Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-15 / 20. szám

1910. május 15. BÉKÉS 3 Teres József és Haraszti Sándor vettek részt az ülésen. Az ülést a vármegye alispánja délelőtt 9 órakor nyitotta meg és elrendelte az alispáni jelentés fel­olvasását. Az alispáni jelentést az alábbiakban közöljük : A személybiztonság 10 esetben támadtatott meg, még pedig súlyosan 4 és könnyen 6 esetben. A vagyonbiztonság 30 esetben, még pedig 28 lopással, 1 betöréssel és 1 csalással lett megtámadva. Tűz volt 11 esetben, nagyobbrészt lakóházak­ban tett kárt. Nagyobb jelentőségű volt ezek közötti Békéscsabán április 20-án támadt tűz, mely 10 házat hamvasztott el. Az okozott kár biztosítás révén na­gyobb részben megtérül. Baleset volt 10. Ezek közül 6 súlyos és 4 könnyű. öngyilkosság 10, öngyilkossági kísérlet 4 eset­ben. volt. Fóldmivelés és mezőgazdasági munkásügy, Az ősszi vetések igen jók, a korai fagy azonban a tavaszi kalászosokban, íőképen pedig a gyümölcsösben és répa vetésekben tetemes károkat okozott. Mezőgazdasági munkásaink részint a megindult gazdasági munkáknál, részint az építkezéseknél fog­lalkozást és keresetet találnak. A napszámbér 1 K 20 és 1 K 60 fillér között ingadozott. Ipar, kereskedelem és ipari munkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem jelentősebb fellendülést nem mutatott. Vegyesek. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. A békési járás főszolgabirája Békés község pénztáránál észlelt szabályellenességek és hivatali mulasztások miatt Andrássy János főpénztárost és Kiskéry Andor főpénztári ellenőrt állásuktól felfüg­gesztette és ellenök a fegyelmi eljárást elrendelte. Kétegyházán a gazda-esküdti állásra B. Grósz János választatott meg. Sülé Jenő orosházi főpénztári ellenőr és Tin- csák János szentetornyai községi esküdt állásukról lemondottak. Csorváson segédjegyzői állásra Büki Lajos vá­lasztatott meg. Az alispáni jelentést, valamint a törvényható­sági főállatorvos jelentését, a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vette. A belügyminiszter részéről nyert felhatalmazás alapján az árvaügyi felebbviteli küldöttségnek rendes tagjaiul Haviár Dániel és Tar- ságh Béla, mig póttagul Veres József neveztettek ki az alispán által. Ugyancsak a vármegye alispánja alakította még a börtönvizsgáló bizottságot is. Ennek a bizottságnak tagjai lettek Dombi Lajos, dr. Ladies László, Mikler Sándor és Perszina Alfréd. Góg Julianna gyulai lakos által Sál Sebestyén községi biró ellen tett panaszt elutasító alispáni határozatot, a bizottság, a felebbezés figyelmenkivül hagyása mellett helyben hagyta. A vármegyei t. főorvos rendszerinti havi jelen­tése a következő: A közegészségügyi viszonyok általában kedve­zőtlenek voltak, amennyiben az előző hónaphoz vi­szonyítva valamivel jobbak. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illötőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő A leggyakoribb halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: dif- teria 103 megbetegedései, 20 halálozással ; vörheny 38 megbetegedéssel, 13 halálozással; kanyaró 396 megbetegedéssel 13 halálozással; hasi hagymáz 7 megbetegedéssel, 1 halálozással; szamárköhögés 18 megbetegedéssel 1 halálozással; bárányhimlő 6 meg­betegedéssel ; gyermekágyi láz 2 megbetegedéssel, 2 halálozással; vérhas 1 megbetegedéssel. Összesen: 571 megbetegedés, 50 (9 százalék) halálozással. Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely azonban nagy elterjedése mellett igen enyhe lefolyású volt. Tömegesen csupán Gyula, Mezőberény, Pusztaföldvár és Orosháza községekben lépett fel. Csökkent a dyphteriások, a vörheDy betegek száma is. A heveny ragadós bajok többi alakjai pedig jelentéktelen számban szerepeltek. Továbbterjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket min­denütt megtették. Az előirt és havonkint végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A védhimlő oltás megkezdéséről a vármegye alispánja intézkedett, hogy ott, ahol a heveny raga­dós bajok tömegesen jelentkeznek, az oltás kedvezőbb időre halasztassék. A köztiszaságot mindenütt kielégítőnek jelzik Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 156, hullán 8 esetben ; orvostörvényszéket pedig 10 köny- nyü és 3 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 51 egyént, akik közül meggyógyult 44, meghalt 7. Yődőoltást 5 esetben végeztek sikerrel. A halvaszülöttek száma 27, elvetélteké 19. A főorvos jelentése szerint, 7 éven alóli gyer­mekek gyógykezelésének elmulasztása miatt 22 eset­ben tétetett eljárás a szülők ellen folyamatba. Előterjesztette a vármegyei főorvos a vármegyei közkórház jüvő évi költségvntését, amelyet a kórházi bizottság legutóbbi ülésében állított egybe A kórház jövő évi költségvetése jelentékeny szaporulatot tüntet fel, aminek következménye az, hogy a napi ápolási dijak 1 korona 98 fillérre emel­kedtek, szemben a múlt évi 1 korona 88 fillérrel. Úgyszintén felemeltettek az első és másodosztályú betegek napi ápolási dijai is 6 koronáról 10-re és 3 koronáról 4, illetőleg 5 koronára. A költségvetésben mutatkozó jelentékeny emelkedést a kórházi személy­zet fizetés rendezésével járó mintegy 7000 kor. évi többköltség, a kórház kibővítési költségeinek törlesz­tési részletei, valamint a szemészeti osztály felállí­tása idézték elő. a közigazgatási bizottság a költségvetést a tör­vényhatósági bizottságnak elfogadásra ajánlja. A bizottság tárgyalta a vármegyei közkórház múlt évi forgalmáról szerkesztett kimutatást is. Abból a következő érdekesebb adatokat közöl­jük : ápoltatott a múlt évben 5863 beteg, 461-el több, mint az 1908. évben ; ebből 492 elmebeteg volt. Gyógyult közülök 2847, közte 26 elmebeteg. Gyógyu- latlanul elbocsájtatott 421, meghalt 239. Három hónapon túl ápoltatott 56 egyén. Az ápolási napok száma 257,856 volt, 9000-el több, mint az 1909. évben. Műtétet 1640 esetben végeztek, szá­muk 224-el volt több, mint az előző évben. A pénzügy igazgató jelentése szerint az egyenes adóknál a befizetés, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 374,000 koronával, mig a hadmentességi adónál 13,000 koronával kedvezőtlenebb. A pénzügyigazgatóság előadmányai közül csupán Fazekas Gáspár fegyveradó birságánál volt felszó­lamlás, azonban az előadó javaslat 7 szóval 6 elle­nében elfogadtatott. A többi előadmányok vita nélkül emeltettek határozattá. A tanfelügyelő havi jelentésében megemlékezett a mágori iskolákban mutatkozó kedvezőtlen tanered­ményről, amelynek oka az volt, hogy a tanító hosszú ideig betegeskedett, ugv, hogy a tanító elhalálozása után kinevezett tanítónőnek egészen újból kellett a tanítást kezdeni. Elismeréssel emlékezett meg a tanfelügyelő a szeghalmi iskolákban tapasztalt kedvező taneredmény­ről, amely annál inkább dicsétetet érdemel, mert a szeghalmi elemi iskolában nagy túlzsúfoltság mutat­kozik, amelynek megszüntetése most van folyamatban A tanfelügyelő nagyszámú előadmányai közül megemlítjük a békési polgári leányiskola tandíj le­szállítási ügyét, amelyet a bizottság helybenhagyott A nagylaposi uradalmi iskola tanítója kórpót­lékát az iskolafenntartó terhére állapította meg a bíróság, dacára annak, hogy a fenálló bérleti szer­ződés szerint, az iskola fenntartását a bérlő vállalta magára. Az uradalom és a bérlő közti vitás kérdés rendes bírói útra tartozónak mondatott ki. Scholtz László mezőberényi tanító amiatt emelt panaszt, hogy az egyház terménybeli járandóságát készpénzben adja ki és igy tekintve, — hogy a magas búzaárak helyett, annak csak alig felét kapja, — ér­zékenyen megkárosittatott. A közigazgatási bizottság, — figyelemmel a mi­niszter döntésére, — kijelentette, hogy a panasz mi­ben állása első sorban az illetékes egyházi hatóságok előtt tisztázandó és azok sérelmes