Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-11 / 50. szám
BÉKÉS 5 Krónika. Hogy a tél küszöbén járunk, azt nem mutatja a külső világ. Az utcák iga/, hogy fényiének, de nem a hótól, dértől, mint azt egy jóravaló decemberi hónaptól elvárnánk, hanem fényessé, csillogóvá teszi a sár, a locs-pocs. így aztán sem a hacukákra, sem a remekbe készült ködmönökre nincs szükség, egész akkurátusán megteszik még az amolyan viselés kis őtikék is a testi védelmet a nyirkos idő ellen. Aztán van úgy, hogy napközben még ki is süt, amikor a gyengébb munkájú, azaz hogy a hitványabb ruha is lekivánkozik a föld sanyarú népéről. Ez a külső világ. Nem igy a belső! Oda már az idők rendje és módja szerint beköltözködik a szeretet szép fehér világa. Kedden este megjött a jó öreg Mikulás bácsi. Bezörgetett az ablakokon s a kitett cipőket tele rakta dióval, mogyoróval, cukorral, mindenféle jóval. Haj, de vele jött a Krampusz is, virgácsot tartott a kezében. Ezért volt aztán a gyermekek között nagy szorongás, izgatottság, mert hiszen ilyenkor nemcsak a virgács juthat ki a nadrág tartalmasabb részére, de a Krampusznak olyan a természete, hogy az a rossz, nyafogó gyermekeket el is viszi. így mondják, igy plántálják azt be az ártatlan gyermeki lélekbe. A gyermek lelke pedig nem analizál, nem mérlegeli, hogy ugyan hová vinné ? Csak fél, retteg, hogy valahová, bizonyára rossz helyre, el a testvéreitől, a szülői körből. Yan hát ijedelem mikor a Krampusz megjelen ... Jó, hogy nem egyedül jön, az még jobb, hogy a Krampusz kísérője a Mikulás bácsi, aki maga a jóság, szelídség, jószívűség. Hiába! Legfogékonyabb a gyermeki lélek a jóság, a szeretet befogadására. Olyan ez, mint égen a csillag, mely fehér fényével beragyogja az éji sötétséget. Az élet gondjai és terhei között kik szereznek örömöt fásult szivünknek ? A gyermekek. Ezek a fehérlelkü apróságok, kiknek azt Írhatjuk puha, lágy szivükbe, amit akarunk. A gyermeki szív tiszta finom viasz, mely könnyen gyúrható, alakítható, könnyen enged, a nyoma annak, amit beleírunk, örökre megmarad. Nincs rossz ember a világon. Rossz emberré lesz az, akit sohasem szerettek, aki sohasem szeretett. Aki szeretni tud, az nem lehet rossz. Előbb a szeretetet ölik ki az emberből, csak azután lesz rosszá. Mikulás bácsit szeretik a gyermekek. Szorongó lélekkel várják a jövetelét, csak az a Krampusz ott ne lenne ! Pedig erre a Krampuszra nincs semmi szükség. De ne féljetek gyermekek. Jön idő, mikor a Krampusz elmarad örökre, elűzi a szeretet; elmúlik 8! egyszer csak ez a fogalom is semmivé válik. Akkor majd csak a kedves, jó öreg Mikulás bácsi marad az ő hófehér nagy szakállával, mosolygós, piios képével. Nem lesz elrontója a ti szép álom-világotoknak. Nem szabad a gyermekeket ijesztgetni. Barbár munka azt a kis ártatlan lelket szorongóvá, aggódóvá tenni. Hiszen ezekből úgy is fölösen kijut nekik majd, ha felnőnek. A gyermek élete legyen édes, csöndes, nyugodalmas. Az élettel való nehéz küzködés közben legalább ök legyenek boldogok, hisz később ugv is végig szántja lelkűket a sors ekéje, s belevet annyi keserűséget, oly sok gyűlöletet, hogy azok burjánzása kiöl onnan minden kedvest, mindent, ami örömöt nyújtana. A szeretetből, a jóságból jusson nekik minél több, maradjanak tiszták, fehérek, mert úgy is feketére mázolja, sivárrá, kietlenné teszi jövőjüket a gondokban gazdag, az örömökben oly nagyon szegény élet. Csak gondoljunk vissza! Mily hamar eljött nekünk is az az idő, amidőn egyszerre széjjelomlott lelkünk szép világa s azóta mindig romokon járunk s csak az emlékezés halványan pislogó fényénél jut eszünkbe az öreg, a kedves, a várvavárt jó Mikulás. ,/ Krónikás. 