Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-29 / 22. szám
1910. május 29. BÉKÉS 9 Tátiménak és Ilmának, aki iránti szerelme újra fel támad. Boldogtalannak érzi magát,, úgyszintén Ilma is. A halott fivér neve áthághatatlan akadály gyanánt áll közöttük. Egy hírlapíró leleplezi Tordait. Kiderül, hogy idegen diplomával működik és ugyanakkor tartóztatják le, mikor halálos betegen vidékről érkezett Hoiváthnét kellene megoperálni. Ezt az operációt a főorvos a törvény betűi értelmében megakadályozza, noha ez a beteg Horváthné életébe kerül. j-ik felvonás. A rendőrség Tordait feltételes szabadságra helyezi, de állandóan rendőri felügyelet alatt van. Amint kiderült, hogy nincs diplomája, vége a jó hírnévnek, sőt a tudománynak is. Az akadémia felszólítja, hogy mondjon le, az Orvos-Egylet leveszi a napirendről a rák kombinációs gyógyításáról szóló felolvasását, amellyel zseniális felfedezését akarja közkinccsé tenni. Mind n összeomlik. A páciensei visszakövetelik a pénzöket és ő már a börtön küszöbén áll, amikor egy útlevéllel megmentik. Tordai Ilmával Amerikába szökik Apróságok. A »Ckantecler« magyar elődje. Három esztendeig zengtek-bongtak a reklám-harangok »Chantec- ler« körül, mig végre aztán a francia kakas szégyenteljesen lecsúszott. Egyáltalában nem hódította meg az embereket. A »Chantecler« megjelenése után egyre-másra bukkantak föl a hírek, amelyek körülbelül úgy hangzottak, hogy Rostandot már megelőzték mások is, akik azonban nem voltak olyan szerencsések, hogy az ötletüket színpadon megvalósíthatták volna. Ezek a hivatkozók mind külföldiek Toltak. Végre — »Chantecler« bukása után — akad egy magyar adat is, amely Bestand megelőzéséről szól. Ez az adat a szegedi színház történetéből való Eszerint Kilényi és Vester jóhirü társasága -- közöttük Déryné' is — előadta Szegeden 1846-ban Nagy Ignác »Állatok gyűlése« cimü paródiáját. A színészek állatjelmezekben léptek föl. Az »Állatok gyűlése«, akárcsak Rostand darabja, megbukott Újdonságánál fogva első ízben hatott, de már másodízben igen csekély számú közönség gyűlt egybe Szóval, nem kellett előadni magyarul a »Chanteeler«-t. Megbukott az már eredeti magyarságában is. * A kolozsvári színtársulatnak volt egyszer- egy színésze, akivel mindig baja volt a rendezőnek, mert egy szerepében sem jelent meg a színpadon előírás szerint. Ha a szerepében cilinder volt előírva, ő puha kalapot tett a fejére, ha fehér keztyüre volt szükség, ő keztyü nélkül jelent meg a színpadon Persze mindig csak olyan ruhadarabjai és kellékei hiányoztak, amelyeket a színésznek saját pénzén kell beszereznie. Egyszer egy magyar történeti darabban sárga csizma helyett fekete, gombos cipőben akart kimenni a jelenésére. A rendező felbőszült: — Nahát ez mégse járja! Ez szerződésszegés! A szerződés világosan előírja, hogy önnek magának kell vennie sárga csizmát ! — Kell venni, kell venni! — felelte keserű mosollyal a szinész. — Ez a szerződés is olyan, mint a szakácskönyv. Az is azt hajtogatja : végy egy kiló cukrot, végy egy fél kiló mandulát, de sohasem mondja meg, hogy — honnan a pokolból ? * A Vígszínházban olyan darabra készültek, a melyben eső, villám, menydörgés fordul elő. Minden masina jól dolgozott: az eső zúgását utánzó gép úgy zúgott, mint a legsűrűbb nyári zápor ; a villamos művillám úgy cikázott, hogy élvezet volt nézni. Csak a menydörgés nem szuperált. A rengeteg méretű dob, amivel dörögnek, meg a deszkákból készült csatorna, amelyben köveket guritanak, nem működött jól. A rendező kiabált, a színpadi gépész .izzadt, futkosott, dolgozott, de mégse ment a dörgés. Közben, mialatt a délelőtt sötétjében igy kínlódtak a próbán, künn az utcán megeredt az igazi zápor. Finom májusi zápor — talán az első volt az idén — melyet bőven fűszerezett a viharok istene villámmal és menydörgéssel. És most versenyt menydörögtek ketten, benn a színpadon a gép, künn a szabadban az igazi meny. Persze a bennülök a külső .zivatarról nem tudtak. Egyszerre csak künn retteneteset dördült az ég. A villám valahol Újpest közelében csapott le, hát nagyot szólt, akkorát, hogy a színházba is be- iballatszott. Felugrik erre a helyéről a színházi rendező és képéből kikelve ordít fel a színpadra : — Nem jó, a kutyafáját, nem jó! Hasonlít a mennydörgéshez, de egy kicsit erős ! * A Szinészegyesület évi közgyűlése sok érdekes szinészembert hoz a fővárosba minden tavasszal. Kötetekre menő vidámságot lehetne ezeknek a köz gyűléseknek az intimitásaiból összeírni, annyi jókedvű -eset történik ilyenkor. Ideiktatjuk' most ezt az esetkét, amit Zöldi Márton hozott az ülésteremből. A következő diskurzust hallotta: Két vidéki igazgató beszél. — Kérlek — mondja az egyik — én annyi nyugdíjhátralékkal tartozom, hogy valószínűleg nem kapok koncessziót a jövő évre. (N. B. Aki nem fizet nyugdijat, attól elveszik az igazgatói engedélyt.) — Nos ? — kérdi a másik — és akkor mit csinálsz ? — Elszerződöm valahová színésznek. Hiszen tudod, hogy kitűnő komikus vagyok ! — Tudom. — Elszerződöm például hozzád. Szerződtetsz? — Hogyne! — Adsz száz forint havi gázsit ? — Mit? — mondja a másik. — Száz forintot? Legalább is száznyolcvanat! Az ilyen kitűnő szinész, mint te, még kétszáz forintot is megérdemel. Az ember elbámul ekkora bőkezűség hallatára. Nem érti, miért olyan adakozó a kolléga. De megérti öt perc múlva, mikor a kolléga odamegy hozzá és megszóllitja: — Te . . . tudod ... én is sokkal tartozom . . . és ha esetleg te kapsz koncessziót és én nem, akkor ugy-e, te is szerződtetsz engemet ? * Szendrőy Lajosnak, az Operaház basszistájának éppen úgy, mint a baritonista Várady Sándornak van egy mellékfoglalkozása. Szendrői mellékesen a bunda-ipart lendíti fel, Yáradi pedig mellékesen opera-szövegeket fordít és szinte monopolizálja a libretto-forditásokat az Opera- házban. Éppen emiatt évődött vele a minap Szendrőy, aki bosszús, vagy ha jobban tetszik, basszus-hangon dörmögte : — Mégse járja, hogy mindent te fordítasz az Operaháznál! . . . Itt van például Wagner Szigfrid operája: »A medvebőrös«. Azt okvetlen nekem kellett volna fordítani, mert azt a dialektust, amiben írva van, én jól értem ! — öregem, öregem, — csöndesitgette kollégáját Várady — te egy kis tévedésben leledzel! Azt a „Medvebőrös“-t lefordítani kellet, nem pedig — kifordítani . . . Közgazdaság. Állategészségügyi rendelkezés. A íöldmivelés- ügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben szigorúan meghagyja a hatóságoknak az atekintetben való ellenőrzést, hogy a 4 héten alóli borjuk, kényszervágás esetét kivéve, le ne vágassanak. Az ez ellen vétők a legszigorúbban büntetendők. Közigazgatási bejárás elhalasztása. Az endrődi hármas-körösi hid közigazgatási bejárását a kereskedelmi miniszter — mint már jeleztük — e hó 31-nek délelőtti 10 órájára tűzte ki Endrődre. Mivel azonban a küszöbön levő képviselőválasztások miatt a hatóságok, de meg a lakosság is nagyon el vannak foglalva és általában nincs meg az a nyugodtság, amely enuek a felette fontontos kérdésnek alapos letárgyalásához szükséges, ennélfogva a kereskedelmi miniszter az alispán és főszolgabíró felterjesztésére, a közigazgatási bpjárást június hó 22-re halasztotta. Megemlítjük, hogy Endrőd község abból a célból, hogy a hid építéséhez államsegélyt nyerhessen, legközelebb küldöttséget szándékozik meneszteni a földmivelésügyi miniszterhez. Az alföldi gazdasági vasút e hó 18-áu tartotta évi közgyűlését Aradon. Az ülésen többek között előterjesztetett, hogy a Gézamegálló—orosházi he lyiérdekü vasút a megvalósulás stádiumába lépett, amennyiben a szükséges 260,000 koronából Orosháza község 180,000, mig a magánosok 80,000 K részvényt jegyeztek. Az ülésen bejelentetett az is, hogy a hódmezővásárhely—tótkomlósi h. é. vasút engedélyezési tárgyalása is megtartatott már; ennek a vasútnak építését azonban egészen Hódmezővásárhely vette a kezébe és annak finanszírozását is ő vállalta el. A Sarkadon létesítendő cukorgyár érdekeltsége az alföldi gazdasági vasútnak Békés állomásától 23 kilométer hosszban való megbosz- szabbitását kéri. — Ennek a vasútnak létesítése 600,000 koronába kerülne. A közgyűlés azt határozta, hogy mivel ennnek a vasútnak megépítésével a gazdasági vasút jövedelmezőségének emelkedésére lehet számítani, ennélfogva a kérelmet tárgyalás