Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-27 / 9. szám
XLII. évfolyam. Gyula, igio. február 27. g-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre ........ Fé l évre.............. Év negyedre........ 10 K - f 5 K - f 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVJD Megjelenik minden vasárnap. T A R C A. Zolika elment... Üresen áll a kis fehér ágy Amelyben egykor szunnyad ott; Csöndesség ül a kis szobában Ahol nem régen — kacagott! . . . Azt gondoljuk, hogy megnyugodtunk ! Pedig csak úgy fáj a szivünk . . . A lelkünk tele fájdalommal Bár az ajkunkon — nevetünk . . . Mikor az éjnek némasága Körülveszi a kis szobát: föltűnik kis halotti ágya Es látjuk a sok ibolyát. Melyek a föld alá kisérték Hogy ne legyen ott egyedül . . . Vele vannak, ölelik lágyan Amig a hajnal földerül . . . A kis ruhái szent ereklyék Ne bántsa őket senki se! Pihenjenek elrejtve, szépen . . . Zolika elment —• messzire! . . . Rácz Etus. A vén szamár. Irta: Péczely József. Az öreg Bence aféle közalakja volt a falunak, Pedig nem volt se nagymódu ember, se félkegyelmű. Az alakja is rendes. Se púpos, se sánta. Ruházkodni is úgy ruházkodott, mint a többi szegényes sorban élő. Gyűrött szárú kopott csizma, szine- hagyott őtike, foltos nadrág ; nyáron gatya. A fején zsíros szürka kalap. Valamikor az is fekete volt. Szalagos, zsinoros. A széle szegett. Hogy mikor volt ilyen akurátus, azt ugyan az öreg Bence sem tudta volna megmondani. Legalább egy lélekzet alatt nem. Annyi bizonyos, hogy tartós egy jószág jvala. No meg is volt érte a becsülete. Télen, nyáron, szélben, viharban, hóban, esőben szolgált. De meg is látszott rajta Még éjszaka is viselődött, mert az öreg aféle éjjeli őr volt a belsőségben Ez a hivatal meg kalapot kivan a fejre. Jó széles karimásat, szemrehuzhatót. No, ez olyan volt. Bence bácsi őrködése abból állt, hogy jó időben, naplemente után kezébe vette a bunkós végű somfabotot s körülkerülgette a parkot; megnézegette a kapukat, hogy a vasnyelv benne van-e az ütközőben ? Ha nem talált hibát, elült valami alkalmatos helyre pipázni. A pipa a legjobb idő- üző. Előbb kitakarítja az ember. A nyakába két- ^ három ludtollat taszít. A felső faláról a megköve- jsedett kormot lefeszegeti a kis ujj körme is. Aztán 'jön a szár, a tömés, a rásercentés, a füst. Bodoro- 1 dik, gomolyog. Táncol a levegőben, csíkot húz. Ezenközben el lehet vizsgálgatni a földet, fákat, 'eget. Hova jut az ember? Mi lesz belőle? Fa-e, 'föld-e, avagy csillag? Időközönként jön egy-egy szippantás. Csak időközönként. Lassan, meggondolva. így tartós a dohány is, akár az élet. Ha meg, ha foga van az időnek : fú, esik, berzenkedik, hát ott az istáló. Onnan is ki lehet tekintgetni az épületekre, parkra. Különösen a parkra ajánlatos a vigyázat. A télen-nyáron zöldelő fákra. Ez volt erősen a kikére kötve. No, az pedig nem nehéz munka. Kinek kellene az ilyen úri fa. Senkinek. Mire sem jó. Csak szemrevaló. Ha a szegény embernek fára van szüksége, ott az erdő. Benne az özön fa. Fiatal, ültetnivaló ; vén, száraz, tüzre- való. Szerszámfának akácfa, gyertyán, kőrizs. Többet ér az a fenyőnél Aztán az erdőt nem is féltik annyira. Egy-két vadőr. Az is falubéli. A park már nehezebb . . . Sohse történt semmi baj. Nem azért, mert Bence bácsi őrködött, meg hogy a környékből kivesztek volna a tolvajok, vagy ne lett volna mit elemelni, hanem a kastély körül ott voltak a tiszti meg a cselédlakások. Ezekben sok ember. A tisztek későn fekvők, puskás emberek. A cselédek korán kelők, csak fél szemmel alvók. Nem bolond egy tolvaj se, hogy beleóvakodjon a kész veszedelembe. Karácsony hetében mégis hiba esett. Betörtek a magtárba s elvittek egy kocsira való életet. Csak reggel vették észre a tolvajlást. Volt nagy felfordulás, szaladgálás. Bence bácsi alig találta a fejét. — Ez már nagy hiba. Rémisztő nagy hiba ! Körülvakargatta a tarkóját. Mit tegyen ? Mi Liapunk mai száma, S olcLa.1. A vármegye közgyűlése. Békésvármegye február havi közgyűlése csütörtökön zajlott le. A vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai a közgyűlésen elég szép számmal jelentek meg, azonban tekintve, hogy a közgyűlés tárgys-orozatán szerepelt a miniszterelnök leirata a kormány kinevezése tárgyában, amely elsőrangú politikai fontos sággal birt, a közgyűlési tagoknak érdeklődése épen nem mondható valami rendkívülinek. A szarvasi járást kivéve, ahonnét a függetlenségi párt tagjai csaknem teljes számmal bevonultak, a többi járásokból nagyon sok olyan tag hiányzott a közgyűlésről, akik rendes körülmények között azon rendszerint részt szoktak venni. Érdekes jelenség gyanánt állapítható meg, hogy Szarvasról az ellenkező politikai meggyőződésű bizottsági tagok ezúttal teljesen távol maradtak s közülök egyetlen egy sem jelent meg. A közgyűlési tanácskozásnak viszonylag tetemes részét tényleg a kormány leirat tárgyalása vette igénybe, úgy, hogy a névsze- rint való szavazásra épen délben került a sor és emiatt mindkét részről eltávozás miatt — a szavazásban --- többen részt nem is vehettek. A kormányleirat körül rendkívül széles mederben megindult magas nívón álló komoly s tárgyilagos vita folyt le, aminek részleteiről s eredményéről alább számolunk be. Örömmel állapítjuk meg azt a tényt, hogy a vármegye közgyűlésében ez alkalommal nyoma sem volt azon bántó és visszataszító jeleneteknek, amelyek az utóbbi időben a tanácskozás méltóságának rovására - sajnos — egészen megszokottá váltak. A közgyűlés hangulata — ha a dolog természete szerint — néha-néha zajosabban nyilatkozott is meg, általában véve azonban a különböző irányú felszólalásokat nagy figyelemmel kisérte a közgyűlés és a meggyőződések igen bátor megnyilatkozásai sem keltettek semmiféle türelmetlenséget vagy zajosabb ellenmondást az ellentétes politikai felfogású bizottsági tagoknál. Dacára annak, hogy egész délelőtt tartott a vita az egyetlen tárgy felett, mégis többen voltak, akik az idő előrehaladott voltára tekintettel elállottak a szótól. Ezek között voltak olyanok is, akiknek felszólalásait bizonyára élvezettel hallgatta volna meg a törvényhatóság. A délutáni közgyűlés legfontosabb tárgya volt a kórházi építkezési munkálatok vál lalatba adása ellen beadott felebbezés tárgyalása. Az a hir volt elterjedve, hogy ennél a tárgynál nagyobb vita fog megindulni. Az állandó választmánynak a felebbezésf elutasító, igen nagy gonddal megszerkesztett s érvekben felette gazdag javaslata azonban semmiféle ellentmondással nem találkozott s azt a közgyűlés — általános meglepetésre — de megelégedésre is, egyhangúlag emelte határozattá. A többi tárgyak körül alig egy-kettőnél volt felszólamlás s két ügynek kivételével, valamennyi az állandó választmány- javaslata szerint fogadtatott el, ami csak arról tesz tanúságot, hogy az ügyek nem csak a jogszabályok helyes alkalmazása tekintetéből, hanem a méltányosság és egyéb szempontokból is kellőleg és alaposan előkészítve kerülnek a közgyűlés elé. Az érdeklődés egész a közgyűlés végéig, amely este fi óra után következett be, élénk volt, úgy, hogy az ülés berekesztésénél még lelég szép számmal voltak bizottsági tagok is jelen, ami ritkán szokott megtörténni. A közgyűlést d. e. 9 órakor Ambrus Sándor alispán megnyitván, első tárgyként az alispáni jelentés terjesztetett elő. Jelen voltak: Ambrus Sándor alispán, dr. Daimel Sándor főjegyző, Kiss László, Moldoványi János, dr. Vangyel Endre, dr. Zöldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Szabó Emi’, dr. Zöldy János főorvos, Schmidt Iván, Sinszky Ferenc, dr. Sztojanovics Szilárd, dr. Kiss László, dr. Szirbik Bálint árvaszéki ülnökök, Popovics Szilveszter, dr. Wieland Sándor,, dr. Berthóty István, dr. Konkoly Tihamér, Seiler Elek, Lukács Endre foszolgabirák, dr. Kóhn Mór al- ügyész, Antalóczy Nándor levéltárnok, dr. Loviclv Ödön polgármester, Perszina Alfréd, Haviár Dániel, Novak Kamill, Novák Árpád, dr. Ladies László, Reck Géza, dr. Simonka György, Dombi Lajos, dr. Berényi Armin, Varságh Béla, Szeberényi Zs. Lajos, Schmidt József, Pfaff Ferenc, Nájmann György, dr. Follmaun János, Ritsek János, Sál József, K. Schriffert József, Schmidt Gyula, Csőke István, ifjú Steigerwald János, Metz Antal, Monori Mihály, Fábry Károly, Koren Pál, Harsányi Pál, Kecskeméthy Ferenc, Sántha Lajos. Durkó Gergely, Cs. Yeres László, Remeczki Ferenc, dr. Haviár Gyula, Valkovszky Mátyás, id. Melis Pál, Kovács János, Kollár Lajos, Dankó Soma, Borgulya Márton, dr. Danes Szilárd, Schreiber Lipót, Fehér József, Benka Gyula, Balcsó István, Sebők Sándor, Velcs György, dr. Oláh Antal, Fehér Bála, Herczegh Géza, Pusztai János, Szalai József, Bikádi Antal, K. Horváth Sándor, Weisz Mór, Braun Mór, dr. Márki János, dr. Kun Pál, Reisner Ede, dr. Bucskó Koriolán, Dobay Ferenc, Tanczik Lajos, Kóhn Dávid, Szikes György, Aszalay Gyula, Szabó László, T Sztán György, dr. Martos József, Popovits M. Aurél, Böhm Miklós, Beliczey Géza, Torkos Kálmán, Kun Ede, Weisz Ede, dr. Szondi Lajos, dr. Widovszky Károly, Rosenthal Adolf, Haraszti Sándor, Kocziszki Mihály, dr. Fay Samu. dr. Seiler Vilmos, Pfeiffer István, Neumann
