Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-04 / 14. szám
8 BÉKÉS 19C9. április 4. A vármegyei munkásház építő bizottság már- czius 29-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen résztvettek Dr. Zöldy Géza, Schmidt József, Weisz Mór és Kiss László bizottsági jegyző. Az ülésen felolvastattak az egyes községek válaszai az építendő munkásházakra hirdetett árlejtés eredményére vonatkozólag, amely válaszok szerint a munkások az árlejtés eredménye alapján történő építkezést nem fogadhatják el, mivel évi 120 korona bért (annuitást) fizetni képtelenek, banem kérik a bizottságot, hogy lépjen érintkezésbe az egyes községekben a helyi kisebb vállalkozókkal és iparosokkal s úgy "igyekezzék az építési munkálatokat foganatosítani, hogy 60—70 koronánál magasabb ne legyen egy-egy évi részlet, mert legfeljebb csak ennyit képesek fizetni. Ezután felolvastatott Szeli István orosházi községi mérnök műszaki javaslata, melyet a vármegye alispánja részére készített s amelynek értelmében a munkásházak eddigi tervén és költségvetésén némi módosítások volnának tehetők, amelyek az építkezést jóval olcsóbbá tennék. A vármegye alispánja végül bejelentette, hogy előterjesztésére a földmivelésügyi miniszter a kölcsön törlesztési batáridejének 20 évről 30 évre való meg- hosszabitásához is hozzájárult s hajlandó az államsegélyt ennek megfelelően rendelkezésre bocsájtani; bejelenti egyben, hogy a faanyag szállításra tett ajánlatok közül a legelőnyösebb ajánlatokat Braun es Czinczár gyulai s Weinberger Ede orosházi fakereskedő ezégek tevén, felszólította a nevezett ezége- ket, hogy ajánlatuk megtételénél a nyerhető vasúti kedvezményes szállítást figyelembe vették-e, mire Weinberger Ede arról értesíti a bizottságot, hogy e czimen hajlandó munkásházanként és községenként 6 koronát engedélyezni az ajánlati összegből, mig Braun és Czinczár ezég ajánlatát változatlanul fenntartja. Legvégül előterjesztetett a gyulai iparosok hitel és termelő szövetkezetének utóajánlata az ösz- szes építendő munkásházakra. A bizottság mindezek után kimondotta, hogy az előterjesztésekből arról szerezvén meggyőződést, miszerint a versenytárgyalás eredménye alapján — figyelemmel az érdekelt munkások nyilatkozatára — a munkásház építési munkálatok vállalatba nem adhatok, ennélfogva a munkásházakat külön-külön községenként az elöljáróságok közreműködésével helyi kisebb vállalkozók s iparosok igénybevételével készítteti el. Megbízza a vármegye alispánját, hogy az egyes községek elöljáróságaival lépjen közvetlen érintkezésbe s az eredményről a továbbiakra nézve tegyen előterjesztést. Egyben kimondja, hogy a terven és költségvetésen a következő változtatásokat eszközli, mint olyanokat melyek a kivitelnél czélszerüségi szempontból kívánatosnak s az építkezést megkünnyitik. 1. A szoba éelső magasságát 3 méter helyett 2.80 méterben állapítja meg. 2, Az asztalos munka kelyett ácsolt ablakok s ajtókat alkalmaz. 3. Az alapfalazatra vonatkozólag, ott ahol a ta'ajviszonyok megengedik kimondja, hogy az aláásás nélkül, avagy kevésbé mély aláásással s bunkózással (megdupózás) készíthető, a lábazati téglafal pedig 70 cméterről 40 cm. csökenthető, esetleg teljesen me'lőzhető. 