Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-02 / 1. szám

1910. január 1. BÉKÉS a Az alispánt jelentés — hozzászólás nélkül (Achitn András nem lévén jelen) felolvasottnak vé­tetvén, elfogadtatott. A főispán lemondása. Dőry. Pálnak főispánt állásától történt felmen­tésére vonatkozó belügymiuiszteri rendelet tudomá­sul vétetett s egyben az állandó választmány javas latára, a törvényhatósági bizottság köszönetét fejezte ki volt főispánjának a megye közügyeinek intézésé­ben tanúsított jóindulatú támogatásáért, elismeréssel emlékezett meg törvénytiszteletéröl, igazságszereteté- röl, valamint a vármegye közbékéjének fenntartására vezető előzékeny s tapintatos modoráról s végül tá­vozása felett mélyen érzett sajnálatának jegyző­könyvében adott kifejezést. Felolvastatott a törvényhatósági közgyűlésen a volt főispánnak a törvényhatósághoz intézett és la­punk más helyén szóról-szóra közölt, rendkívül me­leghangon irt búcsú levele is, amelynek folytán a törvényhatósági bizottság Dombi Lajos elnöklete alatt egy 15 tagból álló bizottságot küldött ki, hogy a jelenleg még közöttünk tartózkodó főispán előtt, a vármegye közönségének érzelmeit tolmácsolja s tá­vozása felett érzett sajnálatának adjon kifejezést. A küldöttség tagjai voltak Dombi Lajos vezetése alatt: Veres József, Fábry Károly, Borsóthy Géza, dr. Tö­rök Gábor, dr. Bimonka György, Haviár Gyula, dr Igaz Pál, dr. Seiler Vilmos, Seiler Gyula, Kocziszky Mihály, Schmidt József, Ofeifler István, Novák Árpád, dr. Szegedi Kálmán törvényhatósági bizottsági tagok. A pótadó. A vármegye 1910. évi háztartási és pótadó költségvetése minden hozzászólás nélkül elfogadtat­ván, mielőtt azok bevételi részét illetőleg a kivetni javasolt l°/0-os közigazgatási pótadó elfogadása tár­gyában a szavazás elrendeltetett volna, elnöklő alispán részletesen kifejtette azon indokokat, ame­lyek az 1%-os pótadó kivetését szükségessé teszik s mindenki által könnyen megérthető módon vázolta azon előnyöket, amelyek a pótadó megszavazása ré­vén a vármegyére háramlanak. A megtartott névsze­rinti szavazás eredménye az volt, hogy az 1%-os közigazgatási pótadót a törvényhatósági bizottság 107 szavazattal 43 ellenében elfogadta. Minthogy a pótadó megszavazásához % többség szükséges, a többség nem mondható valami tekintélyesnek és saj­nálattal tapasztalhattuk ezúttal is, hogy a törvény- hatósági bizottságnak egy tekintélyes része előtt, a kik legbangosabban követelik az autonómia előnyeit s kivannak élni annak jogaival, teljesen süket fülekre talál minden józan és meggyőző érv és a jogokkal szemben, a szóban alig jöhető csekély költség meg­ajánlása elől a legridegebben elzárkóznak. — De mégis . . . Tudta már, hogy mi bántja az embert, hát ütötte a vasat : — Mongya no . . . — Hát, — lógatta meg Bencze Vince a fejét — csak azt akartam kérdezni, hogy izé . . . — Mit? — Hogy kontraktust is adna róla ? — A födrü ? ■-— Ühüm . . . Gugolákné kinyitotta a kosarát s annak aljá­ból elővett egy szépen összehajtogatott fehér papi­rost. Átnyújtotta az embernek. — Itt van ni. A jegyző irta. Rajta van a pö- csét is. Hitelös . . . Bencze Vince keze reszketett arryint átvette az Írást. Megforgatta. Belenézett ... Az a. Valóságos szerződés. Csak ép az aláírás hiányzik. A patikusé ott van. No az övé is ott lesz, mert most már nem adja vissza ezt a drága papirost. Nem is adta. — Hát a Julis ? — szólt Gugolákné. — Ott van, — intett Bencze Vince a kuko­rica felé. — Lánc van a nyakán. — Lánc ? Gugolékné felkapta a kosarát s szapora lép­tekkel keresztül vágott a búzatáblán, egyenesen Julisnak. A közkórház. A közkórház kibővítéséhez szükséges mintegy 750000 koronás kölcsön felvétele elhatároztatván, a pesti hazai takarékpénztár ajánlata fogadtatott el. Az ajánlat szerint a kölcsön 50 évre 95°/5-ös árfolyam mellett 5 35% törlesztés mellett nyujtatik. Közigazgatási bizottsági tagok. A közigazgatási bizottságba a következő 2 évre, rendkívüli érdeklődés mellett befejezett szavazás után: Dombi Lajos 138, dr. Török Gábor 116, Varságh József 115, Haraszti Sándor 92 és Morvay Mihály 68 szavazattal, az eddigi tagok választattak meg. Dr. Márky János 67 szavazatot kapott, tehát csupán 1 szavazattal maradt kisebbségben. Jelenté­kenyebb számú szavazatot kaptak Acbim L. András (39) s dr. Simonka György (27), dr. Igaz Pál (24). Az összes leadott szavazatok száma : 160 Hibáztat­nunk kell a gyulai bizottsági tagok indolenciáját, akik közül többen távol maradtak s igy, valamint az összetartás hiánya miatt a gyulai ügy ismét ve­reséget szenvedett. A sorozó bizottságok polgári elnökeiül az alis­pánon és főjegyzőn kívül kijelöltettek: dr. László Elek az orosházi, Zlinszky István a szarvasi, Reck Géza a szeghalmi s végül Kiss László tb. főjegyző a gyomai járásokba. A közúti költségvetéssel kapcsolatos miniszteri rendelet folytán a törvényhatóság felhatalmazta a. vármegye alispánját, hogy a közúti alap hiányainak' eloszlatása céljából, kölcsönfelvétele céljából lépjenj i pénzintézetekkel érintkezésbe s addig a kereske­delmi miniszter azon rendeletének végrehajtását,1 hogy a törvényhatóság az építési programmot dol-j gozza át, — függőben tartotta. Az öcsödi hid pal-1 lózatának kicserélésére szükséges 25000 korona fe­dezetére addig, mig a közúti adóhátralékok befoly-i nak, a 700.000 koronás kölcsön maradványa jelölte-; tett meg. A nagyszénási és gádorosi vámszedési jo­gok engedélyezése tárgyában hozott határozatát, a' kereskedelmi miniszter felhívására a törvényhatóság aként egészítette ki, hogy kijelentette, mikép a vám­szedést a fel- és leadott áruk után kívánja gyako­rolni és pedig az Orosháza községben érvényben levő vámdijtételek alapul vétele mellett. A heveny és ragadós bajok elleni védekezésről alkotott vármegyei szabályrendelet a belügymi­niszter kívánságához képest módosíttatott. A megyei földadó bizottság. Különös érdeklődéssel tárgyalta ezután a köz­gyűlés a földadó-bizottság tagjainak választási ügyét.1 A választást megelőzőleg, azon elvi kérdés volt tisztázandó, minő alapon ejtessék meg a választás ? Kóhn Dávid, dr. Simonka György s Pikö Béla fel­szólalásai után, azon alispáni javaslat fogadtatott el, hogy a gyulai járás és Gyula városa 1 rendes és 1 póttagot, a gyomai járás ugyanennyit, mig a' többi járások egyenként 2 rendes és 2 póttagot vá-1 lasztanak a bizottságba, azzal a kijelentéssel, hogy i békési és a szeghalmi járásból választandó tagok! egyikének nagybirtokosnak kell lenni. Ezen megoldás Simonka György s társainak, — akiknek már kész tisztájuk volt a maguk embe­reivel, — nem tetszett s hogy azt megakadályozzák, névszerinti szavazást kértek minden egyes járásra nézve. Az elnöklő alispán felvilágosította a névsze­rinti szavazást kérőket, hogy avval célt nem fog­nak érni, mert szigorúan fog ragaszkodni a törvény­hatósági bizottságnak előbb meghozott határozatá­hoz s igy csak fölösleges időpazarlás lenne, a kért i szavazás elrendelése. Erre a szavazást kérő iv visszavonatott. A részben felállás és részben közrelkiáltás alap- án megtartott választás eredménye a következő : : A földadó bizottság tagjaiul megválasztattak : : I. Gyula városára és a gyulai járásra : K. schriffert József rendes és Aszalay Gyula póttag. 1 II. A békési járásra : Gr, Wenckheim Frigyes, i kiestél Gábor rend.A, Puskás László, és VinterÁdám nóttagok. < III. Orosházi járásra: Bulla Sándor, K. Horváth lanos rendes, Kvanka Mihály és Lehóczky Mihály i mttagok. IV. Szarvasi járásra: Zlinszky István és Lederer : ißudolf rendes, Fehér Imre és Révész S. Sándoi •Ipóttagoknak. V. Gyomai járásra: Pikó Béla rendes, Hunys Mihály póttag. VI. Szeghalmi járásra : Gr. Wenckheim Dénes rendes, H. Kiss Ferenc rendes, Borsóthy Géza Gyulai József póttagok. VII. Békéscsabai járásra : Beliczey Géza, Achim 1 L. András re. des. Pfeiffer István és Ubrin Pál pót- 1 tagoknak. A csorvási összeférhetetlenségi ügy. Elénk vita mellett került ezután tárgyalás alá ; — soronkiviil — a csorvási elöljáróknak összeférhe- . tetlenségi ügye. A képviselőtestület ugyanis tudo- ;j másul vette, hogy a községi főjegyző, másodjegyző, | községi biró, községi pénztárnok és egy községi es- . küdt, a Csorvási Első Takarékpénztárnál s a Csor- ,1 vási Gazdasági Takarékpénztárnál igazgatói állásokat ,j vállaltak. Az állandó választmány a beadott több- . rendbeli felebbezések folytán az összeférhetetlenség jkimondását hozta javaslatba, mert az említett meg- . bizások az elöljárók hivatali kötelességeivel összeüt- í köznek. A megindult vitában részt vettek és pedig ' az összeférhetetlenség kimondása mellett : dr. Si­monka György, dr. Bihádi Antal, dr. Martos József, 'Szeberényi Lajos, ellene : Frender Mór, dr. Berthothy | Károly és Veres József. A törvényhatósági bizottság túlnyomó nagy .többséggel az állandó választmány javaslatát fogadta jel azzal a toldással, hogy a határozat csak birtokon kívül felebbezhető. A délutáni gyűlés. Ezen tárgy befejezte után az ülés délután 8 órára halasztatott el. A délutáni közgyűlés első tárgya Fejér- és Liptómegyék átirata volt, Kossuth 'Ferenc és az összkortnány részére bizalom nyilváni- 'tás iránt. Az állandó választmány a napirendre térést indítványozta egyrészt azért, mert mindazok akik ;Magyarország állami életének irányításában s veze­tésében jelenleg vezető szerepet játszanak — habár különböző utakon is — az ország javát célozzák, másrészt mert az alkotmányválságnak mindinkább i enyegető veszélyei, az erők tömörítését és az össze­tartást teszik szükségessé. Dr. Simonka György az állandó választmány javaslata mellett a designalt miniszterelnök : Lukács Lászlóval szemben kívánta a törvényhatóság sze- Tencsekivánatát s bizalmát kifejezésre juttatni, azon jaz alapon, mert nevezett — tudvalevőleg — az ál­talános, egyenlő választás jelszavával kíván kor­mányt alakítani. Dr. Bikádi Antal és dr. Martos József ellen­zik Simonka indítványát, mert Lukácsnak múltja s programmjának teljes ismeretlensége, ellene szólnak jaz indítvány elfogadásának. Dr. Berthoty Károly, Szeberényi Lajos és Pikó Béla felszólalásai után a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta lel. Simonka indítványa mellett felállás mellett csak 24-en szavaztak. A többi törvényhatósági átiratok felett a tör­vényhatóság napirendre tért. Salacz Ferenc szarvasi szolgabirót nyugdíjazta a bizottság. Debreczeny Endrénének, néhai férje után kért özvegyi ellátás megszavazása iránti kérelme eluta- sittatott. A békéscsabai lőszerraktárnak 1500 kor. költ­séggel való kibővítése elhatároztatott. Az utbiztosok részére fejenként 50 korona ju­talmat, mig azon utkaparók részére akik a megyé­től lakást nem kapnak, egyenként 50 korona drá­gaság! pótlékot szavazott meg a törvényhatósági bi­zottság. A szarvas-endrődi törvényhatósági útnak ere­deti iránya változatlanul meghagyatott. Az ut a jövő évben épül ki. A Mikszáth-féle jubileumi diszkiadás egy pél­dányát megrendelte a bizottság. A békésmegyei egyetemi ifjak budapesti köré­nek 3 évre évi 50 korona segély szavaztatott meg. A többi segélyezési s kegydij iránti kérelmek, fede­zet hiányában elutasittattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom