Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-31 / 31. szám

1910. ju'ius 31. BÉKÉS 5 az ismételt ködöt, amelyek a veteményekben igen nagy károkat okoztak, sőt azokat helyenkint telje­sen megsemmisítették. Különösen károsnak bizo­nyult a julius 21-iki nagy köd. amelynek kártevése leginkább a dinnyén észlelhető. A gyulai asztalos iparosok társulata újonnan készített diszzászlója költségének fedezésére augusztus hó 14-én, Ludvig József Nagymagyar- vároBi vendéglőjének udvarán felállított lombsátor ban zászlószentelést követő zártkö.ü tárcvigalmat rendez, belépődíj személyenként 1 korona, család­jegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak és a „Békésiben nyug­táztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a táncmulatság a vendéglő nagytermében tartatik meg. Vétkes gondatlanság sajnos áldozatául esett a közkórházban egy állami gyermekmenhelybeii tiz hónapos beteg gyermek, akit gyógykezelés közben meleg v;zben kellett fiirösztei i. A kórház egyik apácája ugyanis érthetetlen gondatlanság folytán olyan forró vízben fürösztötte meg, amely a kü­lönben rachitásos és igy életképtelen ártatlan kis gyermek halálát okozta. Az apácák beteg- ópo'ása eléggé nem méltányolható jó cselekedet •és ez a tragikus eset, mely páratlanul áll a kór­ház krónikájában, egyáltalában nem von le semmit a kedves testvérek iránt táplált tiszteletünk és nagyrabecsülésünkből, ha bármennyire kárhozta­tandó is, ezer és ezer eset között szerencsétlen­ségből egyszer ilyesmi is megtörténhetik. A kis gyer­mek hullája különben törvényszékileg boncoltatott ■és a gondatlan apáéi elleti a vizsgálat m-giudit- tatoi t. Az arad—békési ev egyházmegye folyó hó :20-án tartotta ez évi közgyűlését. Mezőberényben, dr. Zsilinszky Endre elnöklete mellett, ki elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a protestáns egyházak még ma is sok támadásban részesülnek. Dr. Daxner György helyére jegyzőül Szeberényi Z-. Lajos csabai lelkészt választották meg. Csepregi Gy örgy esperes évi jelentésében elsorolta a személyi változásokat s az egyházmegye anyagi állapotát. Bukovszky János igazgató a csabai Rudolf f gim­názium állapotáról számolt el. Y énk vitát keltett az a körülmény, hogy az ujkigyósi uradalmi isko­lában az ág. hitvallású növendékek nem részesülnek kellő valláserköicsi oktatásban A közgyűlés 8ze- berényi Zs. Lajos lelkészt bizta meg, hogy ez ügy­ben járjon el. Lapunkban annak idején ismertettük az aradi egyház kiválási szándékát, az arad békési egyházmegyéből. A múlt évi gyűlés ezt ellenezte, a kerület is elutasította a fellebbezőket. Tudomásul 'vették. Isy továbbra is egy kötelékben marad a két egyházmegye. Végül több kisebb fontosságú tárgy elintézése után megválasztották a kerületi kikü1- dötteket. A/, egyház részéről: Liffa János, Jeszenszky Károly, Fiint Lajos, Zsilinszky Endre, Szeberényi Lajos és Bárdy Ernő lelkészek. A világiak részéről : Korosy László, Sailer Gyula, Achim Gusztáv, Ko­vács L Mihály, Institorisz Kálmán, báró Solymossy Lajos, dr. Ladies László. Winter Adára, Badics Elek, Ailer Andtás és Purg y László. A jövő évi közgyűlés helyéül Békéscsabát tűzték ki. Ezzel a közgyűlés véget ért. Halálozások özv. Kopasz Ferencné Szilágyi Ágnes asszony, néhai Kopasz Ferenc volt csizmadia ipartársulati elnök és városi képviselő neje f. hó 26-án 73 éves korában meghalt. Meisel Gáspár a gyulai izi. hitközség legidősebb tagja f. hó 28 áti 74 éves korában vége gyengülésben meghalt. Te­metése péntek délután volt nagy részvéttel. Béke hamvaikra. Két békésmegyei aviatikus. Legújabb időben az emberek a levegőre vetették magukat. A földön már meghódítottak, megfékeztek, felkutattak min­dent. Azt a „mind nt“, melynek eszméje felvetődött Van már annyi szérumunk, hogy annak Be szeri se száma. Még csak a halálé van hátra . . . ? Egy nap alatt házat öntünk vasbetonból ; a villannyal •óránkét 150 kilométert rohanunk ; ezer meg ezer mérföldre beszélünk ; az északi sarkon megvetettük a lábunkat; csak még a levegő meghódítása van ■hátra. Arra is vetegetik már a