Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-17 / 16. szám

8 BÉKÉS 1910. április 17. valószínűség szerint katonai célokra fogják felhasz­nálni) és uj, tágasabb ottbont keres magának. Ugyanis a gyermekmenhely ezidőszerinti ott­hona a város központjától messze van, s ott — pa­vilion rendszerű építkezési tervről lévén szó, — te­rült hiánya folytán nem fejleszthető; uj otthonról kell tehát gondoskodni. Ez pedig spéciéi a gyulai menhelynél többet jelent, mint más menhelyek hasonló fejlesztése. Itt ugyanis a fejlesztés a többi menhelyfejlesz- téseknél szerzett gazdag és bő tapasztalatok felhasz­nálásával lesz keresztülvive; elkerülve mindaz, ami másutt célszerűtlennek mutatkozott s felhasználva mindent, ami haladást, tökéletesedést jelent. A mi menhelyünk tehát az által, hogy fej­lesztés szempontjából időben más menhelyek mögött maradt, quasi kedvezményes, kivételes helyzetbe ke­rült. sőt mi több, kilátás van arra, hogy valóságos minta-inenhellyé nőjje ki magát. Eddig nevezetesen az állami gyermekinenhely- nek egyik főindoka, a gyermekhalandóság korláto­zása, mint cél, nem volt elérhető, azonban a mi menhelyünk már azok közé fog tartozni, hol az anyák is oktatást nyernek a gyermekápolás terén, ami a menhelyek kiskaliberű mentőtevékenységét egyszeriben kiszámíthatatlan területi és eredmény­beli hatványozódásra emeli, mert az édesanyák tu­dása és tapasztalata a cél elérésében, vagy lehető közelérésében feltétlen terjesztőjévé és gyümölcsöz- tetőjévé válik a menhelyek nagyjelentőségű missió­jának. Mindenesetre kívánatos volna, hogy a fejlesztés a lehető legszélesebb alapokon s a legtágabb kere­tekben legyen keresztülvive, aminek kérdésében nem csekély szerepet játszanak az anyagiak. Úgy tudjuk azonban, hogy van vármegyénkben egy alap, a szeretetkáz-&\a,\>, mely 200,000 koronát tesz ki immár s eddigi rendeltetésének s illetve hasz­nosításának összes múltja az okszerű és helyes gyümölcsöztetésben merült ki, amely gyümölcsözte- tés a kezelés múltját illetőleg lehet ugyan a jó gaz­dálkodás igazolása, a jövőt illetőleg azonban végcélt semmiesetre sem jelenthet. Talán az illetékes tényezők nem fognak közö­nyösen elhaladni azon felvetett kérdés mellett: a jövőre kiható és várható eredmények nagy fontos­ságának és különösen fajfentartási és nemzet erősí­tési, izmositási szempontból reánk, magyarokra nézve életeélt, létkérdést jelentő óriási horderejének tuda­tában nem volna e jó ezt az eddig gyümölcsözöleg kezelt 200,000 koronát, ezt a tekintélyes alapot va­lamelyes kapcsolatba hozni a gyermekmenhely fej­lesztésének ez idő szerint domináló és megoldásra váró kérdésével ? Tallózó, Irodalom és művészet. Az „Est“ a hirlapirás szenzációja. Április 15. Miklós Andor szerkesztésében Budapesten uj napi­lap indul meg Az Est cimmel. Délután 2 órakor jelenik meg s az első teljes újság lesz, mely még az nap este a magyar városokba viszi a főváros, az ország és a világ az napi híreit. Az Est a minden­nap délutáni legelső gyorsvonattal indul és minden más újságot megelőzve érkezik a magyar városokba. Az Est független politikai napi lap, szabad és meg nem alkuvó a politika, a társaság, a színház, sport és közgazdaság legújabb híreivel ; szókimondásban és radikális függetlenségben vele senki sem kon­kurálhat. Mottója ez : „Senki se lehet olyan nagy, vagy gazdag, hogy Az Est ne mondja meg róla az igazságot és senki se lehet olyan kicsiny és szegény, hogy az est meg ne hallja a szavát.“ Szerkesztő­sége a legelsőrangu. Munkatársai : Ignotus, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Pásztor Árpád, Kéry Pál, Adorján Andor, Gergely István, Kemény Simon, Szép Ernő és Salusinszky Imre helyettes szer­kesztő; olyan gárda, melyet magyar lap alig mu­tathat fel. Sport rovatát az országos hirü athléta : Gillemot Ferenc vezeti s minden rovat ólén a leg­kitűnőbb emberek állanak. Technikai kiállításában az »Est« páratlan. Előfizetési ára ; egész évre 16 korona, félévre 8 korona, negyedévre 4 korona ésj egy hóra 1 korona 40 fillér. — Egyes szám ára 4 fillér (2 krajcár) s minden nap legalább 12, 4 hasábos oldalon jelenik meg. Az »Est« szerkesztő­sége és kiadó-hivatala Budapest VII., Miksa u. 8. (Athenaeum palota). Közgazdaság. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató választmánya folyó hó 24-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor Békéscsabán, a kaszinó helyiségé ben ülést tart a következő tárgysoiozattal : Elnöki jelentés a megkezdett építkezésről. Földmivelés- ügyi miniszter ur leirata a katonai raktárakban összegyűlő korpa kiosztását, illetőleg tett felter­jesztésünkre. A közgyűléshez teendő évi jelentés. A számvizsgáló bizottság jelentése és az 1909. évi számadások bemutatása. Folyó ügyek. Indítványok. A választmányi ülést ugyancsak a kaszinóban dél­előtt fél 11 órakor az évi rendes közgyűlés követi a következő tárgysorozattal : Jelentés a Gazdasági Egyesület múlt évi működéséről. Az egyesület 1909 évi számadásainak bemutatása s titkárnak a fel- mentvóny megadása. Esetleges indítványok, Paprikahamisitás. Újabb időben a papriká­nak a hamisítása is divatba kezd jönni, ami akép történik, hogy a régi és fonnyadt paprikát beola­jozzák és bezsirozzák, minek következtében az üde kinézést kap és ez által a vevő közönség tévútra vezettetik e tekintetben, hogy a megvett paprika friss e, vagy sem ? Ez a körülmény arra indította a földművelésügyi minisztert, hogy a paprikának említett módon való hamisítását kihágásnak nyil­vánítsa és azok elkövetőit 2 hónapig tartó elzá­rással és 600 koronáig kiszabható pénzbírsággal büntetendőknek mondja ki. A békéscsabai rétöntözés. A vészéi szifon, amelynek segélyével eddig a békéscsabai rét öntöz- tetett, tudvalevőleg már régen bedőlt. A rétöntözés ennek következtében az eddigi duzzasztás helyett szivattyúzás utján történt. Ez a módozat azonban a múlt évben a községnek 8000 korona költséget akozott, miért is a község folyamodott a föld­művelésügyi miniszterhez, hogy a f. évi öntözés céljaira egy motorszivattyu beszerzéséhez adjon államsegélyt. A miniszter kiküldöttje, aki a hely­színén győződött meg a helyzetről, az államsegélyt kilátásba is helyezte, azonban a fennálló ex-lex miatt az utalványozás mindezideig nem történt meg. Mivel azonban az öntözés halaszthatatlan, ennél­fogva a képviselőtestület abban a reményben, hogy a segélyt később megkapja, elrendelte a motor szivattyú azonnali beszersését és a szükséges 10000 koronát a községi törzsvagyon pénztárból kölcsön venni rendelte. Az alispán, tekintettel az ügy sürgősségére, a kölcsönvéteh a vármegyei szabály- rendeletben biztosított joga alapján jóváhagyta. Azendrődi hármas-körözsi hid. Régi és nagyon érthető jogos vágya és kívánsága Endrőd község­nek, hogy az endrőd—mezőtúri községi közleke­dési utón a Hármas-Körözsön a közlekedést, az eddigi nehézkes és nem a mai világba való komp­közlekedés helyett, egy építendő hidon bonyolítsa le, hogy igy ez által a község és a Körözsön túl lakók között élénkebb érintkezés legyen és a köz­ségi lakosok a Körözsön túl levő földjeikhez köny nyebben hozzáférhessenek. A község érezve a hid létesítésének a község fejlődése szempontjából való igen nagy fontosságát, már évek óta kérelmezte a vármegyétől, hogy a hidat építtesse meg. A vár­megye hivatkozva a közúti alap nyomorúságos helyzetére, a kérelmet mindannyiszor megtagadta, legutóbb azonban aként határozott, hogy a vas- hiddá átépítendő vármegyei fahidak anyagait át­engedi a községnek. Endrőd község maga szintén tekintélyes összi get (80000 koronát) szavazott meg a hídépítés céljaira. Most ebben az ügyben az a lépés történt, hogy a község elkészítette a hid terveit. A költségek 250,000 koronában vannak előirányozva. A terveket és a költségvetést az uti- bizottság bemutatta a vármegyének. — Az alispán a közigazgatási bejárás elrendelése végett a terve­ket felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez kérve, hogy az eljárást saját közegeivel teljesit­tesse, annál inkább, mert hajózható folyóról van szó. Az elrendelendő bejáráson tárgyaltatni fog a költség mikénti fedezésének kérdése is. Kétség­telennek tartjuk, hogy úgy a kereskedelmi mint a földmivelésügyi miniszterek jelentékeny segély- lyel fogják támogatni a hidépitéa ügyét, azonban tekintettel a rendkívül nagy költségekre, — ame­lyekhez a vármegye aligha fog hozzájárulhatni, — nem reméljük, hogy az endrődiek kívánsága, — melyet mi is nagyon méltányosnak s feltétlenül tel— jesitendőnek tartunk, — egyhamar megvalósulni fog. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Galeg József 15 éves suhanc 1909. évi október 17. napján a Gyula—békéscsabai vasútvonal 793—794. szelvényei közötti vonósorom­pónál a sínek közét kavicscsal telerakta s eme szándékos cselekménnyel az ott elhaladó 'vonaton volt személyeket a kisiklás lehetősége által ve­szélynek tette ki. A bíróság a vádlottat a feözve- szélyü cselekmény vétsége miatt jogerősen 15 napi fogházra Ítélte. Rácz József 17 éves cigányfiu Szarvason, 1909. évi október hó 24—25-ike közötti éjjel Krausz Lajos ócskaruha kereskedő, szarvasi lakos birtoká­ból a kamara nyílásán történt bemászás után 2 nadrágot, 2 kabátot, 1 köpenyt, 1 mellényt és 2. üveg befőttet ellopott. Lopás vétsége miatt csupán dorgálásra Ítélte a bíróság, mert kitűnt, hogy éhező családjának vett a lopott tárgyak árán kenyeret.. Ez az ítélet is jogerős. Marik András 17 éves parasztgyerek Békés­község határában 1909. évi december hó 20-kén Kristófi Károly sértettnek 3 lakattal elzárt magtár- ját részben felfeszitette, részben pedig hamis kulcs­csal kinyitotta s onnan 34 korona értéküt 5 véka búzát ellopott. A fiatal bűntettest a bíróság 1 hó­napi fogházra Ítélte jogerősen s miután remény van javulására, ezt a büntetést is felfüggesztette, a mi annyit jelent, hogy ha három évig rósz fát nem tesz a tűzre, ezt a büntetését elengedik. Heti p i a c z. Gyula, április hó 8-án. A budapesti gabona tőzsdén a hét folyamán állandóan lanyha az irányzat, a búza a hét folya­mán 25—30 fillért veszített az árából. Heti piacunkon csekély kínálat mellett el­adatott. Búza .... 2400—2480 Árpa .... 13-50— 13 60 Zab . . . 14-20 —14-40 Tengeri . . . 1160—12-— ELADÓ. Egy jókarban levő magas kétszárnyu belül üvegezett fpSp1- üzletajtó olcsó árban eladó. Értekezni lehet Ilanzsala Gyula fodrászüzletébeu. 174 l—1 3 szoba, egy üzlet és egyéb mellékhelyiségekből álló ház, befásitott udvar, külön szőlős­kert, jókarban levő füszerüzlet-be- rendezés eladó, esetleg az üzlet ha­szonbérbe is kiadó. Feltételek a tulaj­donosnál Gyulán, Pálinkaház-ii. 13­175 1—1

Next

/
Oldalképek
Tartalom