1910. december 11. ________________ Kö zgazdaság. A juhhus értéke és elkészítési módja. Bár őseink a juhhúsnak kedvelői voltak 8 az ürühus egyik fő táplálékukat képezte, mégis a magyar gazdaasszony a juhhúst nem szívesen adja az asztalra, hogy a juhhúsnak olyan faggyus mellékize van, ami miatt nem lehet élvezettel fogyasztani. Hogy ez mennyire balhiedelem, azt semmi sem bizonyítja jobb in, minthogy a juhhus fogyasztása — talán egyedül Magyarország kivételével — Európaszerte általánosan el van terjedve; a juh nemcsak az angol és francia konyhára szolgáltatja a legizletesebb, legkitűnőbb húst, hanem a tőlünk keletre fekvő államok népessége, gazdag és szegény egyaráat kedvelője és nagy fogyasztója a juhhúsnak, amelynek pedig minősége messze mögötte marad a Magyarországon termelt juhhus minőségének. Kétségtelen pedig, hogy a juhhus minden tekintetben egyike a legkitűnőbb emberi táplálékoknak. Finomabb rostokból van alkotva s lazább, mint a marhahús, igen könnyen emészthető, miért is a nyugati államokban az orvosok gyakran rendelik a betegeknek. A jól elkészített, sovány ürühus az őzhushoz teljesen hasonló és izére is megegyező azzal. Csakis faggyuszerü zsírja adja meg az u. n. birkaizt s ez az egyetlen hátránya más húsokkal szemben, amely hátrányon azonban az ügyes háziasszony könnyen segíthet. A juhhus birkaizét úgy el lehet venni, hogy azon azt senki fel nem ismeri s fogyasztója nem is gyanítja, micsoda húst eszik, csak annak finomságát dicséri. Nem egyszer volt alkalmam asztalomnál egyik-másik vendégemtől azt a kijelentést hallani, hogy ő szeret mindenféle húst, csak éppen a birkahúst nem eszi meg, holott éppen akkor egy kitűnő ízletes húst: birkahúst fogyasztott. A juhhus birkaizet nagyon egyszerűen el lehet venni. Mindenekelőtt zsírjától teljeson és a leggondosabban meg kell tisztítani ; a csontokat a húsról az utolsó darabig ki kell vágni s azután a nélkül, hogy a hús vízzel érintkezett volna, zöldséggel kell behinteni. A zöldség álljon karikára vágott petrezselyem, sárgarépa, hagymából és néhány karika zellerből, amely közé kis maréknyi egész szemű magyar bors és egypár szem szagos bors keverendő. Ézzel a zöldségkeverékkel, anélkül, hogy akár a húst, akár a zöldséget megsóznék, olyan módon hintjük be a húst, hogy annak felületét és oldalait teljesen ellepje. Ha ilyen módon 24 óráig állott zöldségben a hús, megfordítjuk és ugyanazzal a zöldséggel gondosan megint betakarjuk. 48 óra múltával a hús már használható, bár jobb, ha három napig állhat — persze csak hideg időben — a zöldség között, mely idő elteltével a zöldséget, amely a birkaszagot a hústól átvette, eldobjuk, magát a húst forró vízzel leöntjük s abban tiz perc hosszat néhányszor megforgatjuk, ezután a hús meg lesz spákelve vad-lével, paradicsommal, vagy paprikásán elkészítve. Vagyis tehát bármiként akarjuk is a húst elkészíteni, akár pörköltnek, akár más utón módon, a fentebb leirt eljárás segélyével vonjuk el a hústól a birkaizt. Az ürügerincst is először a faggyútól és bő nyéktől kell megtisztítani és azután ugyanolyan száraz zöldségpácba rakni, mint fentebb említettük, azután pedig gyengén fokhagymázott szalonnával kell megspékelni s tepsibe s a sütőbe téve, forró zsírral leönteni. Sütés közben gyakran zsírjával megöntözni és alá egy kevés parad csomot s pár kanál tejfölt adni. Ha a háziasszony ilyen módon készíti el az ürühust, senkitől sem hall majd panaszt a hús faggyuize miatt, de sőt olyan kitűnő, olyan Ízletessé lesz ezáltal az ürühus, hogy az kétségen kívül a legkényesebb igényeket is ki fogja elégíteni. Az sem áll, hogy csak a fiatal bárány és ürühus alkalmas a fogyavz'ásra, mert kétségtelenül be van bizonyítva, hogy a juh 4 éves koráig szolgáltat fogyasztásra teljesen alkalmas húst. Bizonyos azonban, hogy a fiatal hizlalt ürünek a húsa jobb, mint az öregebbé. Az is kétségtelen, hogy az ürü szolgáltat izletesebb húst, amelynek faggyúja és zsírja hófehérszinü, kevésbbé ízletes az, amelynek zsírja sárgás szinü. Azt hisszük, hogy a fenti adatok nem érdektelenek különösen ma, amikor a marhahúsból olyan kevés áll rendelkezésre és az is csak nagyon drágán szerezhető be. Nagyon kívánatos vo'na ebből a szempontból is tehát, ha háziasszonyaink több juhhúst vásárolnának és fogyasztanának miáltal a marhahús iránti kereslet csökkenne, amely körü1- mény kétségen kívül hatással lenne a marhahús árára és annak csökkentését vonná maga után. Utügyek. A tzeghalom—körösladányi, mi itégy 10 kilométer hosszú útszakasz, amely a beruházási hitel terhére építtetett ki — elkészült. Ennek az útnak felülvizsgálata a f. hó 9 én Kovách Lajos műszaki főtanácsos vezetése mellett felülvizsgáltatott. Elkészült és felülvizsgálat alatt áll az Orosháza—hódmezővásárhelyi ut is és pedig annak úgy a békésmegyei, mint a hódmezővásárhelyi szakasza. A gyomai vámosutak kibővítése. Gyoma község vámoautjainak tartozása teljesen letörlesztetvén, — a törvényhatósági bizottság az ottani vámosutak továbbfejlesztésére az 1911. és 1912. évi közúti költségvetésbe 130,000 koronát vett fel, amely természetesen a vámosutak jövedelméből fog törlesztetni. Kiépítés alá kerülnek a vámosutak hálózatába újabban felvett következő utak: a vásárszéli ut 705 fmtr hosszban, a Deák Ferenc-uíci északi és déli ága 710 fmtr. hosszban, végül az orosházi útnak a Kossuth Lajos-utcától a m. kir. államvasutakkal való keresztezéséig terjedő része 1100 fmtr hosszban. A kiépítésre vonatkozó műszaki műveleteket az államépitészeti hivatal elkészítvén, azok a vármegye alispánjához bemutat- tattak. 1890. évi I. t.-c. 54. és következő szakaszai értelmében az engedélyező eljárás legközelebb folyamatba tétetik. A csabai ipartestület jubileuma. A csabai ipartestület fennállásának 25-ik évfordulójához ért, Ezt a negyedszázados évfordulót az ipartestület nagyszabású ünnepséggel szándékszik emlékezetessé tenni, ügy volt, hogy a jubileumot január 8-án tartják meg, de erről kellett mondani, mert előtte való napon lesz a Luther-ünnepóly, melyen az egész békéscsabai társadalom részt vesz. Ezért elhatározta az ipartestü'et elöljárósága, hogy elhalasztja a jubiláris ünnepélyt január 15-ére. Ez ügyben hétfőn délután ülést tartott az elöljáróság Tímár Endre elnöklete alatt, aki vázolta az ülés célját s a jubileum rendezését. Majd határozatba hozták, hogy a díszközgyűlés szónokául dr Zsilinszky Endrét kérik fel. A jubiláris ünnepség alkalmából rendezendő iparkiállitásra eddig 11 segéd és 32 tanonc jelentkezett 120 tárgyal. A hangversenybizottságba Kovács Endre és Facsinai Dezső mellé felkérték Gulyás József, Német István és Fehér Károly lapszerkesztőket. Az estélyre való felolvasásra Gelléri Mórt, az Országos Iparegyesület igazgatóját, a védnökök névsorában pedig a következőkép állapodtak meg: Gelléri Mór, Ambrus Sándor alispán, gróf Wenckheim Frigyes, Korossy László, Belicey Géza, Fábry Sándr, Seiler Elek, dr. Zsilinszky Endre, Haraszti Sándor, Rosenthal Adolf, Wagner József. Az Osztrák-Magyar Bank fiókért. Gyula és Csaba mellett Orosháza, sőt Szarvas sem marad el. Az utóbbi kettő is megtette a sablonos lépéseket a bankfiókért. Az orosházi küldöttség még f. hó 2-án tisztelgett ily célból Lukács László pénzügyminiszternél és az Osztrák-Magvar Bank budapesti fóintézeténél. Mindkét helyen barátságosan fogadták őket, de a küldöttség legoptimistább tagja sem ringatja magát illúzióban, hogy Orosháza győzelmesen kerüljön ki a versenyből. Ugyanez az eset áll Szarvasra is. Es ha úgy Orosháza, mint Szarvas mégis óletjeit adóit magáról, nem a kilátás kedvezőségéért, hanem úgyszólván a községek zászlajának becsületéért cselekedte. Heti piac. Gyula, december 9. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán csekély ingadozással árváltozás vem volt. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza Árpa , Zab Tengeri . 19 — 20 40 . 15 20 15.40 . 15 20 15 60 . 9-20 9-40 Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. A rendőröknek sem rózsásak az életutai, az bizonyos. Majdnem valamennyi bál alkalmával meggyűlik a bajuk a beitalozott, verekedő parasztlegényekkel, azért tárgyal a kir. törvényszék annyi hatóság elleni erőszakot. Történt ugyanis, hogy Békéscsabán, 1910. évi julius 30-án este Izsák Lőrinc korcsmájában tartott bál alkalmával Zelenyánszky Pál rendőrtizedes és Bottá János rendőr észrevették, hogy Lipták P. Pál Andos György és Niczján György, Hartonos Istvánt verik, miért is utóbbinak segítségére menve, kisza-