zablákat. Ha igy haladunk, rövid időn járomba kerül. Még pár éve álmodni sem igen mertünk róla s ma már repülü- lünk. Külföldön kezdték. Mi, magyarok, eleinte csak úgy statisztáltunk; nem igen mertünk belefogni a játékba. Inkább a pénz hiányzott mint a mersz. Aztán kezdtek neki-neki gyürközni egyesek : Kutassy, Zsélyi . . . Amaz megbukott, Zsélyi meg lebukott. A fővárosi nagy versenyeken nem is szerepeltünk. Idegenek vitték el az „epret“. Újabban, csudálatos véletlen folytán éppen két békésmegyei ember kel­tette fel egész Magyaiország, később talán az egész világ aviatikusainak figyelmét. Os Lajos csabai bankhivatalnok az egyik, ki egy teljesen uj rend­szerű gépet konstruált. A gép egy helyből emel­kedik fel. Vasárnap próbát tartott megbivott ven­degek előtt. A gép egy 70 kgramos súllyal fel- emelkedett. Négy ember tartotta vissza. A másik Székely Mihály szarvasi születésű mérnök, kinek már jelentékeny számottevő sikerei vannak az aviatika terén. Székely kedden reggel és este két Ízben a rákosi gyakorló téren felszállt. Reggel 15 méter magasságban háromszor kerülte körül a rákosi te­ret. Este 40 méterre emelkedett, s mintegy 20 percig volt a levegőben. Ekkor a motort elállitotta és sikló repüléssel ereszkedett le. Székelynek e keddi meglepő szép repülése után már méltán be­szélhetünk magyar aviatikáról b mi békésiek büsz­kék lehetünk arra, hogy a magyar úttörők a mi vármegyénkből kerültek ki. Távozó orvos. Dr. Bárdos Jenő, a megyei közkórház sebészeti osz'ályának két éven át volt segédorvosa, Szegváron községi orvossá megvá^sz- tatván, itteni állásáról lemondott. A békési református egyháztanács folyó hó 24 én ülést tartott, amelynek legnagyobb érdeklő­dést keltő tárgyát a gazdasági bizottságnak a stó­lák felemelése tárgyában tett javaslata képezte, ez az ügy érdemleges tárgyalása azonban a jövő ülésre halasztatott. Tudomásul vétetett, hogy Bor­bély Gábor egyházi jegyző közgyárnmá megválasz­tatása miatt jegyzői állásáról lemondott s egyben elhatározta a presbitérium, hogy az üresedésbe került egyházi jegyzői állást pályázat utján tölti b> és pedig ideiglenesen csak 1911. január hó 1-ig, egi szerem nd a jegyző évi javadalmazását 1200 koronáról 900 koronára szállította alá. Végül tu­domásul vétetett, bogy Szabó Albert ibrányrészi református tanítót 40 éves szo'gálata után a val­lás- és közoktatásügyi miniszter a saját kérelmére nyugdíjazta. Az érdemes ö eg tanftrfiu távozásával megüresedett IV—V—VI. leányisko ai tanítói állást — mely javadalmazását tekintve egyike a legjob baknak Békésen — szintén pályázat utján tölti be az egyháztanács. A gádorosi artézi kút felesleges vizének el­vezetése céljából szükséges csatorna terveinek és költségvetésének elkészítésével a község kérelme folytán a löldmivelésügyi miniszter, tekintettel a község mostoha anyagi viszonyaira, az aradi kul­túrmérnöki hivatalt bizta meg. A terveket és költ­ségvetést a kulturméruöki hivataI díjtalanul tartozik ugyan elvégezni, azonban a felmérésekkel kapcso­latos do'ogi kiadások (fuvar, napszám stb.) a köz­séget terhelik. Gyilkos szere'em Nem a legények elejéből való volt szegény Babinszki Pál mezoberényi sür­gönykihordó, nem igen akadt meg vézna termetén a vá-zoncselédek szeme. Pedig ő maga szerelmes volt az istenadta csak úgy, mint akármelyik nyalka legénytársa és bizony ő is csak a javából válasz tolt: Gyebnár Ju'ctáoak tette hát a szépet. D) hiábavaló volt mindeu igyekezete, a szemrevaló láDvnak kőből volt a szive. Eleinte csak moso­lyogta a legény szive szándékát, utóbb már meg­hallgatni sem volt hajlandó, de még az utcán is messze elkerülte. De a szegény sürgönyhordó nem tudott lemondani szerelméről. Elkeseredésében f. hó 27-én végzetes lépésre határozta el magát. Re­volvert rejtett kebelébe s este fél 10 óra tájban szerelmese lakásán termett s még egyszer elismé­telte annyiszor hiába elhangzott vallomását, amelyre midőn ezúttal is elutasító választ kapott, a gyilkos szerszámot kiragadta kebeléből s kétszer egymás- 1 után a leányra, a harmadik golyóval pedig a saját