Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
XLII. évtolyam. Gyula, igio. julius 17. 29-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. Vármegyénk közművelődési bizottsága. Még valamennyiünk előtt ismeretes Ambrus Sándor vármegyénk alispánjának 1908. május hó 25-én tartott törvényhatósági gyűlésen tett következő kijelentése : „Korunk társadalmi és közigazgatási feladatai között a legnagyobb jelentőségűek egyike : a műveltséget társadalmi utón terjeszteni azok között, akik már idősek arra, hogy iskolába járjanak, lelki szórakozást s az önképzésre alkalmat nyújtani azon felnőtteknek, akik tanulni készek s a hosszú téli vasárnap délutánjain rendezett felolvasó estélyek tanulságos és szórakoztató előadásaikkal mig tényleg a lelki és szellemi művelődés terjesztői, addig egyszersmind az érdeklődőket a léha szórakozások kergetésétől is visszatartják, s erkölcsi fejlődésüket is nemesebb irányba terelik.“ E mélyreható jelentőséggel biró gondolatok hatása alatt szervezte törvényhatóságunk ezelőtt két évvel egy elnökből és 16 választott tagból álló vármegyei közművelődési bizottságot. E közművelődési bizottság két éven keresztül minden feltűnést kerülve végezte csendesen, zajtalanul közhasznú munkáját. Az az eredmény, melylyel a folyó hó 13-án tartott választmányi ülésen beszámolt, igazi melegséggel s őszinte örömmel kell, hogy elöntsön minden kultur embert. Közművelődési bizottságunk évi sikereiről lapunk jövő számában fogunk beszámolni. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy semmi FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID sem bizonyítja két évi működésének társadalmunkra gyakorolt jótékony hatását meggyőzőbben, mint az a megnyilatkozó közvetlen bizalom, mely a hallgatóságnak egyik- másik tagját arra bírta, hogy felkereste a helyi bizottságok vezetőjét, tanácsot, útbaigazítást kérvén tőlük, mit olvassanak, hogyan és miképpen egészítsék ki fogyatékos ismeretkörüket. Aki ismeri az egyszerű nép zárkózottságát, s aki ismeri azt az álszemérmet, mely igen gyakran népünknél a továbbhaladás útját zárja el, annak e jelenséget oly eredménynek kell tekintenie, melynek puszta felebresztése már magában is képes biztosítani a közművelődés haladását. Vármegyénk közművelődési bizottsága, mig egyfelől csodás eredménnyel tudta szolgálni a felnőttek oktatás ügyét, addig másfelől képes volt rendszeres és tervszerű munkájával belevinni tanulni vágyó társadalmunk köztudatába az önmunkásság szükségét. Ahol a köztudatba a művelődés iránti törekvés gyökeret képes verni, ott már meg van törve a közöny s helyébe lép a haladásnak, a természetes fejlődésnek, a szív és az ész termékenyítő munkájának jótékony ereje. Közművelődési bizottságunk két évi működése után örömmel jelezhetjük, hogy megerősítette azt a tudatot, miszerint népünk csodás érzékkel bir a haladás iránt és át van hatva a szabad oktatás nagyjelentőségétől. Ezen állításunk legfényesebb igazolást nyer abban a tényben, hogy az elmúlt 1909— 1910. év tél folyamán vármegyénk 29 közMegjelenik minden vasárnap. ségében rendezett 235 ismeretterjesztő előadást 68,341 hallgató látogatta. Amely köz- igazgatási terület lakosságának a műveltség iránti hajlandósága ily nagy, azt számításon kívül hagyni nem lehet, nem szabad. A mai modern világban nem a nyers erő emeli a népeket, nem a területi nagyság fejezi ki az imponáló hatalmat, hanem a szellemi kiválóság. Törvényhatóságunk azzal fogja jelét adni a jövőben is kiválóságának és életképességének, ha társadalmunk minél szélesebb rétegeibe bele tudja vinni a műveltséget. Tagadhatatlan, hogy a magyar faj az utóbbi évtizedek alatt óriási lépésekkel haladt előre a civilizáció terén, de el kell ismernünk azt, hogy a műveltségben és gazdagságban még hátra vagyunk. Sok oly nemzete van Európának, melynek számereje hatalmasabb, országa terjedtebb, népe vagyonosabb, története nagyobb szerepet játszik, irodalma gazdagabb, művészete fejlettebb, v irosai szebbek, intézetei kitünőbbek, állama kész, lakosai tanultabbak, szóval sok nemzet van Európában, mely civilizációban a magyart messze túlhaladja. Kultúránkat tehát nem mérhetjük össze a nyugati népek kultúrájával. De azt az akaraterőt, azt a készséget, mely korunkb m rohamos lépésekben visz előre, egy nemzet népe sem múlja felül. Mindenben alkalmas és hivatott faj a magyar. Akármihez kezd, hamar beletanul és nemcsak megállja helyét, de sikereket tud TÁRCA. cAmióta . . . Amióta te meghaltál Apuskám édes, Én a sötét éjjelektől Borzadok, gélek. Az álom kerüli szemem. Lelkem meg egyre, A te sírod körül bolyong, Fázva. remegve. Nappal, ha sugaras, derült, Mosolygo az ég, Áltatom magam, hogy ott lenn Nálad sincs sótét De ha az est árnya leszáll, Újra csak tudom, Hogy tmics oly fényes sugár, mely Hozzád lejusson. Ha csak egy nem s abban van most Minden reményem, £ balga hitben ringatom Elgyötört szivem: Hogy lelkem szeretete Visz le oda fényt, S az bevilágítja sírod Örök éjjelét, JCalandra Jő eláné. találkozás. Csukás barát jón keresztül az erdőti Hona alatt megkopott fóliánssal, Szuette könyvvel. Tele van a szive Templomi ének régi dallamával. Csend van körötte! Csak a vén platánfák Ritigatnak félve egy pár levelet. Egy kis madár dalolgat épp fölötte Az egyik ágon vidám éneket! A pap megáll . . . Hallgatja nagy figyelve — Feje fölött virágos mind a galy. — Megejti szivét régen hallott ének A múltból szálló, ismert, régi dal , . . Merengve áll . . . Nehéz, nagy olvasója Megzörrenti a fagyalbokrokat, E dörrenés hirtelen elriasztja A kedves hangú dalos madarat! A dahiak vége t . . . Megindul a bus pap Kopott ruháján nópfény enyelegt Egy fordulónál elhalványul ajka Sovány, magas alakja megremeg . . . Egy ifjú pár jón éppen szembe véle Szép barnaasszony férje oldalán; Arcán s hajában nyíló üde rózsák Éjszinü fürtök fehér homlokán. Ránéz a papra . . . Elhalványul ő is . . . Szivébe lát annak tekintete Oh e szemekben melyek rátapadnak Ott ég a fojtott szenvedély tüze . . . Remegve simul férje oldalához A barát nézi, amig elhalad . . . Aztán megy tovább, ujult fájdalommal Egyedül a bus platánfák alatt! . . . Jiácz CíusAmi édesebb a szerelemnél. — Orosz életkép. — Lapkin Ivanovics Iván, egy kellemes külsejű fiatatember és Jambliczkája Szemjonovna Anna, egy fitos orrú kisasszony, leültek a padra a patak mellett. Nagyon kitűnő helyen állott ez a pad, lehajtó ágak, fák vették körül. Kiváncsi szem nem láthatott át a lombok sűrűségén, csak a vízből fel- szökelő halak láthatták, mi történik a pádon. Kezükben a horogvessző s a horgon a reáhuzott féreg. Mindjárt hozzá is fogtak a horgászáshoz. Mily boldog vagyok, hogy végre egyedül lehetünk — szólalt meg Lapkin. — Sok, nagyon sok mondani valóm van neked, Szemjonovna Anna . . . Midőn először láttalak, akkor tudtam meg csak igazán, hogy miért vagyok a világon . . . Akkor tudtam meg, hogy mi a szerelem ... az igazi, a forró szerelem . . . Már pedzi . . . Ne. ne huzza ki még a horgot! Hadd harapjon bele a hal . . . Mond, Szmejonovna Anna, remélhetem-e, hogy te is szeretsz engem ? . . . De most gyorsan rántsa ki a horgot . . . Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán raj*a van e két szó BAYERi Vissza a hamisitvär yokkal, mert kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhirü 14] 6-20 P U R G 0-B A Y E R Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak ILa-pio. .xjs. mai száma S old.al.
