Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-25 / 52. szám
1910. dcccmbpr 25. 11 BEK É S az 1910. évi Vili. t.-c. értelmében az 1910. évi december hő 31-iki állapot szerint végrehajtandó népszámlálásról. I. A népszámlálás célja. A népszámlálás célja az egész országnak, valamint az ország egyes vármegyéinek, városainak és községeinek lélekszámát megállapítani s a népességnek mindazon viszonyait számba venni, a melyek akár miveltségi és gazdasági, akár nemzeti és társadalmi, vagy bármely más közszempontból fontossággal bírnak és amelyekre úgy a törvényhozásnak és a kormánynak, valamint a in'egyei, városi és községi közigazgatásnak, sőt magának a társadalomnak is a közjóiét és közmiveltség előmozdítására irányuló tevékenységhez mellőzhetetlen szüksége van. Ennélfogva minden egyes polgárnak nemcsak törvényes és hazafias kötelessége a népszámlálási munkálatnak sikerességét tőle tellietöleg előmozdítani, hanem egyúttal jól felfogott érdeke is. Attól nem kell senkinek tartania, hogy a népszámláláshói bárkire bármi legcsekélyebb hátrány származhatnék Erre nézve a törvény szigorú rendelkezései kellő biztosítékot nyújtanak. Az 1897. évi XXXV. t c. 17. §-a világosan kimondja, hogy a statisztikai adatok, igy tehát a népszámlálási adatok is az adók kivetésénéi alapul nem vehetők. Hogy pe dig a népszámlálási adatok őszinte bevallásából az adatszolgáltatóknak más módon se lehessen semmiféle, sem erkölcsi, sem anyagi hátrányuk, a törvény 15. §.-a 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel snjtja azokat a hatósági közegeket, számláló biztosokat és a nép- számlálásnál működő bármely más egyént, nemkülönben a statisztikai hivatalnak is azon alkalmazottjait, a kik valamely egyénre vonatkozó népszámlálási adatot bárkinek is kiszolgáltatnának. H. Miből áll és mi módon hajtatik végre a népszámlálás ? A népszámlálás a tulajdonképeni népösszeiráson kivül a lakásul szolgáló épületeknek és az ezekben levő lakásoknak összeírásából, továbbá a 24 éven felüli férfinépességuek a választói jogosultság kiterjesztése szempontjából figyelmet érdemlő némely viszonyainak számbavételéből áll. A népszámlálás akképpen történik, hogy a nép- számlálás időpontjában jelenlévő minden egyénről külön számlálólap, továbbá minden lakóházról, illetve az egy-egy házszámhoz vagy udvarhoz tartozó épületekről együttesen egy-egy házi gyűjtőiv állittatik ki. A számlálólapokat és házi gyűjtői veket vagy az egyes családfők, illetve háztulajdonosok, vagy azok helyettese (a családnak bármely, az adatok kitöltésére" képes tagja), vagy a számlálóbiztos tölti ki, a ki e végből minden egyes házban és lakásban megjelenik. A közügy érdekében kívánatos, hogy azok, akik a népszámlálási kérdőpontokat maguk képesek kitölteni e fontos állampolgári kötelességet lehetőleg személyesen teljesítsék. Kívánatos továbbá, hogy az összeírás ideje alatt, Tagyis jauuár 1-je és 10-ike között, addig a mig a számlálóbiztos az illető lakásban a lakókat össze nem irta, vagy a kitöltött lapokat be nem gyűjtötte, mindig tartózkodjék otthon olyan egyén, aki úgy magáról, mint a háztartáshoz tartozó többi egyénekről a számlálóbiztosnak a pontos adatokat be tudja vallani. III. Kiről kell számlálólapot kiállítani? Számlálólap minden oly egyénről töltendő ki, aki az 1016. évi december hó 21-ikc és 1611. évi január hó 1-je közti éjfél időpontjában a lakásban lakott, vagy (mint vendég, átutazó stb.) ideiglenesen ott tartózkodott (szállva volt). Azokról a csecsemőkről, akik az 1911. évi január hó 1-én vagy azután születnek, habár a számlálóbiztos már a lakásban találja őket, nem kell számlálólapot kiállítani, ellenben azokról az egyénekről, akik az 1910. évi december hó 31-iki éjfél után halnak meg, noha akkor, amidőn a számlálóbiztos a lakásban megjelenik, már talán el is van temetve, a számlálólap kiállítandó. Ugyanígy kiállítandó a számlálólap azon egyénekről is, a