Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-25 / 52. szám

1910. december 25. B É K É S T Községi képviselőválasztások. Gyulavári: K. Túri Ferenc, Z. Nagy Sándor, Kovács András, Hor­váth Sándor, S. Dobra Sándor, D. Szabó István, Arató András, Berényi Antal 6 évre ; Török László 3 évre. Póttag: M. Erdődi Ferenc, Berényi Sándor, Szilágyi István, K. Guti Sándor 3 évre. Ketegyháza: Böhm Mik'ós, Neumann Antal, Kádas Mihály, Né- medi Gábor, Borbély Dénes, Mikus András, Szántó Péter F., Szántó György M., Gális György, Szántó György L,. Szántó György F., Odázó János H., Botár György K., Aletyán Fülöp, Popa Vazul F. Doboz: I. kér. Puskás Mihály, Szilágyi Gábor, Z Szabó Mihály, Komáromi István, ifj. Komlósi Lajos. Póttag : P. Szabó Sándor, Szathmáry Sándor. II. kér. H Fekete István, Tobai István, Ba'ogh A. János, E. Szabó István, Sztankovics Lajos. Póttag: K. Molnár István, Komlósi Lajos. Szentetornya: I. Jankó Sándor, Takács Mihály, Kuvasz József, Kideg Sándor K. Horváth Mihály. Póttag: Holecska István, Szabó János, Horváth Mihály. II. Verasztó György, Né­met József, Sánta József,' Cserhényi Sánor, Guba Pál. Póttag: Miladi József, Lichtenstein Pál, Kösze Imre. Orosháza: I. Berthoty Károly, Kun Mihály, Póttag : Krajcsovics Józszef, II. kér. Bóth János, Kertész Horváth Sándor, III. kér. Kovácsik János. Bajki József, IV. IVangyel Tibor, V. Hegedűs Pál, VI. kér. Faragó Tóth Sándor, VII. kér. Sin István. Nagyszénás: Baki Mátyás, Dalmácsi István, Bácz János, Csizmadia István, Soós Mihály. Póttag: Kiss Lajos, Juhász Lajos, Szekeres György. Gádoros: Bikádi Bálint, Koczka Mihály, Veihner János, Dobos Mihály, Michlecz György, Bárány János, Adorján István, Balázs János, Hanka János. Tótkomlós: I. Vajda Pál, Francziszti István. Haborka János, Eielcsicza Pál, II. Budai Pál, Varga Pál, id. Karkus Pál, III. Mahan Mihály, Varga Pál, Grósz József. I. kér. póttag: Karkus István, id- Gutyán Mihály, Grexa Pál. II. kér. póttag: Zaluczki András, Czirka Pál. III. k. póttag: Bocskos Márton, Karkus György. Békéssámson: K. Tóth János, Bogyó Mihály, Cseszkó József, Bodzsár András, Mészáros Mihály, B. Kiss Mihály. Póttag: Annus István, György János, Len­gyel Mihály. Pusztaföldvár: I. B. Kovács János, Kccsondi Mihály. Póttag: Varga István, ifj. Német József. II. Csizmadia Mihály, Fényéi István, Csiz­madia Antal, Csizmadia Pál. Póttag: Lődi Mihály Farkas József. Csorvás: Gyarmati Ferenc, Góg Gá­bor, Tar István, Szállási József, Szőke Mátyás, Horváth István, Bátor István, Gelegooya Mihály, Kecskés János, Konyecsni Sámuel, Tóth Béla, Pót­tag: Béres György, Keliger József, Pikora György, Paulovics Sándor, Gelegonya István, Gyarmati Gabor. Tanügy. A tanító választásokra vonatkozó szabályzat olyan értelmű módosítása iránt irt fel a közigazga tási bizottság a vallás- és közoktatásügyi minisz­terhez, hogy a választásoknál az iskolaszóki tagok­nak megkívánt két harmadába ne csak a választott, hanem az iskolaszéknek hivatalból tagjai is számít­tassanak be továbbá, hogy az esetben ha az iskola­széki tagok kétezer határozatképtelen számban je­lentek meg az ülésre, azesetben a harmadik ülésen a tanító választás a megjelentek számára tekintet­nél kül legyen megtartható. A miniszter a felterjesz­tésre most válaszol és közigazgatási bizottság ké­relmét nem teljesíthetőnek jelenti ki, mert a kér­déses szabályzat szorosan a törvény rendelkezése­ihez simu', ennélfogva azon csakis a törvényhozás változtathfct. Elismeri azonban a miniszter a felter­jesztés érvelésnek helyességét és ezért kiláiásba helyezi a törvény ilyen értelmű törvényhozási mó­dosítását. Hittanár választás. A szarvasi íőgmnázium- nál, Melis János távozásával megüresedett hittanári állásra a főgimnásiumot kormányzó bizottság Men dől nagyezénási ev. lelkészt, ki eddig helyettes ta­nár volt, egyhangúlag hittanárul megválasztotta, Gyermekszir ház. * A józsefvárosi róm. katb. leányiskola növendékei a karácsonyi szünidő alatt jótékonycélu színiéiőadáet rendeznek. Az előadás tiszta jövedelme szegény gyermekek felruházására lesz fordítva. Előadásra kerül : »A gyürii“ es »A megkerült gyermek“ a végén pedig egy bethlehemi élőkép. Az előadás december 29-én és 30-án mind­két napon délután pont 5 órakor a józsefvárosi leányiskola nagytermében lesz megtartva. Bel ép t i- dij személyenkint 60 fillér. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Szamosi József orosházi, Szenk János mező- berényi segédtanítókat rendés tanítóvá nevezte ki régi állomáshelyük meghagyásával. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dapsy Anna, szeg­halmi kisdedovónőt az alsómislyei áll. kisdedovo- dához óvónővé kinevezte. Kitüntetés. A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium Bekker Endre, gyulai római katholikus tanítónak a népoktatás terén szerzett érdemei el­ismeréseképpen évi 200 korona fizetés természeté­vel biró személyi^pótlókot engedélyezett. Nyugdíjazott tanító. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Ferenc békési református egyházi tanítót saját kérelmére nyugdíjazta. A veterán nép nevelő közelT40 esztendőt töltött a tanítói pályán, a m-lyen minden részig nagy lelkesedéssel, fáradha­tatlan munkakedvvel végezte áldásos működését. HZiiefe. Karácsony misztériuma a két ezredév szinte betekinihetetlen lusztruma felé tart és ha akár mennyire sajogjuk is a huszadik század erkölcsi 8Ülyedesét, látva a karácsony ünneptáji készülődé­seket, megihletve a karácsony csodásán átformáló hangulatától, merjük mondani, hogy a hiterősség és a mtrtirok korában se lehetett nigyobb ennek a poetikus ünnepnek varázsa. Nigyobb nem, de egyelenesebb semmiesetre se. Ma öt világrésznek születik Megváltója és millió kételkedő, a szktpszisz által most, megnyomorított ember hajlik a betle­hemi jászol felé. Micsoda hódítása ez a karácsony kétévezredtí) mithoszának. A keresztény hitnek első századaiban naiv, minden erkölcsi ráhatásra hajlé­kony embertörneg a valóságban látott martirium vont e tiszta erkölcsi eszménybe és megigazulásba, ma a racionális korszellem áramlatában, a könnyen kezünkbe eső könyvek, .filozófiai rendszerek, a salakos életküzdelmek és piszkos önzés korában, midőn leválik lelkűnkről minden hangulat, kihűl szivünkből a költészet, és a mindenben va'ó kétely fogát hideg józansággal : micsoda bűvös erő, mely a karácsony ünnepében van, hogy ez sikerrel meg­harcol az élet minden köznapiasságával és a szabad­gondolkozót egyszerre odavezérli a Jézushoz, aki jászo ban született. Rosszak vagyunk, de még nem vagyuűk elveszve. Még van ünnepünk és van han­gulatunk. Az életben kavaroghatnak az atheizmus zavaros eszmeáram'atai, időnként odasodorhat az élet ez eszmeáramlat közelébe : de van megtisztulás, van megtérés, mert mikor karácsony éjén megszólal a haraDg, milliók szivébeu gyűl életre az élő hit, hogy az emberiségnek — hiszen annyira szüksége van erre — megszületik megváltója. Ez a fenyő- galyas karéciony, e szent oltárának a karácsony misztériumának. Alatta állván, a költővel mondjuk ; „Gyermek vagyok, gyermek lettem ujr.i.“ És akik­nek és akikért kigyul a fenyőgaiyakon a karácsonyi fény, azok annyi hitet, költészetet, megindulást koznak be naiv csodálkozásuk és örömükkel, hogy minden feledve e tiszta, e szép percekben. Az élet vihara, küzdelme, a gondja, a létnek megtelik valami édes, megnevezhetetlen boldog enyhülettel és a karácsonyi mitbosz varázslatában vagyunk. Mi kár, hogy a hétköznapiasság e kivételes, ez ünnepi érzésből oly hamar kizavar. De mindeg> ! Éreztük bár pillanatokra ezt az érzést, lelkűnknek szárnya­kat, izmainknak uj erőt adott. Micsoda üresség, micsoda sivárság, micsoda boldogtalanság, aki a karácsonyi mitbosz ez ünnepi hangulatát sohasem érezte. Betlehem táján a Libanon és Antilibanon déli lejtőin a karácsony éjjelén birkapásztorok legeltették nyájaikat, ámbár ott is suba kell a hűvös éjjelen. Ezek a pásztorok égi sugalat által tanítva, — ez is egyik szép legendája a karácsony­nak, — igy köszöntötték egymást: „Békesség a földön a jóakaratu embereknek ! Ez a karácsenyéji pásztorköszÖGtés hangozzék ma, némuljon el viszály és gyülölség. Szeressük egymást. 8 igy embereké válv8, kívánjunk egymásnak boldog karácsonyt! A vármegye t. nyugdijválasztmánya december 20 án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tárgya’ta Jantyik Mihály tb. fő- szo'gabiró nyugdijazási ügyét és megállapította, hogy nyugdíjazása esetére mennyi nyugdíj jár neki. A t. nyugdíj szabályrendeletre a miniszter azt az észrevételt tette, hogy annak a dijnokokra vonat­kozó rendelkezései az egyenlő elbánás elvébe üt­köznek, mert a dijnokokra súlyosabb terhet rónak, mint a többi tisztviselőkre. Ezért a választmány a szabályrendelet oly irányú módosítását fogja a köz­gyűlésnek javaslatba hozni, hogy a dijnokok évi hozzájárulás 4% helyett 2% legyen, ellenben a sza- bályrerdeletnek az özvegyek nyugellátásának és a gyermeknevelési járulékok kiszámítására vonatkozó részeit továbbra is fenntartandónak véleményezni. A képviselőtestület folyó hó 17 én délután rendkívüli közgyűlést tartott dr. Lovich Ölön pol­gármester elnöklete alatt. A gyűlésen szokatlan nagy számmal jelentek meg a városi' képviselők. A 18000 korona államsegély felosztását illetőleg a tanács javaslatát elfogadták. így a tisztviselők a fizetési különbözet 42'66 százalékát megkapják. A városi tökepónzek elhelyezése tekintetében úgy döntött a képviselőtestület, hogy újból megkeresi a helybeli három pénzintézetet, hogy legalább 4 és tél százalékos kamatot adjanak a városnak. A Pomuc-fóle telek eladását, mivel vevő ezideig nem került, további időre halasztották. A csürhejárás bérbevételére most is csak egy ajánlat érkezett be, Najmann Györgyé, akivel megkötötték a szerző­dést. A gyulai kir. törvényszék elnöke az irányban kereste meg a városi képviselőtestületet, hogy a törvényszék előtti útszakaszt aszfaltburkolattal lássa el, mivel a tárgyalásokat a nagy forgalom, a kocsik robogása zavarják. A képviselőtestület a tanács azon javaslatát fogadta el ez ügyben, hogy mivel a nevezett ut megyei, vámos ut, igy annak kezelése és fenntartása a megyéhez tartozik, a tör­vényszéki elnök kérelmét pártoló javaslattal átte­sz ik: a törvényhatósághoz. Ifj. Góg Mihály és tár­sai arra kérték a képviselőtestületet, hogy a GU- bácskerti legelő bérletösszegének megfizetéséért vállalja a város a felelősséget. A képviselőtestület nem vállalta a kezességet, de felkérte a polgár­mestert, hogy a bérbeadó tulajdonos grófnőnél ké­relmezze, hogy a régi rendszer mellett kapják meg újból a bérletet. Po'gármester jelentette, hogy ideiglenes mérnök