Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-14 / 11. szám
BÉKÉS 7 2ado8 évfordulója, alkalmából, — kapcsolatban a gazdasági egylet kiállításával, — iparkiállitást rendez. Ezen elhatározás nagy érdeklődést keltett az iparosok körében. Wagner József elnöki megnyitójában megemlékezett az ipartörvény revíziójáról s azon nézetének adott kifejezést, hogy a törvénytervezetet vissza kell adni módosítások végett. — Különösen a betegsególyző törvényt tartja sérelmesnek, mert az elviselhetetlen terheket ró az iparosokra. A számadások jóváhagyása után tárgyalták a rendezendő iparkiállitást. Elnök indítványozza, hogy e czélra küldjenek ki 12 tagú bizottságot s a tszükséges költségekre szavazzanak meg 200 koronát. Felemlítő, hogy a kereskedelemügyi ini niszter már kilátásba helyezett 3000 korona segélyt. A kiállítás helyisége a dohánybeváltó hivatal lenne. Többek hozzászólása után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnök indítványát. Ezután a tisztujitást ejtették meg. Elnök közfelkiáltással Wagner József lett. Alelnökök : Kiszel Pál és Zlehovszky János, jegyző Horváth Mihály és pénztáros Uhrin András. Számvevők lettek ; Siaszenka János, Fikker Antal és Thiz János. E^őljárósági tagok : Hricsovinyi Sámuel, Kelemen János, Kován Endre, Matulay Ferencz, Márton József, Papp Sándor, Vlcskó Lajos, Fikker Antal, Dubravcsik János, Nyem* ez Lajos, Tímár Endre, Ttmkó Andrási Gajdács Mátyás, Csjernyik János. Valentinyi András. Dorn József, Lázár Pál, Valentinyi Mihály, Petrány, Gyula és Vi8ki Dezső. Állategészségügyi felügyelő. A földmivelésügyi miniszter a debreczeui állategészségügyi felügyelő kerület — a melyhez Békésvármegye is tartozik — teendőinek ellátásával Kardos Mihály állami állat egészségügyi felügyelőt bízta meg. Bekéssámson község tudvalevőleg 25000 kor. törzsrészvényt szavazott meg a Tótkomlós—Sámson — hmvásárhelyi keskenyvágányu vasútra. Miután ezen összeg kevésnek bizonyult, a község ezen összeget megkétszerezte, vagyis 50000 koronára emelte s eme határozatát jóváhagyás végett beterjesztette a vármegyéhez. A képviselőtestület határozatát azzal indokolja, hogy a vasút építése létkérdés a községre nézve, elviselhetlen terhet pedig nem okoz, ameny- nyiben a községi pótadó most 36% és az 50000 korona hosszabb lejáratú kölcsön mellett a pótadót 5%-al fogja csak szaporítani. Az Öcsöd —mesterszállási 1300 m. hosszú ut nak kikövezését a kereskedelemügyi miniszter tudTalevőlog a beruházási hitel terhére vállalta el, olyképpen, hogy az ut 2 */a m. széles lesz. A község és a vármegye indokolt felterjesztése alapján a miniszter most 4 méterre engedélyezte az ut szélességét. A kövezés eszközlésével árlejtés alapján Kálmán Miklós fólegyházi építőmester 21000 korona vállalati összeggel bízatott meg. A vármegye kompjai. A gyomai hid építése tartama alatt a kocsiközlekedésnek biztosítása ezé'- jából komp beszerzése mutatkozván szükségesnek^ ezt a kérdést a vármegye a lehető legelőnyösebb módon oldotta meg. Megvásárolt ugyanis a zentai Ttszahid építésénél feleslegessé vált két kompot, és pedig 900 koronáért. A kompok leszállítása, üzembe hozatala a vételárral együtt maximum 5000 koronába fog kerülni, ami a felmerült szükséglethez képest nemcsak jutányosnak, hanem valósággal potomárnak mondható, annyival is inkább, mert a kompot a gyomai hid felépítése után a vármegye a többi hidak építésénél is használhatni fogja. Az 1908. évi dohánybeváltás eredménye. A békéscsabai m, kir. dohánybeváltó hivatal körzetében az 1908-ik évben 30 községben 426 dohány- termelő 4980 kát. hold területet ültetett be dohánynyal. Az