Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-14 / 46. szám

1909. november 14. BÉKÉS 7 •aüség sz°rint gyújtogatás okozta. Az ismeretlen gyújtogató után erélyesen nyomoz a hatóság. Halálozás. Varga András békési kisbirtokos, •volt községi bíró, a függetlenségi 48-as párt Kecs­keméti híveinek elnöke, fo'yó hó 8-án reggel 8 órakor 68 éves korában elhunyt. Temetése folyó -bő 9-én, d. e. 10 órakor a református egyház szer­tartása szerint, tisztelői nagy részvéte mellett ment végbe. Feltűnést keltő találmány! A fogápolásra használt szerek csak részben felelnek meg hivatásuknak. Az illatos szájvíz a fogkőlerako dást meg nem akadályozza, a fogpor hosszas használata pe­dig a fog zománcát koptatja el. Ezen hiányokon segít egy kitűnő uj találmány, a Sztraka- féle Menthol fogszappan, mely serő bacillus-ölő hatásánál fog­va a szájüreget hatalmasan desinficiálja, a fogakat fehéríti s a romlástól megóvja. Beszerezhető gyógy- tárakban, drogériákban egy koronáért. 3 darabot 3 koronáért bérmentve küld Sztraka gyógyszerész, Mohol. — Kapható : Winkler Lajos gyógyszertárában, Gyula. 481 1—4 Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Uj hírlap. Májer Jenő, békéscsabai lakos beje­lentette a vármegye alispánjának, hogy Békéscsa­bán „Földművelő“ cimü közgazdasági és társadalmi hetilapot indit. Almanach 1910-re A könyvpiac elmaradhatat­lan vendége Mikszáth Kálmán Almanachja. Ez a ipiros fedelű érdekes és változatos könyv szinte már elválaszthatatlan velejárója a télies világnak és hoz­zátartozik, mint.a karácsonyfa aranydiója és színes gyertyája. Ő nélküle csonka maradna egy irodalmi esztendő és hiányát sok-sok könyvbarát erezné meg, aki a duruzsoló kályha mellett a könyveihez, legjobb barátaihoz szeret fordulni. Az Almanach szinte az egész újabb magyar irodalom irányát felöleli magába •és Krrongó, de erőteljes literaturánknak legteljesebb .áttekintését nyújtja. Magas irodalmi színvonalú az Almanachnak ez az újabb kötete is, mintabogy min­denkor az irodalmi produktumok legjelesebbjeinek gyűjteménye volt. Novellái a különböző belletrisztikai irányok és áramlatok dokumentumai. Uj irányok felé való törekvések jellemzik mii irodalmunkat, amelybe uj hangok, uj nézőpontokból meglátott .problémák, uj társadalmi alakulások rajza vonult be, de azért a múltból is megtartotta mindazt, ami a szívhez és lélekhez szól! Szórakoztató elbeszélések, vidám ötletek, mély problémák, emberi drámák sorokba sűrítve: ez az Almanach, amelynek meg­jelenése minden esztendőben valóságos irodalmi esemény és a könyvbarátok nagy táborában öröm­teljesen üdvözölt vendég. És ez mindenképen érez­hető is, mert különb vendég a többinél: nem visz, -de hoz Garmadával hoz magával szellemi kincset, amellyel a magyar házakat gyarapítja És magával hozza, mint szívesen látott vendéget, a magyar író­gárda legjobbjait, köztük régieket is, akik a háziak szeretetében már helyet találtak maguknak és az •újakat, akik szintén mindenképen érdemesnek mu­tatkoznak erre a szeretetre. És Mikszáth Almanachja, a kellemes olvasmányok fölött érzett örömön kívül még jogos büszkeséggel is tölthet el mindnyájunkat, mert ha a magyar szellem ellenségei is olvassák el e novellákat, még ők is kénytelenek elösmerni, hogy ezek a magyar elbeszélések, nivó dolgában nemcsak utolérik, de túl is szárnyalják a külföldi novellák java termésének színvonalát is. Az Almanach régi híveinek, éppenugy, mint az újaknak is, nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásá­ban és nyomában az uj hívők tábora bizonyára gyarapodni fog, amit a könyv szokatlan olcsósága .is nagyban elősegít, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Almanachban ol­vassuk legfrissebb Írásait a következő magyar irók- ; nak: Gárdonyi Géza, Biró Lajos, Bársony István, Xőrinczy György, Ambrus Zoltán, Színi Gyula, Scossa Dezső, Lövik Károly, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Pékár Gyula, Farkas Pál, Herczeg Ferenc, Szomaházy István, Sas Ede, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor. Az Almanach Singer és Wolfner (Budapest, Andrássy-ut 10.) kiadásában jelent meg. Ara 2 kor rónával kerül többe. A képviselőtestület ezen ada­tok alapján újból tárgyalta az ügyet és annak eredménye az volt, hogy a jelenlegi útirány fenn­tartása mellett 17, mig az útiránynak fenti érte­lemben leendő megváltoztatása mellett ugyanannyian szavaztak. Az ennek folytán — elnöki szavazás helyett — megtartott sorshúzás az előbbi álláspon­tot juttatta érvényre. A kérdés felett a törvény- hatóság a decemberi közgyűlésen fog érdemben határozni; képviselőtestületnek különben sem sza­bályszerűen hozott határozata csupán véleményes jelleggel bir, minthogy az útnak tulajdonosa a vár­megye és igy az utat érdeklő bármely változtatás, az ő jogkörébe tartozik. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. A gyulai kir. törvényszék Kardos Istváu gyulai áll. elütni iskolai igazgatót a gvulai kir. törvényszékhez romá7i tolmácscsá nevezte ki. Pályázat- Gálbory József, kir. törvényszéki elnök, az orosházi kir. járásbíróságnál irnoki állásra pályázatot hirdet. Pályázati kérvények decsmber hó 7-ig adandók be hozzá. Biinügyi krónika. Nagy László 16 éves, mező- berényi napszámos 1908. évi szept. 15-én szolgálat­adójától, Ailer Józseftől egy pár cipőt, cselédtársá­tól, Divicski Mihálytól egy kabátot, egy mellényt és egy zsebkendőt, Frei József cselédtársától egy pár csizmát ellopott s ilykép kiruházkodva tovább állott, — mig végre 1909. okt. 17-én a csendőrök elfog­ták és a gyulai ügyészséghez beszállították. Vádlott beismerte a lopás elkövetését, de mert volt gazdája a megbüntetését nem kívánta, csakis a cselédtársai kárára elkövetett lopásban mondta ki őt a bíróság bűnösnek s tekintettel fiatal korára, 24 napi fogházra Ítélte s ezt a büntetést is az elő­zetes letartóztatás által teljesen kitöltöttnek vette. Az ítélet jogerős. Sipos György 43 éves csabai lakosnak 1909. évi március hó 10-én kellemetlen látogatója volt. A községi végrehajtó tette tiszteletét, hogy dobra üsse két rossz gebéjét. Igen ám, csakhogy Sipos nem fogadta kellő szívességgel látogatóját, s mikor a végrehajtó karhatalmul egy csendőrt is hozott ma­gával, Sipos az istálló ajtajába állt, vendégeit oda beengedni nem akarta, majd az őt onnan eltávolító csendőr fegyverét is megragadta s az árverés meg­tartását megakadályozta. A biróság a vádlottat beismerése alapján ható­ság elleni erőszak vétségében mondta ki bűnösnek és ezért az enyhítő körülmények figyelembe vételé­vel 3 napi fogházra Ítélte. — Az ítéletben az ösz- szes érdekeltek megnyugodtak. Hanyecz Lajos 31 éves, endrődi lakos 1909. év elején egy levelet irt ifj. Vaskó Irarénének s abban azzal fenyegette meg, hogy hűtlenségét tudo­mására hozza az Amerikában lévő férjének, ha 62 koronát nem küld neki. — Ifj. Vaskó Imréné azon­ban ártatlansága tudatában nem engedte megzsarol- tatni magát, hanem feljelentette Hanyecz Lajost, akit a biróság a csütörtöki főtárgyalásou beismerése alapján zsarolás vétségének kísérlete miatt 5 napi fogházra ítélt. Az Ítélet jogerős. Esküdtszéki tárgyalás. 1909. évi november hó 8 án Bagyinszki Pál testvérgyilkos ügye került volna tárgyalás alá, de mert a vádlott súlyos beteg lett s a tárgyalásra meg nem jelenhetett, a biróság ezt az ügyet a követ­kező esküdtszéki ciklusra halasztotta. Bagyinszki ügye helyett, nehogy az esküdtek horribilis költségeivel az államkincstárnak felesleges kiadás okoztassék, a biróság telefon utján behivatta a 8-ikára, a következő napra beidézett feleket s igy az 1909. évi őszi esküdtbirósági ülésszakot már no­vember 8-án befejezte, tárgyalásra kerülvén szán­dékos emberölés bűntettének kísérlete és gondatlan­ságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt vá­dolt Porok János bűnügye. Porok János 21 éves csorvási lakos paraszt legény szerelmes volt egy 16 éves kis leányba, Do­hányos Máriába. Két év óta tartott szerelmük s bol­dogságuk utolsó napja egy húsvéti táncmulatság volt, amikor a legény táncközben erősen meghűlt és súlyos beteg lett. Az első vasárnap a lány meg­látogatta őt, hozott neki kalácsot, virágot, simogatta lázas homlokát, csókolta