a meghirdelett állásra nem je­lentkezett, javasolja, hogy Kukla József építészt alkalmazza a város a mérnök mellé 200 korona havi fizetéssel. A javaslatot elfogadták. Gálosi Já­nos f zetésemelési kérvényét méltányolta a képvi­selőtestület s részére egy hold föld haszonélvezetét szavazták meg fizetésjavitás cimén. A községi fa­iskola kibővítését ez idő szerint a tanács nem vi­heti keresztül, mert a faiskola melletti 3 hold föld bérletéről, melyet a város 6 évre adott ki, a bérlő nem akar lemondani. Az állami iskolák építési szerződését Pfaff és Schneider céggel a tanács megkötötte. Tudomásul vétetett. A városi előfoga- tozásra, mivel igen magas ajánlatok adattak né, újabb árlejtés meghirdetését határozták. A könyv­kötői munkák cs hivatalos nyomtatványok szállitá- tását a legelőnyösebb ajánlattevő Dobay c’g kapta meg 6 évre. A közgyűlés 5 órakor ért véget. A képviselőtestület folyó hó 27-ón kedden délutsn 3 órakor rendes közgyűlést tart a követ­kező tárgysorozattal : 1. A városi alkalmazottaknak a kér. munkásbiztcsitó pénztárba leendő beiratására vonatkozó előterjesztés. 2. A város 1911. évt köz­pénztári, Erzsébet-ápoldai, közmunka, tiszti nyugdíj, benedeki földvételi pénztári költségvetés. 3. Gróf Wenckheim István ellen a benedeki fóldvételből származó elszámolási különbözet behajtása céljából indítandó per folyamaiba térelére vonatkozó előter­jesztés. 4. Lindenfeld József gyulai lakosnak telek­vételre vonatkozó ájánlata. 5. A Novák-utca kinyi­tása folylán megmaradt telkek eladása tárgyában intézkedés. 5. A város legtöbb adót fizető névjegy­zékének megállapítása. 7, Időközben érkező ügyek, önálló iuditványok, a melyek a közgyűlést meg­előzőleg legalább 24 órával előbb a polgármesternél lehető leg Írásban benyujtattak. A Gyulavidéki helyiérdekű vasút és a Habár ügy. Ama rágalmazási bünperben, a me'y a múlt hét folyamán a fővárosban lezajlott, mint a fő­városi lapokban olvasható volt, a mi Gyulavidéki vaeutunk is szerepelt, még pedig egyik vádképpen, mintha az előző kormány, nevezetesen Kossuth Ferenc volt kereskedelemügyi miniszter ésSzlerényi József államtitkár ezt a vasutat József kir. herceg közbenjárására s annak kedvéért vették volna az ország állítólagos kárára a magyar államvasutak kezelésébe. Ezzel a váddal már foglalkoztunk, és pedig többizben bebizonyítottuk annak célzatos valótlanságát. Ugyanezt bizonyította be a végíár- gyalás is», sőt nemcsak ezt, hanem azt is bebizo­nyította, hogy a volt kormány egyetlen vicinális vasúttal szemben sem tanusiiott oly szükkeblüséget, mint éppen a gyulavidékivel. Széchy Károly vasúti főfelügyelő ugyanis, a tárgyaláson bebizonyította, hogy a vasút átvétele az államvasutak érdekében történt. Kijelentette azt is, hogy ő az üzem keze­lésért a bevétel 60 százalékát javasolta az állam részére, mig az érdekeltségnek, mely erejét meg­haladó áldozatokkal létesítette a vasutat, — 40 százalékot. Az ő előterjesztésével szemben a mi­niszter 70 százalékban állapította meg a vasút és csupán 30 százalékban az érdekeltség Kvótáját. Tehát az érdekeltséget illetőleg oly csekély összeg­ben, a minő páratlanul áll az állami kezelésbe vett vicinális vasutak krónikájában. Ez a csekély kvóta oly szűkkeblű, hogy ennek folytán az érdekeltség ötven esztendőn át sem remélheti, miszerint befek­tetett tőkéjéből egy fillérnyi jövedelme is lesz. Ismételjük tehát, hogy az a ténykörülmény, mely szerint József kir. herceg is egyik érdekeltségi tagja a Gyulavidéki vasútnak, a vasút átvétele al­

Next

/
Oldalképek
Tartalom