Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-06 / 6. szám
1910. február 6. BÉKÉS 3 Lindenberger István hordójelzőt 200, 5 tizedbeli tanácsost (á 320 kor.) 1600, összesen 3000 kor. erejéig és a fenmaradó 2753 koronát a városi tisztviselői nyugdíjalap dotálására fordítják. A képviselőtestület ily értelmű határozata csak az esetben válik jogerőssé, ha a belügyminiszter azt jóváhagyja. A közgyűlésnek még egy tárgya volt, Nádházy Gyula másod- és ErdŐB Gyula harmadjpgyzők kérvénye a II. és III. jegyzői cím törlése iránt. E fölött a Képviselőtestület a szervezési szabályrendelet tervbe vett módosítása alkalmával fog érdemileg határozni. A képviselőtestület folyó hó 9-én rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A nagymagyarvárosi óvoda céljaira szükséges telek vételi ügye. 2. A bicerei lányai iskola felépítéséhez szükséges telek vételi ügye. 3. Nájmann György és Lindenberger Ferenc ajánlata telekeladás iránt. 4. A m. kir. államvasutak aradi üzletvezetőségének átirata telek vétele iránt. 5. A Bicerén építendő áll. el. iskola terveinek, költségvetésének előterjesztése s a versenytárgyalás napjának megállapítása. 6. A gyepmesteri telep bekerítésével felmerült költségeknek a vármegyei ebadó alapból leendő megtérítésének kérelmezése tárgyában előterjesztés 7. Közmunka törlések iránti előterjesztés. 8. A be- nedeki 400 holdas legelő bérbeadásáról felvett jegyzőkönyv előterjesztése. 9. Enyedi István, Yácz (Száva) Gábor és János, kiskorú Kerekes Róza, Margit és Ferenc József, kiskorú Farkas József, Nasitz Lipót és kisk. gyermekeinek illetőségi ügye. 10. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. A gyulai polgári kör évi rendes közgyűlését február hó 13-án délután 5 órakor tartja a kör helyiségében; a közgyűlés tárgyai: igazgatói jelentés, számvizsgálati jelentés, a költségvetés megállapítása, indítványok, tisztujitás. A nöegyleti népkonyha január hónapban ki adott a szegények részére 2160 ingyenebédet, pénzért pedig 91 adagot. A január hónapi kifőzés 3G0 koronába került. A farsang három napján külön le ges ebéd, kedden pedig ezenkívül fánk is lesz sütve. Itt említjük meg, hogy a Gyulavidéki Takarékpénztár a nőegyletnek 40 koronát adományozott, amit e helyen köszönettel nyugtáz a nőegylet. Házasság. Kóhn Kálmán temesvári sütőmester, városunk szülötte f. hó 2 án délután esküdött örök hűséget Temesváron Mandl Juliskának. Gyertyaszentelő napja az idén azoknak kedvezett, akik a korai tavasz hivei. Borult volt egész nap és a medvének nem igen lehetett gusztusa tovább aludni a téli álmot, hanem lerázva magáról a tavalyi port, elindult barangolni, tanyázni a ren getegekbe. Legnagyobb bajban persze a jégveremtulajdonosok vanrak, mert hát az idén nem igen lesz jég, hacsak nem aszalnak. Már Békéscsabán megalakult a jéggyár, amit, — azt hisszük — Gyulán is mielőbb követni fognak, mert kétségtelen, hogy a jég elsőrendű fontosságú tényező különösen a kórház, tejcsarnok és vágóhíd életében, nem is szólva a vendéglősökről és cukrászokról. — Tehát, amire emberemlékezet óta alig volt példa, az idén aszaljuk a jeget. A korcsolyákat pedig szegre lehet akasztani, azokra aligha lesz szükség jövő télig. Persze ez csak következtetés, amelyre könnyen rácáfolhat az időjárás egy szélfordulattal s az ennek nyomán beállható hideggel. Bimbóhullás. Most, amikor künn a természet ben a tavasz ébredése kisért és a nap fölmelegedett sugarai uj reményeket, szép álmokat varázso'- nak az emberi szivekbe, mélységes, vigasztalan szomorúság, pótolhatatlanul súlyos veszteség szakadt egy fiatal házaspár zavartalan boldogságára. Dr. Szirbik Bálint vármegyei aljegyző és neje, Gerlein Erzsébet a vesztes szülők, kiknek karjai közül szépségének, kedvességének, boldog reményekre jogosító fejlődésének teljességében ragadta ki egyetlen kis fiukat a végzet kérlelhetetlen keze. Az egészségtől, szépségtől és vidámságtól duzzadó két éves apró kis legény, aki alig pár héttel