Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-16 / 42. szám
1910. október 16. BEKEN 3 amely állandó panas?oknak forrása — megváltoztatása iránt a törvény hoz ishoz felirat intézessék. A vármegye közpénzeire névszerinti való szavazással elhatároztatott, liotiy azok — úgy mint a máltban — egyenlő arányban a gyulai 3 pénzintézetben helyezendők el. Kováts János és társai szarvasi lakosok azt az indítványt adták be, tiltsa el a vármegye a jégnek álló vizekből való beszerzését és csupán folyóvizekből engedj" meg azt. A közgyűlés az indítvány folytín utasította az a ispánt, hogy a posványokból általában tiltsa el a jág beszerzésit, e me lett azonban a t. főorvos és a községek meghallgatásával jelölje meg minden községben azon helyeket, amelyekből a jég beszerezhető lesz. A jegyzői egyesületnek azt a kérelmét, hogy a vármegyei szabályrendeletben megállapított ma gánmunkálati dijak felemeltessenek, nem teljesítette a törvényhatóság, mert a jegyzők fizetése nem1 ré gén rendeztetett és igy a kérelem a nagy közönség érdekei szempontjából nem volna méltányos. Tótkomlós és több község azon kérelme folytán, hogy a helybeli vásárokon felhajtandó állítok marhalevelein az egészségügyi bizonyítvány kiállítása mellőztessék, szemben az állandó választmány javaslatával, amely a kérelem megtagadását céloz'a, Veres József és dr. Berthoty István főszokgabiro felszólalása után aként harározott a törvényit ttoság, hogy a községek kérelmeinek teljesítése végett a földmivelésügyi miniszternek felír, mert a jelenleg érvényben álló kérdéses rendelkezésnek gyakorlati értelme nincs emellett a magánfelek szükségtelen rneg- ternvÍtélésével jár. A törvényhatóság felirata hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett az összes törvényhatóságoknak meg fog küldetni. A törvényhatósági köriratoknak — egy kivételével — a vármegye közönsége hasouló felirattal leendő támogatósat határozta el Szeged város kör- iratát azonban a tűzrendészed ügynek országos törvénnyel leendő szabályozása iránt egyszerűen tudomásul vette. Több községnek a vármegyei u alap terhére kért utak kikövezé^ét célzó kérelmei fedezet hiányá- bsn elutasittattak. Eutasittattak továbbá fedezet hiányában a szarvasi főszolgabirónek kérelme vízvezeték létesítése iránt, a vármegyei dijnokoknak lakbér megszavazása, Denhoff Antal vármegyei nyilvántartónak a tüzbiz- tositási ügyek kezeléséért jutalom megszavazása iránt benyújtott kérelmei. Ellenben Nádházi Lajos volt vármegyei Írnok if hók temetés! költségeire 300 koronát szavazott meg a tórrényhatósági bizottság; ugyancsik megszavazta Gyöngyösi Sándor irattárnok részére azt a különbözetet is, amely az irnoki és irattárnoki fizetés között van — azon időre — mig nevezett helyettesi minőségben működött. A szükséges fedezetről azonban később határoz a közgyűlés. Budai Bálint köröstarcsai tanító két fia részére, akik magasabb tanulmányokat végeznek, egyenként 100 koronát adott a közgyűlés a közszükségleti alapból. A felebbezett ügyek az alábbiakban nyertek elintézést : A mezőberényi orvosi lak felépítése ellen Hegedűs Béla által beadott felebbezés elutasittatott és a község határozata helybenhagyatoit. A szeghalmi munkásházak építési ügyében hozott határozat a felebbezés folytán feloldatott és a közíég uj határozathozatalára utasiitatott, mert a vásártér oly nagy, hogy az esetre, ha annak egy része munkásházak céljaira felhasználtatik is,rendel- deltetésének még mindég megfelel. Mezőberényközségnek az előfogatozási szerződés meghosszabbítása tárgyában hozott határozata meg- semmisittetett és a község versenytárgyalás alapján uj szabályszerű határozathozatalára utasittatott. A szarvasi tűzoltó főparancsnoki állás betöltését elhalasztó határozat ellen beadott felebbezések visszautasittattak, mert az elhalasztás közbeszóló határozat jellegével bir és igy az ellen nincs feleb- bezésnek helye. Megsemmisittetett Szarvas községnek az a határozata, melyszerint a gyámpénztári kölcsönök kamatlábát leszállította. A megsemmisítés oka az, hogy a szabályrendelet vonatkozó rendelkezése, amely a magasabb kamatlábat állapítja meg, előbb módosítandó lett •olna. Tótkomlós községnek az a határozata, amely arinj a régi gőzmalmához egy »Tandem« szerkezetű gépet rendelt meg, a felebbezés elutasításával helybenhagyatott. Békés községnek a vashalmi szölőtelep bérbe adása tárgyában hozott határozata a beadott felebbezés következtében ismételten feloldatott és a község ui határozathozatalára utasittatott. Békéscsaba község, a község felmérésével és szintezésével járó mintegy 60.000 korona költség fedezetéül a földvételi pénztár maradványát jelölte meg. Az állandó választmány a beadott felebbezés folytán a kérdéses határodat megsemmisítését javasolta a törvényhatóságnak azért, mert a vonatkozó községi szabályrendelet aként rendelkezik, hogy a földvételi pénztár 1914. évben fennálló maradványa kulturális célokra fordítandó. Az állandó választmány javaslatát azonban a tö vény hatóság nem fogadta el, hinein Korossy László békéscsabai főjegyző felszólalására a község határozatát hagyta helyben. Békés községnek azon h itározatai, mélyek szerint az ibráuyi iskola és a báuliidi ovoda építésénél felmerült kötbért a vállalkozóknak n m engedte d, az illető vállalkozók f debbezésének elutasítása mellett hely ben hagy ttak. A fontosabb községi ügyek felett a törvény- hatóság következőképen határozott: Pusztaföldvár községnek azt a kérelmét, hosry nevét Nagyföldvárra változtassa, pártolja a törvényhatóság. Jóváhagyta : a B íkéicsaban létesítendő szövő gyár anyagi támogatása, Újkígyós községnek a gyer- mekmetihely megszüntetése és helyette két ovoda létesítése ügyében hozott határozatait, a békésierdő- vételi ügyben létrejött pótraegállapodásokat, Moző- be.rény. Szarvas és Csorvas községeknek kölcsön felvét leír, a mezőberényi tűzoltóság szervezésér, több községnek fizetési felemelést és drágasagi pótlékot és egyéb segélyeket megszarazó határozatait, a Gyoma és Endrőd községek közti határkiiga/itast, Gyöngyösi Gusztáv békéscsabai zeneiskola tulajdonol részére megszavazott segélyt, Seiler Gyula békéscsabai gazdisági intéző részére megszavazott személyi potléko'. Ellenben megtagadta a jóváhagyást Füzes- gyarmat község azon határozatától, melyszerint a községi közgyám fizetését 400 koronáról 140 koronára szállította le, továbbá .Kétegvháza községnek a segédjegyző, pénztári ellenőri állás szervezését kimondó határozatát. Nem járult hozzá a törvényhatóság Tótkomlós község azon határozatához sem, amely szerint a község tulajdonát képező gőzmalmokban a könyvelői állást megszüntette, mert figyelemmel a nagy forgalomra ts. a község vagyonjogi érdekeire, «az állás megszüntetését a községre felette hátrányosnak tartaná. Gyula városát érdeklő ügyek közül jóváhagyattuk : a gróf Károlyi Sándor-ufca kinyitása céljából Pomucz Pétertől vett ingatlan; vételi szerződése, a gyulai kötőgyari részvényekből a város által jegyzett részvények fedezése tárgyiban hozott képviselő- testületi határozat, a városi borital és husfogyasz- tási adókezelésről alkotott szabályrendelet, a városi tanácsosoknak tizetéskiegészitési ügye, a város és Najmann György, valamint Lindenberger Ferenc között Mrejött kisajátítási szerződés, végül az állami iskola építésére a tanítói nyugdíjalapból felvett 140,000 koronás kölcsön. A közgyűlésnek egyik legnagyobb vitára okot szolgáltatott ügye volt annak a felebbezésnek az elbírálása, amelyet Najmann György és társai gyulai mészárosok ndtnb be Gyula városának a husviz-gí- lati szabályrendeletet megállapító határozata ellen. Felebbezők ugyanis azt tartották sérelmesnek, hogy a vágatási dijak tulmagasan vannak megállapítva, miért is annak leszállítását kérték. Az állandó választmány azt javasolta, hogy a szabályrendelet küldessék vissza a városhoz, hogy annak 36-ik szakaszát újból tárgyalja és többrendbeli vitás kérdést tisztázzon. K. Schriffert József nyitotta meg a nagyszabású vitát, aki a »szegény« mészárosok sorsán kesergett, ami általános derültséget keltett. Dr. Martos József a felebbezés elutasítása mel ett a szabályrendeletnek jóváhagyását kérte, többek között azzal érvelvén, hogy a sérelmesnek tartott rendelkezés már jogerős, mert a belügyminiszter a szabályrendeletnek ezt a szakaszát nem kif"gáso!ta, annak idején pedig a varos határozatának ez a része nem lett senki által sem meg- felebbezve. Dr. Berényi Armin amellett érvelt, hogy mindaddig, inig a szabályrendelet felsőbb hatóság által nincs jóváhagyva, joga van a vármegyének ahhoz, hogy azt visszaküldje újabb határozathozatal végett a városhoz. Eddig vallott álláspontjához képest amellett foglalt állást, hogy az állatorvos javadalma fix összegben állapítandó meg és a város a szabálvrendelet ilyen értelmű átdolgozására lenne utasítandó. Achim L. András és dr. Simonka György is amellett szólaltak fel, hogy a szabályrendelet a városnak visszaadassék. Izsák Jakab kétségbe vonta, hogy a kimutatott szemledijak mérve helyes összegben lenne kitüntetve, mert azokat viszonyítva Szeghalom község forgalmához, tulkevésnek tartja. Erre fogadást ajánlott fel, azonban elnöklő alispán a gyanúsítás miatt rendre utasította. Végül felszólalt dr. Lovich Ödön Gyula város polgármestere, aki figyelmébe ajánlotta a közgyűlésnek azt a közleményt, hogy a pályázati fe.tételek szerint az állatorvosnak a szemledijakhoz joga van, azt tehát tőle elvouni csakis az ö hozzájárulásával lehet. Reámutatott a felebbezés rugójára is, amely azerint a felebbezésnek oka abbin a szükség«« szigorúságban rejlik, «mellyel — különösen a múlthoz viszonyítva a jelenlegi állatorvos kötelességét teljesíti. A megtartott szavazás eredménye szerint a közgyűlés a szabályrendeletet újabb tárgyalás végett visszaadta a városnak. A felebbezés elutasítása m llett helybenhagyatott Gyulavárosnak az a határozata, amely szerint a lóvásár a marhavasártérre helyeztetett át. A rendes közgyűlés este fél 6 órakor ért véget. A hitelesítő közgyűlés vasárnap délelőtt 10 órakor tartatott meg. Jegyzők gyűlése. A békésvármegyei jegyzők egyesülete Petne- házy Ferenc elnöklete alatt f. hó 9-én délelőtt Békéscsabán a városháza nagytermében évi rendes közgyűlést tartott az egyesületi tagok élénk részvétele mellett. A gyűlésen megjelentek : Petneházy Ferenc elnök Köröstarcsa, Papp Károly főjegyző Gádoros, Korosy László főjegyző Békéscsaba, Galli Gyula jegyző, Zsilinszky Sándor jegyző, Kolpaszky László jegyző Békéscsaba, Molnár Mihály jegyző Gádoros, Jávorcsik Pál jegyző Orosháza, Popovics Kornél jegyző Csorvás, Ács János számvevő Békéscsaba, Kéri József alszámvevő Békéscsaba, Harza Ferenc jegyző Öcsöd, Németh Kálmán főjegyző Tótkomlós, Sebők Ferenc jegyző Köiösladány, Horváth István, jegyző Csaba, Tardy Lajos főjegyző Vésztő, Ver- j sényi Elemér jegyző Pusztaföldvár, Kolpaszky Alajos I jegyző Csaba, Such István főjegyző Körösladány, Jandó Pál jegyző Békésszentandrás, Ki s B. Mihály jegyző Békés, Korcsok Endre jegyző Endrőd, Horváth Gyula jegyző Vésztő, Medovarszky Mátyás ellenőr Csaba, Galli Lajos adófőtiszt Csaba, Christian György Munkásotthon intéző Csaba, Simoncsics Vilmos jegyző Csaba, Egyed Ignác Bucsatelep, Gólián János járási számvevő Csaba, Kovacsik István jegyző Kondoros, Kolozsy Endre főjegyző, alelnök Mezőberény, Pataki Szilárd iktató Csaba, Tóth László segédjegyző Csaba. Az évi jelentés szerint az egyesület küzködik az anyagiakkal, mert a tagok nem fizetik a tagsági dijakat; összetartásra, munkára kéri őket; majd megemlékezik az év folyamán elhalt jegyzőkről végül felemlíti, hogy az egyesületnek ez idő szerint 3 tiszteletbeli, 84 rendes és 23 pártoló tagja van. A jelentés tudomásul vétele után elhatározták, hogy részvénytársasági alapon a jegyzők érdekét szolgáló hirlapkiadóvállalatot létesítenek. A községi és körjegyzőknek 6 heti, a segédjegyzőknek 4 heti szabadságidőt kívánnak biztosítani. A nyugdijsza- bályrendelet módosításával indítványozták s elfogadták, hőgy a nyugdíjba a magánmunkálatok által szerzett jövedelem is beszámittassék s hogy a 40 évi szolgálati idő 30 évre szállíttassák le. Kívánják, hogy a nyugdijegyesületbe a segédjegyzők is bevettessenek. Petneházy elnök bejelentette, hogy Kner Izidor gyomai nyomdaíulajdonos az országos egyesületnek 100 koronát, a vármegyei jegyzők árvaalapjára pedig 200 koronát adományozott. A közgyűlés jegyző- könyvi köszönet mellett vette tudomásul az adományt. Ezután még nehány megkeresést és jeléntést vettek tudomásul. A megüresedett állásokat a következő módon töltötték be : jegyzőknek megválasztattak Jandó Pál és Kovácsik István, pénztárnok Németh Kálmán, ellenőr Popovics Kornél lett. A központ gyűlésére kiküldettek; Petneházy Ferenc, Papp Károly és Jandó Pál. A jövő évi gyűlést ismét Csabán fogják megtartani. _ __ Ta nügy. Tanitüválaszások Eodrűd községhez tartozó Cséppusztai tanítói állás, Endrőd község ^iskolaszéke által szeptember 28-án töltetett be. Öt pályázó közül Farkas László békési okleveles tanító választatod meg. A Gyoma közs ghez tartozó csu- daballai községi iskolai tanítói állásra október 2-án, 17 pályázó közül Oláh Antal 8 zzavazattal választatott meg. A választást mindkét esetben Mikler Sándor kir. tanfelügyelő vezette.
