Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-28 / 35. szám
2 BÉKÉS 1910. augusztus 28. ben mondva az árlejtés megtörténte után íog megtörténhetni. A képviselőtestület azonban nnír elvi határozatával is, ha nem is döntő, de lényeges és fontos lépést tett a városháza építés kérdésének megoldásához. Végérvényesen elhatározta ugyanis, és pedig a közszükségletnek teljesen megtelelő- leg, hogy az uj városháza a mostani telken épüljön fel. Elhatározta továbbá, hogy 5000 korona keretén belül országos pályázatot hirdet egy uj városháza terv készitósére olyképpen, hogy a legjobbnak ítélendő három pályaművet honorálandja és a pályatervek elbírálására a polgármester és városi mérnökön kivül saját kebeléből Szarvassy Arzén műszaki tanácsos, dr. Ladies László és Braun Mór képviselőket küldte ki. Elhatározta továbbá, hogy a városház utcán levő Schvrim- mer-léle telket, ahol némely városi hivatalok lesznek elbelyezendők, 28,000 koronáért hajlandó megvásárolni. Ezzel a telekvásárlással a képviselőtestületnek messzebb terjedő céljai is vannak, nevezetesen kiindulási pontja a telekvétel a belvárosból a nagytnagyarvá- rosba tervezett uj utca nyitásának. Az uj városház építés kapcsán, mint egyik eszme felmerült, hogy az utcai vonal földszinti részén boltok építtessenek. Ennek az eszmének egyaránt vannak hívei s ellenzői. Az üzletek híveit ama vágy vezérli, hogy a városháza némi jövedelmet is hozzon. Négy üzleti helyiséget kontemplálnának, ami számításuk szerint évi 2000 korona bérjövedelmet hozna. Az eszme ellenzői s ezek közé mi is tartozunk, ezt a jövedelmet vérmes számításon rlapulónak tartják, amennyiben a városház utca a kereskedelmi forgalmon túl esik. Ettől el is tekintve, szépészetin kivid célszerűségi szempontok is ellene szólanak annak, hogy az épület földszintje a hivatali helyiségektől el vonassák. Feltétlenül ajánlatosnak és szükségesnek tartjuk ugyanis, hogy a városi pénztár, ahol a város minden adófizető polgára évenkint legalább négyszer kénytelen megfordulni, ahol a személyforgalom tehát évenkint legalább húszezer főre, sőt azon felülre értékelhető, a legkönnyebben hozzáférhető, tehát az utcai vonal földszintje legyen, amint ez tudomásunk szerint mindenütt van. Az adótizető közönség eme érdeke olyan közérdek, amely mellett, ha már százezreket igénylő költségbe kell menni, eltörpül a különben is vérmesen számított 2000 korona évi jövedelem. Ez azonban egyelőre részletkérdés és csupán azért említjük meg, hogy az eszmék tisztázódjanak és a pályázók a terv készítésénél a hivatali helyiségek beosztásánál e tekintetben korlátozva ne legyenek. Az aradi kereskedelmi és iparkamara 1909. évi jelentése. II. Lapunk múlt heti számában közöltük a kereskedelmi és iparkamara múlt évi jelentésének általános részét. A terjedelmes jelentésből tanuságosnak tartjuk m^g közölni a Békésvármegyét érdeklő és ránk vonatkozó következő adatokat: Békésvármegyében be volt vetve az 1909. év folyamán katasztrális (1601 Q-öles) holdakban: búza 204 124 hold kétszeres és rozs 6.437 árpa 66.235 » zab 27.621 tengeri rmett: 131.737 2> búza 991.114 mm. kétszeres és rozs 33.116 » árpa 471.145 » zab 174.043 » tengeri 1,148.839 Lennel be volt vetve 242 kát. hold, amely termett magban 1283, fonálban 1210 mmázsát. Kender be volt vetve 983 kát. hold, termett magban 3557, fonálban 5506 mmázsát. Dohánynyal be volt ültetve 3449 kát. hold, amely 2,492.590 kgrammot termett, beváltási ár volt 1,074.869 K. A holdankénti átlageredmény tehát 721 kgr és 312 korona pénz. Cukorrépa 2889 kát. holdon termett 451.850 mm; takarmányrépa 8810 kát. holdon 1,589.910 mm. Lóhere s lucerna 23.043 kát. holdon termett 509 332 mm; bükköny 11.387 kát. holdon 201,959 mm ; kaszáló 44.201 kát. holdon 559 801 mm A bortermés az egész vármegye területén 4914 hektoliter. A gyulai munkáspénztár területén az elmúlt év egészségügyi tekintetben rendellenes volt ugyan, mert a sok tífusz és egyéb ragályos betegségek a pénztár anyagi erőforrását, a járulék bevételt erősen igénybe vették, annyira, hogy a pénztár az előző évekhez viszonyítva anyagi tekiutetben visszaesést mutat ki, mert a vagyonmérleg 19495 K 33 f kezelési hiányt tüntet fel. Azonban ezt az állapotot nemcsak ebben találja a pénztár megindokolhatónak. A betegek ellátását 41 orvos teljesítette s jelentésében a pénztár ama véleményének ad kifejezést, hogy a velük kötött egyezség szerint biztosított orvosi szolgálat a mai formájában tarthatatlan. Nem találta meg a-pénztár azt, amit megígértek neki, hogy a lelkiismeretes betegkezelést csak úgy fogja elérni, hogy az orvosi szolgálat érdeme szerint dijaztatik. A pénztár anyagi helyzetének mérlegelésével mindent megtett, csakhogy az orvosok igényei kielégítést nyerjenek ; s azt tapasztalta, hogy' minél több orvost alkalmaz, annál több panaszt hall betegeitől és a segélyezési kiadások aránytalanul nagyobb összegekre rúgnak. A pénztár ismeri azokat a bajokat, amelyeket meg kell szüntetnie és meg is fogja tenni a szükséges ihtézkedéseket az iránt, hogy a segélyezési szolgálat tökéletesittessék és a lehetőség korlátain belül, ott ahol lehet és kell, takarékoskodjék. T. i. a valóban beteg embertársainak a legtökéletesebb és modern gyógykezelés minden eszközével el legyenek látva, de a beteg szorgalmas orvosi gyógykezelésben részesüljön és az orvosi szolgálat olyan legyen, hogy a beteg egészségét mielőbb visszanyerje. Szüksége van a vezetőségnek egy orvosi tanácsosra, aki lelki- ismeretes tanácsaival az igazgatóságot mindenkor kellőképen tájékoztassa és irányítsa, a pénztári orvosokat pedig szolgálatuk teljesítése körül állandóan ellenőrizze. Eddig főorvosi állást nem szervezett, bízván az orvosok ígéretében, azonban ennek szükségességét felismerte és megvalósitását programmjába is veite. A pénztár igazgatósága szintén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan alkalmaztassanak az orvosok, fixfizetéssel-e, vagy szabad választással. Az igazgatóság a fixftzetéssel való alkalmaztatás érdekében tett előterjesztést, amelyet érdekességénél fogva szószerint közlünk: »Az orvosi szolgálat biztosítása a kér. munkás- biztositó pénztárak és az orvosok között szabad megegyezés tárgya — Én elfelejtem — felelte Márta idegesen s lassan felszedte a kézimunkáját az ászt .Írói, összecsomagolta s megbékélt hangon mondta : — Haza megyek — Már el mégy ? — Késő este van. — Az urad ? — Azóta otthon van, egész nap a ta-1 nyán volt. — Hogy megy dolgotok ? — Jól, jól, semmi különös . . . Őszi birka- nyirás és egyéb dolgok Átkarolták, megcsókolták egymást s Márta alakja eltűnt az éjszakában. * Egyik este beállított Márta Tildához. A torná- j con találkoztak. Tilda arca ragyogott. Márta cső - j dálkozva nézett reá Tilda alig tudott szóhoz jutni, ■ csak szorongatta a Márta kezét és az izgatottság-' tói remegő hangon ismételgette : — Márta . . Márta . . . — Mi történt, mi bajod ? — kérdezte Márta. Tilda majdnem fuldokolva mondta : — Zsuzsika, Zsuzsika . . . — Nos, nos ? — Itthon van, nálam . . . Márta egész testén reszketés futott végig. Egy pillanatig szótlanul néztek egymásra Tilda aztán nyugodtan folytatta : — Néhány órával ezelőtt érkezett meg. Nagyon fáradt volt, most alszik. Mindketten csendesen benyitottak a szobába. A szoba tiszta, egyszerű, puritán rendje teljesen fel volt forgatva. Valami finom illat is teijengett a szobában Szerteszét, széken, asztalon, a kis állótükör oszlopain ruhadarabok lógtak, az asztalon nyitott dobozok', apró asszonyi dolgok, fésűk s más apróságok hevertek Zsuzsika pedig mélyen aludt, a tüllfüggönnyel bevont fehér ágyon. Az ajkait egy picit édesen felnyitotta, lassan lélegzett, az egyik karja kicsúszott a takaró alól s bágyadtan hullott az ágy szélére. i és és . . Zsuzsika megunta Kelemen urat. Haza- ' ágyott. Márta felugrott s az ablakhoz lépett. Sokáig nézett kifelé, a nedvesség futotta el a szemét. Azután lassan odalépett Tildához, szinte félénken kérdezte : — És Kelemen . . Kelemen . . . hogy van ? Tilda lesütötte a szemeit s halkan, remegve válaszolt: A két nő megállott az ágy előtt s visszafojtott lélegzettel nézték a Zsuzsika arcát, mintha valami nagy káprázatos fényességet bámulnának Tilda leereszkedett az ágy előtt álló székre, fejét odaérintette a Zsuzsika párnájához ; szelid lelkesültséggel susogta : — Édes kis királynőm . . . hát megint itt vagy ... itt is maradsz . . . megint eljönnek az aranyos napok, veszünk egy zongorát is . . . hogy foglak ápolni, a te szép arcodat . . Csak aludj, aludj, pihend ki magadat. Felocsúdott s félénken nézett Márta arcára, aki szótlanul állott az ágy előtt. — Ugy-e még szebb lett ? — kérdezte Tilda Mártától. Márta hirtelen elfordította a fejét Tilda 'ovább suttogta : — Már nem szereti Kelemen urat. Ö nem is jött vele. Márta felütötte a fejét. A szeme szikrázott. Tilda azután csendesen, suttogva elmondta, hogy bejárták fél Európát, Zsuzsika énekelt mindenféle hangversenyeken, Kelemen ur zongorázott — Nem tudom . . Zsuzsika majd elmondja. — Eljön még ide ? — Nem tudom . . . Azt hiszem Bizonyosan. Óh Zsuzsika szép még. Nézd milyen szép. Csak az alvó pihegése hallatszott. Tilda újra beszélni kezdett : — Milyen kevés is történt azóta. Emlékszem még a kedves délutánokra. Milyen zajos volt a mi kis házunk A kirándulások a tölgyesbe, milyen kedvesek voltak, minden csupa verőfény volt, csupa tavasz Nekem is mindig jó kedvem volt . . . Te veled mégis történt azóta valami. Neked mégis urad van. — Velem sem történt semmi, — Tilda — felelte Márta fojtott hangon, a sírást alig tudta visszafojtani, ahogy folytatta : — Semmi, semmi sem történt velem. Tilda ajkain keserű mosoly suhant végig, a fejét lesütötte, hallgatott. Majd lassan felemelte a tekintetét Mártára s megszólalt: — Én férjhez sem mentem . . . pedig mehettem volna. Márta hirtelen elsírta magát. Tilda a nyakába I
