Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
G BÉKÉS 1909. deozember 25. 5990—1909. Értesítés. A földadó kataszter kiigazításáról szóló 1909. évi V. t.-c. 1. §-a alapján az egyes földrészleteknél a imvelési ágba beállott állandó változások uj osztályba soroztattak ; az uj osztályba sorozást feltüntető jegyzék a városi birtoknyilvántartói irodában 30 napi közszemlére folyó évi december hó ll-töl 1910. évi január hó 10-ig bezárólag kitétetett. Erről az érdekelt földbirtokosok azzal értesit- tetnek, bogy az uj osztályba sorsozát megtekinthetik s az ellen szóval vagy írásban a fenti határidőn belül felszólalhatnak. A felszólalás a városi adóhivatalnál terjeszthető elő, illetve nyújtandó be. ' Gyula, 1909. december hó. 11. Szikes György 528 3-5 adóügyi tanácsnok. gazdag jászolát. A templomok megtelnek a hívek túlnyomó részben fővárosi napilapokat is olvas, seregeivel s buzgó zsolozsmák és hálandó ünnepi eme lapok szerdai számában bizonyára olvasta ama énekek szállnak föl a mennyekbe. Különösen sokan fe8té,eleket és megszorításokat amelyeket a miniazter a segely rolyositasa korul relalJitott es ameTa n ü g y. Uj tanár. A csabai ág. ev. Rudolf főgimnázium bizottsága a Groó Vilmos halálával megüre- sídriit tanszékre Pataky Sámuelt, a budapesti Vili. kér. ál. főgimnázium gyakorló tanárát hívta meg h dyettcsül. Az uj tanár állását már el is fogla'ta. Az analfabéták. Vannak egyes zsenik, akik-a műveltségűt a szappanfogyasztáshoz, mások a köves utakhoz kötik. De ez nem általánosan elfő gadoti e v. — A hivatalos statisztika a műveltség fokát a betűhöz köti. Háuyan tudták azt kivete- getni, a papirostól meg lepingálni ? Nálunk még sokan vannak, kik nem hajaznak a kis fekete mesterségekhez. Igaz, hogy ahol egy-egy jól elhelyezkedett takarék működik, ott a föld népe legalább ennyit megtanul : elfogadom N. NIS ennek a csekély tudománynak ts nem egy ember lett már a koldusa. Hát hogy ne húzódoznának az embetek a botíi’61. — Bizony ezzel úgy vagyunk, hogy H kicsi ebből árt, sokat kell bevenni, hogy használjon. A múlt télen nagy lendjiletet vett az egc-z országban ennek a bajnak az orvoslása. A c tanítók minden megbeszélés nélkül, egyszerre h >z- záfogtak az analfabéták tanításához. Az idő hozta. Az idők jele. Az a törvényjavaslat, mely a választó- polgároknak — nagy helyesen — csak azokat ismeri e1, kik olvasni, írni tudnak. Gyulán is megindult a műit évben ily tanfolyam a katonáókuál. Steigerzvald Károly, állami tanító rendezett egy, 3 hónapos esti tanfolyamot, melyen közel félszáz ember sajátította el a betűket, az azokkal való bánásmódé . E'. a tanfolyam újból .Létesült. Ugyan csal- Steigerzvald Károly vezetése alatt. Azzal a különbséggel, hogy a tanulók száma örvendetesen megszaporodott. Hetven honvéd jelentkezett. hY ezredparanrsnokság minden lehetőt elkövet ezen Írástudatlanok érdekében Az esti órákban felmenti őket a szo'trá'at alól; ellátja őket mindenféle taneszközzel, olvasókönyvvel. Azonkívül, hogy a tanítást és a tanulást megkönnyítse, egy uj találmányu gépet hozatott, ni" ynek segítségével az ana.fabélák egész könnyen ol-ajátith itják úgy az olvasá-t, Írást, mint a számolást. A tanfolyam e hó elején nyílt meg s tart márciusig. A tanítói személyi pótlékok. Az uj népiskolai törvény órtelméb ti oly tanítok, akik a tanügy terén hosszabb deig < rdemes munkásságot fejtettek ki, a nyugdíjba is beszámítandó 200 korona személyi pótléi. ban részesíthetők, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a közigazgatási bizottság felterjesztésére. A miniszter ezen jog gyakorlása tekintetében zsinórmértékül közli a közigazgatási bizottsággal, ho .y ilyen természetű személyi pótlékra elsősorban o'y tanítók terjesztendők fel, akik egy helyben h sszabb ideig működnek, anélkül azonban, hogy igazgatók lehetnének. Tehát az elemi iskolai igazgatók rendszerint nem veendők figyelembe a közigazgatás’ bizottság által, illetőleg személyi pótlékra való részesítésre nem ajánlandók. A törvény ugyan nem tiltja, hogy igazgatók is részesíthetők legyeitek ezen személyi pótlékban, azonban feltótIoiifiI figyelmen kívül hagyandók azak az igazgatók, akik igazgatói pótlékban már részesülnek. H t r e k. Karácsony. A szeretet ünnepe, a legszebb ünnep a világon. Ma virradt ránk vigasztaló fényességével, öivendeztető ragyogásával . . . Kigyultak a szent fa ágai, csőd is szépsége Meseország kellős közepébe varázsolta." nemcsak a kicsinyek, de a felnőttek lelkét is és ált itatós hálával eltelve álljuk körül a betlehemi kis Jézus szegénységében is oly voltak az ünnepi éjféli misén, amely az Ur szüle tése emlékére van szentelve, eltöltötte a lelkeket poétikus hangulattal a bibi sás idők nagy eseménye iránt . . Kigyult lelkünk egén a betlehemi fényes csillag s földi létünk ködös útvesztőin át elvezetett az Istenember alázatra intő bölcsőjéhez, hová tér den zarándokoltak annak idején a keleti bölcsek is ! . . . Betlehemi csillag! . . . Ragyogj felettünk életünk minden óráján, hogy szorongattatásain k napján megtaláljuk az utat mindenkor a betlehemi jászolhoz! . . . Ünnepeljük méltó lélekkel a Megváltó születésének szent ünnepét! . . . Karácsonyi ruhakiosztás. A szegény gyerekeket felruházó egyesület e hó 22 ón tartotta meg, a karácsonyi ruhakiosztást. Ez alkalommal megjelent Dory Pálnó társelnök, dr. Lindeuberger János disz- elnök és többen. Felruháztak 25 leányt és 12 fiút. Dr. Lindenberger János a kiosztás előtt megható beszédet intézett a gyermekekhez. A jándékoztak dr. Jantsovits Erailné 6 pár harisnya, Goldberger üzlet 12 pár harisnya, Gyu'ai Kötő- és Szövőgyár 24 pár harisnya és Sckvimmer üzlet 25 drb zsebkendőt. A kegyes adakozóknak ez utón mondunk hálás köszönetét. A vármegyei állandó választmány közvetlenül a közgyűlés előtti napon, rehát e hó 28-án tartja második ülését. A folyó hó ll-án tartott állandó választmányi ülésen a költségvetésen kívül a ke- vésbbó fontos ügyek tárgyaltattak le, úgy, hogy a mintegy 160 tárgyú közgyűlési ügyek legnagyobb része a 28 ki állandó választmányi ülésen fog elő készíttetni. Kinevezés. A tegnap reggeli posta kellemes krisztk-ndtit hozott Bandhauer György pénzügyi számtanácsosnak. A pénzügyminiszter ugyanis kinevezte a VII. fizetési osztályba pénzügyi taná- ossá. A pénzügyigazgatóságok hatáskörének megszorítása. Napjainkban, amikor minden illetékes forum a decentralizáció elvét hirdeti s tartja megvalósi- tandónak, méltó csodálkozást kelthet a pénzügy- ministernek a napokban kiadott egyik rendolete, amely az alája rendelt igazgató hatóságok amúgy is szűk keretbe szorított hatáskörét még jobban megnyirbálja. Szomorú jele az időknek, hogy már nem képes kielégíteni a pénzügyminister a jelentkezők igényét az eddig rendelkezésére álló hivatali állások adományozásával, s kénytelen közvetlen rendelkezése alá vonni a legcsekélyebb jelentőségű állások betöltését is, nehogy a befolyásos protek- torokat üres kézzel kelljen elbocsátania. A pénzügyminister ugyanis az 1889. évi julius 13-án 723. P. M. szám alatt kelt körrendeletének azt a részét, mely a segélydijas és díjtalan kir. adóhivatali gyakornokok kinevezését és ezen állások betöltését, s áthelyezését a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe utalta, a folyó hó 20-án kelt rendeletével hatályon kivül helyezi és a segélydijas és dijtalan adóhivatali gyakornokok kinevezését, áthelyezését minden esetben magának tartja fenn. A képviselőtestület folyó hó 7-én rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A Bicerén épitendő tanyai iskola telkének megvételi ügye. 2. A magyarvárosi óvoda telekvételi ügye. 3. A városi taaács előterjesztése az állami elemi fiú- és leányiskola felépítés 'hez szükséges építési tőke kölcsönvétele tárgyában. 4 A gyulai postahivatal megkeresése postahivatal építése tárgyában. 5. Diósi József nyugalmazott számvevő kérelme segély megszavazása iránt. 6. A m. kir. államvasutak átirata a vasúti állomás mellett levő városi terület átengedése iránt. 7. Najmann György és társa ajánlata a homokbánya mellett levő telkük egy részének utc uszabályozás céljaira való átengedése tárgyában. Gyulavárosa államsegélye. A belügyminisztériumtól szerdán rengel érkezett rendelet kapcsán az értesítés, hogy Gyula rend. tan. városa 18,000 korona államsegélyben részesül ama kétmillió koronából, amelyet az országgyűlés a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok részére 1909 évre megszavazott. Közönségünk, amely : / lyek Gyula városára nézve is mértékadók. Eme megszorítások oly természetűek, hogy Gyula városa képviselőtestületének abbeli határozata, mely szerint az államsegélyt, mielőtt annak összegét tudta volna, teljes egészében a tisztviselői s kezelőszemélyzetének fizetéseinek javítására önként lekötötte, nein lesz érvényesíthető es pedig azért, mert Gyula városa tisztviselői és kezelőszemélyzetének egy- része oly javadalmazásu ma is, mint aminőt a miniszteri rendelet vonatkozó beosztása megállapít. Eme megállapitáson túlterjeszkedni, illetőleg uz államsegélyből magasabb fizetést adni, a miniszteri rendelet megtiltja. Csupán a rendeletben tnegálla pitott fokozaton alul levő javadalm ik és lakbérek folyósíthatok, tehát a 18 000 korona kereten belül; az ezeken felül maradó összeg a többször említett miniszteri rendelet értelmében a városi rendőrség fejlesztésére, közegészségügyi intézmények létesítésére (csatornázás, vízvezeték, stb.) vagy város- rendezési s fejlesztési célokra fordítandók, ezek is csak úgy, hogy a tényleges városi pótadó az államsegély felhasználása révén le nem szállítható. Ugyancsak a miniszteri rendelet értelmiben a 18,000 korona mikénti felosztására vonatkozólag a képviselőtestületnek előzetesen batározaiot kell hozni s ezen határozat 15 nap! felebbezési batáridő után az < setleges felebbezések kapcsán a vármegye alispánja utján a belügyminiszterhez jóváhagyás vegeit felterjesztendő. Az államsegély kiosztása, illetőleg tényleges felhasználása csak a belügyminiszter jóváhagyása után történhetik meg. A belügyminiszter egyébként kijelenti rendeletében, hogy a 18,000 koronát csakis a folyó évre utalványozta, a városnak, anélkül, hogy utóbbinak eme államsegélyre jövő évben jogigényé volna. A rendelet mellé különben a belügyminiszter a városok rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot is mellékelte, melyből kitűnik, hogy a belügyi kormány a váro sok segélyét nemcsak állandó jellegűvé óhajtja tenni, hanem ezen államsegélyt még fokozni is célozzp, és pedig o'yképon, hogy ezen államsegély idővel a mostaninak négyszeresére, tehát Gyula városát érdeklőleg 72,000 koronára fogna emelkedni. Ez tizonbin erősen a jövő zenéje. Nevezetesen att&l függ, minő lesz jövőben az akkori kormányok felfogása, s különösen, hogy az állami költség'e- tés az ily összegig fokozódó államsegély uyuj ására képes lei-z-e? Gyula városa színészete. Özv. Makó Lijosnó, a szegedi színtársulat igazgatónője, Anbius Sándor alispánhoz, — mint a színművészet pártoló egyesület elnökéhez,— kérvényt, küldött az iránt, hogy Gyula városában 1910-ik évi jituár 1 -tő október 1 ig térj dő időre, társulata részére színi e!ő- disok tartására kizárólagos engedély adassék. — Kérvényébe í feltótlenü kötelezi inigít, hogy az év fo'yamin legalább a szokásos 40 b;ríeres előadást lejátsza egy, esetleg két ciklusba). Kötelezi mtgát továbbá összes, — tehát mindazon tagjait Gyulára hozni s itt működtetni, kik ezidőszorint szegedi színtársulatának kötelékében vannak. Kérvényéhez mellékeli is a társulat névsorát, amely a következő : I. Ügyvezetőség: Almásy Endre művezető igazgató s főrendező, Szabó Káro'y titkár, Kun Richard karnagy, Kréiner Jenő, Mezey Andor rendezők, Szalay Károly ügyelő, Szilágyi Berta súgó, Kun Maliid jegypénztáros. II. Előadó személyzet: Baróthyné Julia anya, Felhő Rózsi szub- rett, Fodor Ella szende, Juhász Sáudornó komika, Kende Paula vígjátéki, Krémemé Lilly szubrett, Koppán Margit énekesnő, R. Nigy Aranka kolo- ratura, Szécsy Sári vígjátéki, Szőke Gizi énekesnő, Tóvölgyi Margit hősnő, Várnay Jauka naiva, Almássy Endre fiatal hős, Baróthy Antal jellem, Békefi Lajos tenorista, Csiky László hős apa, jellem, Juhász Sándor énekes, Kertész Mihály szerelmes, bonvi vaut, Iiemenes Lajos lyrai szerelmes, Krémer Jenő komikus, Mihó Láslsl ó naturburs, Mezey Andor baritonista, Nyáray Antal, énekes komikus. Pesti Kálmán komikus, Sümegi Ödön énekes, Szalay Károly s Yirágháti Lajos színészek. III. Segédszemélyzet: Csiky né Ida, Csanádi Mariska, Csige Ilonka, Dobó Sári, Morvát Irén, Hatvani Mariska, Iványi Ilonka, Kovács Irén, K. Komáromi Eszter, Rónai Sándorné, Szabó Ká- rolyué, Szendrey Olga, Szokol Margit, Virághátinó Flóra, Balog József, Csajághy Ferenc, Erődi Jenő, Hamvai Jenő, Koháry Pál, Molnár Rezső, R. Nagy Gyula, Pápai József, Pécskay Vilmos, Pásztóhy Ferenc, Rónay Sándor, Szabó Károly, Szabó Lajos, Vargha Viktor. Gyermekszereplők: Szabó Ilöske, Szabó Vilike. IV. Műszaki személyzet: Festő Hamvai Jenő 1 segéddel. Fcruhatáro : Szepessy Andor 3 segéddel. Szertáros: Jambrik Ferenc 4 segéddel. Disz- mester : Takács István 12 segéddel. Fodrász : Mar- tinyi Lajos. Zenekar. A m. kir ILI-ik kerületi honvédzenekar. A társulat repertoárja a gyulai szezon
