Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-23 / 43. szám

1910. október 23.

BÉKÉS

7

elöljáróságod hogy amennyiben helybeli vállalkozók nem hajlandók a munkálatokat elvállalni, lépjen érintkezésbe a szomszéd községbeli vállalkozókkal, köztük Krista Mihály mezőberényi vállalkozóval, aki már Mezőberényben és Vésztőn épített fel ilyen munkásházakat igen csinos kivitelben, közmegelégedésre.

Heti piac.

Gyula, október 21.

A budapesti gabonatőzsdén a héten ellanyhult az irányzat, később csekélyebb szilárdulás volt, eredménvként árváltozás nem történt.

Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott :

19.—

14 40 14-60 12.20 10.50

Búza uj

. 18-—

Árpa uj

. 14.—

Zab .

. 14 40

Tengeri

. 12 —

Tengeri (uj) .

. 10.40

Irodalom.

„Nemzeti Kultúra“ címmel 1911 januártól kezdve uj lap indul meg Gyulán közművelődési és közoktatásügyi iránynyal. A lap felelős szerkesztője dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő lesz. Minden egyéb kommentár helyett közöljük a felhívást, ame'y kész, értékes és jelentőségteljes programot foglal magéban az uj lap célja, iránya és jövő kialakulása tekintetében. A felhívás a következő :

Békésvármegye közönségéhez! Az 1911-iki évet a kultúra jegyében óhajtjuk megkezdeni Ja nuár hó 1-én megindítjuk a Nemzeti Kultur i cimü közművelődési és közoktatásügyi havi folyóiratunkat . . Egy követ akarunk vinni a nemzeti kultúra hatalmas épületéhez, amely mint vágy, csak a szivekben él még, de amelyet munkával és áldozattal most már meg kell alapoznunk. Szent meggyőződésünk, hogy az általános nemzeti kulturáoak úgy teszünk legjobb szolgálatot, ha első sorban azt a tudományos anyagot s a nemzeti műveltségnek azon vonatkozásait igyekezünk feldolgozni s mint kész ismeret-anyagot a köztudatba belevinni, amelyeknek a mi szükebb hazánk, Békésvármegye képezi a forrását, a színterét, hozzája fűződnek s tőle e'választ- hatatlanok. Aki közelebbről ismeri Békésvármegye kulturális közállapotait, aki tndja, hogy e közel 300 ezer ember lakóhelyén a társad ilmi és kulturális együttműködésre hivatott tényezők között a természetes kapocs és eleven érintkezés csaknem teljesen hiányzik, úgy hogy az elágazó és elszigetelt kulturális törekvések az általános közönybeu amint felszínre vergődnek, nyomban el is enyésznek, aki tudja, hogy e nagy földdarabon egyetlen kulturális gócpont sincs, amely a kultúra fénysugarait messze vidékekre is szétszórná, nem létezik egyetlen tényleg működő irodalmi, tudományos, művészeti egyesület, amely pezsgő életet ébresztene, érdeklődést keltene, a nemzeti mnveltséget ápolná és fejlesztené, a szellemi életet eszmékkel táplálná és irányítaná s átformáló hatását a társadalom legszélesebb rétegeivel is éreztetné, aki mindezen körülmények tarthatatlan voltát s az állandó közöny súlyos következményeit a dolog érdeméhez mérten mérlegelni tudja, — lehetetlen, hogy szükségét ne érezze egy olyan komoly kulturális lapnak, amely a szétágazó erők egyesítésével, a közérdeklődés felkeltésével, felölelve a nemzeti kultúra egész területét, első sorban Békésvármegye eddig kellő figyelemre nem méltatott kulturígényeit óhajtja megállapítani s erőviszonyaihoz mérten ki is elégíteni. Amikor a Nemzeti Kultúra ezen célok szolgálatába áll, amelyek elválaszthatatlanok vármegyénk kulturális fejlődésének lehetőségétől, lehetetlen el nem ismerni, hogy nem ötletszerű üzleti vállalkozás, hanem régen érzett közszükséglet kielégitéséro való önzetlen — s a nehéz viszonyokat tekintve — sziute elszánt törekvés az indító oka keletkezésének. Minden törekvésnek, amely az egyetemes kultúra céljait szolgálja, erkölcsi támogatása, egységes szempontból való tervszerű irányítása, vármegyénk területén kulturális közszellem kialakulásának elősegítése és a közérzület tárgyilagos kifejezése, a kultúra mindenek felett valóságának inkább éreztetése, semmint hangoztatása, a vármegyei ku'turmunkások és a nagyközönség között szerves kapocs létesítése — ez a Nemzeti Kultúra célja, amire kiváló munkatársai mindenkor törekedni fognak. Főbb rovatai lesznek: Közoktatás — Szabadoktatás — Társadalom — Gyermektanulmány és védelem (Patronage) — Irodalom — Tudomány — Művészet — Hivatalos rész, amelyben a gondnokságokat, iskolaszékeket s a paedagogusokat érdeklő miniszteri körrendeltek stb. foglalnának helyet. — Tanácsadó, amelyben a lapunkhoz forduló előfizetők nyernének hivatali, szolgálati viszonyaik, vagy egyéb ügyeiket érintőleg útbaigazítást. Már a lap céljának és kereteinek vázolásánál annak világos kitüntetésére is törekedtünk, hogy a Nemzeti kultúrával nemcsak vármegyénk paedagogusai kezébe akarunk egy eddig nehezen nélkülözött szakközlönyt adni, hanem a müveit közönség nagy köréhez is kívánunk szólni, olyan formában, hogy a legszélesebb rétegeknél is mindenkor számíthassunk a megértésre és érdeklődésre. A Nemzeti Kultúra január hó 1-től havonta két iv terjedelemben és csinos kiállításban fog Gyulán megjelenni. Előfizetési ára egész évre 10 korona, Teljes tudatában azo i nehézségeknek, amelyekkel lapunknak kezdetben meg kell küzdenie, hogy pontos megjelenését és fenntartását biztosit hassuk, szükségesnek láttuk ezen Előfizetési iveken fordulni vármegyénk müveit közönségéhez. Ezen az utón kérünk mindenkit, aki céljaink fontosságát és helyességét elismeri, hallgasson meg minket, támogasson küzdelmünkben s tegye lehetővé lapunk fenntartását az által, hogy minél több barátot és előfizetőt igyekszik számára szerezni. Azokat, akik lapunkra előfizetnek, tisztelettel kell kérnünk arra, hogy az évi 10 korona előfizetési dij felét, 5 koronát december hó végéig végéig az esetleg náluk levő előfizetési iveket pedig december hó 1-ig a szerkesztőséghez (Gyula, Templom-tér 2.) juttatni szíveskedjenek. Megemlítjük még, hogy Békésvármegye kir. tanfelügyelője f. évi október hó 8-án 2648. sz. a. kelt rendeletével a Nemzeti Kultúrát a hivatalos közlés joghatályával ruházta fel, továbbá, hogy az iskolán kívüli oktatás ügyét a Békésvármegyei Közp Közművelődési Bizottság titkára Pál Ernő a Nemzeti Kultúra megfelelő rovatában fogja hivatalosan is irányítani, mivel lapunkat a Közmüv. Bizottság is hivatalos közlönyének ismerte el. A Nemzeti Kultúra szerkesztésére a vallás és közokt. miniszter f. évi szeptember hó 9-én 3460. ein. sz. a. kelt rendeletével dr. Horváth Dezső kir. s. tan- felügyelőnek adta meg az engedélyt. Felelős szerkesztő : dr. Horváth Dezső, kir. s. tanfelügyelő. Főmunkatársak : Gaál Mózes, iró, budapesti állami főgymn, igazgató, dr. Melich János, m. kir. tud. akadémia tagja, m. kir. tud. egyetemi m. tanár, a Nemzeti Muzeum őre stb. Mikler Sándor, Békésvármegye kir. tanfelügyelője. Székely Sándor, a tud. akadémia Nádasdy dijának ez idei nyertese. Pál Ernő, a békésvármegyei közművelődési bizottság titkára. A munkatársak betűrendes névsora: Benka Gyula, Csura Miklós, Csapó Péter, dr. Déri Henrik, Domby Lajos, Gaál Mózesné, Gajdács Pál, dr. Gajdács Gyula, Irsa Ferenc, Kelló Gusztáv, Kner Izidor, Kenősek ^Gy. József, dr. Konrád Ernő, dr. Krecsmárik Endre, dr. Lindenberger János, Liska János, Mánymé Prigl Olga, Mérey Gyula, Mutsen • bacher Gyula, Mocskónyi József, Nikelszky Zoltán, dr. Nemes Bea, Nickmann R-zső, Péczeli József, Petz József, dr. Rdl Lajos, Schreiber Ottó, Szabó Árpád, Szeberényi L. Zsigmond, Szegha'mi Gyula, Szentgyörgyi Géza, Szirmay L. Árpád, Sümeghy Kálmán, Udvardy Sándor, Weinberger Fanni, Verseny! Elemér.

Örömmel üdvözöljük a megyei kultúra koncentrálására törekvő mozgalmat. Ébben az irányban többször történtek ugyan sikertelen, meddő kisér- latezések, kívánjuk azonban, hogy a Nemzeti Kultúra meg fogja állani a helyét és szerkesztője ambíciójához méltó apostola lesz nemcsak a megyei, de az általános kultúrának is !

MEGHÍVÓ.

II GyULAVIDÉKI TAIARÉKPÉHZIAR 1ÉSZUÉISTARSASÁG

t. részvényeseit a folyó évi november hó 12-én délután 3 órakor az intézet helyiségében tartandó

rendkívüli közgyűlésre

ezennel tisztelettel meghívjuk.

Tárgysorozat:

1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése.

2. Az igazgatóság javaslata 2000 darab 200 korona n. é. uj részvény kibocsátása által az intézet részvénytőkéjének 600.000 koronáról egy millió koronára való felemelése iránt.

3. Az alapszabályok 5. §-ának módosítása.

4. Felhatalmazása az igazgatóságnak, hogy az elfogadott alapszabálymódositáson a kir. törvényszék részéről esetleg megkívánt változtatásokat az igazgatóság saját hatáskörében eszközölhesse.

Gyula, 1910. október hó 15-én.

45&1-2 Az igazgatóság.

Gyula város polgármesterétől.

11591 —1910. SZ. 447 ]_3

Pályázati hirdet meny.

Gyula r. t. város mérnöki hivatalánál a képviselőtestület egy

ideiglenes mérnök

alkalmazását rendelvén el, felhívom mindazon okleveles mérnököket (építészmérnököket), kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy pályázati kérvényüket, képesítésüket s eddigi müküdósü- ket igazoló okmányaikkal felszerelve hozzám 1910. évi november hó 15 ig nyújtsák be, mert a később beérkezőket az állás betöltésénél figyelembe venni nem fogom.

Az alkalmazandó mérnök javadalma kölcsönös megállapodás tárgyát képezvén, a pályázati kérvényben kitüntetendő azon összeg, amelynek ellenében pályázó az állást vállalni hajlandó.

Az állás 1911. évi január hó 1-én lesz elfoglalandó.

Gyula, 1910. október 15-én.

I>i\ Bucskó, h. polgármester.

590 - 1910. szám.

Árverési hirdetmény.

Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gyulai Kir. járásbíróság 1910. évi Eg. 4/2. sz. végzése következtében dr. Biró Béla ügyvéd gyulai lakos javára 300 korona s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 632 koronára becsült butornemüek és üzleti berendezési tárgyak, dr. Ladies László, ifj. Róth Béla, Kocsis László, Weisz és Fischer és T. lí. Stern foglaltatok érdekében is nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a gyulai kir. jbiróság 1910

V. 407/2 számú végzése folytán Gyulán, alperesnek lakásán, Hajnal utca 21. sz. a. leendő eszközlésére

1910 évi október hó 26-ik napjának d. e. 9 órájára

határidőül kitüzetik es ahhoz a vanni szándékozók oly rn-jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett* a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Gyulán, 1910. évi október hó 11-ik napján.

Tar Gyula.

455 1—1 kir. bir. végrehajtó..

2441/1910. tkvi szám. 454 1—1

Árverési hirdetményi kivonat.

A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Gyulavidéki Takarék- pénztári r.-t. gyulai bejegyzett cég végrehajtatónak, Dávid József és Balint Ilona nyíregyházai lakos végrehajtást szenvedők ellen 3000 korona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében az árverést a (gyulai kir. törvényszék területén, Gyula város belterületén levő és a gyulai 4338. sz. tjkvben A. 2. sorsz. a. felvett 2174/6. hrsz. a. 2399/to Q-öl területű beltelek iugatlanra az ezennel 1200 koronái).n megállapított kikiáltási árban) elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan Gyulán, 1910. évi október hó 31 napján délelőtt 9 óráján a törvényszéki palota árverési helyiségében (földszint 16. ajtó) megtartandó nyilvános árverésen eladatni.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan, 1200 korona kikiáltási árának 10°/o-át vagyis 120 koronát készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 188L november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 6. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez, avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt, átszolgáltatni.

Kir. törvényszék mint tkvi hatóság.

Gyula, 1910. évi augusztus hó 14. napján

A kiadmány hiteléül:

Gubicza s. k., Osváth Pál,

kir. törvényszéki bíró. kir. t. sz. telekkönyvvezető-