alá veszi és az előleges költségekre 2000 koronát megszavaz, örvendetes tudomásul szolgált a közgyűlésen, hogy a vasútnak a f. év 4 első hónapjában elért jövedelme 21,000 koronával nagyobb, mint a mnlt év hasonló időszakában. Elhatározta végül a közgyűlés azt is, hogy motorjait — az eddigi tapasztalatok szerint teljesen bevált — pir- szénnel fogja fűteni, a sokkal drágább faszén helyett. Ezen a réven is jelentékeny megtakarításra számit a vasút. Pályázat ipari munkásjutalmakra. Az arad kereskedelmi- és iparkamara pályázatot hirdet a kereskedelemügyi m. kir miniszter által, a kamara kerülete számára létesített öt, egyenkint száz koronát tevő állami jutalomra. A jutalomban részesülhetnek az oly ipari, illetve gyári üzemben, ipar~ szerű munkában alkalmazottak, akik a következő minősítéssel bírnak : 1. Magyar állampolgárság. 2. Tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás ; művezetők, pallérok stb., csakis kivételes rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben jönnek figyelembe, gyári és irodai szolgák jutalomban nem részesülhetnek. 3. Legalább 15 évi megszakítás nélküli működés a munka körében, a rendes munkabér, vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg munkakönyvvel, vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók Az e célra kiállított bizonyítványok, illetve másolatok bélyegmentesek. A kerületbeli iparosok (gyárosok, műiparosok) ennélfogva fel kéretnek, hogy amennyiben oly munkásaik vannak, akik a fentiek szerint a szóban forgó jutalom odaítélésére ajánlhatók, ezek megjutalmazására nézve az aradi kereskedelmi- és iparkamarához legkésőbb ipio. évi junius hó 15-ig javaslatot tegyenek. A bejelentést csakis munkaadó teheti, minélfogva közvetlenül, ennek mellőzésével benyújtott kérvények nem vétetnek tárgyalás alá. Aradon, 1910. évi május hó 10-óu. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara elnöksége. A korcsmái palackok és poharak hitelesítése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium újabb rendeletet adott ki, amely ez edények méreteit is újra szabályozza. A rendelet hatályon kivül helyezi az e tárgyban a múlt év folyamán kiadott miniszteri rendeletet és azonnal hatályba lép ugyan, de az előbbi rendelet értelmében készített korcsmái palackok és poharak még bárom hónapig hitelesíthetők lesznek. Az uj méretek és előírások részleteire názve az aradi kereskedelmi és iparkamara irodája ad felvilágosítást. Pénzintézetek közgyűlése Békéscsabán. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségének békésmegyei körzete f. hó 22-én, vasárnap délutáu fél három órakor tartotta Békéscsabán, a városháza nagytermében rendes közgyűlését Varságh Béla, a Békéscsabai Takarékpénztári Egyesület elnöke elnöklete alatt. A közgyűlés, melyen a körzethez tartozó pénzintézetek nagy számmal képviseltették magukat, tudomásul vette a körzet titkára, Dusbaba Vilmos jelentését, volt alelnöküknek, Déghy Gyulának emlékét, ki egyik alapitója volt a körzetnek, jegyzőkönyvileg kegyeletesen megörökítették. Uj alelnökök Havas Mór, a Békéscsaba Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója és Horovitz Mór, az Orosházi Takarékpénztár vezérigazgatója lettek. Varságh Béla elnöki állásáról való leköszönését visszavonta a körzeti közgyűlés egyhangú kérelmére. Vas Sándor takarékpénztári titkár ismertette a pénzintézeti adózás jövőben való alakulását. Szembeállította a régi adórendszert az ujjal és előadása során kimutatta, hogy az uj adótörvény a pénzintézetekre körülbelül 4—5 százalék adótöbbletet jelent. Utána Gabnai Antal takrékpénztári ellenőr érdekes statisztikai összeállítását olvasta fel Békésmegye pénzintézeteinek az utolsó tíz év alatt történt fejlődéséről. Majd Havas Mór, a látens tartalékok képzésének célszerűségéről tartott szakszerű előadásával magas színvonalú vitát provokált, mely tárgyhoz elsőnek Mándy Lajos, a szövetség elnöke szólt, osztva Havas Mór nézetét, hogy az ily tartalékoknak a mérlegben való szerepeltetése ne teljesen dugott módon, hanem a részvényesek által könnyen felismerhető alakban közöltessék. Kívánatosnak tartja Havas Mór, hogy az értékpapír-álló-