engedélyezett dohányfajta — kevés kapa- dobány kivételével — szegedi rózsa-dohány. A dohánytermés beváltására 1909. január 2-ikától február 26-áig terjedő idő tűzetett ki, mely idő alatt három dohánybeváltó-bizottság előtt * 42.123 métermázsa dohány váltatott be, ami az 1907. évi 29.502 métermázsával szemben 12 621 mótermázs. többtermést mutat. Az 1908. évi termésű A2 123 mótermázsa dohányért 1,950 033 korona beváltási árat fizetett ki a hivata1, 25.844 korona 02 filler fuvardijat, mely összegekhez hozzászámítva még 15.810 korona 95 fillér átvételi költséget is, az .összes beváltási költség 1,991.687 korona 97 fillérre rúg, vagyis 1 métermázsa dohány beváltási átlag ára 46 korona 29 fillér. Egy katasztrális hold átlagos jövedelme dohányban 845 kg. (1907-ben 584 kg.) pénzben 391 korona 15 fillér (258 kor. 28 fill. A termés-eredmény maximumát Magyarhomorog község (Biharmegye) érte el 1204 kg. holdankénti terméssel, a minimumot pedig Derekegyháza (Csongrádmegye) 505 kg. terméssel. Egy kát hold átlagos jövedelme pénzben legnagyobb volt Gyulaváriban — 567 kor. 09 fill., legkisebb volt Derek- egyházán 208 kor. 32 fill. Az időjárás szeszélyének feltűnő bizonyítéka, hogy mig egyesek 12 q terméssel is dicsekedhettek, voltak olyanok is, akiket annakidején országosnak vált júliusi, augusztusi osőzések is elkerültek és silány 4 métermázsás terméssel kellett beérniök. Mindennek daczára az 1908. évi dohánytermés 20 év óta átlagosan úgy mennyiségileg , mint a dohány természeténél fogva minőségileg is jól sikerültnek mondható. Tanulmányi kirándulás. A mezőberényi gazdák közül mintegy 65-en Kolozsy Endre községi főjegyző és Winter István községi biró vezetése alatt f. hó ll-én reggel 7 órakor a fővárosba utaztak, hogy a Gazdasági Múzeumot megtekintsék. A tömegesen utazó gazdák ezen tanulságos kirándulása csak csekély 3 korona költséggel terheli a társaság egyes tagjait, mely eltörpül a felette tanulságos utazás tapasztalatainak erkölcsi értéke mellett. A dicséretes csdlekedetet mint követendő példát vármegyénk többi községei elöljárósága és értelmes gazdáinak figyelmébe ajánljuk. Törvényszéki csarnok. Az aradi ügyvédi kamara dr Felföldy Sándor gyulai, dr. Tarján Tibor békéscsabai, dr. Halász Aladár gyomai, dr. Vangyel Tibor orosházi ügyvédeket a tagjai sorába iktatta; ellenben Hoffmann Mihály gyulai ügyvédet önkéntes lemondás, dr. Bácsy Lajos gyomai ügyvédet pedig elhalálozás folytán tagjai sorából törölle. Heti bünkrónika. özv. Szente Ferenczné sógorasszonyával özv. Szarka Ferencznével Orosházán közöslakásban lakott, de mivel az előbbi nem lakott otthon, hanem a halasszéki uradalomban, özv Szarka Ferenczné a Szentóné lakásában szállást adott Lef- kovics Adolf asztalossegédnek. A most nevezett szobaur a múlt év nyarán Szenténé zárt szekrényét hamis kulcscsal kinyitotta és onnan 40 korona készpénzt, mint hivatalosan mondják »jogtalan eltulaj- donitási szándékkal« elvett (magyarul pedig lopott). A törvényszék Szarkánénak a szarkáját 3 hónapi fogházra Ítélte. — László Pál orosházi lakos 1907. márczius 1-én a békéscsabai vasúti állomáson ittas állapotban botrányosan viselkedett, miért is az állomáson volt rendőrök az őrszobába, majd a községházára vitték. László Pál másnap feljelentést tett Keresik Pál rendőr ellen, hogy ez, a vasúti állomás rendőri szobájában őt megmotozta s pénztárczájából: egy 100 koronás bankjegyet kivett, midőn pedig ez ellen tiltakozott, öt néhányszor arczul ütötte. A rendőr ellen megtartott nyomozást a gyulai kir. ügyészség megszüntette s moát a rendőr fordult László Pál ellen rágalmazásért, amelyben