Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-21 / 34. szám
1910. augusztus 20. BÉKÉS 3 A vasbányászat érdekében okvetlenül kívánatos a vasérckivitel megtiltása. Az erdélyi aranybányászat hanyatlik, törvényes intézkedések szükségesek az aranylopások megszüntetésére, szabályozandó volna az arany beváltás. Szénbányászatunk az utóbbi években rohamosan emelkedett, vállalataink nagy beruházásokat tesznek, a kincstár is nagyarányú szénakciót inditott. A szén kereslete növekedett, az árak azonban nagyon magasak voltak és munkáshiány is érezhető. — A vas- és fémipar különösen a külpolitikai bonyodalmak és a belpolitikai válság miatt szenvedett, az előbbi a kivitelt nehezitette meg, az utóbbi meg a hazai fogyasztást csökkentette. A németországi verseny erősen lenyomta az árakat. Csak az építkezésekkel kapcsolatos iparágaknak volt kielégítő helyzetük. — örvendetesnek tartjuk, hogy a mezőgazdasági- és kisipari gépek használata terjed, sajnos azonban, hogy a szolid cégeknek a külföldi tisztességtelen verseny, főleg a megrendelés gyűjtésekkel való visszaélés igen sok kárt okoz. Az árak alacsonyak voltak, az állami megrendelések hiánya a közlekedési eszközök gyártásában erősen érezhető volt, s kívánatos volna ha a hazai gyártmányú kitűnő gépek a gazdaközönség által felkarol- tatnának. — A kő- agyagipar köréhez tartozó vállalatok száma a múlt évben is szaporodott, a nagy verseny folytán tehát az árak itt is alacsonyak voltak, a tüzelő anyag drágasága és az országba özönlő . márvány és cement áruk versenye szinte elviselhe- ' tetlen; kívánatos volna az agyagipari szakoktatás fejlesztése és a munkásbiztositási eljárások egyszerűsítése, mert annak bonyodalmasságát eme vállalatok érzik meg legjobban. — a faiparra vonatkozólag azoknak a gőzfürészeknek, amelyek nem egyszersmind fatermelők is, a faárak magassága miatt a faanyag beszerzése nehéz volt; a galíciai és bukovinai telepek a múlt évben nagy mennyiségű, nagyrészt silány gyártmánnyal árasztották el Erdélyt. A kádároknak nem volt nagy forgalmuk; az asztalosok nagyobb forgalmából eredő nagyobb hasznot a fatermelők spekulációja lerontotta ; a hajlított fabutorgyá- rak helyzete az általános rossz konjunktúra miatt nem volt kielégítő ; a cirokseprö gyárosok a nagy amerikai bevásárlások miatt felszökött árak és az úgyszólván semmi kínálat miatt nem tudtak nyers j anyagot beszerezni. — A böriparosok közül: a tímárok készítményeinek a fogyasztása a megélhetési nehézségek miatt csökkent, állandó munkáshiány érezhető, múlt évben az amerikai beviteli vám eltörlése erősen felszöktette az árakat; a szíjgyártó iparban szintén a munkáshiány miatt hallható panasz és kívánatos tartják, hogy kereskedő ne árulhasson az iparág körébe tartozó kész árukat. — A len- és kenderiparra leghátrányosabban hat, hogy a gazdák nem fordítanak elég gondot a len- és kender termelésre, igy a nyers anyag beszerzése igen nehéz, amit még súlyosabbá tesz a nagy vasúti fuvar ; a kötött és szövött áru ipar helyzete az év elején a külügyi bonyodalmak és a török bojkott miatt, valamint a gyapotpiacon uralkodó pangás folytán nem volt kedvező, év végén azonban jobb. A paszomán- tosok a Németországból vám nélkül bejövő áruk miatt panaszkodnak. A kelmefestők helyzetét a hazai kereskedők bizonytalansága teszi nehézzé. — A ruházati iparosok helyzete sem volt kielégitő. A szabók a tisztességtelen verseny elfajulása, főleg a tiltott megrendelések gyűjtése, a kontárok elterjedése, a munkahiány, a rossz hitelezési viszonyok miatt panaszkodnak. A múlt évben alapították meg Aradon a Vidéki Szabóiparosok Országos Szövetségét. A szűcsökre a nyers anyagok magas ára és a munkáshiány rótt terhet. A fehérnemüiparág helyzetén annak szervezése lendített. A cipészek többnyire tő* kében szegények, igy egyrészt a hazai és külföldi gyárakkal nem tudnak versenyezni, másrészt pedig ki vannak szolgáltatva néhány bőrkereskedőnek. — A malomiparnak a gabonahiánnyal és a magas gabonaárakkal kellett küzdenie, az év háromnegyed részében korlátolt üzemmel kellett dolgoznia, a liszt árak régóta nem voltak olyan magasak, mint a múlt évben. A sütőiparosoknak a »házisütő«-k okoznak kárt. A cukorfogyasztás és a cukorárak emelkedtek a cukorrépa minősége csökkent, a beszerzése is nehéz volt. A cukor-, likőr-, rum- és konyak gyártás helyzete elég kielégitő volt, csak a közönség nem viseltetett bizalommal a hazai gyártmányok iránt. Ugyanez áll a cukrász és konzerviparra is. A mészárosok a magas húsárakról és a húsfogyasztás emelkedéséről tesznek jelentést. A szeszgyárak helyzete kielégitő volt. A múlt évben Aradon sertéshizlaló telepet alapították. — A vegyészeti gyárak közül az aradi légszesz gyár, valamint a Benoid-gyár forgalom növekedett. A gyüjtöipar helyzete, leszámítva a néhány hétig tartó nagy németországi fogyasztást, nem volt kielégitő, mert állandó bizonytalanságban volt a fenyegető foszfortilalom folytán. — Az építési kedv az év végén erősen fellendült. Az építőiparosok részben a kontárok, részben a köz- szállitásoknál történt szabálytalauságok miatt panaszkodnak. — A nyomdaipar helyzete változatlan, a folpton szaporodó nyomdák versenye és a munkásviszonyok rendezetlensége állandó panaszok tárgyai. Háziiparunk örvendetesen fejlődik. A pénz- és hitelügy múlt évi viszonyai kielé- gitőek voltak. Csaknem azt lehetne mondani, hogy egy-két őszi hónapot kivéve, egész éven át pénzbőség uralkodott; az Osztrák Magyar Bank a 4% kamatlábat mindvégig fenutartotta, habár mind a Német Birodalmi, mind az Angol Bank 5°/o-ig is felment. Csaknem valamennyi üzletág forgalma emelkedett s pénzintézeteink valamennyien nyereség- I gél zárták az évet. Számottevő [bukás vagy fizetés- ' képtelenség nem történt. A közlekedésügy viszonyaiban némi fejlődés nem tagadható, bár az állandó beruházások múlt évi megszakítása nem volt jó hatással. Yasutaink üzleti jövedelme a felemelt díjszabások is emelkedtek. A vizi közlekedés javítása t. i. a folyamszabályozás igen lassan halad, pedig vizi utakra égetően szükség volna. A telefon díjtételeit mérsékelni kellene. Ezekben jellemezhezhetjük vázlatosan a múlt év közgazdasági helyzetét. Amint látható, visszaesésről nem lehet szó, de sajnos, fejlődésről sem. A legnagyobb nyugalomra és békére van szükség, hogy azt, amit a múlt esztendőben elvesztettünk, hamarosan pótolni tudjuk. Abban a hitben, hogy a múltnak a szomorú tapasztalatai intő 'példaképen fognak lebegni az ország vezetői előtt a jövőre nézve és i abban a reményben, hogy az annyi csapást szilárdan kiálló magyar kereskedelem és ipar végre is élvezni fogja a béke és nyugalom áldásait, kezdjük meg a kamarai kerület múlt évi közgazdasági viszonyainak részletes rajzát. 'Xa-m.-ÜLg'sr. Beiratások. Az állami elemi (fiú és leány) iskolákban a beiratások szeptember hó 1-étöl 10-éig bezárólag — a vasárnapot kivéve — naponta d. e. 8—11-ig-, d. u. 3—5-ig tartatnak meg a fiú (volt polgári) iskola I-ső oszt. termében a vallás- és közokt. miniszter urnák 1909. évi április hó 30 án 53.000. sz. a. kelt s alább sorolt rendelkezései alapján : 1. A beiratási dij 50 fillér. 2. Az elemi iskolába a 6 évet még be nem töltött gyermek rendszerint fel nem vehető. 3. Oly gyermekek, akik eléggé fejlettek és akiknek a 6 év betöltéséhez a beiratáskor legfeljebb 3 hónapjuk hiányzik, csak azon esetben vétetnek fel az elemi iskolába, ha elegendő hely áll rendelkezésre, illetve a 6 évet teljesen betöltött tankötelesek mind felvétettek. 4. A más intézetből jött tanulók nyilvános bizonyítványuk felmutatása után, a bizonyítvány nélkül jelentkezők pedig felvételi vizsga sikeres kiállása után vétetnek fel a bizonyítványuknak, illetve ismeretüknek megfelelő osztályokba. A felvételi vizsga díjmentes. 5. Az oltási bizonyítványt minden tanuló köteles a beiratáskor felmutatni, vagy a beoltást más módon igazolni. 6. Az a tanuló, aki a tanév folyamán tölti be a 12-ik életévét köteles a tanév végéig a mindennapi iskolába járni, kivéve, ha a 6 osztályt sikeresen végezte. 7. A ragályos bajba vagy undorító betegségben levő, avagy hülye tankötelesek nem vétetnek fel. 8. Az a szülő, gazda vagy gyám, a kinek gyermeke vagy gyámoltja a beiratáskor bármi okból visszautasittatott, a gondnoksághoz panasszal fordulhat. 9. A hatóságilag igazolt teljesen vagyontalan szülök gyermekei korlátolt számban a »Napközi Otthoniban ingyen ebédet, továbbá az iskolának meglevő tankönyveiből — mig a készlet tart, — ingyen kapnak, ha azt a szülők a beiratáskor kérelmezik. A tanyai iskolákban a beiratás f. hó 25-étől október 1 - óig bezárólag (art. Kardos, igazgató. Áthelyezések. A közoktatásügyi miniszter Kurcz Vilma gyulai polgári isk. tanítónőt a turke- vei, Múcsy Jolán turkevei polgári iskolai tanítónőt a gyulai polgári iskolához helyezte át. 3608-1910. Hivatalos hirdetmény. A nagy méltóságú m. kir. pénzügyminiszter urnák 80644—910. számú rendeletével az adó tartozások behajtása elrendeltetett, miért is figyelmeztetnek mindazok, kik a már esedékessé váltállamadó, községi tartozás, hadmontességi dij és közadó tartozásaikkal még ezidő szerint is hátralékban vannak, eme tartozásaikat 8 nap alatt annál is inkább befizessék, mert ennek elmulasztása esetén minden további értesítés nélkül végrehajtás utján fog tőlük behajtatni. Azon adósok pedig, kiknek esedékes adó tartozása az 500 koronát meg nem haladja s tartozásukat anyagi romlásuk nélkül most megfizetni képesek nem volnának ez év végéig terjedő időre fizetés halasztás engedélyezése iránti bélyegmentes kérvényüket a gyulai kir. pénzügy- igazgatósághoz, esetleg a városi adóhivatalhoz is szeptember hó 10-ig beadhatják. Gyula, 1910. aug. 19-én. 346 l~1 A városi adóhivatal. 3603—1910. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1910 évre előirt föld-, ház-, I-II-od oszt. kereseti adó tőkekamat és járadék adó általános jövedelmi pótadó és a hadmentességi dij kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883 évi XLIV. t.-c. 16 §-a értelmében 1910 évi augusztus hó 21-tó'l 29-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. 347 Gyula, 1910 aug. hó 19-én. Dr. Bucskó Korialán. főjegyző. ^31 iiek. Szent István király napján, amely törvény és hazafias érzületünk szerint ia hitfelekezeti külömbség nélkül, nemzeti ünnep és munkaszünet napja, ünnepi istentisztelet lesz a rom. katholikus főtemplomban. Miután Szent István napja szombati napra esik, lapunk kivételesen egy nappal korábban, szintén szombat reggel jelenik meg. Őfelsége a király 80-ik születésnapját Békésvármegye minden községében, ha nem is nagyobb szabású ünnepélyeségekkel, de hódolatteljes tisztelettel és benső szeretettel ülték meg. Mindenütt istentiszteletek tartattak, amelyeken megjelentek a helyi hatóságok képviselői és a nagyközönség.
