Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-14 / 7. szám

6 BÉKÉS 1909. február 14. beigazolta a művésznő, hogy nem hiába vállalkozott a szarvasiak meghódítására. Tetszés és tombola» tekintetében pedig akkor lépett a közönség lelke­sedése tetőpontra, midőn Vágó Béla nagy hevvel 8 emelkedő hanghordozással pompásan szavalta el „Kossuth sírjánál* czimü darabját. A közönség valósággal tombolt lelkesedésében, mert tudni kell r-azt, bogy Szarvason még a hazafias zsánerű előadá sok tudják legjobban lelkesíteni a közönséget. 'Végül pompásan illeszkedett bele a keretbe Sebők Ilona szebbnél-szebb dallamu magyar énekszáma, .melylyel úgy szólván vele énekelt a közönség. Midőn még hozzátesszük, hogy a zeneszámokat ■ Lavatka Ilonka kisérte tőle már megszokott köny- nyedseg és finomsággal, akkor nagyjából beszá­moltunk a hangverseny igazán művészi sikeréről. Mutatja ezt az anyagi siker is, melyhez foghatót még nem sokszor produkáltak Szarvason s a jóté­kony czélra is bőven jutott a fillérekből, daczára annak, hogy az ifjúság nagy rezsivel dolgozott, de tisztában is volt azzal, hogy csak igy teremthet sikert, mivel csupán helyi erők közreműködése már kevésbé tudja lekötni a publikum érdeklődését. ■Szóval bátran mondhatjuk, hogy e hangverseny -valóban kiemelkedő pontja volt a szarvasi farsang­nak, mert abban mmdenki, kit a családi gyász, vagy valamelyes betegség vissza nem tartott, részt vett. Érdemül elősmerhetjük az ifjúság érdekében, hogy a rendezői dijak valóban magas.volta daczár«, senki kényszerítve nem lett a tekintetben, hogy a rendezők között helyet foglaljon, ennek daczára mégis tizenhat nős ember saját jóvoltából kínál­kozott a tevékeny rendezőség sorába. Mutatja ez azt, hogy tapintatosan s a czél iránti igaz lelkese­déssel lett a mulatság minden kis részlete megtes­tesítve. Bár vármegyénkben követésre találna más helyeken is ez a mulatság. Egyébként az egész estélyről szóló mérleg a következő: összes bevetel volt 1058 kor., összes kiadás 766 kor. 02 fillér, tiszta jövedelem a czélnak 291 kor. 98 fill., mely összeget a rendezőség, az estély sikereben fárad- hatlan és legnagyobb érdemet szerzett elnöke dr. Wieland Sándor járási főszolgabíró küldött el az egyesületnek. A mulatságon fel ül fizettek: dr. Bácskay Albert 3, dr. Belopotóczky György 6, gr. Bolza Pál 34, Busák József 2, Buck Adolf 2, Dérczi Péter 6, Fetclier József 2, Földes Emil 2, dr. Iltviár Gyula 9, Klein Adolf 2, Lakatos Albert 5, Lederer László 5, Léderer Rudolf 5, Ponyiczky Kálmán 10, .Reiner Béla 10, dr. Renner Márton 10, Schwanz Gyula 40, Schreyer József 10, dr. Silberstein Dezső 1, dr. Szlovák Pál 8, dr Török Gábor 3, gr Vigyázó Ferencz 10. gr. Vigyázó Sándor 20 kor. Összes felülfizetés 205 korona. Tűz. Gerendáson f. hó 3-án Zatykó János ta­nyája ismeretlen okból kigyuladt és teljesen leégett. A kár 2000 korona, mely biztosításból megtérül Orosháza képviselőtestülete f. hó 6-án gyűlést tartott, melyen elfogadták az elöljáróságnak a hordó­jelzői állomás szervezésére vonatkozó előterjeszté­sét A vakok szegedi intézetének 100 K segélyt szavaztak meg. Bánki Horváth Mihály és társai azon kérelmét, hogy a község 63-as őrházának rendes vasúti megállóvá leendő változtatásáért fo­lyamodjon, elfogadta a képviselőtestület és ezzel kapcsolatban dr. Berthóty Károly és dr. ísinger Béla indítványára elhatározta, hogy a Gyulára szóló menettérti jegyek kiadását és az Orosházáról Csa­bára reggel 6 órakor induló vonathoz a személy «s gyorsvonat csatlakozását is kérelmezni fogja. — Veres József azon indítványát, hogy a község állami baromfi tér yésztö telepet kérelmezzen, elfogadta s a határozat kivitelével az elöljáróságot megbízta a közgyűlés. Eljegyzés, özv. Pusztai Jánosné leányát Pusz­tai Margit, orosházi óvónőt eljegyezte Balázs Béla ev. tanító, az „Orosházi Közlöny“ segédszerkesz­tője. Életunt béres. Kovács Lajos gazdálkodónál -szolgált Csizmadia György 17 éves béres. Valami miatt nagyon elkeseredhetett, mert 4-én revolveré­vel fejbe lőtte magát. .Nem kait ugyan meg, álla­pota azonban igen súlyos. Kaszinó-estély. Az orosházi Kaszinó január hó 30-án fényesen sikerült konczertet rendezett a ház­alapja javára. A műsor első pontja Müller Róbert felolvasása volt: Utiképek az alpesek világából. Felolvasását vetített képekkel kísérte. A műsor má­sodik pontja Littmann Annuska monológja volt: „Izé kisa88szonyt“ kreálta aranyos naivitással. A közönség viharos tapsban adott kifejezést tetszésé- sének. Majd Róna Sándor énekelt magyar dalokat. Műsor után tánczra perdült a fiatalság s késő reg­gelig ropták a ropogóst. A Il-ik négyest 36 pár tánczolta. Gyilkossági kísérlet. Folyó hó 5-ón 6 óra táj­ban egy a közepesnél magasabb szalon kabá', nad­rág, magas tetejű kemény kalapba öltözött, nyírott, tömött szőke bajuszu úri ember érkezett Mező berényba a köröstarcsai ut felől. Utas ember volt, tem tudva a járást, az utczán ácsorgó Kokxvacz Pál 17 éves mezőberényi lakostól kérdezősködött Stern Lipót gabona, ereskedő lakása felől. Koka- vacz az elegáns ember láttára, néminemű anyagi haszon reményében el is kisérte az ismeretlent ki­tűzött czeljához, a Stern lakásáig. Itt midőn a kész­séges kísérő a bezárt kapu kilincsét csattogtatni kezdte, az előkelő ur megköszönve szolgálatát 10 fillért csúsztatva kezebe útjára bocsátotta a legényt, ő maga pedig kis vártatva egy mesteri ugrással a 180 cm. magas kerítésen át az udvarban termett M >jd midőn meggyőződött arról, hogy az egész portán egy teremtett lelek sincs kívüle, betörte az udvarra nyíló egyik szoba ablakát s a lakásba hatolt. A szobában levő nyitott szekrények apró­ságai felturkálása után leakasztva a falon függő gyalogsági tiszti kardot, szuronyt és egy 12-es fi 'bert-puskát az udvarra szállította s a kapuban harczias ál'ásba helyezkedett. Nemsokáig kellett várnia A házigazda fél 7 órakor hazaérkezett. Amint a kaput maga után bezárta, egyszerre elő­lépett az ismeretlen s 6 lövetű forgópisztolyát elő­vonva „Most meghalsz!“ megszólítással elcsattan- totta fdgyverét. A meglepett házigazda szerencsé­jére a forgópisztoly csütörtörtököt mondott, mire Stern a kerítésen ítvetetto magát menekült üldö zője elől, ki sikertelen támadását megismétlendő, követte a menekültet. A kerítésen mászás alatt azonban az ismeretlen elejtette a kezében szoron­gatott revolvert, amit Stern felkapva azon czélból, hogy a szomszédokat figyelmessé tegye, kétszer a levegőbe lőtt, mire az idegen futásnak eredt. A szomszédok a lövés zajára összecsődültek, de már a czinko8nak nyomaveszett. Azonban egy fontos nyomot mégis hagyott maga után. A kerítésen má­szása alatt a revolverrel együtt egy Nagyváradról Rekésre szóló III. osztályú vasúti jegy is kiesett zsebéből, ami nagy segítségére lehet a nyomozó hatóságnak. A rémes eset színhelyéről a Stern puha L-hér kalapja s az idegen által kihurczolt fegyve­rek közül a fl ibert-puska is eltűnt, de nem való szinütlen, hogy ezen tárgyakat az eseten siránkozó közönség valamelyik leleményes tagja emelte el. Bosszú. Folyó hó 4-én a délelőtti órákban K. Balog Sándor mezőberényi I. kér. 139. sz. alatt lakó 23 éves legény a Kolozsi Józsefné házába hatolt s ott — az asszony állítása szerint — ékte­len istenkáromlások között minden magyarázat nélkül ütlegelni kezdte az egyedül levő védtelen nőt, ki a brutális támadó elől a szomszédba lakó Bereczki Ferenczékhez menekült. Bereczki Ferenez s ennek húga Zsuzsanna társaságában visszatérve még mindig ott találta a garázda embert, ki most egy a ház előtt levő vaslapátot ragadott az asszony ellen, mire ez a kezében levő kisbaltát eldobva, ismét elfutott a támadó legény elől. Kolozsi Józsefné az esetet feljelentette a csendőrséghez, mely a le­gényt vallatóra fogta s kiderült, hogy a vitézi cse­lekedetet azért követte el K. Balog Sándor, mert Kolozsinó testvérét libalopásért feljelentette — kit a hatóság ebben el is marasztalt. A garázda ember a kir ügyészséghez feljelentetett. Eliűnt maiomtulajdonos. Körösladányban a vasútállomás mellett van Veres Imrének egy benzin- motoros malma. F. hó 2-án reggel a szomszédok azt tapasztalták, hogy a malom nem működik. Át­néztek hát a malomba, de ott nem találtak senkit. Mikor jobban szemügyre vettek mindent, látták, hogy úgy a malomból, mint a mellette levő házból hiányzik minden könnyen mozdítható bútor, malom- réez stb. A vizsgálat megállapította,- hogy Veres I-én éjjel összepakkolt s családjával együtt isme­retlen helyre költözött. Eltávozásának okául azt hozzák fel, hogy Veres sokaknak tartozott. Három nagyobb váltójánál több körösladányi gazda nagy összeggel van érdekelve. A dólolaszországi földrengés által sújtott vá­rosok és községek javára Popovics Szilveszter bé­kési főszolgabíró által megindított gyüjtőiv mos­tanáig a következő adományokkal gyarapodott: dr. Török Bálint 3 K, Oláh Mihály 5 K, özv. Salamon Andrásnó 1 K, A m. kir. állami kosárfonó iskola személyzete és munkásai: Bally István 5 K, Balog Lajos, Szász Mihály, Kertész Sándor, Kocsor Ger gely, Pösze József, Sándor György, Szűcs Gábor, Pociai László 1 — 1 K, Kiss István 80 fillér, ifjú Kocsor Gergely, Gergely János, ifj. Balog István 50—50 fillér,Kállai József, Nyerte István, Vizauer János, Kis László 40—40 fillér, Tamás Mihály, Molnár András 30—30 fillér, Fábián József. Bagi Gábor, B. Szabó István, Szekerczés Imre, Balog Mihály, Kocsis Ferencz, Szűcs László, Cs. Szabó István, Váczi Sándor, Szudár Ferenc«, Juhai Sán­dor, Hídvégi Gábor, Valach Gábor, Balázs József, Szűcs István, Molnár Mihály, Barát Sándor, Gurcsó István 20—20 fillér, Veres István, Haba István, Őri János, Szabó János, Borbély Sándor, Szabó Mihály, Körözsi Mihály, Vagyon Gábor, Kovács János, Kovács J., Révész Mihály, Bartyik Mátyás. Tóth Károly, Gulyás Imre 10 —10 fillér, Csípek Gyula 1 K, dr. Henczelmmn Elek 3 K, Pákh Jánosné 2 K. — T. Nagy Károly a gyüjtőiv bekül­dése után jelentkezett adományával. Az általa ado­mányozott 2 K-t is e helyen nyugtázzuk. Békéscsaba községet, _____________________ Békéscsaba társadal­mát, tajdaiui.is Csapás, »utyoä veszteség érte. Nem jött ugyan váratlanul, hiszen szerettei, jó barátai, hónapok óta el voltak rá készülve; tudták, sőt látva nagy szenvedéseit, fájó szívvel bár, óhajtaniok is kellett a kikerülhetlen fátum beteljesülését, de mégis amidőn a fátum beteljesedett, mely megille­tődóst keltett Maros György halála hire. A bo do- gult Békéscsaba községének egyik legmunkásabb, leghasznosabb és legnagyobb érdemű embere volt. A községnek már kora fiatal eveiben iktatója és egy évtized óta egyik munkás jegyzője. Egyik ala­pítója 8 titkári minőségben vezetője s lelke volt a békéscsabai rauzeumegyletnek, ugyanily minőségben fáradhatlan ügyvivője a szinészetpártoló egyesület­nek és lelkes bajnoka Békéscsaba minden kulturális és humánus mozgalmainak. Hivatali s társadalmi érintkezésében maga a megtestesült előzékenység és szolgálatkészség, akinek csak jó emberei s tisz­telői voltak ; az az bár soha semminemű tényke­désével nem szolgált rá, sajnos, voltak ellenségei is. Vagy talán nem is az ellenségeskedés érzülete, hanem a békéscsabai elvadult közéletnek k folyása volt, hogy amidőn nyugdíjaztatásával kapcsolatban súlyos betegsége okozta szükségletei fedezésére némi kegydijat is kért rövidre szabott élte fogytáig, amiről vele együtt mindenki tisztában volt, hogy ez a kegydij alig pár hónapra terjedő lesz, a kép­viselőtestület többségének szívtelensége ezt tőle megtagadta. Ez a méltánytalanság és szívtelenség méltán keserítette meg élte végnapjait, amelynek derűt bálványozásig szeretett kedves neje Keleti Malvin önfeláldozó ápolása, rokonainak, b írátainak szeretető kölcsönzött. Halála csütörtökön hajnalban következett be s csütörtökö t délután temették el óriási részvéttel. Az elöljáróság, a muzeumegyesü- let és a család adott ki haláláról gyászjelentést, amely utóbbi a következőleg szól : „özv. Maros Györgynó, szül. Keleti Malvin, úgy a maga, mint az alulirt rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett és felejthetetlen jó férjének Maros György Békéscsaba község jegyzőjének, f. hó 10-ón, hajnali 2 órakor, életének 38 évében, hosz- szas szenvedés után történt gyászos elhunytál. A megboldogult földi maradványait folyó hó 11-én, délután 3 órakor fogjuk a városháza udvaráról az ág h. ev. egyház szertartása szerint a fidsővógi temetőben örök nyugalomra helyezni. Békéscsaba 1909 február 10-én. Áldás és béke lengjen a meg­boldogult drága porai felett. Mockovcsák Gizella mint testvér, dr. Keleti Ignácz és neje mint após, ill. anyós. Maros Tibor, Maros Jenő, Maros Dezső, Halász Gyurika, Maros Ilonka unokaöcscsei illető­leg unokahuga. Bende Ede és neje Keleti Teréz sógora illetőleg sógornői. Lovag Sztraka György és neje özv. Rimler Károlyné, 8zirotka Gusztáváé nagybátyja illetőleg nagynénjei. özv. Sztraka Ernőnó s gyermekei és számos rokon.* A békési polgári kör folyó hó 7-án, délután 2 órakor Dr. Török Gábor elnöklete alatt, rend­kívüli közgyűlést tartott, melyen a kör évi tagsági dijjának megállapítása képezte a tanácskozás tár­gyát. Két évvel ezelőtt a 8 koronás tagsági dijat azzal a kikötéssel emelte 12 koronára az egyesület, hogy az anyagi differenoziák rendezésével, — amelyre a most lejárt két évet szánta, — ismét az eredeti 8 koronás tagsági dijj lép életbe. Az elmúlt két esztendő felemelt tagsági dijaiból befolyó összeg azonban elégtelennek bizonyult a terhek kiegyen­lítésére. Ez okból a közgyűlés az évi tagsági dijjat 10 koronában állapította meg. Műkedvelő előadás. A békési iparos ifjúság folyó hó 23-án este 8 órától kezdődőleg, jótékony Maros György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom