Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-14 / 33. szám
1910. augusztus 14. BÉKÉS 3 den vidékén többé kevésbé csalódást hozott a gazdákra, nem képezvén kivételt e tekintetben vármegyénk sem; mert a buja de megdőlt vetésben a junius első felében jelentkező nehány köd, nem engedte a szemtermést úgy kifejlődni, hogy annak hozama a remélt termés mennyiségének megfelelő lehetett volna. a cséplési munkálatok különösen a kisebb gazdaságban — már majd nem mindenütt befejeződtek, igy az eredmény most már számokban is kifejezhető. A búza vármegyei átlagban kát, holdan- kint 9—10 mm-ra tehető. Legnagyobb termés ingadozást mutat az árpa, a melynek termése néhol 12 mázsán is felül van néhol pedig a 6 m. mázsán is alul maradt, átlag termése nem több 8 mázsánál. A zab kivétel nélkül sok panaszra ad okot, mert ezt a fritt légy kártétele májusban már annyira meg- gyengitette, hogy a júniusi kedvező időjárás sem volt képes helyre hozni, a termés ebből kát. holdan- kint legfeljebb 6—7 m. m. lesz. A tengeri az egész vármegyében ez idő szerint még igen jól áll és ha idejében még egy kiadó esőt kapna, bő terméssel fizetne meg. A dohány nem mindenütt kielégítő, különösen a későbbi ültetés sínyli a forró és száraz idő járást. A mezőgazdasági munkások mindenütt elvannak látva munkával, az aratás és cséplés alatt különösebb és említésre méltó elégedetlenség vagy zavar nem fordult elő; az aratási keresményük nagy átlagban 5—<5 m. mázsára tehető, a jelenlegi napszám bérek pedig eddig hallatlan magas fokra emelkedtek, a férfi napszám 4 korona, a női napszám pedig 240 fillér volt a cséplési munkálatoknál. Az állatállományban eddigelé nevezetesebb baj nem fordult elő, de a jószág sínyli a nagy szárazságot, tarló legelője nem lévén, a gazdák kénytelenek a téli készlet megtámadásával jászolról takar- mányozni a heverő marhát is. A munkások és munkaadók között nagyobb összeütközés nem fordult elő. A munkások Békéscsabán 2 Ízben — Haraszti Sándornál és Kocziszki Mihálynál — sztrájkba léptek ugyan, de hivatalos beavatkozás után a felvállalt munkát tovább folytatták. A napszám 2 korona és 4 korona között váltakozik. mikor tekintete az ágya melletti aranyozott mahagóni fából faragott kis asztalkára esett, azon feküdt egy kék könyv. Kék bársony volt a táblája, aranyból vert czi- mer rajta, fehér velin a papírja s fekete betűkkel írva bele egy fiatal kis leány minden gondolata, szive vágyódása, lelke óhajtása; szóval ez a kicsi jószág az állandóság színébe burkolva, ez az édes napló volt az ő egész világa. Odalépett hozzá, ajkához emelte s rálehelte csókját, azt a szűzi lehelletet, amelynek perzselő hevét nem érezte meg más, csak a papa, mama, meg az a kicsi könyv. Felnyitotta, aztán Írni kezdett ott, ahol elhagyta, szapora betűkkel, görbe, dőlt sorokkal: Február 12-én este 10 órakor. — Nincs a világon aranyosabb papája senkinek, mint nekem a kis Gizikének. Szegény papa beteg és mégis elenged a bálba, nem akarja megrontani az ő kicsiny leányának nagy örömét. Ez az első bálom, ma leszek nagy leány, én leszek a legszebb, én tánczolok legtöbbet és a papa oly jó, hogy ki se mondhatom ! — Pá édes kis naplóm, majd ha haza jövök, elmesélem néked, hogyan mulattam, mennyit tánczoltam és ki, volt a legszebb. Aztán felszökött fürgén, ruganyos lépéssel pihegő kebellel sietett ki, — ki a mennyországból a siralom völgyébe. Mig Giziké naplóját megírta, az történt, hogy a méltósagos ur nagyot talált csuklani, de oly nagyot, hogy a lélek abba a minutába elröpült roskatag hüvelyéből, elröpült oda, ahol párduczos és Vegyesek : Mezőberényben a Mózes Márton elhalálozásával megüresedett községi