Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-31 / 31. szám
XLII. évfolyam. Gyula, igio. julius 31. 31-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre ..._ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az ötödik népszámlálás. Az alkotmányos kormányzás visszaállítása óta ötödizben következik el ránk az idei Szilveszter éjfélén az országos népszámlálás. Országszerte csaknem húszezer dolgos kéz ir teli millió és millió kék cédulát, a számláló lapokat állapotainkról. Hogy hadd lássuk megint, mennyit gyarapodtunk számban, gazdagságban és kultúrában ama tiz év óta, mikor utoljára számoltuk össze magunkat. A mai, repülőgépen rohanó életben szerfelett nagy idő tiz esztendő a nemzetek fejlődésében, mikor tudomány, ész és lelemény úgyszólván naponként produkál újabb vívmányt, amint a haladás amúgy is vágtató szekerén akar egyet-egyet előre taszítani. Épp ezért manapság egész felfogásunk, munkásságunk és törekvéseink egyetlen évtized alatt is annyira meg szoktak változni, hogy úgyszólván minden évtizedre újra kell születnünk a változott uj életre az óletküzde- lem uj fegyverzetében, és a rohamos átalakulások e forgatagában jaj annak, egyesnek épp úgy, mint nemzetnek, aki lomhán, vagy bárgyún kitért a haladás ily tízéves iramából s nem iparkodott kézzel-lábbal ás fővel együtt úszni minden téren a világfejlődés nagy áradatával. Az átaludt időt, a jégre tett szorgalmat megsinyli egész életére. A népszámlálás intézményének itt rejlik nagy fontossága. Arról kell hü tükröt tárnia elénk, mint dolgoztunk s okosan dolgoztunk-e a világfejlődés utolérésében, az avval való fáradhatatlan lépéstartásban. Az eddigi törvény meg a most tárgyalt javaslat is minden lehető biztosítékot kigondoltak arra, hogy az összeirás pontos, tehát az országos tükör is hü legven. Ám nagyon jól ismerjük népünket. Az úrtól amúgy is bizalmatlan már, minden összeírástól pedig retteg : adó lesz belőle. Suttogják a kunyhók búbosai körül jó előre, valahányszor valami számlálás esik Magyarországon. És tanakodnak, miképpen látszhassák ki az összeírást. A bizalmatlankodást öregbiti bennük sok lelketlen bujtogato is, aki vagy csupán az államhatalom bosszantására, vagy sok helyt anyagi érdekből is mumust fest az együgyű nép hiszékenységének a népszámlálás titkos céljai felől is. Pedig hát köztudott dolog, hogy maga a törvény tilalmazza legszigorúbban a népszámlálás céduláinak felhasználását bármi másra, hanem ha egyedül a lakosság számbeli, kulturális és gazdasági állapotának kitudására. Mivel azonban a mi »népünk« törvényt csak akkor olvas, mikor a bíróság vagy a fiskális fejére olvassa, a népszámlálási törvény céljairól és biztosítékairól se tud semmit. Áz országos nagy munka sikerének és zavartalan keresztülvitelének céljából hát nagyon okos és hazafias feladat vár azokra, akikre népünk még hallgat, főképpen a sajtóra, lelkészekre, tanítókra, gazdasági és népkörök vezetőire. Meg kell magyarázni jó előre a népnek, hogy azzal a népszámlálással se a fínáncminiszter nem akar kikutatni eltitkolt adóalapokat, se a hadügyminiszter bujkáló vagy „Amerikába“ szökött adóköteleseket. Valamint a csirkét, lovat, malacot, lovat és egyéb barmot sem fogják megadózni a népszámlálók, miként ilyen hazugságokkal minap is teli beszélt k a nép fejét sok faluban az élelmes kufárok és másnap számos nénémasszony dugva vitte a tyúkját a szedőasszonyhoz, hogy „tessen lelkem, ingyen adom, csakhogy meg ne adózzanak !“ Ily előzetes népfelvilágositás nélkül sok igaztalan vallomás kerülhet a népszámláló lapokra, rovására az egész nagy munka hűségének. Pedig tán soha nem volt annyira szükségünk minden tekintetben pontos és megbízható népszámlálási adatokra, mint egész társadalmi életünk mai nagy vajúdásának, átalakítási küzködéseinek idején. Megérezte ezt az uj törvényjavaslat is, mikor két irányban is uj rovatot állított be a számláló lapokra, az egyik újítással kutatni akarja az egyre átkozott népdivatjának rombolását, a másikkal a kulturerő eloszlását az egyes társadalmi rétegekben. A kivándorlás szédítő arányai, meg a speciális magyar betegség, a tuberkulózis dühöngése két kaszával vágja a rendet a magyar népszaporaság őserejü termőföldjén. Harmadik népirtó nyavalyának meg felsorakozott az egy és két gyermekrendszer, az egyke, mely pár év alatt rohamosan elterjedt országos kórsággá. Szociológusok számítása szerint nemzetünk életfáját már-már oly erővel rágja, minővel a kivándorlás. Az uj népszámlálás ezért firtatja a szomorú kérdést: valóban hanyatlik-e a házasságok termékenysége egyes vidékeken. A másik újítás arra gyűjti az adatokat, hogy a nép- és középiskolát az ifjúság közül bányán s mely társadalmi osztálybeliek végezték. így akarnók kikutatni, mely oszT A R C A. (üyula vára szerepe a (örök időkben. Jrta: Sas Róbert. I. Az elmúlt időkre úgy szoktunk visszagondolni, mint egy mesére, melynek szövevényes cse- lekvénye gyönyörködtet bennünket, de melyben nem hiszünk. Pedig valamikor oly természetesnek látszó, megszokott dolgok voltak azok. Ki csodálkozott például 300 —400 évvel ezelőtt azon hogy egy vár jókarbantartása fontosabb kérdés, mint iskolák felállítása Ma ez furcsán hangzik. Pedig ma is közismert tény, hogy hazánkban egészen a XVII. század végéig a hadászatban a várak vitték a főszerepet. Egy-egy nagy várostrom, egy-egy vár elfoglalása sokkal fontosabb volt, mint valamely nagy nyiltéri ütközet. Sok példát mutat fel erre a történelem. Különösen, hogy csak a hazai történelmet vegyük a tatárpusztitás s a törökuralom korából. A mohii vereség után mindenki azt hitte, ! s egy egy német krónikás fel is jegyezte : „Magyar- I ország 350 évi fennállás után a tatárok támadása I következtében elbukott “') S Magyarország mégis szabad, önálló állam mar - dt. Miért ? Nem azért, mert a tatár fővezér jelen akart lenni a mongol főkhán választásánál ! Szó sincs róla ! Hiszen itt hagyhatott volna egy nagy sereget (volt erre alkalmas vezére nem egy) s maga kis csapattal mehetett volna haza. Magyarország meg nem hódításának oka az volt, hogy a tatárok a várakat s a városszerüen megerősített városokat nem tudták elfoglalni. S ha a másik példát, a török hódítást tekintjük, azt fogjuk találni, hogy Magyarország sorsát a várak döntötték el. A várak könnyen átengedése. Mert Magyarország nem az 1526-iki mohácsi vereséggel esett el. Szó sincs róla, az eredő ok, az ország meggyengülése ettől datálódik De vájjon egynéhány déli ország részen kívül meg tudott-e tartani valamit a török ? Még Budavára eleste után, 1541-ben csaknem az egész ország török kézre került. J) Varga Ottó: A magyarok oknyomozó történelme. íme e két esetben is megnyilatkozott a várak fontos szerepe. S ép e szempontból lesz érdekes vizsgálat alá venni megyénk főhelyének, Gyulának, illetőleg Gyula várának történetét a török időkben A török időkben, a XVI—XVII. században ugyanis Gyulavára volt a megye főhelye s Gyula sorsától függött a megye sorsa. Gyula vára ugyan e korban nem az egyetlen vár volt megyénkben, itt volt az Abrahámffy Péter által a XVI. század legelején épített Csaba vára, a Székely-család megyeri várkastélya s a szarvasi erdők, mindezek azonban oly jelentéktelenek voltak katonai szempontból, hogy Gyula vára az egyedüli szerepet játszó várunk a török időkben A török Békésmegyében terjeszkedésének idejében pedig annál is inkább, mert Mágócsy Gáspár az 1556. évben Abrahámffy Imre csabai és Székely Miklós s Márton megyeri várát lerombolta.1) Ferdinánd elleni összeesküvés leleplezésének ürügye alatt (különben ezek tényleg János, illetőleg János-Zsigmond hivei voltak), de a közvetlen indok személyes harag volt. Ettől kezdve igazán nagyobb szerep jutott 1 Szitlay László : Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisító* n/okkal, mart Kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhírű 14j 6 — 20 P U R G 0-B AYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak rajta Lapumig mai szama. S ölcLa.1.
