Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-18 / 16. szám
1909. április 18. BÉKÉS 7 sával éa a fenálló ellentétek eloszlatása mellett, megállapíthatók legyenek. Öntözési vízmű- Wenckheim Frigyes gróf engedélyt nyert a vármegye alispánjától arra, hogy ■ a Kettős-Körözs folyó jobbpartján fekvő vizes-fás melléki birtokán, 50 évi időtartamra, öntözési vizi- müvet létesítsen és ebből a czélból vizkiviteli müveket, öntöző és lecsapoló csatornákat létesíthessen azon a területen, amelyet a Gyepes és Határér csatornák valamint a doboz—vésztői törvényhatósági ut határol körül. A hosszufoki ármentesitő társulatok kötél ékébe tartozó körösladány—köröstarc3ai közút 8-110 km. hosszú útszakasza után évi 1209 korona, a dobozi törvényhatósági közút 2 280 km. szakasza után évi '90 korona és a Vésztő község belterületén átvonuló törvényhatósági útnak 1'900 km. hosszú szakasza után évi 180 koronában állapította meg a fó dmivelésügyi miniszter a vármegye hozzájárulását. Ezen határozat ellen a vármegye alispánja panasz- szal élt a közigazgatási bírósághoz, amelyben kérte a vármegye közúti alapjának felmentését az említett hozzíjárulások alól, vagy legrosszabb esetben a hozzájárulási összegeknek tetemes mérséklését, mert az ármentesitő társulatok által nyújtott árvédelemnek a kiépített utakra nézve semmi különösebb jelentősége nincs, másrészt a törvényhatósági utaknak az ármentesitő társulat részéről ár- mentesitési költségekkel való megrovása olyan tetemes összeget igényel, amelynek viselésére a közúti alap képtelen. A közigazgatási bíróság azonban a panaszt csak részben vette figyelembe, amennyiben a fentebbi évi 1200 koronás hozzájárulást 1020 koronára mérsékelte, egyebekben a földmivelésügyi miniszter döntését helybenhagyta. Arad városa a közúti törvény módosítása tárgyában a képviselőházhoz felirattal élt, amelyet pártolás czéljából Békósvármegye törvényhatósági bizottságához is megküldött. A kérdéses 1890. évi I. t.-cz. ugyauis többek között akkép rendelkezik, bogy 18 évtől 60 évig az egyenes államadót nem fizetők három kézi napszámot tartoznak leszolgálni, amelynek válts ágárát — legtöbb helyen 3 koronát — a törvényhatóság állapítja meg. Minthogy ez a kötelezettség a legszegényebb néposztályokat terheli, akiktől a 3 korona legtöbb esetben be nem hajtható és akik legnagyobb része a három kézi napszámot nem szolgálja le, ennélfogva azt kéri Arad város törvényhatósága, hogy az egyenes állami adót nem fizető egyének a must említett törvényes rendelkezése alól mentessenek fel, illetőleg a vonatkozó törvényszakasz töröltessék, annálinkább, mert annak végrehajtása, több költséget igényel, mint amennyit a behajtott összeg kitesz, illetőleg ameny- nyit a leszolgált napszám ér. Kisajátítás. A kereskedelmi miniszter Oláh Péter gyomai téglagyáros által létesítendő iparvasut ■czéljaira szükséges területek kisajátítására az engedélyt megadván, a közigazgatási bizottság a kisajáti- tási eljárást május hó 15-ére tűzte ki Gyoma községébe. A kisajátítási bizottság elnöke dr. Zöldy Géza vármegyei tiszti főügyész, tagjai Perszina Alfréd és Pikó Béla. * Az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság folyó hó 3-án tartotta évi rendes közgyűlését Cse- konics Endre gróf elnöklésével. Az igazgatóság részéről az ügyeket Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató adta elő. Az igazgatóság felolvasott jelentéséből, valamint az előterjesztett záró- és mérlegszámlákból kitűnik, hogy a lefolyt 1908-iki