ezelőtt még boldog öntudattal döcögött végig az utcákon, mindenkinek gyönyörűségére, ki a gyermekeket szereti : a kis Szirbik Bátyó nincs többé. Orvul támadt rá a rettenetes betegség es pár heti súlyos szenvedés után megváltotta őt kínjaitól az isteni gondviselés ! Vigasztaló szavunk alig lehet ebben a rettenetes szomorúságban a porig sújtott szerető szülőkhöz; megnyugvást alig találhatunk a végzet eme borzalmasan kegyetlen játékában! Egyedül az Idő, ez a legnagyobb orvos az, mely meghozza az enyhületet, tompítja a sebek sajgását és a változhatatlan fölötti megnyugvás gyógyító irjá- val behegeszti idők múltán a vérző sebeket . . . De, ha vigasztaló szavakat nem is találunk, azért mélységes szomorúságunk meleg részvétével fordulunk a kis Szirbik Bátyó frissen hantolt, arasznyinál alig nagyobb sirhalma felé, aminthogy a legteljesebb részvéttel kisértük utolsó útjára a kis játékait oly korán eljátszott kedves teremtést! , . , Legyen édes, tzép az álma, csöndes, boldog a pihenése ! Állatorvosi oklevél meghirdetése. A vármegye ; alispánja Dénes Samu gyulai állatorvos oklevelének vármegyeszerte leendő meghirdetését elrendelte. Dénes Samu Gyulán fog állatorvosi gyakorlatot folytatni. Hangverseny Mint fehér hollót kell elparen- tálnunk a kedd esti kaszinói hangversenyt és pe- dig egyrészt azon a réven, hogy Gyulán évek óta nem volt valamirevaló hangverseny, másrészt pedig Ízlésesen összeválogatott, változatos és rövidsége dacára szokatlanul gazdag műsora révén. Szomjaztunk már igazán egy kis szellemi élvezetre, egy kis elevenségre, egy kis muzsikára. Az egész farsang enélkül telt el, pedig más években — hogy nagyol mondjunk — néha két hangverseny is volt egy farsang alatt Gyulán 1 Komikus, de úgy van . . . A kedd esti hangversenyre nagy és díszes közön ség verődött össze a békésvármegyei kaszinóba. Ott volt társaséletüuk szine-java csaknem kivétel nélkül sőt a vidék is szépen képviseltette magát. A hangversenyt lapunk munkatársának dr. Nuszbek (Székely) Sándornak.„Prológusba nyitotta meg, melyet a közönség élénk tetszéssel fogadott és tapssal honorált. Utána dr. Horváth Dezső játszott zongorán Szendy, Chovan és a saját szerzeményeiből. Dr. Horváth Dezsőnek ez volt első bemutatkozása Gyulán s játékát általános és érthető kíváncsiság előzte meg annál is inkább, mert művészi sikereiről már igen sokat hallottunk. És a közönség várakozásában nem is csalatkozott, mert dr. Horváth Dezső vérbeli művészember, olyan inte ligens muzsikus, ki a cla- viatura labirintusai között fölényes biztonsággal uralkodik. Különös érdeméül kell feljegyeznünk, hogy amit játszik azt tökéletesen átérzi és átérti, o’csó hatásokra nem pályázik és a népszerűség érdekében semmit fel nem áldozik a művészi kvalitások közül. A zongora — sajnos — igen le volt hangolva, ami kevés költséggel és utánjárással köny- uyen elkerülhető lett volna már csak a közreműködők iránti előzékenység révén is. Ez azonban dr„ Horváth Dezsőt látszólag igen kevéssé indiszponálta s a játéka nyomán felhangzó általános taps. az első bemutatkozás nagy' és általános sikerét igazolta. Dr. Horváth Dezsőben a jövendő koncertekre kiváló vonzóerővel biró művészembert nyertünk. Saját kompozíciói invenczióval, frissességgel,, költői lendülettel telvék, színezése kiváló zenei intelligenciára vall, s interpretálásuk magas, művészi nivón állott. A közönség zajos tetszésnyilvánításának Ii-csillapulása után Kis László kedvelt házi humoristánk lépett a pódiumra s egy igen ügyep, szellemes fordulatokban bővelkedő, helyi vonatkozású dolgot olvasott fel arról, hogy milyen lesz: vármegyénk, s különösen szükebb pátriánk : Gyula városa 100 év múlva. Sikeres és hálás vállalkozásáért neki is bőven kijutott a tapsból. A hangverseny befejező száma Czir.czár Dezső hegedüjátéka volt dr. Kovalszky Róbert zongorakisérete mellett. Őket ezúttal különösebben dicsérnünk nem kell,. Régi és igen kedves ismerősei ők már a gyulai hangversenyeknek s ha lehet, ezúttal még jobbak, voltak, mint valaha. A közönség alig győzte tapssal, ők ped’g — ráadással. A minden tekintetbeír fényesen sikerült hangversenyt kedélyes táncmulat-* ság rekesztetta be. A jelenvolt hölgyek közül a>, következőket sikerült feljegyeznünk: Asszonyok: Ambrus Sándorné, Bally Vincéné, dr. Berényi Árminná, Bodoky Kálmánná, Borsothy Gézáné’ (Füzesgyarmat), Czóbel Károlyné, Dr. Daimel Sándorné, Dőry Pálnó, dr. Follmann Jánosné, Horti Béláné, dr. Horváth Dezsőné, János Jó- zsefné, Kiss Lászlóné, dr. Kovács Károlyné, dr. Kun Pálné, Künzl Ernőné, dr. Ladca Lászlóné, dr. Lovich Ödönné, Markovits Istvánná, Moldoványi Jánosné, dr. Novák Kamillné, Nuszbek Sándorné, dr. Nuszbek Sándorné, Olajossy Dezsőné, Perszina Alfrédné, Roediger Gyuláné, özv. Somogyi Ákosné, Szabó Emilné, Széli Sándorné, Táby An- dorué, özv. Terényi Lajosné, Vadas Mártonná, Wieland Dénesné, Zakariás Oszkárné, dr. Zöldy Jánosné. Leányok: Bally Ilonka, Berényi Mariska, Bodoky Ella, Borsóthy Ibolyka (Füzesgyarmat), Dőry Vera, Fleischer Margit (Füzesgyarmat), Ger- gelyffy nővérek (Radna), Kovács Erzsi, Kövér Janka, Kraft Miczi (Csorvás), Nuszbek Juliska, Olajossy Ilonka, Roediger Erzsi és Melanie, Széli Linus, Szlovák Pálma (Szarvas), Terényi Kata, Vadas Kat:ca. A hajnalig tartó táncmulatságon Rácz Tóni zenekara játszott. Öngyilkosság. Eisele Jakab 59 éves kőműves f. hó 2-án reggel 7 órakor a Szőlős-utca 15. azám alatt levő lakásának udvarán fejbe lőtte magát. Azonnal meghalt. Tettét, mint hozzátartozói mondják, afölötti bánatában követte el, hogy felesége ezelőtt két hónappal hirtelen elhalt. így magánosán keserűnek találta az életet. Hát eldobta magától. Szerencsétlenség. Papp Béla a gyulai r. katb. főgimnázium Vl-ik oszt. tanulója múlt hónap 26-án szerencsétlenül járt a tornateremben. A nyújtón tornázott. Mikor onnan leugrott, oly szerencsétlenül esett el, hogy bal lába a boka fölött ketté tört. A kórházban ápolják. Tűzifa. Az idei télen nem is igen jártak fogas idők. De azért fűteni kellett. A meleg szobában mégis söbb hideget kiáll az ember, mint a fűtetlenbe. így okoskodott két dobozi legény is, kiknek azonban nem volt fűleni való fájuk. No, de fa van sok helyütt. Alkalmatos időben lehet keríteni, A két fázós legény is kerített. A csabai köves ut melletti ke- rékvetö fákat bazsalták ki s a múlt hónap 29-én egyet-egyet ki is emeltek a földből. De hát szegény embernek szegény a szerencséje. A csendőrök ép arra vetődtek s a két legényt bekísérték. Majd pedig megindították ellenük a törvénye» eljárást. Farsang utolsó napjai. Karnevál herceg idei uralkodása a szokottnál is rövidebb volt. Alig ült fel a trónra, máris leszállítják őt a bünbánat ham ■ vazkodó, szőrcsuhás hivei. Nyakunkon a böjti Még oár nap a vigasság s szerdán már alázatosan hajunk meg az Ur szolgái előtt, kik gyarló földi volJuliskát meglátta. Még köszönni is elfelejtett, úgy megilletődött. Juliska kivette János gazda kezéből az üveget, kanalat keresett s abba töltött egy keveset. Szép lassan fölemelte Janika fejét a vánkossal együtt. — így a . . . A gyerek megitta az orvosságot. — No, én tőlem nem akarta bevonni . . . — Nem is úgy kő’ a gyerekkel bánni! — Te tucc, azt látom. Juliska nem szólt, csak a rojtos kendőjét húzogatta, majd meg a Janika forró fejére tette a kezét. A tútor urat valami nagyon kezdte melegi- teni. Kigombolta a kis lajblit, fújt egy nagyot s aztán lassan, vontatott hangon odaszólt Juliskához: — Ugy-e te szeretőd ezöket a gyerököket? — Szeretőm ... — No, én is . . . Elhallgattak. Kis idő múlva a tútor ur megrángatta a mánd- liját mind a két oldalán s aztán nagy elhatározással odalépett Juliskához. Megfogta a kezét. — Hát ha együtt szeretnénk ükét . . . ? Juliska ránézett a tútor úrra, látta annak becsületes, nyílt arcát, mely a zavartól, a szokatlan vallomástól mosolygósra húzódott . . . s nem vonta vissza a kezét, de még a másikat is beletette a tútor ur érdes tenyerébe.
