Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
1910. április 17. BÉKÉS 3 Az ülés a szokottnál jóval élénkebb volt, aminek az volt az oka, hogy több tárgynál hosszabb, érdekes vita kerekedett, ami a tárgyalás egyhangúságába némi változatosságot vegyitett. • Az ülésen jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy Géza vármegyei t. főügyész, dr. Zöldy János vármegyei főorvos, továbbá Koediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke, Pfeiffer István közgazdasági előadó, végül dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Morvay Mihály, Beliczey Géza, Varságh Béla, Haraszti Sándor és Veres József választott bizottsági tagok. A vármegye alispánja az ülést megnyitván, mindenekelőtt bejelentette a bizottságnak, hogy az árvaügyi felebbviteli küldöttségnek és a fogház megvizsgálására hivatott bizottság megalakítására, illetőleg azon tagok kinevezésére, akik a főispán által jelölendők ki, a belügyminisztertől felhatalmazást kért, azonban a felhatalmazás, dacára sürgönyileg történt szorgalmazásának, nem érkezett meg Ennek következtében az árvaügyi felebbviteli küldöttség ülést most sem tarthat. Tudomására hozta ezután a bizottságnak, hogy Haviár Dániel, gróf Wenckheim Dénes és Dombi Lajos távolmaradásukat igazolták Ezután áttért a bizottság a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalására. A vármegye alispánjának jelentése a folyó év március haváról a következőképpen hangzik : A személybiztonság 12 esetben testi sértéssel támadtatott meg, még pedig súlyosan 4, könnyen 8 esetben. Gyilkosság volt 1. Verekedés volt 9. A vagyonbiztonság 31 esetben lett megtámadva, amelyek között volt lopás 28, betöréses 2, csalás 1. Orgazdaság volt 1. Baleset volt 14, melyek közül 2 súlyos kimenetelű volt. Öngyilkosság 10, öngyilkosság kísérlete 2 esetben történt. Tűz volt 24, mely legnagyobb részben takarmány félékben tett kisebb kárt. F'öldmivelés és mezőgazdasági munkásügy. A több mint 8 hete tartó sovány, száraz és hideg időjárás a növényzet fejlődését nemcsak visszavetette, de a hideg iránt érzékenyebbekre határozottan károsan hatott. Mig a túl buja fejlődésü őszi kalászosok időelőtti szárba indulását késleltette meg csak, addig a szép fejlődésnek indult lucernaféléket, a gyep legelőket s a korán kikelt tavaszi kalászosokat s a korai gyümölcs virágait az éjjeli fagyok leperzselték, érzékeny károkat okozván ezzel a gazdáknak. A tavaszi szántás, vetés a száraz időjárással akadály nélkül volt bevégezhető, a nedves földbe esett mag ki is kelt régen, mig a szárazabb talajba vetett nem tud kikelni, mig a föld meg nem ázik.j A tavaszi munkálatok közül már csak a tengeri és csalamádé szántás-vetése van hátra, sőt sok helyütt ez is már javában folyik, néhol a trágyázás, dohány alá a talajelőkészités, acatolás és apróbb mezei munkák adnak foglalkozást a népnek. Munkásaink, mig a kaszálási időszak beáll, idegenben keresnek és találnak, leginkább kubik- munkálatokkal, foglalkozást és kenyeret. A napszámbér 1 K 20 f és 1 K 60 f között ingadozott. /par, kereskedelem és ipari munkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem jelentősebb fellendülést nem mutatott. Vegyesek. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. A gyomai járás főszolgabirája Korcsok János endrődi Il-od jegyzőt és Lelkes Gyula ugyanottani segédjegyzőt fejenként 10 korona rendbírsággal sújtotta. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan előadatott Heks Miksa törvényhatósági m. kir. állatfőorvos jelentése az állategészségügy múlt havi állásáról. A jelentés a következőket tartalmazza: A vármegye állategészségügyi állapota március havában kielégítő volt. A ragadós állati betegségek ugyanis kis számmal és minden esetben csak szórványos jeleggel mutatkoztak, minélfogva azok az állatforgalomra és a gazdasági üzemre lényegesebb korlátozó hatással nem voltak, a betegségek által okozott e'hullási veszteség említett idő alatt a na gyobb hasznos háziállatok között 4, a kisebbek között pedig 746 darabot tett ki. Hivatalból nem jelentendő tömegesebb állati megbetegedés a vármegye területén március havában nem történt. Az elmúlt hónapban az alabbi ragadós állati betegségek léptek fel és szűntek meg: Fellépett veszettség 1 községben 1 udvarban, lépfene 2 községben 2 udvarban, sertésvész 3 községben 3 udvarban, rühkór 2 községben 2 udvarban, takonykor 1 községben 1 udvarban, hólyagos kiütés 1 községben 1 udvarban, összesen 10 községben 10 udvarban. Megszűnt: Veszettség 1, lépfene 1, sertésvész 4, sertésorbánc 2 udvarban. Dr. Zöldy János t. főorvosnak jelentését az alábbiakban közöljük : A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, de az előző hónapokhoz viszonyítva valamivel jobbak, mert a heveny ragadós- bajokban való elhalálozások száma 4%-al kisebb volt. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: difeeria 140 megbetegedéssel 32 halálozással, vörheny 59 megbetegedéssel 12 halálozással, kanyaró 221 megbetegedéssel 5 halálozással, hasihagymáz 29 megbetegedéssel 7 halálozással, szamárköhögés 15 megbetegedéssel 2 halálozással, összesen 464 megbetegedéssel 58 (12%) halálozással. Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely majdnem felét tette ki az összes megbetegedéseknek. A vörheny esetek majdnem változatlan száma mellett, némileg csőként a difteriások száma, a hasihagymáz pedig csak imitt-amott mutatkozott. A heveny ragadó bajok többi kóralakjai jelentéktelen számban szerepeltek. Továbbterjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásainál említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 160, hullán 8 esetben ; orvostörvényszéket pedig könnyű 13 és 6 súlyos testisértés eseteiben Gyógysavóval beoltottak 56 difteriás egyént, akik közül meggyógyult 50, meghalt 6 egyén. Védőoltást 3 esetben végeztek sikerrel. A halvaszülöttek száma 22, elvetélteké 22. Roediger Gyula pénzügyigazgató jelentése szerint az adóbefizetések a múlt hóban is késedelmesen történtek. Az egyenes adókban a hátralék 1.058,000 K. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva a befizetések a f. év március havában 345,000 K-val voltak kedvezőtlenebbek. A pénzügyigazgató által előadott ügydarabok közül felszólalásra adott alkalmat az ivánfenéki ár- mentesitő társulat gátőreinek lakásaira kivetett házidó ügye. A társulat felebbezése következtében — az elő- idói javaslattal szemben — a bizottság kimondotta, bogy a kérdéses helyiségeket is adómenteseknek ayilvánitja, mert azok tulajdonképen hivatali célokra szolgálnak. A pénzügyigazgatóhatározatban 'megnyugodott. Mikler Sándor tanfelügyelő tudomására hozta i bizottságnak, hogy a múlt hó folyamán meglátogatta a szarvasi tanitóképezdét, az ottani állami polgári fiú- és leányiskolát 6 napon át, meglátogatott :ovábbá több tanyai iskolát. A látogatások során rém merültek fel oly körülmények, amelyek a bizottság intézkedését szükségessé tették volna. A kisebb hiányok eloszlatása iránt már a helyszínén és hivatalból tétetett intézkedés. A tanfelügyelő előadmányai közül felemliten- lőnek tartjuk a szentetornyai községi iskolaszék folyamodványát tanítóinak államsegélye iránt. Habár a kérelem a múltra nézve el is késett, és igy az visszautasítandó lett volna, a bizottság mégis pártolólag terjesztette fel a kérvényt a mi- nisterhez. Az 1907. évi XXVI. t.-c. értelmében azon állami tanítók, akik a népnevelés terén különös érdemeket szereztek, fizetés természetével bíró 200 korona személyi pótlékban részesíthetők. A ministernek ez iránt a közigazgatási bizottság tesz előterjesztést. A múlt évben a bizottság által felterjesztett 10 tanító közül csak 4 kapott a ministertől személyi pótlékot. A bizottság tehát azon 6 tanítót, akik a múlt alkalommal nem részesültek pótlékban, ezúttal újból előterjesztette és azonkívül még 4 tanítót terjesztett fel jutalmazásra. Személyi pótlékban való részesítésre, javaslatba hozta a bizottság Uhrin Károly békéscsabai, Povázsay Gábor tótkomlósi, Bekker Endre gyulai, Podsztrelen György orosházi, Szlovák Pál szarvasi, Stefán József és Koppányi György füzesgyarmati, végül Weinberger Simon öcsödi tanítókat. Paulovits János orosházi tanító ellen, Kiss István tanitó feljelentésére, akit Paulovits tettleg bántalmazott, a bizottság elrendelte a fegyelmit, de ugyancsak elrendelte azt a feljelentő tanitó ellen is a megtartott előzetes eljárás adatai alapján és azért, mert nevezett a fegyelmi eljárás megindítását maga is kérte. Dr. Zöldy Géza főügyész által előadott Weiu- berger-féle fatelep tüztávlati ügyben igen élénk és hosszú vita kerekedett, amelyben részt vettek az előadón kivül az alispán^ főjegyző, Török Gábor és Morvay Mihály bizottsági tagok. A t. főügyész javaslatát, amely igen nagy gonddal és szépen volt kidolgozva, a bizottság nem fogadta el, hanem az alispán határozatát hagyta helyben, amelynek értelmében a telep engedélyezése után a telepen épült mellékhelyiségek a vármegyei építkezési szabályrendelet értelemben helyezendők el, illetőleg részben lebontandók. Felolvasfatott azután a közigazgatási biróság- egy cselédügyben hozott elvi jellegű Ítélete, amely a bizottsági határozat megváltoztatásával kimondotta, hogy ha a sérves cselédnek ez a baja a szolgálat alatt kiujul és rosszabbodik, a felmerülő kórházi költségek a gazdát terhelik. Felfogásunk szerint a biróság Ítélete nem megnyugtató és a szolgálatadókkal szemben méltánytalan, mert a bírósági döntés szerint igen sok esetben oly betegség után felmerült költségeket is meg kell fizetni a gazdának, amely betegség a szolgálattal semmiféle összefüggésben nincs és amely akkor is kiújult volna, ha az illető semmit sem dolgozik. Hossza vita után indult meg Dohányos János és társai békési lakosok azon felebbezése folytán, amely a békési képviselőtestület azon határozata ellen irányult, amely szerint a bélmegyeri legelőről az ottani kisgazdák fejős tehenei kizárattak. A vitában részt vettek a közgazdasági előadón kivül Morvay Mihály, aki a képviselőtestületben indítványozója volt a sérelmes határozatnak, TörÖK Gábor és az alispán. Yégül is a bizottság az alispán javaslatára a képviselőtestület határozatát megváltoztatta, mert az a legelő rendtartásba ütközik ; kimondotta, hogy a felebbezők kérelme jogos, azonban azon feltételek megállapítását, amelyek mellett a felebbezők kérelme teljesítendő lesz, a képviselőtestületnek tartotta fenn. Sárosy Gyula árvaszéki elnök és Perszma Alfréd az államépitészeti hivatal főnökének jelentéseinél és előadmányainál felszólamlások nem voltak. Az államépitészeti hivatal főnökét Török Gábor interpellálta meg a békés—gerlai ut rósz karban léte miatt. Az interpelláló teljesen megnyugtató választ kapott, amennyiben az államépitészeti hivatal főnöke kijelentette, hogy kérdéses ,ut legközelebb gőzhengerrel fog jókarba helyeztetni. A kir. főügyészhelyettes akadályozva lévén a megjelenésben, jelentéseit úgy a február mint március hónapokról dr. Daimel Sándor főjegyző terjesztette elő. A jelentések szerint a fogházak állapota kifo+