kik december hó 31-éröl január hó 1-jére forduló éjjelt a lakásban töltik (pl. az egész héten át szomszédos városokban, községekben dolgozó és családjuktól távollevő, de szombatonkint hazatérő munkások, továbbá szabadságon otthon levő katonák, tanulók stb.) habár január 1-én vagy azután a lakásból eltávoznak is, ellenben mellőzendő a számlálólap kiállítása azokról, akik csak az 1910. dec. 31-én éjfél után jöttek a lakásba, kivéve, ha ezen egyénekről korábbi tartózkodási helyükön számlálólapok nem állíttattak ki így például a december 31-én utón levőkről utazásuk közben a számlálólap nem lévén kiállítható, ezek ott számlálandók meg. a hova megérkeznek, ugyanígy a december hó ill-én vagy január hó elején helyet változtató gazdasági és egyéb cselédek is rendszerint ott veendők számba, ahová költöznek, vagyis az uj gazdánál. Mindazon egyének, akik a különös körülményeknél fogva 1910 évi december hó 31-iki tartózkodásuk helyén megszámlálhatok nem voltak, amennyiben az uj tartózkodási helyen meg nem számoltatnának, valamint azok az egyének is, akik noha tartózkodási helyüket nem változtatták, tévedésből, mulasztásból, vagy bármi okból a számlálásból kimaradtak s erről tudomással bírnak, legkésőbb 1911. évi január hó 10-ig a községi elöljáróságnál számlálólapjuk kitöltése végett jelentkezni kötelesek. IV. IIog ynn kell n szánilnlőlapot kitölteni ? A számlálólapok kitöltésére nézve, amennyiben egyes kérdöpontok magyarázatra szorulnak, a száin- hilólapok kitöltésére vonatkozó utasítás irányadó. Azok a családfők, (vagy helyetteseik) tehát, akik a számlálólapokat személyesen töltik ki, ez utasítás megfelelő pontjait vegyék figyelembe, esetleg hagyják üresen azokat a kérdőpontokat, a melyekre nézve nincsenek egészen tisztában s a melyeket azután a számlálóbiztosnak a feladata lesz, a családfő (vagy helyettese) szóbeli bevallása alapján kitölteni. Ilyen esetekben azonban hülön is figyelmeztessék a számlálóbiztost azokra a kérdésekre, melyeket nem tudnak kitölteni. Minden kérdőpontra a lehető legnagyobb pontossággal kell megfelelni.' A születés évére, hónapjára és napjára vonatkozó kérdés a népszámlálásnak egyik legfontosabb kérdőpontja lévén, nagyon kívánatos, hogy mindenki lehetőleg hiteles adatokat tudjon a számlálóbiztosnak felmutatni. Aki tehát a születés időpontját igazoló okmányok (keresztelölevél, házassági anyakönyvi kivonat, cselédkönyv, munkakönyv), vagy más megbízható feljegyzések (pl. imakönyvbe, bibliába történt feljegyzések) birtokában van, már előre keresse elő azokat, aki pedig ilyenekkel nem rendelkezik, forduljon idejekorán az illetékes lelkész úrhoz, aki az egyházi főhatóság rendelete értelméből anyakönyvéböl díjtalanul ki fogja jegyezni a születés időpontjára vonatkozó adatokat. Ha pedig netalán 15 évesnél fiatalabb korú gyermek születésének ideje volna kétséges, erre nézve az állami anyakönyvi hivatal ad pontos felvilágosítást V. Büntető határozatok. Aki a népszámlálás alkalmával tudva hamis valótlan adatokat jegyez be a számlálólapra vagy a házi gyiíllö-ivbe, vagy szóbelileg hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja: kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel biintettetik. (1897. évi XXXV. t-c. 13. §.) A kihágás ügyében a kir. járásbíróságok járnak el. (1897. évi XXXV. t.-c. 16. §-a.) Ily kihágást követ el tehát az, aki magát, vagy valamely hozzátartozóját a népszámlálás alól kivonja, vagy a számlálóbiztost bármi módon s akárcsak megtréfálás céljából is félrevezetni igyekszik; a kik a rovatok kitöltését vagy a kívánt felvilágosítást megtagadja, aki a községi elöljáróság (városi hatóság) által népszámlálási ügyben megidéztetvén, az idézésnek meg nem felel s mulasztását elfogadható módon igazolni nem tudja; az a gazdasági vagy egyéb cseléd vagy más egyén, akinek biztos tudomása van arról, hogy meg nem számoltatott és a számlálás foganatosítása végett a községi elöljáróságnál (városi hatóságnál) 1911. évi január hó 10-ig jelentkezni elmulasztja; az a szállodás vagy szálló- vendég, aki a reá vonatkozó különös kötelezettséget nem teljesiti, stb. Aki pedig a népszámlálás foganatosítását hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagv ez által a felvételnek az előszabott időben való végrehajtását megakadályozza, az ebből származó károkat, úgy mint az esetleg szükségessé vált újabb felvételi és egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. (1897. évi XXXV. t.-c. 14. §-a) A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a számlálóbiztost vagy népszámlálási felülvizsgálót teendőinek végrehajtásában erőszak vagy fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza. (1910. VIII. t.-c. 5. §. és 1878 V. t.-c 165. §) DR. LOVICH ÖDÖN, 555 1—1 polgármester. 21474—1910. ikt. Békésvíírmcgye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Gyula városban rendszeresített 3-ik városi orvosi, valamint Benedek, Farkashalom és Szabadka nevű határrószekre egy külterületi bábái állásra pályázatot hirdetek A szabályszerűen kiállított és pályázók képesítését és eddigi működését stb. igazoló okmányokkal kiegészített pályázati kérvények az 1911. évi jannár hó 16. napjának d u. 5 órájáig hozzám nyújtandók be, a később érkező pályázati kérvények nem vétetnek figyelembe. A harmadik orvosi állás javadalma évi 1000 korona, a magángyakorlat meg van engedve és a város külterületein teljesítendő hivatalos működéshez szükséges fuvart a város természetben szolgáltatja. A külterületi bába javadalma évi 240 kor.; a megválasztandó egyén ott köteles lakni, a hova a bábái állás szervezve van. Mindkét állás életfogytiglani megbízatással töltetik be. I Gyulán, 1910. évi december 10. 558 1—1 Ambrus Sándor alispán. 3614—910. tkv. sz. r Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Krausz J unő végre- hajtatónak Hódos János végrehajtást szenvedő elleni 29 kor. 55 fillér tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében az árverést a gyulai kir. törvényszék területén lévő Gyula városában fekvő és a gyulai 700. sz tjkvben A+l sor (1139—40) hrsz. alatt foglalt 215 Q-öl területű beltelkes háznak B 18. alatt Hodos János hevén álló hányadára 633 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1911. évi január hó 13-ik napján d. c 9 órakor a törvényszéki palota árverési helyiségébe ("földszint 16. ajtó) megtartandó ,nyilvános árverésen el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási árának 10%-át, vagyis 63 kor. 30 fillért készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881 november 1-én 3333 sz. alatt kelt m. kir. igazságügy- ministeri rendelet 6. §-ában kijelölt óvadókkópes értékpapírban a kiküldött kezeihez, avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Gyula, 1910. évi október 28-án. Gubicza Ádám s k. kir. tszóki biró. A kiadmány hiteléül: Körössy Árpád 556 1 — 1 kir. tsz. talekkönyvvezetS. Alulírott intézet igazgatósága 60 korona kezdő fizetéssel gyakornoki állásra pályázatot hirdet. Oly felső kereskedelmi iskolát végzett fiatalemberek, kik szépírással, a magyar és német nyelven kívül a román nyelvet is bírják, előnyben részesülnek. Pályázati kérvények bizonyítvány másolatokkal 1911 január hó 4-ig be- adandók. Az állás azonnal elfoglalandó. Gyulán, 1910. december hó 23-án. 561 í—i A Gyulavidéki Tkp. R.-T. igazgatósága. 616—1910. sz. Hirdetmény. Az Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat a tulajdonát képező Fekete-Körös balparti, a remetei hözuti hídtól a sza- nazugig terjedő 49 kát. hold. területű hullámterét három évi időtartamra f. évi december hó 28-án, délelőtt 9 órakor a társulat hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe adja. A részletes feltételek a társulat irodájában a hivatalos órák alatt megtudhatók. Gyulán, 1910. december 21-én. KÜNZL, 552 1—1 t. igazgató-főmérnök.