szivébe lőtt. A reménytelen szerelmes azonnal ki­szenvedett, folyó hó 29-én délelőtt el is temették. A szerencsétlen leányt az első golyó a karján, a második a vállán sebesitette meg, de oly súlyosan, hogy másnap reggel a csabai közkórházba kellett szállítani. Tekintettel azonban arra, hogy a golyó nemesebb szerveket nem érintett, orvosai remény­ük, hogy megmenthető lesz az életnek. A virtus vége, Vasárnap délután a gyulai honvéd gyalogezred egyik zászlóalja egy tiszt veze­tése mellet a Körözsre ment fürdeni. E célra leg­alkalmasabbnak találták a Gyulavári és a duzzasztó közötti részt. A felügyelő tiszt kivezényelte a leg­jobb úszókat, bogy a viz mélységét a fürdés előtt tapasztalják ki. Ezek között volt Kosztinás Gáspár honvéd is, kit legjobb úszónak tartottak a század­ban. A vizet alkalmasnak találták a kiküldöttek. Itt nem volt se a folyása sebes, te a medre mély, a’ig ért kötésig. A zászlóalj megkezdte a fürdést. Közben a legények virtuskodni kezdtek. Ki hogy tud úszni ? Háton, fejsze-, kutya-módra. Öt hat legény, köztük Kosztinás is búvárként bukdácsol­tak a viz alá s fennmaradtak számlálták: ki is bírja ki legtovább? Mikor Kosztinásra került a sor. a legénypajtásai alig győzték számlálással. Nehány perc is eltolt, de Kosztinás nem bukott fel. Ekkor aztán rosszat sejtettek. Utána buktak Keresték, de nem találták meg, Csak másnap ve­tette fel a viz. Mint az orvosi vizsgálat megálla­pította, a viz alatt szivszélhüdés érte. A Korona épület bontása. Megírtuk, hogy a vallás és közoktatásügyi miuiszter Lukács György képviselő hathatós és sikeres közbelépése folytán 140.000 koronás állami kölcsönt folyósít az áll. fiú és leányiskola újonnan leendő felépítésére, mely kö­rülmény a képviselőtestület utolsó közgyűlésén be is jelentetett és ámbár a miniszteri hivatalos leirat még nem érkezett le a városhoz az építkezés gyor­sítása céljából a Korona lebontása elhatároztatott, miután tu 'valevőleg az iskola ennek a telkén fog felépülni. A bontási művelet a hét elején meg is kezdetett, elégikus hangulatok és reminiscenc'ákat keltvén mindazokban, akiket az ifjúkor fedhetlen kedves emlékei fűznek az ódon Korona épülethez, mely idestova két század óta állott fenn és nem­csak Gyula városának, hanem egész Békésvárme­gyének iegrégibb vendéglője, a XVIII. és XIX. század hirneves báljainak és egyéb mulatságainak emlékezetes színhelye volt, A Korona udvarán épült színkör évtizedek hosszú során pedig hajléka volt a magyar színészetnek, amelyben a múlt szá­zad magyar szülész héroszai, a Nemzeti Színház művészei csaknem valamennyien játszottak. A most lebontott Korona vendéglőhöz különben tragikus históriai emlék is fűződik. 1849. augusztus havá­ban ugyanis a világosi fegyverletétel után a ma­gyar honvédség tisztikarát az oroszok Világosról Gyulára hoz ák. A Korona, mint Gyula városának akkor egyetlen úri vendéglője, volt az ezren felüli bonvédtiszteknek napokon át állandó szórakozási helye. A honvédtisztek közt volt kilenc honvéd tábornok is a tizenhárom közül, akik Gyuláról Aradra szállíttatván október 6-án mártír halált szenvedtek. A Korona, annyi öröm és bánat ta­nyája, amelyre kegyelettel tekintetlünk és amely­nek nem létezését oly nehéz lesz megszoknunk, immár a multté és romjai felett busán sóhajtunk fel : S c transit gloria mundi ! Kner Izidor gyomai nyomdatulajdonos röpirata Jantyik Mihály gyomai tb. főszo'gab ró ellen. A gyomai járás volt lőszolgabirája, Rohoska Mihály nyugdíjba távozván, a főszolgabirói állás betöltését megelőzőleg Kner Izidor egy röpiiatot adott ki, amelyben adatokkal támogatva, azt igyekezett bi­zonyítani, bogy Jantyik Mihály, aki a főszolgabirói állásra szintén reflektált, ezen tisztség viselésére képtelen. Nevezett tb. főszolgabíró a röpiratban foglalt vádak miatt azonnal fegyelmi eljárást kért maga ellen. A vármegye alispánja a vizsgálatot el­rendelvén, annak eredménye alapján meghozta dön­tését, amelyszerint a kért fegyelmi eljárás raegin- 1 ditására semmiféle indokot fenforogni nem lát. mint­

Next

/
Oldalképek
Tartalom