Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-05 / 23. szám
1910. junius 5. BÉKÉS 3 Nyilatkozat. Dr. Bérén,yi Ármin úr nagyon zokon vette azt a kritikát, amelyben a „Békés“ az ő pavillonbeli második programmbeszédét, közszereplését és Lukács György ellen elkövetett piszkolódásait részesítette. Pedig a „Békés“ nem mondott el mindent Nevezetesen, bár tudta, de elhallgatta, hogy Berényi Ármin, akinek — mint ö maga is mondja — anyagi existentiájának javarésze fűződik a kö:Őgyár sorsához, ez okból annak idejében személyesen járt fent jóakaratot és protektiót kunyorálni Lukács Györgynél akkor, amidőn Lukács a Fejérváry kabinet tagja, miniszter, tehát nagyon b folyásos ember volt. Nagy tisztesség ugyan, hogy Lukács György őt fogadta, de épen és csakis Berényi, a darabont kormánnyal szemben a társadalmi bojkott gyűlöletes végletéig hirdetett elvi álláspontja, ezt a kunyoráló lépést, amit ő persze titokban szeretett volna s szeretne tartani, nem engedhette volna tneg. Azt azonban már Berényi distingvalt ízlése igenis megengedte, hogy akitől - bár a kötőgyár firmája alatt — de mint nagy részvényes és kötőgyári ügyész végered- ményileg a saját érdekében kunyorált, még pedig sikerrel kunyorált, azt a Lukácsot, politikai tisztes ségében a sárga földig lepiszkolja, erkölcsi lehetetlenséggé téve ez által Lukács Györgyre nézve, hogy bar elnöki minőségben is, a történlek után egy zöld asztal melleit üljön a kötógyárban Dr. Berényi Árminnal. A „Békés“ azt is tudta, de nem vetette sze mére a merkantil éidekek érvényesítésiben tetszelgő s a kereskedő szavazókra áhítozó B rényim-k, amit egy ízben nagy hangosan állított a kereskedőkről, hogy azok csak csalás és lopásból gazdagodé ck. Ez a Bérinyi, a vasárnapi pártgyűlés alkalma val, gyűlölettel csepegő demagóg beszéde közben engem plagizálással magyarul is megnevezte: irodalmi lopással vádolt ezt r ember füle hallatára, és pedig vádolt egy konkrét, e.-elből kifolyólag. En, miután mindazok előtt, akiknek ité etére súlyt fektetek, a konkrét esetből kifolyólag bebizo nyitottam és a kivel míg nein beszélhettem, anmk befogom bizonyítani a plágium. Vád hazugságát; de nemcsak ezt bizonyítottam és bizonyítom be, hanem azt is. bogy amely esetben Berényi vádol, ott a bír lapirói és irodalmi tisztesség legszigorúbb követelményeinek teljesen megfeleLem. Nevezetesen b -buonyí totlam, hogy ami czikkemben nem az én fogalmazványom, ott megneveztem a szerzőt, világos utalással rá, hogy azt, ami most következik, nem én mondom, hanem az általam megnevezett író mondja, éu c-u- pán helyesel in és teljesen osztom álláspontját És amikor nem volt és nincs eddig egyetlen egy emb r sem, a ki a nyert felvilágosítás után korrektségemet a leghatározottabban meg ne állapította volna, ezek után én utczán és nyilvános helyen Berényi Ármint „közönséges alávaló, rágalmazó gazemberének jelentettem ki. Ennek jelentettem ki ama feltevésben és meggyőződésben, hogy Berényi Armin teljes tudatában vo’t és van, hogy engem az irodalmi lopással igazságtalanul vádolt és rágalmazóit meg. Azóta, úgy hallom azoktól, akik Berényivel még beszélnek, hogy Berényi vádja, mely hu igaz, engem saját beismerésem szerint is, a tisztességes társadalomban örökre lehetetlenné tett, tehát erkölcsileg megölt volna, a^-ő-r-észéről ,,jóhiszeműségen“ (?) alapult; sőt azt is hallom, hogy akkor, amidőn a hozzá közelebb állók is meggyőződtek és őt i- megakarják győzni vádjának tarthatatlansága és az én eljárásom teljes korn kt.sége, másfelől az eme ténykörülmény bői reá háruló teljes e égtétel nyújtási kötelezettség felől, ő még mindig szívósan ragaszkodik hozzá, hogy Ivóim David a . fenforgó esetben igenis plagizált. Ennek következtében, noha rész-inról meg t, vagyok győződve, mert okaim vannak rá, hogy Berényi tudta, hogy hazudik, amidőn engem plagizálással vadolt, bármennyire csodalatosnak tartsam is, hajlandó vagyok mégis megengedni, hogy ebben tévedek, tehát nincsen kizárva, hogy akkor amidőn vádolt, jóhiszeműleg vádolt, nevezetesen hitte, hogy én plágiumot követtem el. Ha az utóbbi eset forogna fenn, az esetben visszavonom amit védekezésül és retorsióképen jelentettem ki Berényiről, nevezetesen azt, hogy ő közönséges, alávaló, rágalmazó gazember. Nem az, hanem, miután bár jóhiszemű (?) vádjának tarthatatlanságáról mindenki próbálta őt meggyőzni s ő mégis ragaszkodik hoz>á, hogy neki van igaza s én plagizáltam, ezekután azt mondom, hogy Berényi nem rágalmazó gazember, csupán a képviselőség vágyától mániákussá vált, Ítélő képességét teljesen elvesztett ön- és közveszélyes bolond. Kohn Dávid. 4188/910. ikt sz Békés község elöljáróságától Hirdetmény. Alólirott községi Elöljáróság közhírré teszi, hogy a községi épületek szokásos évi javítása folyó évi junius hó 6-án délelőtt 11 órakor fog a községház tanácstermében nyilvános szóbeli árlejtésen kiadatni. Bánatpénz 10%. Feltételek és a költségvetés a községi mérnöki hivatalban megtekinthetők, lemásolhatok. Békés, 1910. május hó 30-án. Szatlimáry Gábor K. Nagy Gábor első jegyző. 233 1—1 biró. Eladó. Gyulán az Erdélyi SáiidoMit közelében fekvő Dömény-féle 5000 töke szőlő lakóházzal és gyümölcsössel szabad kézből, kedvező feltételek mellett eladő. A lakóház 3 szoba, előszoba, pin- eze, kamra és fürdőszobából áll — külön is eladő. A telek kisebb részletekben eldarabolva is eladő. 2301-3 Bérkocsi állomás. Van szerencsém a n, é. közönséget értesíteni, hogy Gyulán, Békésvármegye közkórháza előtt egyfogatu bérkocsi állomást létesítettem. A n é közönség becses pártfogását kérve, tisztelettel: Klein Fülöp. A magyar újságírás szenzációi! a magyar közönség legkedveltebb lapja ! A 48-as eszmény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen nü és kérlelhetetlen szószólója. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: BRAUN SÁNDOR. HACSAK GÉZA Naponkint 150.000 példány ! Egy szám : 2 krajcár. A Nap előfizetési ára : Egész évre IG K — f. Negyedévre 4 K — f. Félévre 8 K — f. Egy hónapra I K 40 f. A NAP apróhirdetési levelezőlapja 10 szóig 30 fillér. 20 szóig 50 fillér. 40 szóig 1 kor. Kapható minden lapelárusitó helyen. Meghívó a békésinegyei villamossági részvény- társaság 1910. évi junius hó 17-én d. e. II órakor a társaság gyulai irodahelyiségében (Rucza-utca) megtartandó X. rendes közgyűlésére. Napirend: 1. Az igazgatóság jelentése az 1909. üzletévről. 2. Zárószámadás, évi mérleg bemutatása és a felügyelőbizottság jelentése. 3. A tiszta nyereség hováforditása iránti ha- tározathozatai. 4. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása. 5. A felügyelőbizottság tiszteletdijának megállapítása. 6. Igazgatósági választás. 7. A felügyelőbizottság kiegészítése választás utján. Budapest, 1910. évi május hó 2I-én. Az igazgatóság. A közgyűlésen jogait személyesen vagy meghatalmazott által gyakorolni kívánó részvényes köteles részvényeit a nem esedékes szelvényekkel együtt 8 nappal a közgyűlés megtartására megállapított nap előtt a Magyar vasúti forgalmi r,-t.- nál (Budapesten, V., Sas utca 1) letenni. A letelj részvényekről elismervényt nyer, mely a közgyűlésen való részvételre jogosító igazolványul szolgál. (Alapszabály 13. §.) Mérleg. Vagyon; A gyulai villamos művek, telek, épületek, g pék, műszerek, ingóságok és szerszámok K 575,791.59. Biztosítékok K 5970.— Anyag- kósz'et K 13,814.15. Szénkészlet K 3653,27. Gyulai villamtelep K 2423.64 Összesen K 626,092.33. Teher: Részvény alaptőke^ 2500 drb részvény á 200 korona K 500,000.—. Értékcsökkenési tartalék gépek, műszerek és szerszámok részére K 42000 —. Hitelezők K 57,954.81. Nyereség egyenlegül K 26,137.52. összesen K 626,092.33. Nyereség- és veszteségszámla. Tartozik: Igazgatási költségek K 6873 15. Üzemi kiadások K 46, 991.24. Adók K 3458.51. Kamatok K 1790.72. Behajthatatlan követelések leírása K 19.40. Nyereség egyenlegül K 26,137.52. Összesen K 85,270.54. Követel: Nyereségáihozst 1908. évről K 375 95 Áramszo gáltatás és villamos felszerelések utáni bevételek K 84 894.59. Összesen K 85,270.54. Budapest, 1909. december 31-én. Az igazgatóság. Tisztelt közgyűlés! A lefolyt üzletóv zárószámadásainak beterjesztése alkalmával van szerencsénk a tisztelt közgyűlésnek jelenteni, hogy a örvény és az alapszabályok által reánk rótt kötelességeket szem előtt tartva, a lefolyt évben ismételten átvizsgáltuk a társaság könyveit, pénztárát, ügyvezetését s úgy azokat, mint az 1909. évi zárszámadást a törvény határozmányainak minden irányban megfelelőknek és teljesen rendbenlevők- nek találtuk. Hozzájárulunk ezek után az igazgatóság javaslatához és indítványozzuk a magunk rész ről is, hogy a kimutatott K 26,137.52 összegből K 3000.— gépek, műszerek és szerszámok értékcsökkenési tartalékára, K 8000.— részvénytőke törlesztési tartalékára és K 15,000.— az 500,000 — korona részvénytőke utáni 3 százalékos osztalék kifizetésére fordittassék, míg a fennmaradó K 137.52. az 1910-ik üzletév számlájára átvitessék. Kérjük végül a t. közgyűlést, hogy ezen jelentésünket tudomásul venni s úgy az igazgatóságnak, mint nekünk a lefolyt üzletévre a felmentvényt meg dni szíveskedjék. Budapest, 1910. évi junius hóban. 239 í—i A felügyelőbizottság.