kicserepesedett, láztól égő Közgazdaság. Iparosok értekezlete. A ma délután tartandó párosok értekezlete a városháza nagytermébon pontban fél 3 órakor kezdődik Ulhmann Jákó lap­szerkesztő, az ország egyik kiválóan működő szövet­kezetének embere nagyszabású előadásával, melyben az iparosnak a társadalom félszegségeivel szembeni helyzete is lesznek vázolva. A bókésvármegyei gazdasági egylet igazgató­választmánya folyó hó 18-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor Békéscsabán, saját helyiségében ülést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki előterjesz­tések : a) Gyomán megtartott állatd'jazás lefolyá­sáról. b) Az egyesület által elhatározandó építke­zések ről. 2. Vármegyei alispán megkeresése a vár­megyei földadó-bizottságba 12 tag és 12 póttag ajánlása iránt. 3. Ugyanannak véleménytkérő meg­keresése a hetipiacokon eddig történt elővásárlások megszüntetése tárgyában. 4. Az OMGE átirata, melyben az állattenyésztési törvényjavaslatra vonat­kozó esetleges észrevételeinket kéri. 5. Folyó ügyek. 6. Indítványok. A szeghalmi gőzmalmi hid újjáépítése, rozoga voltánál fogva, tervbe van véve és a vonatkozó közigazgatási b- járás már régebben meg is tarta­tott. — Minthogy a szükséges költségek, mintegy 50 — 60.000 koronát tesznek ki, a szeghalmi vici­nális utibizottságnak, mint tulajdonosnak, csak igen kevés fedezet áll rendelkezésére, ennélfogva a vár­megye alispánja megkereste az érdekelt két ármen- tesitő társulatot, nevezetesen: a sebenkörözsi és berettyó ármentesitő társulatokat, hogy mivel a hid újjáépítése árvízvédelmi szempontokból reájuk nézve is kedvezőbb helyzetet teremt az eddiginél, a hid újjáépítését segély megadásával mozdítsák elő. Az alispán megkeresésére mindkét társulat egyenként 5000 koronát szavazott meg, miáltal a hid létesítését jelentékenyen megkönnyítették. Vashidak újra festése. A köröstarcsai és kö- rösladányi vashidak újra leendő mázolására meg hirdetett árlejtés eredménye szerint a kérdéses munkálatokat 3600 korona vállalati árban Krausz Jakab gyulai lakos kapta meg. A vonatkozó szer­ződést a közigazgatási bizottság novemberi üléséu hagyta jóvá. A szeghalmi u. n. ördögárki—berettyó hid költ­ségeinek ki által leendő viselése kérdésében a meg­tartott közigazgatási bejárás alapján a vármegye alispánja elsőfokon uként határozott, hogy az összes költségek viselésére, amely 180000 koronát tesz ki, a kereskedelmi minisztert kötelezte azon az alapon, hogy a kérdéses hid állami utón fekszik, tehát annak törvényes tartozékát képezi. Az alispáni határozat ellen a kereskedelmi kormány képviselő tében az államépitészeti hivatal adott be felebbezést a közigazgatási bizottsághoz és ennek az alispáni hatá’ozatot helybenhagyó határozata ellen, a köz- igazgatási bírósághoz, kérve, hogy a költséghezi való hozzájárulásba a sebeskörösi és Berettyó ár- mentesitő társulatok is vonassanak be 10—10 szá­zalék erejéig. A közigazgatási biróság a napokban hozta meg döntését, amely szerint az alispán hatá­rozata hagyatott helyben. Itt mogem|itjük, hogy a kérdéses bid építése már annyira előre haladt, hogy most már a gyalogjárók elkészítése és a hidpálya kavicsolása van folyamatban. A szarvas endrődi törvényhatósági ut u beru­házási hitel terhére a jövő év folyamán lesz ki­építve. Az építést megelőzőleg Endrőd község képviselőtestülete még az 1907. évben egy olyan határozatot hozott, amelyben kérte a törvényható­sági bizottságot, bogy a kérdéses utat no a jelen­legi irányában, hanem akként építse ki, hogy az a Kossuth Lajos és a gr. Apponyi Albert-utca irá­nyában vezettessék. A törvényhatósági bizottság azonban a kérdéses alkalommal a kérelem felett nem nyilatkozott, hanem utasította a községet, hogy előbb állapítsa meg, hogy a kérelmezett út­irány mennyivel lesz hosszabb mint az eredeti, valamiut mennyivel fog az többe kerülni, mintha az ut jelenlegi irányában építtetik ki. A műszaki felvételek szerint a módosított útirány 356 méter­rel lesz hosszabb mint most és mintegy 5700" ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom