Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-20 / 12. szám
4 BÉKÉS 1910. március 2Ű. Délután a Budolf-főgimnázium tornacsarnokában gyülekezett a közönség, hol a tanárok emlékbeszédeket, a tanulók szavalatokat tartottak. Innen a Kossuth-szobor elé vonult a ünneplő közönség, hol a márciusi hölgybizottság rendezte az ünnepélyt. Két hatalmas nemzetiszin szalagos koszorút helyeztek a szoborra: a főgimn. ifjúság és a hölgybizottság. Könyves T. Kálmán mondott ünnepi beszédet. Este a Kaszinóban és egyes körökben társasvacsora volt, Békés Mint minden esztendőben, az idén is a társadalom minden rétegét átható lelkesedéssel ülte meg Békés szinmagyar lakossága március 15-ét. A tized- beli olvasókörök egy része már 14-én este ünnepelt. Az ünnepélyek sorrendjét azonban a reformátusok reggeli istentisztelete nyitotta meg, mely után a községi bérház nagytermében délelőtt 10 órakor az áll. s. községi elemi s a gazdasági iskola rendezett lélekemelő ünnepélyt, mely alkalomra zsúfolásig telt meg a hatalmas terem az egybesereglett közönséggel. Itt Farkas Gyula közs. iskolai igazgató tartott ünnepi beszédet, mig a tanulók alkalmi költeményeket adtak elő s hazafias dalokat énekeltek. A községi iskolával egyidejűleg ünnepelt a község többi elemi tanintézete is. A legegyetemesebb ünnepélyt a függetlenségi 48-as Kecskeméti-párt rendezte, mely a régi kollégium előtt, délután 3 órakor vette kezdetét Ez ünnepélyre mintegy 7 — 8 ezer hallgató gyűlt egybe. A nagyszabású ünnepet az Iparos Daloskor a Himnusz éneklésével nyitotta meg, amelynek elhangoztával larnóczy Lajos református s. lelkész a Talpra magyart szavalta el. A szavalatot ismét az Iparos Daloskor énekszáma követte, mely után Kecskeméti Ferenc országgyűlési képviselő ünnepi beszédet mondott. Egy óránál tovább tartó beszédében nagyrészt az aktuális politikai kérdésekkel foglalkozva, a függetlenségi elvekhez való tántorit- hatlan ragaszkodásra hívta fel hallgatóságát, a képviselőt beszéde végeztével liivei díszes virágcsokorral lepték meg, melyet Kórnyei Magduska szives szavak kiséretébeu nyújtott át. A tárgysorozat következő énekszáma után Faragó László főgimnáziumi tanár Ábrányi Emil egyik nagyhatású alkalmi költeményét szavalta el, melyet szintén zajos éljenzéssel fogadott a közönség. Az ünnepet az Iparos Daloskor a Szózat eléneklésével zárta be. Ez ünnep bezárulta után a főgimnázium önképzőkörének nagy érdeklődéssel kisért ünnepe vette kezdetét, melynek tárgysorozatából kiemelendők a Kolumbán Károly VIII. o. t, ifjúsági elnök szépen kidolgozott ünnepi beszéde, Eckstein Károly VII. o. t. igen ügyes alkalmi felolvasása, Tassy Sándor VII. o. t. és főleg a Fekete Iván VIII. o. t. szavalata. Az utóbbi Tóth Kálmán Előre! cimü ismert költeményét adta elő szinte a szavaló művészet teljes adományával, sikerével. Nagy sikert arattak az énekszámok is, melyeket Szügyi József, az intézet országos nevű énektanára dirigált jsztatlan elismerés mellett. A délutáni ünnepeket az istiek követték, melyek sorából magasan kiemelkedik i Kaszinó és Polgári Kör együttes ünnepe, mely az ítóbbi egyesület helyiségében nagyszámú liallgató- ;ág jelenlétében 8 órakor a dr. Török Gábor polgári töri elnök rövid, de tartalmas megnyitójával vette sezdetét. A nagy nap jelentőségét a dr. Bátky íoltán ügyvédjelölt tartalmas felolvasása méltatia, nely után Weil Károly joghallgató alkalmi k öl te - nényét szavalta el nagy tetszés mellett. A műsor a Szózat eléneklésével bezárulván, a tervbe vett társas acsora vette kezdetét, melyen dr. báró Drechsel lyula, Varga János és Sinka Lajos mondottak iazafias pohárköszöntőt. Ez ünnepéllyel egyidejűleg endezte az ipartestület is nagyszabású emlékünne- ét, melyen dr. Telegdyhü]Qs ügyvéd, iparhatósági iztos tartott ünnepi beszédet, Király László ref. s. ántor pedig a Talpra magyart szavalta el nagy ilkesedést keltve, mig az Iparos Daloskor hazafias alokat adott elő. Az ünnepet itt is közvacsora kö- ette, amelyen szintén több pohárköszöntő