Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
8 BÉKÉS 1910. május 1. az egészséges állatok vétessenek fel. Már most ha az állat biztosításra felvétetik, a szövetkezet teljesen ingyenesen lépfene ellen beoltatja, a biztosítási időtartam alatt megbetegedett állatokat díjtalanul gyógykezelteti, a gyógykezelés közben felhasznált gyógyszerek költségeit viseli, ha az állat elhullott, vagy ha valamely betegség vagy baleset miatt kényszer- vágatik, a biztosított összeg 80 százalékát kifizeti. Tehát ha valamely állat ezen intézetnél meg van biztosítva, az állat tulajdonosának csak annyi kötelessége van, hogy enni ad Leki, almozza, megfeji, vagy más módon használja s ha megbetegszik, azt azonnal bejelenti Biztosítási díjul az ál'at értékének, illetőleg a biztosított összegnek 1 százaléka van megállapítva, de amelyet nagyobb károk esetén fel is emelhet. Ha t. i. a biztosítási év folyamán nagyobb károk lépnének fel (állatjárványok), úgy V8—1%-onként újabb dijak is kivethetők, amely dijak azonban az 5 százalékot soha sem haladhatják túl. Tehát pl. egy 200 koronás tehén után fizetendő dij 2 korona egy évre. Ezen díjért a tehén beoltatik lépfene ellen, megbetegedés esetén díjtalan gyógykezelésben részesül, a szükségelt gyógyszereket ingyen kapja, sőt ha elhullik vagy kényszervágatik, tulajdonosa 160 korona kártérítést kap. Ha tehát a 200 koronás tehén nincs biztosítva s megbetegszik, a gyógykezelése is belekerül nehány koronába s ha az mégis elhullana, úgy esetleg csak a bőre ára térül meg. A 200 koronára megbiztositott tehén vagy más állat elhullása esetén a tulajdonosának 160 korona megtérült s ha nincs is neki félretett pénze, mégis vehet a 200 koronás tehén helyett egy 160 koronásat és nem marad tehén nélkül. Az sem árt, ha egy kis számadást csinálunk. Ha nem betegszik meg az a bizonyos tehén, nincs is megbiztositva, minden évben megtakarítjuk a 2 korona dijat. Ez évben nem, de már vagy 2 év múlva megbetegszik s akkor a három évi megtakarított összeg talán futja a gyógykezelést. Emberi szá mitás szerint átlag a szerencsével gazdálkodó embei- nél is vagy 10 évenként elhullik egy darab nagy jószág. Pedig akkor még csak 20 koronát takarított meg a biztosításon s már is 10-szeres a kára s ha biztosított volna, a tiz év alatt befizetett 20 koronáért 160 koronát kap; tehát 140 koronát nyer avval, hogy biztosított, amellett hogy a jószágainak egészségére egy vasat is költött volna. Különösen hasznos a községek apaállatainak a biztosítása, mert köztudomású, hogy kisebb községekben 1—2 évben szokott 1-1 apaállat elhullani vagy kényszervágatni, nagyobb községekben pedig 2 állat is évente. Tehát a befizetett évi dij csekélység ahoz képest, amily előnyöket az állatbiztosítás nyújt. A szegény embernek jó támasza a biztosítás, mert ellenesetben, ha jószága elhullik, nem tud másikat venni; de kell azért is, hogy a szegény ember is tarthasson értékes jószágot, mert az hajt nagyobb hasznot s csakis az állatbiztosítás óvja meg a romlástól. A közönség némely tagja intézményünkről azon tévhitben van, hogy csak azon állatokat lehet meg- biztositani, amelyiket kölcsön pénzen vásároltak. Igaz ugyan, hogy szokásban van az, miszerint a kölcsön bői vásárolt szarvasmarhákat — tisztán gondosságból — megbiztositják, de annak észszerüsége azon nal kitűnik, ha meggondoljuk, hogy a szegényebb sorsú vagy elegendő készpénzzel nem biró ember kölcsönből vesz jószágot, mert az önmagát kifizeti s ha megbiztositja, nincs kitéve annak, hogy a jószága is elvesz, meg az adóssága is fennmarad Állatait megbiztosithatja mindenki, akár van rá adóssága, akár nincs, sőt más községben lakók is, mivel annál kisebb a teher, minél többeu viselik azt, s mert állattenyésztésünk fejlődésének egyik legnagyobb támaszát egyedül az állatbiztosítás képezi, melynek segélyével értékes tenyészállatokat szerezhetünk, nevelhetünk anélkül, hogy a sors mostoha- sága korlátozhassa elhaladásunkat. Európa nyugati államaiban, sőt Magyarország dunántúli részén, valamint Bácskában csaknem minden községben alakult ilyen szövetkezet s azok eredményét mi is szemlélhetjük. Nyugat-Európában, Dunántúl és Bácskában a szarvasmarhatenyésztés kolja a legényeket, virágzik, mivel mindenkinek módjában van értékes állatokat tartani, miközben nagyobb károsodás nem érheti s a lakosság vagyonosodott, állatainak jóhire messze földre eljutott, azokért jó pénzt kapnak. A jó példa után kell indulni hát nekünk is. Bizonyos önérzettel állíthatjuk, hogy Köröstarcsa község lakói a hasznos újításoknak nem kerékkötői, de buzgó úttörői voltak s éppen ezen tulajdonságuknak köszönhetjük azt, hogy az évtizedek óta gazdasági életünkre bénitólag ható sorscsapások (árvíz stb ) gazdasági fejlődésünket nem akaszthatták meg hosz- szabb időre, mert a hasznosat felismerve és követve, a csapásokat kihevertük, utolértük — sőt bizonyos tekintetekben el is hagytuk — a bajoktól megkímélt községeket. Sajnos, Békésmegyében ez az első állatbiz tositó-társaság, s igy a mi közönségünk még sokára fog odajutni, ahol most például Tolnamegye áll; de ha közönségünk az állatbiztosítás fogalmával megismerkedik, annak hasznosságát a lakosság minden rétege felismeri, úgy minden községben fog ily irányú szövetkezés létesülni, a közönség minden tagja megbiztositja állatjait s ebből az következik, hogy az állattenyésztés minél gyorsabban fellendül s a lakosság vagyonosodását eredményezi. Szövetkezetünk a tagok kölcsönösségére van felépítve, t. i. egymás kárát a befizetett 1% díjból kifizetik, ha abból esetleg nem telik, úgy még V,—1%-ot újra kivetnek, de a legnagyobb károk esetén sem terheli a tagokat 5°/0-nál nagyobb dij, mert a Magyar Kölcsönös Állatbiztositó-Társaság, mint Szövetkezettel, szoros kapcsolatban áll, amely intézet az ilyen községi szövetkezetek biztosított állományában 5°/0-on felüli károkat kifizeti, tehát a legsúlyosabb állatjárványok sem sújthatják a tagokat. Tisztviselői feladatukat díjtalanul teljesitik, tehát tisztán a közérdek előmozdítása ösztönzi a munkára- Fel vannak jogosítva biztosítások felvételére és károk kifizetésére. Még hivatalos helyisége is díjtalanul van a Köröstdrcsai Hitelszövetkezet épületében, mi által az állatbiztosítás kezelése minimális költséggel jár. A folyó évben már két tagja részesült kártérítésben, akik a lakostársaik ily irányú társulása által nagy kártól lettek megkímélve. Köröstarcsán, 1910. évi április hó 15-én. »Köröstarcsa község Állattenyésztőinek Szövetkezete« Igazgatósága. Erre a két legény szóváltásbaelegyedett, miközben Szatmári Sándor meilbelökte és nádpálcával megütötte H. Balog Sándort, ki erre bicskáját beleütötte a Szatmári nyakába. H. Balog Sándort ezért a cselekményéért a törvényszék 6 hónapi börtönre itslte. Sajátságos jelenség az, hogy a XX-ik században is még minő nagy mértéke urakodik a babonának és tudatlanságnak a köznép körében. A kincskeresés meséjével már nem egy jó módú embort tettek tönkre az ebben különösen ügyes cigányasszonyok. Most ismét hasonló eset merült fel. Egy gyulai cigányasszony zsebelt ki igy egy orosházi gazda embert. Az eset az, hogy Zábrák István orosházi lakosnál 1909. szeptember 17-én megjelent egy cigáuynő és ott a cigányasszonyok szokása szerint kártyát vetett és mindenfélét jósolgatott. Zábrák István számára ez alatt 1320 korona készpénz postai küldeményt kézbesítettek a mit a cigánynő is látott. Lakatos Erzsébet igy hívták a cigányasszonyt távozása előtt arra kérte Zábrák Istvánt és nejét, hogy holnapig ne menjenek sehová, mert különben a jóslás nem fog beteljesedni. Másnap (szept. 18-án) ismét megjelent Lakatos Erzsébet s azt mondta Záb- rákéknak, hogy a kamarájuk földjében sok kincs van elrejtve, a mit Zábrák István és neje el is hittek, mert Lakatos Erzsébet egy kakas vérét csorgatta a küszöb mellé s miután ezt követőleg Lakatos Erzsébet Zábrákéktól egy tvukot és egy párnát kért és kapott, a Zábrák István által a kakas vérével jelzett helyen félásott földből, kirostálása után, egy arany került elő. Lakatos Erzsébet most kijelentette, hogy a kincs elökeresése végett szüksége van a tegnap kézbesített 1320 koronára. Ezt az összeget Zabrákék át is adták Lakatos Erzsébetnek, ki azzal az igéreettel távozott, hogy éjfélkor vissza tér s akkor a kincs meg lesz. Mi természetesebb, mint hogy sem Lakatos Erzsébet nem tért többé vissza, sem a kincs nem lett meg. A bíróság Lakatos Erzsébetet csalás büntette miatt 8 hónapi börtönre Ítélte jogerősen, ki rögtön be is vonult a büntetés kiállására. Hét i p i a c z. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Szikora János szarvasi lakos 1909. évi október hó 16-ik napján Szarvason a piacon kocsival hajtott keresztül. Sürü embertömegen kellett áthaladnia, ennek dacára nem sokat törődött embertársai testi épségével, gondolván magában, hogy kiki vigyázzon a saját csontjaira. — Bele is ment a legnagyobb tömegbe, ahol szerencsésen elütötte Blaskó János szarvasi lakost. — Blaskónak a lábán ment keresztül a kocsi, minek folytán 45 napig tartó sérüiést szenvedett. — A kir. törvényszék Szikora Jánost gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 8 napi fegyházra, valamint 20 korona pénzbüntetésre ítélte, jelezvén ez Ítéletével, hogy ha valaki lóháton, vagy kocsin ül is, ez még nem ment fel attól a kötelezettségtől, hogy a mások egészségére és életére figyelemmel legyünk. Szlávik Nándor turkerebesi lakosnak meghalt Gyulán valami hozzátartozója, aki után örökölni akart és mert nem jutott hozzá a várt örökséghez, ezért többek közt Hoffmann István segédgyámot is meggyanúsította, sőt Békésmegye árvaszékéhez 1909. január 12-én intézett beadványában Hoffmann Istvánt hanyag és kötelességmulasztó tisztviselőnek nevezte, a ki összejátszva Szlávik Edéékkel az ő anyagi megrontására, a hagyatékról leltárt nem vett fel minthogy azonban Hoffmann Istvánnak a kérdéses esetben nem is kellett törvény szerint leltárt felvennie, a kir. törvényszék Szlávik Nándort bűnösnek találta a rágalmazás vétségében és ezért őt 8 napi fogházra Ítélte. Dobozon, 1909 évi október hó 30-án este a Békési István korcsmájában Szatmári István azt indítványozta a legénytársainak, hogy menjenek át a Pilis korcsmájába hal vacsorára. A legények felállottak és elindultak a másik korcsma felé, de utánuk ment H. Balog Sándor, a ki úgy látszik jobban szeretett volna az előbbi korcsmában maradni és rátámadt Szatmári Sándorra, hogy miért hivácsGyula, április hó 29-én- A budapesti gabonatőzsdén a hetek óta uralkodó áresést a hét végén kis ezilárdulás váltotta fel, dacára ennek, a búza óra a héten is lejebb ment 20 fillérrel. Heti piacunkon az élénk kínálattal szemben, igen gyenge volt a kereslet, eladatott. Búza Árpa . Zab Tengeri 22-----22 60 13-20—13 40 13-40—13 60 11 60—12-00 235—1910. Békésvármegye közkórháza. Hirdetmény. Békésvármegye közkórházának az 1910. évi junius hó 1-től 191L évi május 31-ig terjedő idő alatt mintegy: 35—50 waggon (á 100 mm) poroszbánya, zaborzei vagy hasonló minőségű és kaloriás magyar bánya vagy légszeszgyári la diópir- iSKcnre, 60—75 waggon (á 100 mm) vulkáni db-os vagy hasonló minőségű és kaloriás más magyar bánya darabos kőszénre, 35—45 waggon (á 100 mm) I. o. blikk hasáb tűzifára lesz szüksége. Felhívom mindazokat, kik ezen tüzelőanyagok bármelyik csoportjának szállítására vállalkozni kívánnak, hogy magyar nyelven Írott és 1 koronás bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat, melyhez az ajánlott diópirszén vagy darabos kőszénről szóló vegyelemzési bizonylat hiteles kivonata feltétlenül csatolandó, közvetlen vagy postautján legkésőbb 1910. évi május hó 20-ik napján délelőtt 10 óráig Békésvármegye közkórházának gondnokságánál nyújtsák be. Ugyanott teendő le a szállítandó anyagok értékének megfelelő 5% bánatpénz készpénzben vagy biztositékképes magyar értékpapírban, az ajánlathoz bánatpénz nem csatolható, hanem annak letételére vonatkozó adatok lesznek bejegyzendők. Megjegyzem, hogy az ajánlatok gyulai vasútállomásig való bérmentes szállítással teendők. Gyula, 1910. évi április hó 30-án. Békésvármegye közkórházának 201 1—2 igazgatósága.
