Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-23 / 4. szám
6 BÉKÉS 1910. január 23. A húgyhajtó és húgysavoldó vizek királya, bór- és dús lithion - tartalmú ásványvíz. Kiváló vegyi összetétele következtében sikerrel alkalmazható vese-, hűgykő- és hólyagbajok eseteiben, valamint cukorbetegségeknél, csűzos bántal- maknál; továbbá a légző- és emésztőszervek hurutus bajainakgyógyitására Igazgatóság: Budapest, IV.Ferencz József-rakpart 22. Kútkezelőség: EPERJES Főelárusitók: Zuzmann János és Frattini János, Gyulán. Irodalom és művészet. Az e rovatban 'közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak A kanári madár ápolása, kezelése és tenyésztése cim alatt most jelent meg egy ügyesen szerkesztett és jól megirt kis kézikönyv, amely magában foglal mindent, amit erről a kis házi kedvencről tudnunk kell. A kanári madár annyira el van terjedve hazánkban is, hogy őrömmel látjuk e hézagpótló müvecske megjelenését, amelyből megtanulhatjuk az ápolás, gondozás és tenyésztés körül való teendőket. Sok, sok hasznos útmutatást találunk e müvecskében, amelyek ismerete fel'étlenül szükséges mindazoknak, akik kanári madárral bírnak, vagy azok tenyésztésével foglalkoznak. — Azt hisszük, nagy kelendősége lesz ennek a magyar nyelven egyedül álló müvecskének, n.ert alig van család, ahol ez a becézett aranysága madárka ne élénkítené csattogásával a házat. Ara e müvecskének 1 korona. Kapható minden könyvkereskedésben, de az összeg előleges beküldése után a kiadó Löw nővérek könyvkereskedése Budapest IV., Sütő-utca 5., bérmentve küldi meg mindenkinek. Színészet. Szeghalmon tegnap kezdődött meg a színi szezon. Kunkegyi Miklós az erdélyi kerület igazgatója s gárdája a községi szálloda nagytermében felütötte sátorfáját. Szeghalmon nagy érdeklődéssel tekintenek a szezon elé. A bérletek legalább arra következtetnek. A társulat névsora a következő : K. Molnár Bella, eoubrette énekesnő. Erdélyi Emma, coloratur és népszínmű énekesnő. Térey Ilona, soubrette és népszínmű énekesnő. Gáspár Anna, drámai szende és társalgó. Bene Emma, operette comika. Kaposi Ágnes, anyaszinésznő. Fráter Gizella társalgási színésznő. Kardos Edit naiva. F. Bubi Ilona, segédszinésznő. Kárpáthy Bózsi, segédszi- nésznő és karnő. Sz. Liptbai Emma, karmester. — Férfiak : Kunhegyi Miklós, j-llemszinész és comikus. Gárday Lajos, hős és bonvivant. Feleki Gábor, comikus és buffo. Deák Kornél comikus. Balázs Bálint, bariton énekes. Pintye Lajos tenor énekes. Szitái László apaszinész. Kálay István siheder comikus. Forgács Ödön, segédénekes, kardalos. Kovács Károly, segédszinész és kardalos. Buda Dénes, társalgó és kardalos. Lengyel József súgó. Előadásra kerülnek: Erdészleány, Jókedvű paraszt, Táncos huszárok, Fuzsitus kisasszony, Tatárjárás, Kertészleány, ^ökfilkó, Kék egér, Drótnélküli táviró, Álarcos bál, Bíboros, Hivatalnok urak, Lackovice kapitány, Régi jó idők. stb., stb. Krasznay Andor. Mélységes részvéttel, osztatlan megilletödéssel vettük Bibarország székvárosából a lesújtó gyászhirt, hogy Krasznay Andor a kiváló művészember, a régi nagyok gárdájának egyik Istentől megáldott tehetségű tagja, életének 50-ik évében Nagyváradon, a biharmegyei közkórházban f. hó 17-én meghalt. Kekünk gyulaiaknak ez a tudósítás nagyon is fájó, nagyon is keserves! Mert Krasznay Andor leikéből, csodálatosan gazdag művészetéből lelkűnkhöz volt forrva egy darab, s most, hogy szivünktől, lelki világunkból elszakadt, érezzük, hogy a sors keze kilopott lelkűnkből valami szent melegséget, ami több volt az ismeretségnél, a barátságnál, kioltott lelkűnkből valami tiszta fényességet, ami több volt a művészetek méltánylásánál, pártoló szere- teténél! Az Erkel szinkör falai között lezajlott ünneplések gazdag láncolatából összeszőtt esték immár csak édes, busongó emlékek, melyek soha többé vissza nem térnek ; a pompás kabinetalakitások, kacagtató helyzetek csak kisértő szellemek, melyek fölött az ő halálával bezárultak a földi lét kapui ! Fiatalkorában ő is ott kezdte, ahol a nagyok gárdájának csaknem valamennyi tagja : a vándorkomédiások nyomorúságán. A maga nyomorúságán okulva, a nélkülözések keserű kenyerén nevekedve, olthatlan láng gyuladt szivében a lenézett magyar színjátszás iránt! Nem a hóbort, de az igazi művészi hajlam adta kezébe a hajléktalan bohémek vándorbotját, s lankadatlanul, cmggedetlenül tört fölfelé dicsőséges álmainak Táborhegyére ! . . . Hasztalan födték el előle olykor a gáncs, az irigység, a rosszakarat áthatlannak tetsző sötét felhőgomolyai a fénylő hegytetőt, nemes lelkének, jobb időkbe vetett erős hitének égő csipkebokra, fanatikus idealizmusa világított utain a sötétség útvesztőin . . . Lelke gazdag kincsével megvesztegette a sorompók őreit és féríikora küszöbén már ott állott harcias kedvvel, lobogó hajjal, villogó merész szemekkel a halhatatlanság öles érckapui előtt, s hatalmasan, elementáris erővel döngette meg ! . . . S attól kezdve egymást érték a sikerek, a zajos esték, nem is szálanként, egész ágakkal hullott a babér lábai elé és zúgott a taps minden jelenése, minden szava nyomán . . . Más — kisebb kaliberű — embert talán meg- széditett volna ez a káprázatos siker, mig az ő mü-| vészi lelkének pompázó kvalitásait csak megedzette! A tisztitó tűzben egyénisége kiformálódott, megacélosodott, nemesebb fényt, tündöklőbb zománcot kapott . . . Zseniális tehetségeknek ez a kritériuma! Kevés ember, kevés művész dicsekedhetik olyan népszerűséggel, mint Krasznay bácsi! . . . Talán senkinek sem volt annyi ismerőse, annyi tisztelője, annyi barátja ! S mily kegyetlen a sors iróniája ! Az az ember, kit egész életén át a közönség tartott becézve, dédelgetve tenyerén : nagy családjával anyagi támogatás nélkül maradt élete utolsó éveire ! . . . Mert — sokan talán nem is tudják — Krasznay bácsi nős ember volt, szerető jóságos felesége és hat apró gyermeke siratja árván, gyámoltalanul 29 évi szinészkedés, művészi sikerekben gazdag pálya után a magyar színészet történetében páratlan, s az illetékes tényezőkre erősen megbélyegző dolog történt vele : egy év előtt szerződés nélkül maradt ! Ez csapás volt rá nézve, még inkább családjára. Egy év hiányzott még abból, hogy nyugdíjjogosultsága legyen, s ime a sors vak szeszélye, az emberek önzése akkor, mikor már a biztos rév előtt, a nyugodalmas élet küszöbén állott, egy vonással húzták át a szépen átgondolt terveket, valósulásra megérett álmokat ! . . . Krasznay bácsi nyugdíj nélkül, kenyér nélkül maradt nagy családjával . . . Ez megtörte szervezetének, lelki erejének szívósságát . .. Régi baja mind nagyobb erőt vett rajta, s a napokban egy fővárosi gyógyintézetben súlyos operációnak vetette magát alá! A műtét sikere azonban csak látszólagos volt! . . . Állapota az elmúlt héten válságosra fordult és folyó hó 17-én szenvedéseitől, utolsó éveinek sok keserű megpróbáltatásától megváltotta az isteni gondviselés. • Temetése folyó hó 19-én volt Nagyváradon . .. Az is olyan virágos, hatalmas méretű volt, mint az ünneplés, melylyel őt életében körülvették, de hí* ányzott ebből az utolsó megtiszteltetésből az eleven lüktetés, az élet ! Álljunk meg egy pillanatra az ő frissen fel- hantolt sírjánál ... az ő neve fogalom városunk színészetének történetében . . . legyen áldott, legyen boldog álma ... sok küzdés, megpróbáltatás után csendes pihenése ! . . Se. S. Közgazdaság. Tőkeemelés. Az „E. Gy. K. és Sz. R T.“ igazgatósága elhatározta, hogy a folyó év március hó 6-án tartandó rendes évi közgyűlésen indítványt fog tenni a r. t. alaptőkéjének 1 millió koronáról l‘/a millió koronára való felemelése iránt s hogy a tőkeemeléssel kapcsolatos teljes kifejlesztése a temesvári gyártelepnek még ez év folyamán megtörténhessék, — utólagos jóváhagyás reményében, — e napokban kibocsátotta a tőkeemelés módozatait és feltételeit magában foglaló aláírási felhívást, mely egész terjedelmében lapunk h:rdetési rovatában olvasható. Az alaptőke felemelését indokolttá és részben szükségessé teszi egyrészt az a körülmény, hogy a temesvári gyártelepnél sem a telek, sem a hajtóerő, sem a tisztviselői kar teljesen kihasználva nincs, másrészt az a rendkívüli előnyös tény, hogy a temesvári munkásanyag oly kiváló, hogy lehetővé teszi o'yan cikkek gyártását, melyek amellett, hogy sokkal jövedelmezőbbek az eddig bevezetett, úgynevezett tömegárunál és amelyek Magyarországban eddig még sehol nem gyártatnak, még abba a kellemes és üzleti szempontból eléggé nem mérlegelhető előnyös helyzetbe juttatják a vállalatot, hogy üzletfeleit minden irányban teljesen kiszolgálhatja s igy tetemesen hozzájárulhat a textilipar ezen ágának az osztrák gyámkodás alól való emancipálásához. Lehetővé teszi továbbá ezen tőkeemelés a tanulmányozás végett már az elmúlt nyáron bevezetett keztyügyártás teljes kifejlesztését és egy copszfestőde felállítását. Ha figyelembe vesz- szük, hogy sem szakszerű keztyügyártás, sem copaz- fcstőde Magyarországon még nincsen, csak örülnünk kell, hogy az E. Gy. K. és Sz. R. T, ezen téren is úttörő. Záró-vizsga. Bod/i József állami szaktanár vezetésével tartott cipészipari szaktanfolyam folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor tartja záró-vizsgálatát (Ludvig-féle helyiség) munkakiállitással egybekötve Ferencet Ignác országos szakellenőr és a gyulai iparhatóság ellenőrzésével. A nagyérdemű közönség b. figyelmét ezúton is felhívjuk s minél tömegesebb megjelenésre, amennyiben a jelenlegi tanfolyamon nemcsak kész lábbeli, hanem még úgy az anyag, mint az értékesítési költségvetés is ismertetve lesz. Felszámoló szövetkezet. Az Országos Központi Hitelszövetkezet arra tekintettel, hogy a Gyulai iparosok hitel és termelő szövetkezete a befizetett üzletrészek összegének felét elvesztette, az 1898. évi 23. tcz. 61. § a értelmében ezen szövetkezet nek felszámolását rendelte e . Felszámolókul a központ Végit Jenő és Jeszenszky Manó budapesti magánhivatalnokokat, valamint Mayer István és Pfaff Ferenc helybeli iparosokat rendelte ki, kik ezen minőségükben a gyulai törvényszék társascégjegyzékébe be is vezettettek. Ezen bejegyzéssel egyidejűleg a törvényszék törölte a cégjegyzékből az igazgatósági tagok neveit, mert az igazgatóság teendőit ezentúl a felszámolók teljesitik. Egyébként a szövetkezet uj alapon ismét megalakult, de csupán butorraktár tartására. Kitüntetett iparossegéd. Gazsi János cipész segéd, a ki egy negyed századon át hűséggel dolgozik Kun Lajos cipész mesternél, a kereskedelemügyi minisztertől 100 korona jutalomban részesült. — Ezen jutalom a megjutalmazottnak az I Ferenc József tanonc-otthon előadó termében e hó 30-án délelőtt 11 órakor tartandó ipartestületi disz-közgyülésen fog ünnepélyesen átadatni. Pusztaföldvár község vasútja. Pusztaföldvár község képviselőtestülete K. Horváth Sándor s társa indítványára kimondotta, hogy egy olyan — akár keskeny, akár rendes nyomtávú — vasútra amely a községet érinti, 50.000 korona segélyt hajlandó
