Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-10 / 15. szám
6 BÉKÉS 1910. április 10. Tisztességes kinézésű a kocsija s nem tyuk- borito zsánerben készült. Használat előtt gondosan letörülgetik, üres óráiban pedig nem költeltetnek benne — aprójószágot. Ez pedig nemcsak haladás, de tisztaság szempontjából is jelentős valami! Dp. Nyúl. Közgazdaság. Jéggyár. Lapunkban részletesen ismertetett feltételek mellett, a jéggyár építéséhez hozzáfogott a vállalkozó Szabó Emil és társa cég. — Az előre kiszabott feltételek mellett, a tanács megkötötte a szerződést, melyet a legközelebbi gyűlésnek elfogadás végett előterjesztik. Az építkezés különben serényen folyik és kilátás van rá, hogy a jéggyár május hó vége helyett már május hó közepén üzembe vétetik. Községi jégvermek megtöltése. Nagy gondot okoz a községeknek, hogy a’ községi jégvermeket, — amelyre miniszteri rendelettel kötelezve vannak, — a jéghiány miatt mikép töltsék meg? Gyula, Békéscsaba és Szarvas községekben jéggyárak állíttatnak fel, a többi községek vagy hozatnak jeget máshonnét, vagy a vármegyékben felállítandó jéggyárakból szerzik be szükségleteiket. A szeghalmi járás községei közül Szeghalom község Brassóból hozatott jeget, mig Körösladány, Vésztő és Füzesgyarmat községek szerződésileg biztosították a szükséges jégmennyiséget. Két megyei uradalom kitüntetése. Az Országos Gazdasági Egyesület szokásos tavaszi állatvásárját, dijjazással kapcsolatosan vasárnap és hétfőn rendezte Budapesten. Igen sok és kiválóan szép példányú teDyészmarhát hajtottak fel a gazdák, de ezek között is általános feltűnést keltett elsősorban Almásy Dénes grót gyulavárii hitbizományi uradalmából kiállított 12 drb kondorszőrű mangalica sertés, melyek közül egy az I-ső osztályú 300 koronás dijat; 15 drb ugyanilyen fajtájú koca, melyek közül egy szintén az I-ső osztályú 150 koronás dijat nyerte meg. Kiállított még az uradalom 12 drb hazai fésűs kost, amiért elismerő oklevelet nyert. — Nagy tetszésben részesült gróf Wenekheim Henrik kiskorú örökösei csorvási uradalma által bemutatott állatcsoport. Az uradalom három dijat, két első és egy második dijat nyert. A bikák csoportjában az első dijat, mely egy vadászkutyák csoportját ábrázolja 300 korona értékű bronz dísztárgyat, az üszők csoportjában egy első és egy második dijat : egy 300 korona értékű arany órát és kristály üvegből metszett kancsót nyerte az uradalom. Általános feltűnést keltett az uradalom által a tejelő tehenek között bemutatott bonykád- simenthali példány, mely napi 34 liter tejet ad, súlya pedig 11 métermázsa körül van. Az Orosháza -szentesi törvényhatósági útnak Mágócstól Orosházáig terjedő 13’4 kilométer szakaszának tervezési és költségszámítási munkálataival, nem mint eredetileg tervbe volt véve, a szentesi államépitészeti hivatalt, hanem Novák Antal okleveles váci mérnököt bizta meg a kereskedelmi miniszter. Nevezett mérnök tartozik a teljesen kész terveket ez év május hava 15-ig a miniszternek bemutatni, amelynek alapján a közigazgatási eljárás azonnal ki fog tűzetni. Egészen biztosra vehető tehát, hogy a kérdéses nagyfontosságu útszakasz még az idén ki fog épülni. Az elek—gyulai és otlaka—gyulai utak jellege. Gyula városa úthálózatát végleg megállapítani kívánván, előterjesztést tett a vármegyóhfz, hogy az elek—gyulai és a gyula—otlakai utat vegye át a vicinális utak hálózatába és egyben hasson oda, hogy az említett utaknak Aradvármegye határába eső részei egyöntetű kezelhetés okából szintén vicinális utakká minősíttessenek. A vármegye alispánja az eljárást e tekintetben Aradmegyével megindítván, Aradmegye alispánja kijelenti, hogy az említett utaknak a vicinális utak hálózatába leendő felvételét nem fogja törvényható sági bizottságának javaslatba hozni, mert semmi különösebb szükség nem forog atekintetben fenn. hogy az említett utak s jelenleg községi közdűlő úti jellegű utak vicinális utak legyenek. Nevezete sen arról, hogy ezek az utak kiépíttessenek, belátható időn belül szó sem lehet, mert a kiépítés 100,000 koronánál jóval többe kerülne, de nem is volna indokolt, mivel Aradmegye szerint a gyula— kétegyháza—eleki törvényhatósági útnak megtörtént kiépítése folytán rósz időben 2 illetőleg 4 kilométer kerülővel ezen az utón úgy Otlaka, mint Elek községek könnyen megközelithetők, nyáron és jó időben pedig a jelenlegi dűlő utakon történik a közlekedés. Arad vármegye alispánjának a két ut forgalmi jelentőségére nézve nincs igaza; az elek—kétegyházi ut forgalmi szempontból ugyanis a szó-szoros értelmében eltörpül úgy az elek—gyulai, valamint ótlalra—gyulai ut forgalmi jelentősége mellett és Békésvármegye nagyon helyesen fog cselekedni, ha Gyula városa kérésének helyt ád ; az elekiek pedig Aradvármegye közgyűlésén bizonyára gondoskodni fognak, hogy az aradi alispánnak Elekkel szemben következetesen szűkkeblű eljárása móltányosabb és igazságosabb felfogásnak adjon helyet. Békés község villamosmüve vezetékhálózatának és tartozékainak megépítéséhez szükséges huzalok, szigetelők, árammérők, transformátorok, valamint a szükséges faoszlopok szállítására Békés község elöljárósága március 30 án versenytárgyalást tartott, mely alkalommal a következő cégek tettek ajánlatot: a Ganz-féle villamossági r.-t. (Budapest) 116,284, alt. 119 73 és 122,084 K, Reisinger Aurél (Budapest) 66,40040 K, a magyar Siemens Schucker müvek (Budapest) 132,347 K, az Egyesült Villamossági és Gépgyár r.-t. (Budapest) alternativ 126,170 és 132,020 koronával. Ezenkívül pályáztak még Blau és Lukács csak a mérőszoba berendezésére 1019 50 K, Komlós és Kertész, a Danubius hajó- és gépgyár r.-t. csak a villamos órákra, továbbá a faoszlopok szállítására Rüttgers Guidó (Budapest), Lord és tsa (Budapest), Weisz Simon (Zombor), Quittner testv. (Budapest), Barn i Gábor és fia (Gyöngyös), valamennyien egységárakkal. Az ajánlatok átszámítás alatt állanak. A vármegye munkásházi bizottsága folyó hó 5-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ismét ülést tartott, amelyben Körösladány községre nézve kimondotta a bizottság, hogy mivel közegcszség- jügyi szempontok nem teszik föltétien szükségessé a munkásházak építését, ennélfogva az építés ügyét a bizottság egyelőre függőben tartja. A Vésztő község által beterjesztett és Kriszt Mihálylyal kötött szerződést a Vésztőn létesítendő munkésházakra nézve, a bizottság jóváhagyta. A szarvasi munkásházak ügyében a vállalkozó által beadott ajánlat ezúttal sem volt elfogadható, mert több kérdés tisztázatlan. Ezért a bizottság Kiss László tb. főjegyzőt,.mint munkásházi előadót a helyszínére küldte ki, hogy a kérdésben az érdekeltekkel tárgyaljon és a vitás részletek tekintetében igyekezzék elfogadható megállapodásokat létrehozni. A kondoroei munkásházak létesítésére beadott ajánlat elvileg elfogadhatónak mondatott ki, azonban az ajánlat egyes homályos pontjai előbb tieztázandók. Békés- szentandrá8on nagy lévén a törekhiány és igy az építkezés azonnali megkezdése nehézségekbe ütköz vén, a bizottság kimondotta, hogy az építkezést csakis az év őszén kezdi meg. Addig a megvett házhelyeknek bérbeadás utján való hasznosítása rendeltetett e). Kataszteri munkálatok Szeghalmon. A budapesti helyezini felügyelőség értesíti a vármegye alispánját, hogy Szeghalom községben a becslési és birtokvalósitási munkálatok legközelebb megkezdetnek, miért is arranézve kér intézkedést, hogy a kiküldendő közegek megfelelő elhelyezéséről, ellátásáról és farról történjék gondoskodás, hogy az eljáró közegek kellő támogatásban részesüljenek és mindazon dolgok rendelkezésükre álljanak, amelyek a munkálatok helyes elvégzéséhez szükségesek és a község által szolgáltatandók. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdij- egylete 298. sz. gyulai fiókpénztára e hó 3-án tartotta első csonkaévi rendes közgyűlését a helybeli állami fiúiskolában. A tagok szép számban voltak képviselve. Steigerwald Károly, mint a gyulai fiókpénztár elnöke a megjelentek üdvözlése után fejte geti az egyesület üdvös voltát. Fölemlítette, hogy eme fiókpénztár megalakításánál a vezetőséget, valamint a helyi lapok szerkesztőségeit tisztán nemesen gondolkozó szivük és az igaz felebaráti szeretet vezérelte ! Igaz, hogy a gyulai fiókpénztár még nem dicsekedhetik óriás eredményekkel, de azért fennen hirdetheti, hogy dacára alig két hónapos fennállásának, ezámos uj tagot gyűjtött már, mely által tagjainak gondtalan jövőt biztosított aggkorára. — A külön segélyalapot pedig majd meg tizszerezte. Az elnöki megnyitó után Lőwy Sándor fiókpénztári jegyző felolvasta jelentését a pénztár eddigi működéséről. Felemlítette, hogy a fiókpénztár f, évi február hó 6-án 70 taggal alakult meg s ma már a helyi lapok s egyesek ügybuzgalma folytán ezek száma 115 - re szaporodott. A fiókpénztár bevétele a megalakulástól a közgyűlés napjáig volt: beiratási dijakból 78 K. Hivatalos közlönyért 1 K 20 fillér, rendes tagsági dijakból 189 K 90 f, összesen 269 K 10 f. Ezzel szemben kiadás volt: falragaszokért 20 K, ezek felragasztása és széthordásáórt 3 K, portókért 1 K 71 fillér, összesen 24 K 71 fillér. — Marad tehát tisztán 244 K 39 f. mely összeg a központ pénztárába Budapestre elküldetett. A fiókpénztár külön alapja a közgyűlés napjáig 69 K 20 f-re szaporodott, mely összeg gyümölcsöztetés végett az I. Gyulavárosi Takarékpénztárba helyeztetetett el. Az ellenőr és pénztáros jelentését a kö'gyülés helyeslőleg elfogadta s a szokásos felmentvényt a pénztáros és választmány részére megadta. A vezetőség is némi változáson ment keresztül, amennyiben ifj. Bal István, az alakuló közgyűlés alkalmával megválasztott ellenőr eddig viselt tisztségéről lemondott és helyébe Péntek Lászlót választották meg, utóbbinak helyére pedig a választmányba Portörő Lajost. Dr. Linde)iberger János védnök jelenti, hogy özv. gróf Almásy Kálmáné a külön segélyezési alap javára 100 koronát adományozott, mit a közgyűlés éljenzés között örvendetes tudomásul vett s egyben elhatározta, hogy eme nemeslelkü adományért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz, mit dr. Lindenber- ger János védnök utján hoz tudomására. Az indítványok során Kardos Iván egyleti tag indítványozza: intéztessék felterjesztés a központ igazgatóságához az iránt, hogy a postaköltség a jövőben ne az egyesület külön segélyezési alapból, hanem a központba küldendő rendes tagsági dijakból fedeztessék. Ezzel kapcsolatosan pedig Péntek László azt a közbevető indítványt tette, hogy tegyen a központ lépéseket az iránt, hogy — tekintve a humánus célt — portómentességet eszközöljön ki. A közgyűlés elhatározta, hogy megkeresi ez ügyben ily értelemben a központot. Dr. Lindenberger János védnök ezek után ama örömteljes kijelentést tette: az esetben, ha a fiókegyesület rém tudna érvényt szerezni eme határozatának, késznek nyilatkozik az összes portóköltségeket a sajátjából fedezni A közgyűlés hálás köszöneté mellett veszi a védnök eme szives ajánlatát. Végül Bárdos István egyesületi tag indítványozza. hogy dr. Lindenberger János védnöknek szavaztassák jegyzőkönyvi köszönet az egyesület érdekében a városházán tartott felolvasásért. Végül megemlítjük, hogy a közgyűlés Steigerwald Károly a gyulai fiókpénztár elnökét választotta meg küldöttként a f. hó 24 én Budapesten megtartandó küldöttek ülésére. Az öcsödi vámszedósi jog. Ismeretes dolog, hogy az öcsödi hídon eddig a község által gyakorolt vámszedési jogot a kereskedelmi miniszter — tekintettel arra, — hogy a hidat a vármegye átvette, utóbbi részére engedélyezte és pedig úgy, hogy ezentúl az öcsödiek is tartoznak vámot fizetni. Ezen rendelkezés miatt azonban az öcsödiek nagyban elégedetlenkedtek és a vámfizetés kötelezettsége alól leendő felmentésüket többször kérelmezték. Az öcsödiek kívánsága végre teljesült, mert a kereskedelmi miniszter a törvényhatóság előterjesztésére most hozzájárult ahhoz, hogy a vármegye, mint a vámszedési jog tulajdonosa, a vám- mentességet az öcsödiekre kiterjessze és egyben azt is megengedte, hogy a vámház a jelenlegi helyén maradjon, kijelentvén azonban, hogy azoktól, akik a vámházon túl mennek, de a hídon innen maradnak, vám nem szedhető. A Triesti Általános Biztosító Társulat (Assicu- razioni Generali) folyó évi március hó 17-én tartott 78-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1909-ik évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1909 december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 1.034.103,236 korona és 09 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 45.594,164 korona és 37 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 20.902,175 korona 14 fillérrel 304.144,877 korona 43 fillérrel emelkedett. A tüz- biztositási ágban, beleértve a betörés- és tükörüveg biztosítást, a díjbevétel 18.260,118,363 korona biztosítási összeg után 30.032,501 korona 57 fillér volt, miből 11.650,831 korona 96 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy hogy a tiszta díjbevétel 18.381,669 korona 61 fillérre rúgott és ez összegből 13.658,715 korona 83 fillér mint díjtartalék, minden tehertől menten, jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkőtelezvények összege 127.799,977 korona 76 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3.851,471 korona 90 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.772,890 korona 57 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1909-ben 38.550,375 korona41 fillért és alapítása óta977.344,967 korona 32 fillért fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 192.489,457 korona 63 fillér esik. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 24.677,880 korona
