Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
é BÉKÉS í909. szeptember 26. TÖRLEY PEZSGŐ 416 1-10 A mosás akár a táncz, Fáradságba nem korül, Schicht szappant ha használsz, Még szived is örül. Schicht szarvasszappana csodálatos, hathatós tisztítóerejét sajátszerii előállításának és a legjobb nyersanyagok leggondosabb kiválasztásának köszöni. Schicht szarvasszappana kíméli a kezeket és a fehérneműt! Megtakarít fáradságot és vesződséget kíméli ennélfogva az egészséget! Megtakarít pénzt, időt és munkát! :j Tisztasága 30.000 koronával szavatoltatik. Zách Klára szegedi bemutatója. Dr. Major Simon, dr. Nuszbek (Székely) Sándor és Szabó Emil énekes történeti szinjátékát a múlt szombaton és vasárnap mutatták be Szegeden. A szegedi lapok a következő elismerő kritikákkal járultak a bemutató nagy sikeréhez: Szegedi Napló Magyar irók magyar tárgyú darabjának volt ma nálunk a bemutató előadása. Az újdonság nem érkezett hozzánk valamelyik fővárosi színház bélyegzőjével és ebből nem szabad következtetni, hogy a darab értéktelen alkotás volna. Major Simon dr. legújabban történeti mezőre ballagott. Zách Klára históriája ragadta meg a lelkét és ebből a históriából irta meg énekes szinjátékát. Érdekes és érdemes tárgy, bár énekes darabnak nem igen alkalmas. A Zách Klára históriája sötét, borongós. Nincs benne vidám momentum. És a közönség a könnyebb válfaju énekes darabokban — érthetően — a vidámat, a mulatságosat szereti, kedveli. És hogy Major Simon ezzel a szomorú témá val, véres históriával is ébren tudja tartani a közönség figyelmét, szindarabirói hivatásról ad tanúbizonyságot. A darab koncepciója egy kissé laza, szerte- foszló, a cselekmény sem gyorsmenetü és nehezen közeledik a végfejleményig. A szerző nem követi híven a históriát, egy kis »poétika licenciáit megenged magának, de mindezek dacára sem lehet darabjától megtagadni az elismerést, mert magyar levegőt, magyaros költészetet hoz a színre. Ehhez a szöveghez irt muzsikát Nuszbek Sándor dr. és Szabó Emil. Szép, érzelmes és magyaros zenét/ amely nem felszínes és nem pályázik olcsó sikerekre. Majdnem minden énekszám hangulatos és híven festi a szituációt. Különösen szépek Klára énekszámai, Kázmér belépője és Miklós áriája. Az újdonságot igen barátságosan fogadta a közönség és a jelenvolt szerzőket felvonások után ismételten a kárpit elé szólította. A szövegíró Major Simon babérágat is kapott tisztelőitől. Szeged és Vidéke. A históriában élő, bánatos nézésű Zách Klára, akinek hófehér testét lófarkához kötötték Róbert Károly pribékjei, ismét megjelent a színpadon egy énekes történeti színmű keretében. A darabot szombaton és vasárnap mutatták be a szegedi színházban, számottevő érdeklődés közben, amiben az a nevezetes, hogy ez a darab nem a fővárosi színházakon keresztül jutott el hozzánk. Eddigelé csak Nagyváradon adták elő, meg Gyulán, a szegedi színtársulat szorgalmából. Fiatal és vidéki szerzők írták, nem volt sok joguk passzpartut nyerni a fővárosi operett- színházakhoz, ahol a magyar és vidéki szerzőket egyaránt mellőzésben részesítik. Kétszeres kíváncsisággal vártuk tehát a bemutatót, amely hivatva volt hiteles mérlegre tenni a maga nemében ötletes és eredeti formájú magyar énekes színművet. Zách Klára megható jelenetét Major Simou dolgozta föl igen érdekes módon. A tiszta drámai tárgyat poétikus részletekkel bővitette ki és három arányos fölvonásba osztotta. Az első felvonásban a királyi udvart látjuk, a királyasszony kertjének viru- lását és a cerimoniás felvonulásokat, amelynek keretében Zách Klára és Kázmér lengyel herceg gyöngéd viszonya kifejlik. Klára is vonzódik a nemes lovaghoz és egy önfeledt pillanatban szerelmesen simul keblére. A történelem szerint Kázmér ravasz fondorlattal ejtette meg a magyar lányt, de a puszta tény igy magában nem színpadra való, még nagy történelmi drámában sem állana meg a helyét A szerző finom érzékkel gyöngéd poézissá tompítja a titokzatos eseményt. Tóvölgyi Margit méltósággal és erővel teljesen játsza a királynét, amivel mindjárt az első felvonásban jó hangulatot kelt és bizalmat [ébreszt a darab iránt. A második fölvonásban Klára kikosarazza egy kérőjét, mire Zách Felicián kutatni kezdi a leánya érzelmeit. Klára rövid küzködés után, világos szavakkal elbeszéli a maga.tragédiáját. Ezt a jelenetet hibásnak tartjuk, mert a rideg ténynek ilyen roppantul érthető elbeszélése teljesen fölösleges; a néző előtt csak sejtetni kellene a leány vallomásának tendenciáját. És ha már énekes a darab, itt volna a legjobb alkalom reá, hogy Klára egy ilyen megrázó, fájdalmas titkot ne száraz szavakkal, hanem tompa, busongó melódiával fejezzen ki. Zách bero- hanása az udvarba és vérengzése, valamint fölkon- coltatása, természetesen a színfalak mögött történik, c-ak egy szemtanú hozza hirül a dolgokat, minthogy ezt a jelenetet másképpen megoldani nem is lehetett. A harmadik felvonás már tisztán a fantázia szüleménye. Klára helyett más lányt végeztek ki s neki sikerült bánatával egy magános kastély kertjében elrejtőznie. Ott él csöndes szomorúságban és gyönyörködik a falusi gyermekek játékában, amig Kázmér el nem jő érte. A szerelmesek egymásra találnak, Klára boldogan borul Kázmér karjába, aki gyöngéd szavakkal altatgatja, dédelgeti. Klára azonban nem ébred fel többé, a boldogság és a lelki izgalom megölik szivét. Ez az utolsó, lényeges momentum szintén kétséges hatású ; színpadi effektusnak gyönge és erőtlen, lírai költeménybe való, amely azzal a veszélylyel fenyegeti a darabot, hogy megbillenti a valószínűség látszatát. Nagyon kell a színésznek vigyáznia, hogy a drámai hangulatot el ne rontsa. Ehhez a mindenképpen alkalmas, színes és hangulatos meséhez Nuszbek Sándor és Szabó Emil írtak ötletes muzsikát. Nuszbek Sándor nem ismeretlen a szegedi közönség előtt; tizenegy -évvel ezelőtt, mint kezdő poéta megnyerte a Dugonies- Társaság pályadiját Hófehérke cimü költői elbeszélésével. Ő irta a színmű pompás verseit, amelyeket egy lantos diák mond el a darabban zenekiséret mellett Élettel, színnel, poézissel telt költemények. A zene is megfelelő és hangulatos; van néhány finoman átérzett melódia benne, amelyeknek előadása zajos tapsot aratott. Egészben véve értékes, tetszetős muzsika. A minden tekintetben sikerült, érdekes színmű vasárnap is szép közönséget vonzott. A bemutató közönsége a megjelent szerzőket lelkesedésének őszinte kitörésével minden fölvonás után többször lámpák elé tapsolta. Szegedi Friss Újság. Az igazgatóság érdekes újdonságról gondoskodott ma este : eredeti történeti énekes müvet mutatott be, Zách Klárát. Az énekes darabot eddig csak a nagyváradi színpadon adták. Egymásután ötször, zsúfolt ház előtt. A szegedi közönség érdeklődésén a nyári hőség se tudott erőt venni, mert közepesen megtelt földszint, tele páholyok ás zsúfolt karzat köszöntötte az uj magyar zenés darabot. Lelkes kedv uralkodott a szinpadou. A szereplők, a rendező, igazgató, zenekar összefogtak a síkéiért, amelyet örömmel konstatálunk. A darab érdekes és hatásos, a muzsikával pedig két nagytehetségü zeneszerző magyardalos lelke hajol el. A szerzőket: Major Simont, Nuszbek Sándort és Szabó Emilt hosszú taps üdvözölte a színpadon. Az igazgató dicséretes dolgot cselekedett, amikor ezt az értékes muzsikáju, megkapóan érdekes cselekvényü darabot szinreliozta, mert azt mondják, sok benne a ború, a budapesti közönségnek pedig az kell, ami kacigtat, mindig csak kacagtat. Ez a darab épen nem kacagtat, de meghatottságot, ihlettséget kelt, mert csupa tiszta poézis, három magyar léleknek a komoly, figyelemreméltó munkája, mely minden magyar színpadon diadalt a'rat, ahol csak tisztában vannak azzal, hogy a magyar színtársulatnak mégis csak elsőrendű hivatása, hogy a magyar művészetet istápolja, a tehetséges magyar írók és zeneszerzők termelvényeit. Zách Klára a szegedi színpadon bizonyára még sok telt házat vonz. Közgazdaság. A békésvármegyei gazdasági egylet igazgatóválasztmánya szeptember hó 26-án, ma délelőtt 9 órakor Békéscsabán, saját helyiségében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés: a) A mezőhegyesi okeverseny megtekintése végett szervezett kirándulásról; b) a földmives iskolában tett alapitványos hely betöltéséről; c) az 1909. évi tagfelvételekről. 2. A gyomai állatdijazással egy időben tartandó őszi közgyűlés tárgyainak megállapítása. 3. A fóldmivelósügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy a téli gazdasági előadások céljaira 700 koronát engedélyez. 4. Az Omge köszönő levele s a kiállítás céljaira adott összeg miként való felhasználása. 5. A vármegyei alispán megkeresése, a szeghalmi két napos kirakodó-vásár véleményezése tárgyában. 6. Ugyanannak megkeresése Vésztő község legeltetési szabá yrendelete tárgyában. 7. Ugyanannak megkeresése, a szabolcs- vármegyei gazdasági egylet által, a te’építési törvényjavaslat tervezete elleni felirat tárgyában. 8. Az abaujvármegyei gazdasági egyesület átirata, a Görögországgal kötendő kereskedelmi szerződés elleni felirata tárgyában. 9. A zalavármegyei gazdasági egyesület átirata, a cigányügy rendezésének sürgetése tárgyában. 10. A pénzügyigazgatóság által illeték címén kirótt 201 korona 50 fillér befizetésére. 11. Havasi legalőbérlethez taggyüjtés elhatározása. 12. A méhéBzegylet vagyonának elárverezése iránt való felhatalmazás. 13. A lerombolt Csetneki-fele ház épületanyagának elárverezése iránt való felhatalmazás, kapcsolatban a lóversenytér faanyagának eladásával. 14. Folyó ügyek. 15. Indítványok. A békéscsabai vasúti felüljáró próba terhelése folyó hó 23-án vette kezdetét Novak Ferenc műszaki tanácsos vezetésével. A terhelési munkák hosszabb időt vesznek igénybe s igy annak ered-