a törvényszék bűnösnek is mondotta ki és 3 napi fogházra ítélte László Pált. — Az 1907—908. év telén nagyon sok lopás követtetett el a békéscsabai vasúti állomáson. Mikor már soká garázdálkodott az ismeretlen tettes, a múlt év nyarán kezdték figyelni, hogy ki lehet az enyves kezű és észrevették, hogy a lopások több ízben azon a helyen követtettek el, ahol Liptak Mihály éjjeli őr teljesített szolgálatot, sőt a nevezett éjjeli őrt egyszer abból a színből látták kijönni, a hol lopott áru találtatott elrejtve, máskor meg a Lipták Mihály lábnyomaihoz hasonló lábnyomok ve- settek a lopás színhelyéről a Lipták lakásához. E gyanuokok alapján azután Lipták Mihály ellen meg- ndult az eljárás, de a lopásoknak csak igen kis részét — 3 esetet — lehetett rábizonyítani a sovány jredménynyel végzett házkutatás révén, s épen azért i közben elkövetett lopásért csupán 2 hónapi fog- aázra volt elitélhető. Törvényszéki naptár A gyulai kir. törvényszék, nint polgári felebbezési bíróság által a következő igyek fognak szóbeli tárgyalás alapján ezen a héten fiintéztetni. Márczius 16. Felegyi Zsófika — Chován András gyermektartás. S. Kossovitz ezég — Kovák Izidor és társa 321 kor. 50 fill. Szarvasi főgimnázium — Borgulya György 189 korona. Dr. Sámuel Viktor — Réthy Sándor 720 kor. Fazekas András — Fabó János 297 kor. 95 fill. Dr. Színnel Viktor — Schreiber Lipót 134 kor. Márczius 19. Klenk István és t. — dr. Szondy Lajos 422 kor. Ifj. Soós József — Fejes György ingók kiadása. Matajsz György — Lehóczki János 130 kor. Mónus István — M. kir. államvasutak 200 kor. A gyulai kir. törvényszék mint polgári feleb- bezési bíróság által a következő ügyek adattak elő nyilvános ülésben. Márczius 13. Kristófy Dezső — Tóth Imréué és t. 160 kor. 39 fill. Féuer Márk — Foltinyi Imréné 175 kor. Horvát Györgyné — Kabódi András és t.200 kor. Malkócs Béla — Fabó György 59 kor. 80 fill. Csáki Máté — Flefle Péter 100 kor. Lövy Áron és fia — Steinberger Izidor 26 kor. 52 fillér. Heti p i a c z. Gyula, márczius hó 12. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben állandóan szilárd a hangulat. Hetipiaczunkon igen csekély a kínálat, eladatott : Búza Árpa Zab Tengeri 26 00—26-60 16 20—16-60 16-00—17-00 13-50-13-60 3644—1908. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Gyu’a r. t. város képv. dr. Lovieh Ödön végrehajtató ifj. Veres András végrehajtást szenvedő elleni 394 K 50 fillér tőke- követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében az árverést elrendelte. A gyulai kir. törvényszék területén levő Gyula r. t. város belterületén fekvő és a gyulai 1678. sz. tjkvben A. f 1. rsz. 2969—2970. hrsz. 1232. népsorszámmal jelzett ház, 295 □-öl területű udvarral és kerttel 1358 K ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlan 1909. évi márczius hó 22-ik napján délelőtt 9 órakor Gyula r. t. város városházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási ár 2/3-adnánál alacsonyabb áron alól el nem fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan beesárának 10°/o-át vagyis, 135 K 80 fillt. készpénzben vagy az 1881. évi LX-ik törvényezikk 42-ik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881-ik évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Gyula, 1908. évi deczeinber hó 20-án. Dr. Aignen Dezső 129 1—1 kir. törvényszéki biró. rí* rl* -IS rly U.1 ti" ti" "Á" ti" ti" ti" Eladó ház. A belyárosban Vida-utcza 14. szám alatt levő modem lakással biró adómentes sarokház előnyös feltételek mellett eladó. Értekezni lehet a benn lakó tulajdonossal. FÁS rH BRAZAY SÓSB0.RSZESZ FOGKRÉM ésSZAJVIZ *
