatta, hogy családja lévén, ily nagy összegű hagyományt is te­hetett. Mokry, mint nekrológja alkalmából meg­írtuk, előbb tanárkodott a csabai ág. ev. algimná­ziumban, a Békésmegyei Gazdasági Egylet alaku­lásakor pedig ennek titkára leit és éviizedeken át bérelte az Inkeyek gerendási birtokát. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt képzett-jó gazda volt. rendkívül praktikus érzékkel, amely praktikus ér­zékkel szemben mostani bőkezű hagyománya ellen­tétben van, mert oly célra tett alapítványt, amely­nek megvalósítása milliókat, tehát a legkedvezőbb körülmények között is évszázadot igényel, ha ugyan akkor is megvalósítható leend. Ezen körülmény ugyan semmit sem von le a boldogult végrendel­kező intenciójának nemességéből, de ismételjük, nagy ellenmondásban van azzal a praktikus érzék­kel, amely Mokry Sámuelt életében oly kiválóan karakterizálta. 3902/910. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1910. évre előirt fegyveradó kivetési lajstrom a kir. pénzügy­igazgatóság által számvevőíleg megvizsgál­tatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a ér­telmében szeptember hó 11-től 19-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg­voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecs­kéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt, felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1910. szeptember hó 8-án. Dr. Lovick Ödön, 378 polgármester. 3852/1910. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1910. évre előirt közúti adókivetési lajstrom számvevőíleg meg­vizsgáltatván, az 1890. évi I. t.-c. 23-ik §-ának 10-ik bekezdése értelmében szept. hó 1-től 15-ig a városi adóhivatal helyiségé- i ben közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban fog­lalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt, fel­szólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1910. szeptember hó 5-én. Or. Lovich Ödön, 379 i—l polgármester, 9793-1910. • Hirdetmény. Anuló Pál gyulai lakos Bonyhádi-ut 8 sz. a. házánál létesítendő hasáb és vágott tűzifa telep en­gedélyezése iránt folyamodván, a városi tanács az 1884. évi XVII. t.-c. 27 §-a értelmében fenti helyre a helyszíni szemlét 1910. évi szeptember hó 27-ik napjának d. u. 3 órájára kitűzte, melyre az érde­keltek azzal hivatnak meg, hogy azok, kik a telep létesítése ellen kifogást akarnak tenni kötelesek ki­fogásaikat a tárgyaláson szóval, vagy írásban előter­jeszteni, különben a telep, amennyiben az ellen köz­tekintetekből észrevétel fent nem forog, engedélyez­tetni fog. A telep engedélyezése iránti kérvény és a te­lep fekvését feltüntető rajz 1910. szeptember 21-től a tárgyalás napjáig Nádházy Gyula II. jegyző hiva­talos helyiségében megtekinthető. Gyulán, a városi tanácsnak 1910. évi szept. 6-án tartott üléséből. 383 1—1 Dr. Lovich Ödön, polgármester. 9908—910. Hirdetmény a népfelkelés időszaki jelentkezéséről. Az 1893. évi XXXVII. t.-c. alapján mindazon katonailag kiképzett népfölkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a haditengerészetben, a hon­védségnél, ezek póttartalékában, vagy a csendőrség­nél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem kép­zettek, kik népfelkelési (rózsaszínű) ajánlati lappal el vannak látva folyó évi október hó 12-én és 13-án Gyulán, a városháza udvarán tartandó nép­fölkelő időszaki jelentkezésen személyesen megjelenni vagy írásban jelentkezni tartoznak. Október 12-én a gyulai illetőségű 1868., 1869. 1870., 1871. és 1872. születési évfolyamba tartozó népfelkelők, október 13 án a gyulai illetőségű 1873. 1874., 1875. és fiatalabb évfolyamú és a Gyulán tartózkodó idegen illetőségű népfölkelők tartoznak jelentkezni. A jelentkezés reggel 8 órakor veszi kezdetét. Az írásbeli jelentkezéshez szükséges sjelent­kező lap« Nádházy Gyula városi Il-od jegyző hiva­talos helyiségében kapható, melynek kitöltésére a »Jelentkező lap«-ra nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A személyes jelentkezéshez az utolsó katonai okmány (végelboesátó levél, kilépti bizonyitvány, ajánlati lap) elhozandó, az Írásbeli jelentkezéshez pedig csatolandó. Az itt tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt tartományokban és királyságok­ban honos népfelkelők hasonló minőségben és mó­dozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. A jelentkezéshez vasúton utazó népfelkelésre kötelezettek, ha a magukat a népfelkelési igazolvá- nyi könyvvel az állomási pénztárnál igazolják, a ka- tonadijazásban megállapított menetdijkedvezményben részesittetnek, illetve katonajegygyel utazhatnak. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 4, il­letve 10 koronától 200 koronáig terjedhető pénz­büntetéssel, esetleg a pénzbüntetés helyébe lépő megfelelő szabadságvesztéssel büntettetik. Gyula, 1910. évi szeptember hó 10-én. 384 í—l Dr. Lovich Ödön, polgármester. Ire ír. Vármegyei közgyűlés. A vármegye őszi rendes közgyűlését, október 10-én fogja megtartani. A köz­gyűlésnek igen sok fontos tárgya lesz, köztük a jövő évi költségvetés megállapítása, melynek össze­állítása most van folyamatban. Ugyancsak az őszi rendes közgyűlésen állapittatik meg a következő két évre a vármegye közúti költségvetése is, amely már egybe van állítva, a közigazgatási bizottság által is letárgyaltatott, sőt már közhírré is tétetett ; felszólamlással senki sem élt a költségvetés ellen. A házi pénztári költségvetés még e hóban fog az állandó választmány által tárgyaltatni, amelynek határozata 15 napig közszemlére lesz kitéve. A közgyűlésen tisztviselő választás — habár egy szolga- birói állás üresedésben van — a főiepáni szék üresedésben léte miatt nem lesz. Mert ha időközben kineveztetnék is a főispán, a pályázat meghirdetésére idő néni marad. A decemberi közgyűlésen előre láthatólag már több állás lesz betöltendő. A vármegyei közművelődési bizottság népmű­velő akciójának segélye címen a vallás- és közok­tatásügyi minister a f. évre 2500 koronát engedélye­zett, kijelentvén, hogy ennél több segélyt enge­délyezni nem fog, továbbá, hogy a tanítói és tanári karhoz nem tartozó előadók részére kért tisztelet­dijakat sem engedélyezheti. A minister méltányolta azt az igazán elismerésre méltó munkásságot, a melyet a bizottság a múlt évben az iskolán kivüli oktatás terén a vármegye 27 községében — mint a leirat mondja — »valóban követésre méltó példa­ként« kifejtett, a múlt évi 1500 korona segélyt az idén kivételesen 2500 koronára emelte fel ; a bizott­ság belátására bízván, hogy minő arányú tisztelet- díjban fogja részesíteni előadóit. A békésbánáti református egyházmegye f. hó 28-án tartja tractuális közgyűlését Hódmezővásár­helyen. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Olofson Miksa gyulai pénzügyi számtisztet — akit néhány hét előtt saját kérelmére a váli járásba járási számvevőnek helyezett át — újabb kérelme folytán, még mielőtt Gyuláról eltávozott volna, a gyulai pénzügyigazga­tóság mellé rendelt számvevőséghez visszahelyezte. Kinevezés. A pénzügyminiszter Tbury Sándor gyulai lakost, Thury Mihály pénzügyi tanácsos szám­vevőségi főnök f'át a nagykárolyi pénzügyigazgató­ság mellé rendelt számvevőséghez segélydijas szám­gyakornokká nevezte ki. Lelkészválasztás. Enyedi Sándor gyulai espe- resi titkárt, a református hívek közszeretetben álló kitűnő segédlelkészét f. hó 4 én a bályoki református hívek lelkészükké választották meg. Enyedi távo­zása nagy vesztesége az egyháznak, mert ily jó hangú és kitűnő segédlelkész szónoka a gyulai református egyháznak régóta nem volt. A hívek őszintén sajnálják Enyedi távozását, másfelől azon­ban örülnek, hogy ifjú pásztoruknak oly jó jöve­delmű parocbia jutott, mint a bályoki. Itt említjük meg, hogy a Gyuláról eltávozott Rácz Károly ref. hitoktató helyét Kalas Ferenccel töltötte be a presbytérium. A folyó iskolai évben ő tanítja a gyulai összes iskolákban a református hittant. A kórházi építkezésnél történt szerencsétlen­ség, amelyről lapunk múlt heti számában részletes tudósítást közöltünk, a fővárosi lapos révén, nagy feltűnést és nagy riadalmat okozott, mondhatni or­szágszerte. Különösen nagy a riada om építőmes­teri körökben és a hét folyamán messzeföldről sok vállalkozó és kőműves-pallér fordult meg Gyulán a vasbeton-gerendázat vegyülékének megtekintése s a szerencsétlenség okai tanulmányozása céljából. Jel­lemző tünetként említjük meg, hogy Aradon a kul­túrpalotára nézve megtartott árlejtés eredményét, nevezetesen a zárt ajánlatok tárgyalása során a vasbeton-csoportra tett ajánlatokat nem fogadták el és pedig a gyulai kórháznál történt szerencsétlen­séggel való indokolással. A vasbeton-mennyezet készítése, vagy nem készítése ugyanis a kultúr­palotánál a gyulai kórháznál bekövetkezett szeren­csétlenség okainak felderítéséig függőben hagyatik. A birói vizsgálatról már lapunk múlt heti számá­ban megemlékeztünk. Ez a vizsgálat f. hó 3-án késő estig tartott. Eredményéről, miután a szak­értők nagyon zárkózottak voltak, semmi pozitív hir nem szivárgott ki; a szakértők véleményüket állí­tólag csupán csak hat hét múlva fogják a bíróság­nak beterjeszteni. A vasbeton készítő szegedi cég különben a hét elején ellenszakértői szemlét tar­tatott a szerencsétlenség színhelyén, annak bizonyí­tására, hogy ők szorosan az előirt tervhez ragasz­kodtak és azt pontosan teljesítették a vasbeton­mennyezetek építésénél. Ennek folytán szerintük őket a szerencsétlenségért felelősség nem terheli. Ambrus Sándor alispán a kórház további építkezési munkálatai érdekében f hó 4-én Budapestre uta­zott a belügyi és kereskedelemügyi ministeriumokba, ahol is az az intézkedés történt, hogy a vasbeton- mennyezetek az összes pavillonok minden részén újabb terhelési próbának vettessenek alá, még pe­dig ezúttal nem csupán úgynevezett „stich“ pró­bák tartatnak, hanem minden mennyezet próbater­helésnek vettetik alá. Hogy ezen próbaterhelések­nél ujabbi szerencsétlenségek elő ne forduljanak, a próbák alkalmával szilárd alátámasztások lesznek. A próbaterhelést Vasváry Géza mérnök, ministeri kiküldött vezetése alatt a tegnapi nap folyamán kezdették meg. A próbaterhelés heteket fog igénybe venni. Addig a kórházépítési munkálatok természe­tesen függőben maradnak, amely körülmény az építkezés befejezését hónapokkal késlelteti. Ez még a kisebb baj, habár ezen körülmény is sajnálatos, amennyiben a kórház jövő évi költségelőirányzatát és annak betartását a leghátrányosabban befolyá- solandja. Nagyobb baj az, hogy a vasbeton-meny- nyezet iránti bizalom alaposan megrendült és a bizalmatlanságot a legsikeresebb próbaterhelés sem fogja tökéletesen eloszlatni tudni. A kórházi sebe­sültek közül a hót folyamán négyen javultan jöttek ki a kórházból, két súlyosabban sebesült azonban még huzamosabb ápolást igényel. A képviselőtestület dr. Lovich Ödön polgár- mester elnöklete alatt f. hó 7-én rendkívüli köz­gyűlést tartott amelyen végleg elhatározták a bel­városi Pomuc teleknek utca kinyitás céljából való megvételét. A telekmegvételt a megjelent összes képviselők, számszerint 24-en megszavazták. Az utcarészen felül megmaradó területre tartott újabb árverési kisérlet sem vezetett eredményre, amer- nyiben arra megfelelő ajánlat nem történt. A kép­viselő testület tehát a telek eladását az utca tény­leges megnyitásáig függőben tartja. Drámai staggione Gyulán. Megírtuk, hogy a gyulai szinpártoló egyesület és a városi tanács, Hídvégi Ernő igazgatósága alatt megalakult első magyar staggione társulatnak az Erkel-szinkörben 14 estére terjedő drámai előadásokra engedélyt adott. A fővárosi lapokban olvassuk, hogy a staggione f. hó 3-án Zentán kezdte meg működését Hercegb

Next

/
Oldalképek
Tartalom