4. Az ajtók és ablakok feletti nyilasok (boltozatok) tégla Kelyett fával kötendők össze. Ennek megfelelően tehát úgy az összes építkezési munkálatokra, mint a részlege sen tett ajánlatokat a bizottság nem fogadja el, kivéve a faanyag szállítást, amelyre nézve kimondja, hogy azt természetben adja az egyes községeknek ; a faanyagszáll tásra tett ajánlatok közül a legelőnyösebb ajánlattevők Braun és Czinczár fakereskedő ezég (Gyula) aki az általuk aláirt költségvetésben foglalt faanyagokat az ugyanott kitüntetett 216 K 12 fillért munkásházanként az Orosházán, Békéssám- sonban, Endrődön és Mezöberényben, Dobozon épülő 94 munkásházhoz az építkezés helyszínére szállítja, mig Szarvason, Gádoroson és Nagyszénáson építendő 82 munkásház faanyagát, tekintettel a nagyobb távolságra, munkáshazanként 5 koronával drágában, azaz 221 K 12 f. szállítja. Azon esetre pedig, ha az érdekelt községek a faanyagot a legközelebb eső vasúti állomásnál veszik át, ugv Eudrőd község fáját Gyoméra, Doboz község faját Gyulára szállítva ezen két községnél minden egyes házra számított faanyag árából 12 koronát, mig a többi községeknél 6—6 koronát hajlandó levonásba hozni. Ezenkívül pótlólag kijelentik, hogy ha a szállítással megbizat- nak, hájlandók a szállítás megkezdése előtt minden egyes községben kiszállani s ott az elöljárósággal s az egyes vállalkozókkal érintkezésbe lépve a helyi, viszonyokhoz képest költségelőirányzatuk keretén belül czélszerüségi szempontból a szállítandó faanyagokra nézve módosításokat is eszközölni. A másik legelőuyösebb ajánlattevő Weinberger Ede (Orosháza) aki Orosháza és Gádorosra 215 K 60 f.. Nagyszénásra 216 K 46 f. hajlandó a szükséges famennyiséget szállítani, az illető vasúti állomáson kirakva ; az elérendő szállítási kedvezmény lejében pótlólag még 6 korona árengedményt tesz munkásházankém. A munkasbáz — építő — bizottság összehasonlítva a két ajánlatot, tekintetbe vette, hogy a Braun és Czinczár ezég az összes faanyag szükséglet szállítására vállalkozik, de különösen figyelembe véve, hogy hajlandó minden községben előzetesen kiszállni s vállalkozóval előzetesen megállapítani a szükségletet, a szállítandó faanyag mennyiség és minőségre nézve a költségvetés keretén belül változtatásokat eszközölni, továbbá: hogy a faanyagot az építkezés helyére szállítja, a mi kitesz munkásházanként átlag 6—8 korona árkülönbözetet s így a Weinberger Ede ajánlata Orosházánál csupán 52 fillérrel, Gádorosnál 5 K 12 f. s Nagyszénásnál 4 K 66 f. olcsóbb, beleszámítva a pótajánlati 6 koronát is, a bizottság az összes faanyag szállításra nézve a Braun és Czinczár ezég ajánlatát fogadja el. A szállítási határidő ezúttal nem állapittatik meg, hanem a szállítás külön-külön községenként a nyert felszólításhoz mérten leszközlendő. Ezután a gyulai iparosok hitel es termelőszövetkezetének pótajánlata tárgyaltatván, azt a bizottság a fentiek folytán még azon okból sem fogadhatta el, mert még mindig jóval drágább, mint az egyes községek által beterjesztett helyi kis vállalkozók ál tál tett ajánlatok s éppen azért a bizottság megmarad azon álláspontja mellett, hogy minden községben külön, a helyi kisiparosok igénybevételével kísérli meg a munkásházak felépítését s reméli, hogy ezen az utón haladva olcsóbban tudja biztosítani minden községben az építkezési munkálatokat. Ezen az alapon a fentebb megállapított terv és köttség- vetési változtatások mellett a további tárgyalás alapjául Orosháza községére nézve a Pataki Antal és társai által tett ajánlatot elfogadja s megbízza a vármegye alispánját, hogy a vállalatbaadás, szerződéskötés s az építkezés foganatosítása iránt a további lépéseket a saját hatáskörében tegye meg. Heti krónika. No, bogy a tavasz beköszöntött, azt nemcsak a bizsergő vérünkről vesszük észre, ámbár ebben és itt a vér zsibongása nem utolsó irányadó, hanem sok minden egyébb körülmény mutogatja ma már, hogy a tél ridegségét megtörte a nap heve. Itt volt többek közt a cirkusz. Igaz, hogy most, vagy legalább is még nem voltak benne dijbirkozók, mindazonáltal elég kellemesen el lehetett benne tölteni egy-egy estét. Legalább ezt vallották azok a boldog halandók, kiknek zsebeiket a tél nem fosztotta ki. Persze, ha dijbirkozások is lettek volna : egy szerb, egy magyar, úgy jobban tódult volna a fenséges nép, szakítván egy kis költséget vagy innen, vagy onnan, mert szó, ami szó, nem utolsó látvány és élvezet az, mikor a markos legények neki vetélkednek s egymást alaposan megtapogatják, megszorongatják s az anyaföldhöz nyomkodják . . . No, a múlt évben még extra is bemutogattak ezen hatalmas emberek egy-két fogást a Királyban, de ez csak egyes szemenszedetteknek szólt. De azért jól esett az mindannyionknak . . . Aztán itt van a fa. Az a fa, amit fölemésztett a tél, amiből kikoptunk. Ha majd egyszer-kétszer végig dúdolnak a fagyos szentek egy-egy fogvaczog- tató áriát, valószínű, hogy úgy járunk majd, mint ma egyhete jártak a polgáriak. Füsttel engeszteljük a hideget. Igaz, hogy az erősen eszi a polgár szemeit, a tüdőt is alaposan kitapasztalja, de hát egy közönséges tag örüljÖD, hogy ezután is taksát nem szednek . . . No, nem igaz ? ! Ha már itt tartunk a polgárinál, mulasztást követnénk el, ha igy alkalmilag az itt szembeszökő legújabb vívmányokat föl nem sorolnánk. így teszem azt, miután a könyvtárnak nevezett hasznavehetetlen lomhalmaz két szekrényt teljesen megtölt s évek óta — tekintettel az alapítványra — még mindig szándékozik a kör uj könyveket beszerezni, (haladás jeligével) ezután a kegyelettartás szem- poutj hói minden belépő és kilépő tag kap egy-egy kötet sajttakarót emlékül. (Hadd hulljon a férgese!) Luca nap után meg minden hátralékban nem levő tagnak jogában áll, amint besötétedik előzetes tanácskozás nélkül felgyújtani a villanyt, sőt a biI- liárd-posztót is megragaszthatja bármilyen színű flastrommal, (Nem árt neki!) ha mint kibic előzőleg beszédmodorával, okvetetlenkedéseivel, vagy bárminemű furfanggal nyújtotta a játékot, sőt ekkor ellenőrizheti azt is, hogy a közönséges játékosok öt lökésen belöl ne krétázzanak, továbbá a krétákat is kihegyezheti sajátkezüleg és bicskúlag . . . Az ily tag, mint nem kibic is megengedheti magának azt, hogy 5 fok hidegen túl a nagykabátját felveheti, ha van . . . vagy akár le se vesse. Kártya, billiárd, kuglipénzt a választmányi határozattól eltérőleg fizetheti diktandó, minden utánszá- molási kötelezettség nélkül. Végül az uj paragrafusok megengedik azt is, hogy ha a tag fogára cúg esik, ráteheti a nyelvét. No, nem a rossz ablakokra, hanem a jukas fogára . . . vagy ha a nyakára tekergőzik . . . akkor csavargathatja, nyújtogathatja . . . Ellenben ha vastag valakinek az atmoszféra, szó nélkül kimehet, vagy akár be’se következzék; fő csak az, hogy a taksát szúrja le, egyébként pedig ....................nem építünk ! Cu pász. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. 1907. évi október hóban két czigányasszony jelent meg Lipták Mihály uram sop- ronypusztai tanyáján. Az egyedül levő Liptáknak cserépedényt kínáltak megvételre, miközben az egyik czigányasszony Tóth Józsefné szül. Kolompár Maria gyanakodva körülszaglászta a tanyát és az egyik szoba sarkában örömmel konstatálta, hogy ott »büdös pénzszag van.« No de erre Lipták uram is megresz- kirozta a szagló képességét, nagyokat szippantott, de biz őkelme kijelentette, hogy ő semmit sem érez. De hát ott kell lenni a pénznek, mert hát Nagy Róza nemcsak érzi a szagát, hanem láti is a piztr még peniglen 75 ezer koronát. Letelepedtek a földre, öreg Lipták uram majd kidütötte a szemét, úgy nézte-nézte a földet, de nem látott bele. Hiába mondták a czigányasszonyok: nize kend, ott a kincs a föld mélyében, nem látott ő semmit, de az a kincs, ami nincs, elkápráztatta az öreg szemét és elhitte a czigányasszonyok szavát, hogy 9 hónap, 9 nap és 9 óra elteltével feljön a kincs, ha gyertyát égetnek és. imádkoznak felette. Igen ám, de az »éjjeli gyertyát« orvosságból kell készíteni, s az orvosságra sok pénz kell, imádkozni is csak jóllakva lehet, ahhoz meg liszt, szalonna, zsir és kenyér kell, gyalog se jöhet— nek-mehetnek, ehhez meg hízott rucza és tojótyúk kell, hogy azok hátára ülve a felhők közt repüljenek. Noha csak ennyi kell, telik még — mondá Lipták uram — s a czigányasszonyok 1907. év október havától 1908. augusztus haváig 1929 korona készpénzt, bort, búzát, árpát, lencsét, tengerit, fehér ezukrot, libát, tyúkot, malaczot varázsoltak ki a sértettől, aki annyira bízott a czigányasszonyok kincskereső imáinak csodatevő erejében, hogy a némileg kételkedő nejének és fiának is meghagyta, hogy a czigánynők minden kívánságát teljesíteni kell, mert. hát ük látik, hogy gyün mán fel a piz. Jól élt ez. dő alatt Kolompár Mari, Nagy Róza és szent Kolompár Teréz, de nem sokáig. Eltelt a 9 hó, a 9 nap, eltelt a 9 óra is, és Lipták uram hiába kaparta körmeivel a földet, a kincs nem jött fel, a kincs- még most sincs fenn. Nagynehezen rászánta magát, a felesége és a fia unszolására és feljelentette a czigányasszonyokat. Máiczius hó 29-én tartotta meg a gyulai kir. törvényszék ez ügyben a főtárgyalást s bár a vádlottak tagadták kincskereső varázsló képességüket, s azzal védekeztek, hogy sértett a kész- : énzt és az ingókat igaz szerelme zálogául adta nékik, — amin öreg Lipták uram nagyon elcsodálkozott, de a felesége is megvetően legyintett kezével — mégis a bíróság a védekezésnek ellentmondó körülmények, valamint a sértett, ennek neje, fia és. béreseinek vallomásai alapján a vádat igazoltnak látta, mind a három vádlottat csalás bűntettében mondta ki bűnösnek és Kolompár Mari, valamint Nagy Róza vádlottakat 1—1 évi börtönre és 100—100- kor. pénzbüntetésre, Kolompár Teréz vádlottat pedig 6 hónapi börtönre és 50 kor. pénzbüntetésre Ítélte. Közvádló súlyosbítás, vádlottak és védő felmentés végett felebbeztek. Törvényszéki naptár A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság által a következő ügyek fognak szóbeli tárgyalással elintéztetni.. Április 6. Szabó János — Dányi Péter 150 kor. Ungi Mihályné — Ungi Mihály nőtartás. Oláh Péterné — dr. Lovich Ödön 138 kor. 10 f. Szabó Sándorné — Szabó Sándor nőtartás. Dr. Lengyel Sándor — Aszódi Jánosné 500 kor. Csorvás község — özv. Misley Mihályné és t. 280 kor. 23 fill. Bálint Juliánná — Kocsis György és t. 555 kor. Április 8. Dr. Glasuer Adolf — Tóth János és neje 298 kor. 50 fill. Illés Mária — Szilágyi János ingók kiadása. Freisták Pál — Freísták János és t. 200 kor. Bezsán Marjucza — Páska Sándor 200 kor. Leopold Rezső — Schvarcz Gyula 200 kor. Mezőberényi hitelszövetkezet — Schmidt M. Márton 565 kor. 88 fill. Lamper György — Pataj György 216 kor.