esküdti állásra Borgula Pál választatott meg. Békésen Bauer Lajos öngyilkossága folytán megüresedett közgyámi állásra Borbély Gábor választatott meg. A szarvasi járás főszolgabirája Roszik Mihály szarvasi községi törvénybirót, mivel a közgyűlésen, mint a biró helyettese megjelenni elmulasztotta, 4 korona rendbírsággal sújtotta. Gádoroson az üresedésben levő segédjegyzői állásra Dudovics Elemér, Békéssémsonon pedig Basthy Endre választattak meg. Holub Pál békésszentandrási iktató Írnokot, mivel hivatalától engedély nélkül s igazolatlanul távol volt, a szarvasi járás főszolgabirája felfüggesztette. Fü'öp József kondorosi felfüggesztett II. jegyző állásáról lemondott, a lemondást mint eljárt fegyelmi hatóság elfogadtam. Dobozon a községi birtoknyilvántartóvá megválasztott Szász Zoltán községi írnok helyébe Demus Bélát választották meg. Gyulavári községben a betegsége miatt szabadságolt Vertán Emil jegyzőt Juhász Elemér helyettesíti. A gyulai járás főszolgabirája Árgyelán Gusztáv kétegyházai községi iktató kiadót kisebb rendű hanyagságért 5 korona büntetéssel sújtotta. Az alispáni jelentést a bizottság tudomásul vette. A közigazgatási bizottság ezután a múlt év első feléről szóló s a miniszterelnökhöz intézett jelentésében, csupán a községek számvitelére vonatkozó egységes pénzkezelési szabályzat kiadását sürgette meg. A törvényhatósági főállatorvosnak alább közölt jelentésében felhozattak folytán felhivatott nevezett, hogy intézkedést igénylő javaslatait illetékes helyeken tegye meg. Heks Miksa főállatorvos jelentése szerint a vármegye területén julius havában a ragadós állati betegségek kivétel nélkül csak szórványosan mutatkoztak, minélfogva az állatforgalom és a gazdasági üzem lényegesebb korlátozást nem szenvedett. A fellépett betegségek minden esetben lokalizáltatván, kaczagányos ősei már századok óta várják monoklis utódukat, hogy majd együtt várják a feltámadást s Gábriel arkangyal zugó harsonájának földet rázó hangját Ahogy Giziké megtudta, mi történt, fekete lett előtte a kékbe játszó szoba, megtántorbdott és biztosabb támaszték hiányában belekapaszkodott báli belépőjének lágy hattyuprémjébe. A gondos mama, ki e szörnyű pillanatban is csak sáppadozó kis leányát látta, gyöngéden átkarolta a roskadozót s visszavezette szobájába. — Maradj itt lelkem, mondá beczézgetve, pihend ki magadat, nem neked való látvány ez. . . . A magára hagyott Giziké előtt sötét lett a világ, sötét a szobájának fehér tapétája, a duzzadó csipkével borított fehér ágy s az ágy függönyeit összetartó kaczagó ámorok, mind-mind sírni kezdtek, addig-addig sírtak, mig Gizikéből is kitört az elfojtott görcsös zokogás Lehajtotta fejét patyolat karjára s meg-meg- rándult harmatteste. Patak folyt az arczán s ahogy felszáritá csipkekendőjével, ráesett a szeme kicsiny naplójára, amibe idáig csak öröm és boldogság volt írva Megreszketett lelke a jelen láttára, fázósan burkolta be magát a köpenyébe, felszaladt a hideg szivéből agyába s azt a gondolatot, mely ott el volt rejtve, lelkének mélyébe a kínos vergődés napvilágra "hozta, kezébe vette a tollat s a könnytől ázott fehér papiroson otromba betűkkel, reszkető kezével leírta gondolatát s belehelte a leirt gondolatba egész leányleikét. Én édes Istenem — ezt irta Giziké — van-e boldogtalanabb lény ezen a világon, mint én, hogy éppen ma kellett a papának meghalni! . . . számottevőbb elhullást nem okoztak és jelentékeny számban még a julius hó folyama alatt meg is szűntek. Jelzett idő alatt ragadós betegség következtében elhullott összesen 17 darab nagy- és 140 darab kisebb hasznos házi állat. Fellépett julius havában: Lépfene: 7 községben összesen 8 udvarban. Setésvész: 3 községben összesen 5 udvarban. Takonykor veszettség és sertésorbánc egy-egy községben 1 — 1 udvarban. Megszűnt julius hó folyama alatt : Lépfene 4 községben ; Sertésvész 2 községben ; Takonykor 2 községben ; Veszettség 1 községbtn: Sertésorbánc: 4 községben. A fentiek előterjesztése után igy szól a jelentés : Rákivánok mutatni a ragadós száj és körömfájás betegségnek az ország területén történt felléptére. Jelenleg ezen betegség 5 törvényhatóság területén 19 községben, összesen 164 udvarban uralkodik. Annak a megóvása szempontjából, hogy ezen a közgazdaságra valósággal katasztrofálisan kiható állati betegség a vármegye területére be ne hurcol- tassék, elengedhetlen szükséget képez, hogy ellene a rendelkezésre álló minden praesentiv intézkedés megtétessék. A kérdéses betegség elhurcolásának többször tapasztalt módja az volt, hogy a mészárosok és marhakereskedők az idegen községekben vásárolt szarvasmarháiknak lakóhelyükre való bevitelét az 1888. évi VII. t.-c. 12. §-a ellenére a községi elöljáróságoknál nem jelentették be, az ily állatokat nem elkü'önitve bocsájtották legelőre és a beviteltől számított 8 napon át nem elkülönítve helyezték el, hanem a községekbe való megérkezés után azonnal a községi szarvasmarhaállománnyal a közös csordába hajtották s ily módon az idegen helyről vásárolt fertőzött állatokkal a betegséget a községi szarvasmarhaállományba behurcolták. Miután az alispán ur a fentiek tekintetében a 91200—1910. számú F. M. rendelet alapján a folyó hó folyamán már körrendeletileg intézkedett, annak kiegészítéséül javaslom, hogy rendeltessék el és tétessék közhírré, hogy az idegen községből behozott szarvasmarhát senkinek sem szabad a behozataltól számított 8 napig a közös legelőre hajtani. Az ily állatoknak közös legelőre való felvétele csak 8 nap után történhetik, ha azokat az állatorvos megvizsgálta és egészségesnek találta. Szóbanforgó betegség elhurcolásának más alkalmait leginkább az állatvásárok szolgáltatják. Igen fontos kellék tehát a vásári rendtartást és annak állategészségügyi felügyeletét a legpontosabban ellátni. Ehhez mindenkor kellő számú állatorvos és rendőri kirendeltség szükségeltetik. Az állatvásárok forgalma a vármegyebeli községekben kivétel nélkül oly nagy, hogy az állategészégügyi felügyelet ellátására minden község az alkalmazott községi állatorvoson kívül egy vagy több állatorvost kénytelen kisegítőül meghívni. Miután tudomásom van róla, hogy egyes községek vonakodnak állatorvosaikat ilyen kisegítő vásári felügyeletre elengedni, ennek megakadályozása céljából szükségesnek tartanám, ha a községi elöljáróságok figyelmeztetnének, hogy ilyen eljárással e szolgálat elé már a kölcsönösség elvénél fogva se gördítsenek akadályt. Másrészt kívánatosnak tartanám azt is, ha a községek figyelme felhivatnék arra, hogy országos állatvásárok napjaira egymást kölcsönösen rendőrökkel kisegítsék. Legutóbb is azt kellett tapasztalnom, hogy egy községben az országos állatvásárra egyetlen egy rendőr vezényeltetett ki, mert több nem jutott, minélfogva az állatfelhajtás életveszélyes tolongás mellett történt és ennek következményeként a felhajtott állatok egészségügyi vizsgálata és a marhalevelek ellenőrzése nagymértékben meghiusittatott. Az alispáni ügydarabokat a vm. főjegyző távolléte miatt Kiss László tb. főjegyző adta elő. Dr. Z'óldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők, és az előző hónapokhoz visszonyitva valamivel jobbak. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg leginkább a légző szervek hurutos bántal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdő vész volt.