ötven- egyedik üzletév eredménye volt a társaság működése óta a legnagyobb s összesítésében a legkedvezőbb. Az évi 4,215.781 korona 25 fillér tiszta nyereségből az igazgatóság 1,500.000 korona összeget javasolt a részvényesek osztalékául kifizetni, tehat minden egyes egész részvényre 500 korona osztalék esik, mig a nyereség többi része az alapszabályszerü levonások után a társaság tartalékainak és alapjai nak további erősítésére szolgál. A társaság biztos- sági alapjai összesítve már a múlt év végével 186,926.244 korona 63 fillér összeget tettek ki. Az üzleti eredményhez méltó volt ezúttal is a társaságnak a közczélok iránt tanúsított áldozatkészsége. A számos jótékony és hazafias czélu adomány közül 10.000 lírát juttatott az olasz kormányhoz a szicíliai és kalábriai földrengés által sújtott szerencsétlenek javára. Ezúttal adták ki első ízben a társaság különleges nagy adományát 500.000 korona tőkeösszeggel tavaly megalakított félszázados alapítványának kamatait. E 20 000 korona összegű nagy adományt a kormányzó testület együttesen a közgyűlésen szintén fölolvasott külön megokolással ez évben a magyar- országi Vörös kereszt egyesületnek javasolja kiadni, az egyesületi mozgóraktár, vagyis a mozgósítás esetére készenlétben tartandó fölszerelése czéljaira. A közgyűlés az összes számadásokat s az igazgatóság, illetőleg az egész kormányzótestület valamennyi javaslatát egyhangúlag elfogadta s az 1908-iki üzletévre vonatkozó fölmentvényt minden irányban megadta. Az egész részvényenkint 500 korona osztalék kifizetését a társaság főpénztára már a legközelebbi hivatalos napon, hétfőn, április 5-én megkezdte. A Békésvármegyei Gazdasági Egylet igazgatóválasztmánya április hó 18-án, ma délelőtt 9 órakor Békéscsabán saját helyiségében Beliczey Géza elnöklete alatt ülést tart a következő tárgysorozattal: I. Elnöki bejelentések 2. Földmivelésügyi miniszter válasza a cselédbiztositás ügyében tett feliratra; ugyanannak leirata, melyben az idei lódijazásra 1200 korona államsegélyt igér. 4. Vármegyei főispán átirata a cseléd- és munkásjutalmazások ügyében. 5. Ugyanannak átirata, melyben a kataszteri kiigazítás és tagosítás ügyében kiküldendő bizottságba tagok megnevezését kéri. 6. Vármegyei alispán átirata melyben a Jegyzők Egyesülete által beadott indítványra véleményt kér. 7. Ugyanannak átirata, melyben a Petőfi-téri ház adásvételi értékének a jelenlegi székházra leendő betáblázása ellen fölterjesztett felebbezés elutasítását tudatja. 8. A szolnoki Gazdasági Felügyelőség átirata, melyben tudatja,; hogy a földmivelésügyi miniszter szarvasmarha-díjazásokra 1000 korona államsegélyt ad. 9. Szabolcs- vármegye Gazdasági Egyesületének átirata, melyben a telepítési és parczellázási törvényjavaslat sérelmes rendelkezései ellen beadott felirata pártolását kéri. 10. A Bácsbodrogmezyei Gazdasági Égyesület megkeresése, melyben az adók leírása tárgyában tett felirata pártolását kéri. 11. Az 1908-ik évi egyleti számadás és beszámoló bemutatása. 12. A közgyűlés idejének megállapítása; folyó ügyek és inditváynok. A vármegyei munkásház épitőbizoltság folyó hó 13-án ülést tartott, amelyen jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt dr. Zöldy János, dr. Zöldy Géza, Perszina Alfréd, K. Schriffert József és Kiss László. Elnöklő alispán bejelentette, hogy a bizottságnak múltkori határozata értelmében a tervtől való eltérés mellett a vállalati szerződés az Orosházán épülő 22 munkásházra vonatkozólag Pataki Antal és társai orosházi társvállalkozókkal megköttetett, mely szerint egy-egy munkásházat a faanyag szállításán kívül, de kuttal együtt, kerítés nélkül 883 korona 30 fillérért építenek fel. Az építési ösz- szeg a községi elöljáróság részére 50% visszatartásával ki is utaltatott abból a czélból, hogy a munkálatok előrehaladtával részletekben kifizettessék. Előterjesztetnek Endrőd, Nagyszénás, Békéssámson, Gádoros s Doboz községek jelentése, amelyekkel a mutrkásbázak felépítésére vonatkozó ajánlatokat s költségvetéseket beterjesztik, továbbá előterjesztetett a Braun és Czinczár czég bejelentése, melyszerint az orosházi munkásházak faanyag szállításának módozatai a helyszínén megbeszéltetvén, a szállítandó faanyag megállapittatván, az elfogadott költségvetés egységárai mellett egy-egy munkásházhoz szükséges faanyag a vállalati szerződésben kitett árral szemben 221 10 koronába kerül, azaz házanként 5 koronával többe. Ez a túllépés onnan származik, hogy a Kezeket némileg erősebbre kellett venni, az utczaajtóhoz egy tölgy-küszöböt kellett alkalmazni, a menyezet gerendákat pedig hosszabbra kellett venni. A bizottság jóváhagyólag tudomásul véve az alispán által tett bejelentést, Endrőd, Nagyszénás és Békéssámson községekre vonatkozó ajánlatokat elfogadta, melyek szerint: a) Endrödön Iványi Imre kőművesmester kút és faanyag szállítás nélkül egy-egy munkásházat 797-31 koronáért hajlandó az általa bemutatott terv és költségvetés értelmében felépíteni. A kútra vonatkozólag tekintettel hogy a község közkutja (mükut) az építkezési helyhez közel van, valamint a közelben folyik a Körözs is a bizottság kimondja, hogy Endrödön a kút létesítését elejti, b) Nagyszénáson Tóth István kőművesmester szintén az általa készített költségvetés alapján hajlandó a terven eszközölt módosításokkal s a téglatüzfal helyett deszka- tűzfallal, kuttal s ahhoz való faanyaggal, a többi faanyag nélkül s a cserépszállitáson kívül, fuvar nélkül egy-egy munkásházat 77170 koronáért elkészíteni c) Pékéssamsonban pedig Csongrádi Imre és Pintér Bálint vállalkozók elvállalják egy-egy munkásháznak a fal felverését a vállalnti szerződésben foglaltak szerint 104 koronáért s Gera Imre ácsmester elvállalja a többi összes munkákat s anyagszállítást kivéve a faanyagot, munkásházanként Négyszáztiz (410) koronáért kút nélkül. Ezen elfogadott ajánlatok alapján a vármegye alispánja felhatalmaztatik, hogy az ajánlattevőkkel a vállalati szerződést azonnal megköthesse s azok alapján a munkálatok foganatosíthatók. A Gádorosra vonatkozó ajánlatot a bizottság nem fogadja el, mert azt tulmagasnak találja, hanem felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy amennyiben vállalkozók bármelyike hajlandó az ajánlatában foglalt s a vármegye által megállapított terv és költségvetés szerinti munkálatokat — a már ismert módosításokkal — 900 koronáért teljesíteni faanyag hozzáadása nélkül, úgy a vállalati szerződés az illetővel megköthető s a munkálatok foganatosíthatók, ellenkező esetben felhivatik a község elöljárósága, hogy a házhelyekül megvett telkeket veteményes földeknek egy évre adja bérbe s az építkezések olcsóbb ajánlatot tevő vállalkozókkal a jövő évben fognak eszközöltetni. Hasonlóképpen nem fogadja el a bizottság Doboz községre nézve tett ajánlatot sem, mert az is igen drága, hanem szintén felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy ha vállalkozók 760 koronáért hajlandók egy-egy munkásházat elkészíteni kút nélkül s faanyag hozzáadása nélkül, a vármegye által megállapított ismert módosításokkal egyszerűsített terv és költségvetés szerint, — úgy a vállalati szerződés, melyszerint a munkálatok a jövő év október 30 ig foganatosíttatnának — elkészíthetők — megküldhető. Egyébként felhivatik az elöljáróság, hogy a megvett telkekeket egyelőre egy évre veteményes főidnek azonnal adja bérbe. A kútra vonatkozólag a bizottság abban állapodott meg, hogy tekintve, miszerint Dobozon igen mélyen kellene egy-egy kutat megásni s igy egy-egy kút aránytalanul sokba kerülne, az összes munkáslakások közös használatra egy, esetleg két műkutat furat, amelynek költségei azután a munkásokat közösen terhelik s reméli a bizottság, hogy igy egy-egy munkásra jóval kisebb összeg esik s vízszükségletük mindazonáltal éppúgy el lesz látva. Yégül a bizottság a Braun és Czinczár ezégnek az orosházi munkásházak faanyag szállítására vonatkozólag tett bejelentést, melyszerint egy-egy munkásház faanyaga 22F10 koronába kerül, jóváhagyólag tudomásul véve, felkéri a ezéget, hogy a további szállításokra nézve Endrőd, Nagyszénás és Békéssámson községekkel hasonlóan személyes érintkezés mellett megállapodni s a szállítás iránt intézkedni szíveskedjék. Törvényszéki csarnok. Két kir. közjegyző. Békésvármegyében tudvalevőleg elhalálozások következtében két kir. közjegyzői állás és pedig a szarvasi és szeghalmi üresedésben van. Mint minden hasonló állásra úgy erre a kettőre is s a kettő közül különösen a jövedelmezőbb szarvasira egész légiója volt a pályázóknak, akik természetesen minden elképzelhető befolyást mozgósítottak az érdekükben. Talán ennek tulajdonítható a feltűnővé vált szokatlan késedelem az állások betöltésénél, ami azonban ünnepre mégis csak megtörtént. A szarvasira dr. Haviár Gyula ottani gyakorló ügyvéd, a ’’szeghalmira pedig dr. Nekula Gyula békéscsabai kir. közjegyzőhelyettes neveztetett ki. Haviár Gyula dr. a szarvasi ügyvédi karnak tekintélyes tagja, aki évtizedek óta exponált élénk részt vesz Szarvas községe, az ág. ev. egyház s a vármegye közéletében, — dr. Nekula Gyula pedig az ország egyik legrégibb közjegyzőhelyettese, ki ilyen minőségben előbb Gyulán, kó sőbb pedig Békéscsabán évtizedek óta széles körökben elösmert kiváló tevékenységet fejtett ki. Mindkét közjegyzői kinevezést a hivatalos lap vasárnapi száma közli. Heti bünkrónika. Ifjú Komlódi Sándor béres volt özv. Tóth Ferenezné békési lakosnál, kinek unokahuga Barczán Etelka körülbelül most egy éve az ujjáról elveszített egy arany karika gyűrűt, de ezt a cselédeknek mindjárt tudtára is adta. Ifjú Komlódi Sándor másnap megtalálta a gyűrűt, de a helyett, hogy visszaadta volna Barczán Etelkának, hazavitte a szüleihez. Feljelentés folytán a csendőrök kiderítették, hogy a gyűrűt ki találta meg s ifjú Komlódi Sándort felczitálták a község házára kihallgatás végett, ahol a béresgyerek beismerte, hogy szolgálatadója háza udvarán egy gyűrűt talált, amelyet fel is mutatott, de ez nem a Barczán Etelkáé volt, hanem egy rézgyűrű, melyet az anyja adott át neki, hogy a csendőrök előtt mutassa fel, mintha azt találta volna. A furfang hiábavalónak bizonyult, mert a csendőrök az igazi gyűrűt id. Komlódi Sándornál megtalálták, ki azt magával elvitte, amikor kubikmunkára ment. Az ügyészség ifjú Komlódi Sándort lopás büntette, az anyját s apját pedig orgazdaság büntette miatt vádolta meg. A bíróság ifjú Komlódi Sándort lopás büntette miatt fiatal korára tekintettel 7 napi fogházra, Id. Komlódi Sándornét