határozata ellen lehet csak közigazgatási utón jogorvoslattal élni. A Gyoma községhez tartozó nádasszigeti isko­lának a főszolgabíró által történt bezáratását a bi­zottság tudomásul vette és tekintettel arra, hogy a legközelebbi iskola 6 kilometer távolságra van, a bizottság hozzájárult a főszolgabírónak ahhoz az előterjesztéséhez, hogy a nádasszigeten állami iskola állíttassák fel azonban csak az esetre, ha a község az iskola telkét adja és az iskolát felépiti. Gyoma község tehát fel lett hiva, hogy ebben a tekintetben nyilatkozzék. Szemenyei Bálint és társai által az ujpusztán kért állami tanyai iskola létesítési ügyében Nagy­szénás község hajlandónak nyilatkozott az iskolát felépíteni, ha az 5%-os iskolai adó részére átenged­tetik, hogy abból a felveendő építés törlesztési rész­leteit fedezhesse. Az ügy a tanfelügyelőnek azzal adatott ki a bizottság által, hogy az iskola szervezése iránt a szükséges intézkedéseket megtegye. A tiszti főügyész ügydarabjai mind az előter­jesztett javaslatok értelmében intéztettek el. Az államépitészett hivatal havi jelentése rész­letesen beszámol a folyamatban levő ut és hid épí­tésekről, amelyek közül felemlitendőnek tartjuk a gyoma —körösladányi útra nézve tett azt a bejelen­tést, hogy az útból 5 kilométer kőalappal és illető­leg kavicscsal már el van látva. Általában az ut és hid építkezések a jó időjárás folytán serényen ha­ladnak el. Az Oláh Lajos gyomai lakos által létesített iparvasut engedélyezése ügyében megtartott tárgya­lásról felvett jegyzőkönyv az engedély megadása céljából felterjesztetett a kereskedelmi ministerhez, mig Oláh Péter ugyancsak gyomai lakos által meg­épített iparvasut mütanrendori bejárás a folyó hó 20-ikára tűzte ki a bizottság. A gyulai téglagyári szövetkezet által létesíten­dő iparvasut engedélyezési tárgyalása junius 11-én lesz megtartva. — A mezőberényi és békési kettős­körösi hidak mázolási munkálatainak biztosítása tár­gyában megtartott árlejtés eredményét a bizottság jóváhahagyta és a szerződést Weinstein és társa bé­késcsabai vállalkozókkal rendelte megkötni. A közgazdasági előadó referadója alapján a szarvasi tóni-szállitási közbirtokosság és a békéscsa­bai felsővégi tehénlegeltető társulat legelőre tartását megerősítette a bizottság. Az utóbbi társulat alapszabályainak azon ré­szét azonban, amely szerint a társulat tagjai a köz­gyűléseken szavazati jogukat nem birtok aránylag, hanem fejenként gyakorolják, Petrovszki Mihály és társai által beadott felebbezés folytán megváltoztatta és a szabályzatnak oly értelmű megalkotását ren­delte el, hogy a tagok a közgyűlésen birtokarány- lag gyakorolják szavazati jogaikat és a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a közgyűlésen leg­alább 172 szavazat van képviselve. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a várme­gyei árvaszéknél nincs hátralék, daczára annak, hogy egyik árvaszéki elnök 6 heti szabadságon volt. A kir. főügyészi helyettes előadása szerint a fogházban uralkodó rend kifogástalan. A múlt hóban le volt tartóztatva a törvényszéki fogházban 46 férfi és 3 nő. Ezeknek házi ipari foglalkoztatásából az állam részére 277 korona, mig az illető foglyok ré­szére 42 korona esett. A közigazgatási bizottság ülése délelőtt fél 12 órakor befejezést nyert. Délután csupán az árvaügyi felebbviteli kül­döttség tartott ülést, amelyen 23 felebbezés nyert érdemi elintézést. Választási mozgalmak. Most, amidőn két hét választ el bennünket a képviselőválasztásoktól, amelyek — noha, sem a vár­megye, sem a városok közpouti választmányai a vá­lasztások napját még nem tűzhették ki — közkiván- sághoz képest valószínűleg az első napon, vagyis junius 1-én fognak megtartatni, a helyzet a vármegye mindhat választókerületében kialakultnak mondható annyiban, hogy újabb jelölések aligha fognak tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom