Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-21 / 8. szám
1909. február 21 BÉKÉS 3 47 Gyula város határozata az udvaros fizetésének emelése tárgyában. 48 Szabó J. Sándor és társai dobozi lakosok felebbezése Doboz község képviselőtestületének utcza kinyitása tárgyában hozott határozata ellen. 49 Brücher József közigazgatási tanfolyam hallgató kérelme segély iránt. 50 Körösladány község határozata dr. Halász Gyula községi orvos tiszteletdija tárgyában. 51 Gyulavári község határozata a rendőrök fizetésemelése tárgyában 52 Kétegyháza község határozata a legelő haszonbér különbözet szétosztása tárgyában. 53 Gyoma—Körösladány községek képviselőtestületeinek határozata az anyakönyvi kivonati dijakból befolyt összegeknek az anyakönyvezetők részére leendő átengedése iránt. 54 Endrőd község és a köröstiszamarosi ármen- tesitő társulat között kötött egyezség. 55 Gyulavári község határozata Kerepeczky Gyula községi Írnok segélyezése tárgyában. 56 Körösladány község határozata a községi előfogatozás bérbeadása tárgyában. 57 Domokos Gábor békési lakos felebbezése a Fekete-Körös holt medrének a parti birtokosok részére való át nem engedése ügyében. 58 Dr. Schwartz Izsó pusztaföldvári lakos felebbezése Pusztaföldvár község képviselőtestületének a husszemledijak felemelése tárgyában. 59 Gyula város képviselőtestületének határozata a közrendészeti szabályrendeletnek a napirendről való levétele tárgyában s az ellen Tanczik Lajos rendőr- főkapitány által beadott felebbezés. 60 Gyoma község határozata a rendőrök fizetésrendezése tárgyában s az ellen Fekete Sándor és társa gyomai rendőrök felebbezése. 61 Endrőd község képviselőtestületének határozata a községi segédjegyzők részére lakbér megszavazása ügyében 62 Tótkomlós község határozata 30 munkás- ház építése czéljából ingatlan vásárlása tárgyában és 50000 korona kölcsön felvétele tárgyában. 63 Újkígyós község határozata a tervezett közút megnyitása, az ezzel kapcsolatos kisajátítási egyezségek s kölcsön felvétele tárgyában. 64 Köröstarcsa község határozata 85000 kor. kölcsön felvétele ügyében. 65 Mezőberény község képviselőtestületének határozata a templomzugi birtok után kivetett vármegyei útadó mikénti fizetése kérdésében. 66 Köröstarcsa község és Puskás Gáspár, valamint Szőllősi Albert és neje között kötött kisajátítási egyezség. 67 Vésztő község határozata 82000 korona záloglevélkölcsön felvétele tárgyában. 68 Daróczy Mihályné felebbezése a dobozmegyeri szülésznői állás betöltése ellen. 69 Szarvas község határozata a község tulajdonát képező »Farkas« épület átalakítása tárgyában. 70 Cs. Nagy Imre és társai, valamint Mező Sándor felebbezése Szeghalom községnek a Kutasi Pál előfogatos istállóbérét elengedő határozata ellen. 71 Köröstarcsa község 85000 korona kölcsön fölvételének jóváhagyása tárgyában hozott határozata 72 Békés községnek a békési tejszövetkezet kérelme tárgyában hozott határozata. 73 Gyula rt. város és a ref. egyház között kötött adásvételi szerződés. 74 Békés község és Pálfi Sándor, valamint Jakab István között kötött adásvételi szerződés. 75 Szeghalom község és özv. dr. Nagy Sán- dorné között kötött adásvételi szerződés. 76 Szeghalom község és dr. Nagy Imre között kötött adásvételi szerződés. 77 Gyula rt. város 1909. évi közpénztári költség előirányzata. 78 Községi számadások. 79 Póttárgysorozatba felveendő ügyek. Alsó-fehér-körösi ármentesitö, belvizszabályozó és vizhasznosito társulat Gyulán. 107—1908. sz. ÜLv<Eeg,3nlTróAz Alsó-fehér-körösi ármentesitö, belvizszabályozó és vizhasznosito társulat 1909- évi márczius hó l-én délelőtt 10 órakor Gyulán, a társulat hiva talos helyiségében rendkívüli közgyűlést, ezt megelőzőleg délelőtt 9 órakor választmányi ülést tart, melyre a társulati, illetve választmányi tagokat tisztelettel meghívom. Gyulán, 1909 évi február hó 12-én. Haan Béla társulati aleluök. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvhitelesitők kiküldése. 2. A társulatnál való képviseltetésről szóló megbízólevelek előterjesztése. levő embereknek, midőn a lánczok egyike elszakadt s a Fariadét újból a tenger fenekére sülyedt. Ekkor még nagyobb erővel fogtak a mentéshez, de az a kellő időre, a legnagyobb igyekezet daczára sem sikerült. Képzelhető azon szegény 13 embernek szenvedése, kik már-már szabadulást reméltek s újból a halál torkába kerültek. Meghalni levegő nélkül borzasztó lehet, ezt még fokozza az, hogy egymást szerető társak haláltusáját kellett nekik végigszenvedni. — Utolsó óráikban jegyzeteket készítettek s megirták, hogy a 11-ik órában jelentkeztek egyik társukon a fulladás tünetei s ekkor egy papírlapra Írták fel mindannyiuk által aláírva e szavakat : „Szívesen halunk meg érted ! Légy nagygyá nemzetünk s hazánk, Francziaország I“ Szép jelét mutatja ez az igazi hazaszeretetnek, midőn annak fiai utolsó óráikban is hazájukra gondolnak. Midőn a Fariadét ép testét a 22-ik órában felszínre emelték, ott találták egymásra borul- tan s holtan annak 13 főből álló legénységét. Mély részvéttel eresztettük mi is a gyász jeléül félárboczra lobogónkat. A franczia nemzet e szerencsétlenül kimúlt fiait illő gyászszal temette el. Az egyszerű tizenhárom koporsót vivő hajót az egész franczia hajóraj kisérte Marseillebe, hogy onnan tetemeiket vasúton hozzátartozóikhoz szállítsák. Azon egyszerű menet pedig, midőn a kikötőtől a koporsókat ágyukon a pályaudvarra szállították, a nemzet igazi gyászának megnyilatkozása volt, mely meggyőzött bennünket arról, hogy ahol nemzet s hadsereg egybeforrott s egyik gyászában a másik igaz részvéttel osztozik, az növeli a nemzet erejét oly nagygyá. Gyászolt ekkor egész Francziaország s ezen marseillei temetésen a franczia nép nem mint egy bámészkodó tömeg, hanem mint egy gyászoló család volt jelen. Emlékükre Algír előtt s Marseilleben emléket emeltek .. . . . . Azután Toulonba mentünk, majd az olasz partok mentén haladtunk dél felé. — Olasz kikötőt ezen alkalommal nem érintettünk. Tudvalevő, hogy az olaszokkal nem vagyunk a legjobb barátságban s igy természetes, hogy nem is lettünk volna szívesen látott vendégek. A messinai szoroson jöttünk át, melynek partjain fekvő Messinát s Reggiot a földrengés teljesen elpusztította. — Mily óriási erő kell egy ily hatalmas város rombadöntéséhez. A természetnek pár pillanatnyi romboló munkája semmivé teszi azt, aminek megépítésén az emberek százezrei évszázadokon keresztül munkálkodtak. Innen Korfu szigetére mentünk, néhai Erzsébet királynénk kedves tartózkodási helyére s elgyönyörködtünk itt úgy a természet, mint az Achilleon szépségében, mely most II. Vilmos német császár tulajdona. — Mély megilletődéssel állottunk itt meg néhai Rudolf trónörökös szobra előtt s akaratlanul is eszünkbe jutott nekünk magyaroknak, vájjon nem vesztettük-e el benne azt, ki országunkat nagygyá tette volna ? Végre Triestbe értünk, hol éppen nyári hajórajunk tartózkodott s gyönyörű diszkivilágitást rendeztünk ő Felsége születésnapja előestéjén, majd beolvadtunk a nyári hajórajba s együtt végeztük a dalmát partok mentén gyakorlatainkat, mely bizony más vágású időtöltés volt, mint előző utunk. Schmidt György. 3. A földmivelésügyi m. kir. minister urnák 113713/V—2/1908. sz a. kelt rendelete, melylyel a társulati alapszabályt jóváhagyja. 4. A társulati elnöknek a közgyűlés által két évre való megválasztása. 5. A társulati alelnöknek a közgyűlés által két évre való megválasztása. 6. A fegyelmi bizottságnak a választmány által — saját kebeléből — egy évre való megválasztása, a választás eredményének a közgyűlésen való bejelentése. 7. A társulati igazgató-főmérnök jelentése a társulat ügyeiről. 8. A földmivelésügyi m. kir. minister urnák 109630/V—2/1908. sz. a. kelt rendelete, melylyel az 1909. évi költségvetést jóváhagyja. 9. Ugyanannak 9358/1908. sz. a. kelt körren- rendelete, amelyben a m. kir. vízépítési igazgatóság személyzetében történt változásról értesít. 10. Ugyannak 86953. és 98033/V—3—1903. sz. a. kiadott körrendeletéi, amelyekkel a kassai m. kir. vizmesteri iskola szervezeti szabályzatát megküldi és ezen iskola uj három éves tanfolyamának megnyitásáról értesít. 11. Ugyanannak 109487/V—2. sz. a. kiadott körrendeleté, az 1909. évben végrehajtandó kataszteri munkálatokról, 12. Ugyanannak 109702/V—2. sz. a. kelt rendelete, melyben a szivattyútelepekre vonatkozó felülvizsgálati jegyzőkönyveket és mellékleteit a tervek és jegyzőkönyvek másolatainak csatolásával beküldeni rendeli. 13. Ugyanannak 20074/V—2/1909. sz. a. .kelt rendelete, a szükségessé válható árvédekezés tekintetéből megkivántató hatósági előintézkedések megtétele tárgyában. 14. Ugyanannak 20002/V—2/1909. sz. a. kelt rendelete, árvíz esetén rendkívüli körülmények közt, állami szakközeg kiküldése tárgyában. Ezzel kapcsolatosan ugyanannak 20705/V—2. sz. a. kelt rendelete, mely szerint a társulat fekete-körösi védvonalára szükség esetén Farkas Lajos kir. mérnök küldetett ki. 15. Ugyanannak 20383/V —2/1909. sz. a. kelt rendelete, mely szerint a fekete-körösi szakaszon teljesített partbiztositási munkálatok költségeihez 4000 korona segély kiutalványozását elrendelte. 16. A m. kir. országos vizépitési igazgatóság 3228/1908. sz. a. kelt rendelete, az árvédelmi készültség nyilvántartására vonatkozó adatok sürgős összeállítása tárgyában. 17. Békésvármegye alispánjának 20440/1908. és 559/1909. sz. a. kiadott határozata, vízhasználat engedélyezése tárgyában, ezzel kapcsolatosan a vonatkozó vizhasználati szerződések előterjesztése. 18. Tiszavölgyi társulat központi bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 19. Gróf Mailáth József, mint a Bodrogközi Tiszaszabályozó-társulat elnökének megkeresése, a »Vízügyi és Hajózási Közlöny« támogatása ügyében. 20. özv. Steinecker Gáborné köszönő levele, férje elhuny'a alkalmával kifejezett részvétért. 21. Pénztári vizsgálatról felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 22. Pénztáros jelentése, a társulati pénztár állásáról. 1166-1909. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt földadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. § a értelmében 1909. február hó 22-től 1909. márczius hó 2-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1909. február hó 20-án. Dr. Lovich Ödön, 86 1 -1 polgármester.