hangzott I. Legnagyobb hatást a dr. Telegdy Lajos és Hencz ntal alkalmi szónoklatai keltettek. A közvacsorát t táncmulatság követte, mely felette vidám hangúdban a reggeli órákig tartott. ságos fejtegetéseinek végén azonban kijelentette hogy — sajnos — még most sem találták fel azt ; szert, amelynek segélyével a tüdővész rettenete pusztításai ellen az emberiség sikerrel vehetné fel i küzdelmet. A közig, bizottság a t. főorvos válaszát köszö nettel tudomásul vette s az indítvány felett napi rendre tért. Roediger Gyula pénzügyigazgató jelentést szerint az állami adóbefizetések a múlt hóban i költségvetéseukivüli állapot miatt jelentékenyen kedvezőtlenebbek voltak, mint a múlt év hasonló időszakában. A pénzügyigazgató által előadott ügydarabok közül felemlitendőnek tartjuk a gyulai szanatórium házadó ügyét. A szanatóriumnak azon helyiségei ugyanis, amelyek a személyzet lakásául szolgálnak, adó alá vétettek. Ez ellen felebbezéssel élt a szanatórium vezetősége. A pénzügyigazgató a felebbezés elutasítását hozta javaslatba azért, mert a vonatkozó törvényes rendelkezés szerint csupán a kórházak tarthatnak igényt adómentességre. A közigazgatási bizottság azonban egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kórházi személyzet lakásául szolgáló helyiségek is, mint a kórházzal szóró, összefüggésben levők, adómenteseknek tekintendők. A pénzügyigazgató — kötelességéhez képest és arra hivatkozva, hogy a joggyakorlat az ő javaslata mellett szól — a hozott határozat ellen felebbezést jelentett be. Mtkler Sándor tanfelügyelő jelentéséből kitünö- leg, a tanfelügyelő a múlt hóban 6 napot töltött külszolgálatban, amely idő alatt meglátogatta a kétegyházi és nagyszénási iskolákat, valamint a gyulai görög kelkeleti iskolát is, hogy meggyőződjék arról, mi kép a hitoktató a hittan főbb ágazatait magyarnyelven is tanitja-e, amitől a püspöke eltiltotta. A tanfelügyelő által előadott ügyek közül említést érdemel a gyulai biczereí tanyai iskola építési ügyében beadott felebbezés. A. Schriffert József ugyanis felebbezéssel élt a képviselőtestületnek azon határozata ellen, amellyel a kérdéses iskola építkezési ügyében az árlejtés kihirdettetett, azt kifogásolván, hogy a tervek a tanfelügyelőnek és az államépité- szeti hivatalnak nem mutattattak be A közigazgatási bizottság a felebbezés elbírálására nem tartotta magát illetékesnek és utasította a polgármestert, hogy az iratokat a törvényhatósági bizottsághoz terjessze be. Egyben azonban kimondotta, hogy a terveket az iskola-épités céljaira alkalmasnak tartja. Dr. Zóldy Géza t. főügyész elöadmányai az előadói javaslatnak megfelelően emeltettek határozattá. Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal főnöke az utak és hidak építéséről és a már kiépített utak felülvizsgálatáról, a kavicsszállitások előrehaladásáról tett jelentést. Bejelentette egyben, hogy Harsányi Frigyes kir. mérnököt a közúti felügyelő 3 havi szolgálattételre a szegedi államépitészeti hivatalhoz rendelte ki, továbbá, hogy Windholz Mark kir. mérnök Nagyszebenbe lett áthelyezve és helyére Bálint Imre mérnök osztatott be a gyulai álla ■ építészeti hivatalhoz. A Békés és Békésföldvár között, az első számú őrháznál létesítendő feltételes megálló elnevezéséül »Soványháti megálló« hozatott javaslatba a bizottság által. Sárosy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegye árvaszéknél fenálló állapotok a bizottság részéről nem igényelnek intézkedést. Az előadóknál hátralék nincsen. Dr. Liszy Viktor kir. főügyészhelyettes az ülésen nem lévén jelen, a fogház múlt havi állásáról jelentés nem tétetett. A közigazgatási bizottság teljes ülése délután fél három órakor ért véget. Délután az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen az árvaszéki elnök előadmánya alapján 15 felebbezés nyert elintézést. Egyéb albizottsági ülés nem tartatott. Többrendbeli fegyelmi ügy vár II. fokú elintézésre, azonban e tekintetben az az akadály, hogy a megfelebbezett határozatokat az alispán hozta és igy mindaddig, mig a főispáni szék nem töltetik be. a fegyelmi választmány az alispán érdekeltsége miatt, nem tarthat ezen ügyekben ülést. Március 15-ike. A nagy idők emlékéhez méltó lelkesedéssé 5 •« ünnepelte meg Békésvármegye is március 15-ikét, szabadság hajnalának első pirkadását, a népjogol _ kivívásának hatvankettedik évfordulóját. Vármegyénkben erős a hazaszeretet, a szabad ság érzete, mert ezek ápolására minden alkalma , megragadnak a tanintézeteink, társasköreink, a né] ! szószólói, a papság és a tanítóság. A nagy napnak évfordulóján meggyőződhetek- arról mindenki, hogy a márciusi napok nagy eseményei ott vannak a szivünkben, lelkűnkben, azokka- születünk s azokkal halunk meg. Ha a megélhetéssé járó mindennapi nehéz küzködés, a csalódások hosszt láncolata behamvazza is időről-időre a nagy napol- emlékeit, évezredes történetünk ama dicső korszakát annak csirája ott él, ott pislog leikeinkben s az else márciusi szellőre éledni kezd, lerázza a közöny álarcát s az évforduló magasztos ünnepén megmutatja magát igazi nagyságában, fellobog a szent tűz, fényével bevilágítja egész Magyarországot. Vármegyénk legkisebb községe is megünnepelte március 15-ét. Az ünnepélyek lefolyásáról a következőkben számolunk be : Gyula Az utcák ünnepi szint öltöttek. A házak ormain nemzeti trikolort lengetett a tavaszi szellő. A tanulósereg felkokárdázva sereglett össze az iskolákban, a férfiak az egyletekben, körökben. Az első ünnepi harangszóra megindultak a testületek, intézetek tagjai zászlók alatt, hosszú, tömött sorokban a templomokba. A református templom szorongásig megtelt közönséggel. Képviselve volt a város, vármegye, pénzügyigazgatóság tisztikara, 48-as kör, újvárosi olvasókör, az összes tanintézetek református növendékei tanítóik, tanáraik vezetése alatt. Ima előtt a Himnuszt, utána a Szózatot énekelte el a közönség. Enyedy Sándor esperesi titkár mondott költői szárnya- lásu gyönyörű imát, méltatva a hazafias ünnepet vallási és magyar nemzeti szempontból. A római katholikus templomban ünnepi szent mise volt, hol a gimnázium, a tanári kar teljes számban megjelent, az elemi iskolák, továbbá a megyei és városi tisztviselői kar szintén képviselve volt. Az izraelita templomban dr. Adler Ignác rabbi tartott nagyhatású hazafias beszédet a tanulóknak és a nagyszámban megjelent híveknek. Délután népgyülés volt a Göndöcs-kertben. Néveri Albert, a 48-as kör elnöke nyitotta meg a gyűlést, utána Jeszenszky Béla jogszigorló beszélt, majd dr. Simonka György ügyvéd, kik az ünnep jelentősége mellett a mai politikai helyzetre, a közelgő választásokra is szót vetettek. Este az egyesületekben, körökben társas vacsorák voltak. A polgári körben, hol vacsora közben és után Schneider János, dr. Kiss László és dr. Berényi Ármin tartottak beszédeket, pohárköszöntőket, dr. Major Simon pedig kuruc nótákat hegedül, énekelt oly érzéssel, oly művészileg, hogy magával ragadta a hallgatóságot, a lelkesedés, a taps alig akart szűnni. A 48-as körben a kör vezetői tartottak ünnepi beszédeket, lelkesítő szónoklatokat a nagy számmal megjelent ünneplő tagok előtt. Az újvárosi olvasókörben a tágas terem zsúfolásig megtelt mindkét nembeli közönséggel, amelynek zömét az újvárosi tekintélyesebb földmives gazdák és családtagjaik képezték. Az elutazni kényszerült Döry Pál elnök helyett ennek előzetes felkérése folytán Domby Lajos esperes-lelkész nyitotta meg hangulatos szép beszédben az ünnepélyt. A nap jelentőségét Kiss László, Gulyás János, Enyedi Sándor esperesi titkár, Kóhn Dávid és Singer Mihály méltatták. Az ünnepély nyitányául és bezárásául az jgész közönség Csiszár Sámuel kántor intonálása mellett a Himnuszt és a Szózatot énekelte. Csaba. Kora reggel élénk lett az utca az ünnepélyekre i iiető közönségtől. Az üzletek kirakatai a nap emlé- ’ tere Petőfi, Kossuth mellszobraival voltak díszítve. < Délelőtt a templomokban, az elemi, polgári fiú j is leányiskolákban voltak igen sikerült, lélekemelő i innepélyek. |
