Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-05 / 23. szám

XLII. évíolyam. Gyula, 1910. junius 5. 23-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre......... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Tisztelt olvasóinkhoz ! Az ország összes vidéki nyomdái ban május 28-án bekövetkezett sztrájk miatt lapunkat csak zsugorított terjede lemben és tartalommal jelentethetjük mi is meg. Ez okból kénytelenek vagyunk tárcza s egyébb rovatainkat egészen mellőzni és minden közérdekű dolgot, mondhatnánk távirati stílusban, meg­írni. A saját hibánkon kívül jutottunk ily kényszer helyzetbe és emiatt olvasó- közönségünk szíves elnézését kérjük. A „Békés“ szerkesztősége ős kiadóhivatala. Te Deum. Templomi hangulat fog el bennünket, mi­kor e sorokat Írjuk . . . Nagy eszmék, régi vágyódások, gyönyörű álmok megvalósulásának dátuma Gyula városá­nak történetében 1010. junius hó első napja : Lukács György városunk országgyűlési kép­viselőjévé választásának diadalmas nagy ünnepe! Mámorban úszik ez a város minden részé­ben a páratlanul álló káprázatos győzelem óráiban ! . . . Ragyognak az arcok, daltól, tomboló jó­kedvtől hangosak a legfélrcesőbb utcák is a diadal fölemelő tudatában, áhitatos boldogsággal övezi körül minden társadalmi rétegünk értelmi sége az uj képviselő rajongásig szeretett nemes, jóságos alakját! Képviselővé választásának tényével meg becsültük őt, vármegyénk, szükebb pátriánk: Gyula városa érdekének minden időben való hü emberét, bizalmának a szorougattatások óráiban mindenkor fölkeresett letéteményesét; . . . meg­tiszteltük jobbik énünket, magunkat, városunkat, vármegyénket és leróvtuk egy részét annak a soha le nem róható nagy adóságnak, melynek említésekor — a közelmúlt történetének köny vében lapozgatva — éreznünk kell emberi gyar­lóságaink nagy súlyát az ő uemesszivüségének, önzetlen hazafiságána-k és lelki nagyságának har­móniája mellett. Adósságunk óriási komplexuma után fizet­tünk valamelyes szerény késedelmi kamatot, és egyben régi hibát igyekeztünk jóvátenni az ő diadalmas megválasztásának felemelő tényével! Te Deum laudamus! Téged Isten dicsérünk és áldunk, hogy ezt a napot, ezt az eredményt megértük . . . hogy elhintetted az egyetértés, a józan felvilágosultság magját társadalmunk minden rétegében . . . hogy megértettük egymás szívdobogását, hogy közel tudtunk hajlani egymás leikéhez, gongolkozásá- hoz. . . hogy megtanultuk egymás nyelvét is­merni, meggyőződéseit tisztelni, s hogy föltud­tuk fogni helyesen, jól és józanul Gyula váro­sának árvaságra maradt minden érdekét. .. . Te Deum laudamus! A választás. Szerdán reggel már a hajnali órákban talpon volt az egész város. Voltak, akik kedden éjjel le nem feküdtek, de az alvókat is felriasztották a rezes ban­dák, amelyek bejárták az összes városrészek főbb utcáit. A pártok felvonulása csak reggel 7 órakor kez­dődött meg. Elsőnek a Berényi párt, a városháza jobb oldalán, a Központi kávéház mellett, a Boká­nyi párt az Erkel szobor körül, a Lengyel párt az artézi kút előtt, végül a Lukács párt a városháza baloldalán, a templom felöli részen helyezkedett el, valamennyi zászlók alatt. A választási eljárást dr. Daimel Sándor elnök a városházán reggeli 8 órakor nyitotta meg. A pár­tok már előző napon beadták a jelöléseket. Magát a szavazást úgy a városházán, mint a római katho- likus népiskolában pontban 9 órakor sorshúzás utján a Lukáca párt nyitotta meg. A városházán dr. Dániel Sándor, a katholikus népiskolában pedig Kohn Dávid küldöttségi elnök fogadták el a szavazatokat. A belső­városban 216-an, a nagy magyarvároson 105-en sza­vaztak Lukácsra, akinek eszerint 321 szavazata volt, amidőn a többi jelöltekre került a szavazás sora. Délelőtt 10 óra 20 perckor a szavazatok aránya a következő volt: Lukács György 394 Berényi Ármin 70 Lengyel Endre 94 Bokányi Dezső 25 A választás sorsa e számarányokkal eldöntött- nek volt tekinthető. A választók pártkülönbség nél­kül tisztában voltak vele, hogy Lukácsnak abszolút többsége biztos. Ez a tudat a Lukács pártiakat fel­villanyozta, a többi pártokat, Bokányiék kivételével, akik egyáltalában nem számítottak rá, hogy jelölt­jüket pótválasztásba vihessék, láthatólag elcsüggesz­tette és egymagában döntó körülményül szolgált, hogy a habozok, sőt a habozókon kivül a Berényi és Lengyelre esetleg szavazni hajlandók egyrésze is Lukács zászlója közé seregeljenek. Kőim Dávid küldöttségi elnök már délután 1 órakor másfél órára terjedő zárórát tűzött ki; ennek eltelte után a Il-ik küldöttség előtt leadott szava­zatok voltak: Lukács 305 Berényi 40 Lengyel 114 Bokányi 46 összesen: 505 Xja,p"o.ia.ls: na-sti százna, © old.a,l. Dr. Daimel Sándor az I-ső szavazatszedő kül­döttségnél háromnegyed 3-kor tűzte ki, ugyancsak másfél órára a zárórát; melynek eltelte után a nála beadott szavazatok voltak : Lukács 517 Berényi 268 Lengyel 123 Bokányi 8 összesen: 915 A végeredmény szerint kapott Lukács György 822 Berényi Ármin 308 Lengyel Endre 236 Bokányi Dezső 54 szavazatokat, vagyis Lukács György szavazattöbbsége 224. A választás sorsa, mint fentebb említ ettük már a déli órák előtt eldőlt. A Lukácsjpárt órákon keresztül diadal mámorban várta az eredmény hi­vatalos meghirdetését, ami délután 5 órakor a jegyző­könyvek szövegezéee után meg is történt. Dr. Daimel Sándor választási elnök a városház bejárata előtt hangulatos szép beszédben üdvözölte Lukács Györgyöt, mint Gyula városa abszolút több­séggel megyélasztott országgyűlési képviselőjét, át­adván neki a mandátumot. Lukács György, akit választói óriási tömege a legnagyobb lelkesedéssel kisért a városháza elé, s akinek Gyula városa lelkes hölgyközönsége gyönyörű csokrot adott, szívből fakadó remek beszédben mon­dott hálás köszönetét a kitüntető bizalomért, amely­ben az ő szivéhez forrt szeretettj városa a mai napon részesítette s ünnepélyes Ígéretet tőn, hogy a [mandátumot makulátlanul fogja őrizni és vissza­adni, egyben életének célja lesz a haza s főleg Gyula váro-a, annak minden polgára kulturális és közgazdasági érdekeit teljes erejéből szolgálni s diadalra juttatni. A lelkesedéstől mámoros óriási tömeg, mely­hez foghatót még választás után sohasem láttunk Gyulán és amely tömegbe nemcsak Lukács választói, hanem a választás kimenetelében megnyugodott és megbékült ellenpártiak is egyszivvel lélekkel vegyül­tek, diadalmi körmenetben zeneszó mellett bejárta a város főbb utcáit folyton és állandóan orkánszerüen éljenezve Lukács Györgyöt, egyben lelkes ovációban részesítve dr. Márky Jánost a Lukács-párt elnökét és mindazokat, akik a nap diadalának előkészítésében fáradhatatlan lelkesedéssel közreműködtek. Este a békésvármegyei kaszinóban, a polgári körben, a Ludvig- és Pridrich-féle vendéglőkben, melyek mindenike zsúfolásig megtelt, társas lakomák voltak. Lukács György mind e helyütt megjelent a polgárság körében, rajongó szeretettel fogadva vá­lasztói által. A társas lakomák mindenütt hajnali órákig tartottak. Hisszük és megvagyunk győződve, hogy 1910 junius 1-eje nemcsak nevezetes, hanem korszak- alkotó örömteljes napnak fog bizonyulni ős Gyula városa történetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom