Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-22 / 34. szám
Gyula, igog. augusztus 22. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZQAZDASZATI HETILAP. 34-ik szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. r Állattenyésztés, Magyarország mezőgazdasága az átalakulás felé vezető fejlődés küszöbét kétségtelenül átlépte már és ma örvendetesen halad azon az utón, amelyre egyrészt a Nyugat magas színvonalon álló mezőgazdaságának előttünk álló példája, másrészt pedig megváltozott hazai viszonyaink vezetnek. A múlt század vége felé is tapasztalt külterjes gazdálkodás majdnem egészen eltűnt és ennek helyébe a belterjesebb gazdálkodás lépett, amellyel az egyoldalú szemtermelés csökkenni kezd. Ha összehasonlitjuk még csak a közelmúlt idők általános gazdasági üzemmódjait a maival, úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés terén szembetűnő és örvendetes változást tapasztalhatunk. Különösen ez utóbbi az, amely nagyobb lépésekkel halad a fejlődés utján. Az állat- tenyésztés fejlesztésére fordított nagyobb gond rövid másfél évtized alatt azzal az eredménnyel járt, hogy ezen idő alatt, — dacára a közbeeső takarmányinséges esztendőknek, — a szarvasmarha-állomány 32°/0-ra emelkedett és a sertésállomány is rohamosan emelkedett, amit legjobban bizonyit az, hogy az utóbbi három év alatt, amidőn a Balkán állatbehozatal teljesen szüneteit, a belső fo gyasztást teljesen el tudtuk látni, sőt jelentékeny kivitelt is mutathattunk fel. Hasonlóan biztató a juhtenyésztés fejlődése is, mely az utóbbi három esztendő alatt szinten közel 3 millió szaporulatot tüntetett fel. Az eddig elért eredmények kétségkívül örvendetesek és biztatók, de azért őszintén be kell vallanunk, hogy még mindig nem kielégitőek, mert állattenyésztésünket még nem sikerült arra a színvonalra emelni, amelyen hazai viszonyaink között állania kellene. A magyar gazdatársadalom, az állat- tenyésztési politikával még intenzivebb felkarolásának szükségességétátérezvén, a Gazda sági Egyesületek Országos Szövetsége által ez év junius havában megtartott országos gazda nagygyűlésen vitatta meg azt a kérdést, miképpen lenne állattenyésztési politikánk úgy folytatandó, hogy állattenyésztésünk a fejlődés utján rohamosabban haladhasson és arra a színvonalra emelkedhessek, amellyel az állattenyésztéssel foglalkozó más kontinentális államoké ma áll. Az említett országos értekezleten a magyar állattenyésztés-ügy legalaposabb ismerője Pirkner János, miniszteri tanácsos fejtegette e kérdést, kinek felfogásában kell, hogy minden hozzáértő gazda osztozzék. — Tenyészállotnányunknak körülbelül háromnegyed része van ma a törpebirtokosok, vagy a teljesen földnélküli kisemberek kezén, akik á tenyészállatanyag fejlesztésének nélkülözhetetlen voltától kevésbé vannak áthatva s e téren határozottan vezetésre, irányításra szorulnak, mely feladat az intelligens gazdatársadalomra, a gazdák érdekképviseleti szerveire, a kormányra és a törvényhozásra hárul. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségröl szóló 1894. évi XII. t.-c. az állattenyésztésről szóló rendelkezései ugyan szintén számolnak ezzel a feladattal, de mai kereteiben a törvény e rendelkezései már meg nem felelők, a gyakorlati élet követelményeit már kielégíteni nem képesek, hiányos és hézagos voltuk miatt, úgy hogy ezen törvénynek az állattenyésztésre vonatkozó rendelkezései okvetlenül hatályon kívül helyezendők és mielőbb egy uj, a mai viszonyokhoz simuló, kizárólag az állattenyésztésre vonatkozó, külön törvény alkotandó és léptetendő életbe Ami egy .uj állattenyésztési törvény mielőbbi megalkotását és sürgős életbeléptetését különösen kívánatossá teszi, az az apaállatok úgy minőség, mint számbeli vizsgálatának mai módja. Ne a szolgabiró, — aki tudvalevőleg jogász, — birálja-el a tenyész- célra való használatra alkalmasságot, de hozzáértő gazdaember s ha erről intézkedik majd az uj törvény, legyen benne intézkedés arra is, hogy a küllemileg és fajta ta- nilag kifogásolható apaállatok a köztenyésztésből büntetés terhe mellett kizárassanak. Országos szempontból állattenyésztésünk egészséges és hasznos fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az állatállomány időszakonként való számbeli megállapítása, valamint a havasi legelők okszerű kihasználásának is, az uj törvénybe felveendő biztosítása. De kétségtelenül óriási hatást várhatnánk az 1908. évi XLIII. t.-cikk rendelkezéseinek életbeléptetésétől, mely tudvalevőiig egy állandó jellegű tenyész- és haszonállatvásár- telep létesítését mondja ki, mely kimondhatatlan előnyére szolgálna a hazai állatérté- kesités s ezzel magának az állattenyésztés ügyének is. Ugyanezen törvény arról is intézkedik* hogy az állatdijazások eddigi módja megváltoztatandó, amennyiben az állatdijazások egyöntetűen az egész országra szólóan rendszeridők. Ebben a tekintetben az említett t.-cikk állattenyésztési politikánkra felette T Á> JFI Ö Z Esküvői rímek. Hogy kedvesed vállára hajtád Koszorús, fátyolos fejed, Rózsáit akkor bontogatta Fölöttetek a kikelet .... A boldogságtól megremegve Virágesőt szórtak a fák, S egy hosszú, forró, égető csók Virrasztó át az éjszakát . . . S im virradatra a tavaszból Csupán emlékezés maradt, Perzselő nyárrá változott át Egy rövid éjszaka alatt . . . Nyárrá, amelynek sugaránál A vér zsibongva forrni kezd. Melytől gyümölcs pirul a lakon, S megérik a szőlőgerezd . . . És ez az Éden, melyben egykor Az első emberpár lakott . . . Vigyázzatok, himes mezőin Szept szeretettel járjatok! S ha néha árnyat vet reátok Egy-egy futó felhődarab, Engesztelő, szelid csók nélkül Ne áldozzák alá a nap . . . Így juttok el a boldog őszhöz, Midőn a múlt emlékben él, így hinti fehér zúzmaráját A lelhetek fölé a tél . . . A ti megfáradt szivetekben Örök tavasz csak igy terem, Mert mindeneknél a világon Hatalmasabb a szerelem . . . Székely Sándor. XjapTxnlr mai száma Q old.al.-----------------------------------------------------------------De a sereg előtt szaladt száz fejszés ember,, aki az utat csinálta. A sziklákat félrehengeritette, a zugó patakokra hidat vert és ledöntötte az útban álló nagy fákat. Úgy jött át Rákóczi hadaival a Kárpátokon. Zászlói a szabadság közeledését hirdették és lenn a völgyben, hol összegyülekezett hívei várták a visszatérő fejedelmet, felharsant a szent szabadság dala. A szabadság igy vonult át az örök hóval fedett Kárpát hegységen. Még a vén meredek hegyek is bizonyosan szívesen eresztették haza Rákóczit. Sok, sok esztendő múlt el. Rákóczi óta a holicsi utat nem járta senki. Ugyan kinek lett volna . kedve a meredek sasokjárta utat választani, amely oly meredeken emelkedett fölfelé a hegyek között* mintha egyenesen az égbe vinne. Akinek dolga is volt arrafelé, a kényelmesebb utat választotta a völgyben. De nem lehetett ám mindenkinek a völgybe jutni. Havas, hideg novemberi nap volt. A sasok is elbújtak sziklafészkükben, a tél szürke felhői pedig szinte rákönyökölnek a hegyormokra megpihenni. 'A holicsi utat befújta a hó. Még zerge sem járt jrajra napok óta. Egyszerre csak recsegő trombitaszó harsan fel a hegyek között. A fehér homloku, vén hegyóriások szinte csodáDozva néznek össze. Ugyan ki jár itt* ahol még a madár sem jár? Odalenn, a hegyoldalban a szédítő mélységben ■ egy század huszár kapaszkodik fölfelé. Annak a huszárszázadnak trombitása kürtőit unalmában. A holicsi ut. Irta : Krúdy Gyula. Fenn, a Kárpátok között, ahol már csupán sasok járnak és zöld moha tapad a sziklák oldalához, az ünnepi templomi csendet éves számra nem zavarja meg semmi emberi, vagy állati hang. A sasok némán emelkednek föl a mélyből, a vadász, ha erre a tájra vetődik, eszeágában sincs énekelni. A komor némaságba legfeljebb a szél szokott bele- orgonálni s az ég menny dörög hozzá. Itt ebben a rettenetes magányban vezet egy ut. Egy ut, mely Magyarországból Lengyelországba visz a Kárpátokon át. Bizony ilyen ut is kevés van a világon. De hát ez az ut se olyan, mint a többi ut Nincs ám az kővel kirakva, mikor úgy is kő ott minden. Nem is szabályos ut ez. Csak onnan lehet tudni, hogy hol van az ut, ahol a szikladarabok félre vannak hengergetve. Ott van a hires holicsi ut. A holicsi útnak az a nevezetessége, hogy pénzért talán még máig sem építették volna meg. A lelkesedés építette ezt az utat. II. Rákóczi Ferenc, a nagy fejedelem erre jött vissza Lengyelországból szegény leigázott hazájába. Kárpát havas ormai látták az ő dali seregét, amely lóháton utazott a meredek felett. Helyén volt ott a szive lónak, lovasnak egyformán.
