Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
1909. deczember 25. 9 az aiispin és főjegyző, polgári orvos pedig csak a tiszti főorvos lehet. Mivel azonban nevezettek minden sorozó járásba nem mehetnek ki, ennélfogva a közgyűlés jelöli ki ima sorozó bizottságok polgári elnökeit és orvosait, amely járásokban a fent nevezettek — a közérdek sérelme nélkül — nem működhetnek. A jövő évi fősorozás tervezete még most van megállapítás alatt. Hogy azonban a tősorozás rendes időben — március és április hónapokban — meg lesz-e tartható, az a jelenlegi zavaros közállapotokat tekintve, nagyon kérdéses. A vármegyei közúti költségvetés ügyében a tárgyalások még most sincsenek lezárva. A kereskedelmi miniszter ugyanis ragaszko- dik ahhoz, hogy mivel a közúti alap— nézete szerint — nem képes azt a terhet fedezni, amelylyel a beruházási hitel terhére kiépítendő utak költségeihez hozzájárulni tartozik, illetőleg azzal szemben 400,000 korona hiánya van, az építési programmot ennek megfelelően dolgozza ár, illetőleg azt redukálja. A vármegye azonban ezzel szemben azt erősíti, hogy a szükséges fedezetet előteremteni képes. Ez a vita csakis úgy lesz eldönthető, ha a vármegye az ő számításának helyességét azzal lesz képes igazolni, hogy a szükséges kölcsönt valamely pénzintézet — a megfelelő fedezet alapján — a vármegye részére nyújtani hajlandó lesz. A törvényhatóság előreláthatólag ily értelemben fogja alispánját utasítani. A közgyűlésnek gondoskodni kell azon 25,000 korona fedezéséről is, amely az öcsödi hid padozatának újból való kicserélésére szükséges, a melyre azonban a miniszter nem hajlandó póthitelt engedélyezni, illetőleg a költség- vetésből ezt a törölt tételt visszaállítani nem akarja. A ragadós bajok és a gümőkór elleni védekezésről alkotott megyei szabályrendeletet a belügyminiszter — két év után — pótlások végett visszakiildötte a megyének. Ezek felett fog a közgyűlés most határozni. Reméljük, hogy a módosított szabályrendelet felülbírálása a belügyminisztérium részéimmár méltán országos hitű vármegyei közkórháznak régóta közszükséget képező fejlesztése mihamarabb megtörténjék. A vármegye alispánja által bekivánt ajánlatok közzül — tudomásunk szerint — a Pesti Hazai Első Takarékpénztáré a leg előnyösebb. Az építési munkálatokra az árlejtés jan. 3-án tartatik meg. Hallomásunk szerint a vállalat elnyerése iránt igen sokan pályáznak s igy remélhető, hogy az építésnél megtakarítások lesznek. Ez igen kivánatos is volna, mert az uj épületek berendezési költségei is tekintélyes összeget, emésztenek tel, amire pedig a felveendő kö'csön kellő fedezetet csak szűkén nyújt-. A közigazgatási bizottságból ez év végén Dombi Lajos, Haraszti Sándor, Morvái Mihály, dr. Török Gábor és Var-ágh Béla lép nek ki s igy ezen tagoknak helyei kerülnek a közgyűlésen betöltés alá Mint minden választás, úgy ez is, nagyobb érdeklődést kelt, bár ezúttal — tudomásunk szerint — nem forognak fenn oly körülmények, amelyek a választási harcnak a rendesnél erősebb fegy vérekkel való lefolytatását tennék jogosulttá. A megyei földadóbizottság 12 rendes és ugyanannyi póttagjának megválasztásánál, a választási küzdelemnek erősebb megnyilvánulására van kilátás és ezt a bizottságnak igen fontos s a vármegye lakosságát közelről érdeklő hatáskörénél fogva megokoltnak is tartjuk. A bizottság tagjai a törvény értelmében a vármegye nagy-, közép- és kisbirtokosaiból arányos számban választandók ; a választásnak nem kell feltétlenül vármegyei bizottsági tagra esni. A választás — amint tudjuk — kellőleg előkészítve kerül a közgyűlés elé, mert az alispán úgy a községektől, mint a vármegyei gazdasági egyesülettől előzőleg véleményt kért be, a megválasztandók- nak arravalósága és hozzáértése tekintetében. Különben a választás fontosságára, a miniszter rendelkezéséhez képest, a bizottsági tagok figyelme külön is felhivattott. A sorozó bizottság polgári elnökei és orvosai a törvényhatóság által jelölendők ki ; alapelviil szolgál, hogy a polgári elnök, csak rő! nem fog olyan feltűnő késedelemmel történni mint addig. A törvényhatósági átiratok közzül csakis Fej érv ár meg gének tíz a körirata fog nagyobb érdeklődést — sőt vitát — kelteni, amely azt célozza, hogy Kossuth Ferencnek a törvényhatóság bizalmat szavazzon. A tárgysorozat pontjai között szerepel Salacz József szolgabiró nyugdíjazási ügye, is. Jelen esetben az a körülmény tarthat felemlitésre számot, hogy a nyugdíjazás hivatalból való eljárás alapján történik, amire — tudtunkkal — a vármegyében még nem volt példa A szakbizottság nevezettet súlyos természetű betegsége miatt, munkaképtelennek nyilvánította s ezen vélemény alapján kell a nyugdíjazás kérdésében a közgyűlésnek határozni. Épen nincs kizárva, hogy a törvény hatóságnak a nyugdíjazást esetleg kimondó határozatát az érdekelt fél megfelebbezi, amely esetben az ügy további elintézése érdekesnek Ígérkezik. Az automobil forgalom szabályozása iránt való előterjesztés a törvényaatosági bizottság egyik határozatának folyománya. özv. Debreczeny Endrónó — akinek a férje 8 évig volt a gyomai járás főszolgabírója — 17 év után beíolyamodik a megyéhez, hogy férje jogán évi 960 korona özvegyi segélyt folyósítson nemcsak a jövőre, hanem idevonatkozó igényét még a múltra nézve is fenntartja. A kérelem — amint mi az ügyet ismerjük — nem bir törvényes alappal, mert özv. Debreczenyné az akkori nyugdijszabályrendelet határozmányai szerint midőn özvegyi ellátási igénye megnyílt volna, ellátásra nem formálhatott jogot s idevonatkozó kérelmével minden hatóságnál jogerősen el is utasittatott azért, mert azidőben az özvegyi ellátás alapját a férjnek legalább 10 évi szolgálata képezte, férje pedig csak 8 évig szolgált. Az igaz, hogy jelenleg a férj 5 évi szolgálata elegendő arra, hogy az özvegyi ellátás megállapittassék, ez a rendelkezés azonban visszaható erővel nem bir. Az alispán előterjesztései közül felemli- tendőnek tartjuk az utkaparók drágasági pótlékát. A jelenlegi nehéz megélhetési viszoközbe a fehércselédekkel, lányokkal, fiatal menyecskékkel szót válthatott. Mert Gugolákné a fiatalok után élt. Jobbantnondva a fiatalemberek után. No, nem kell rosszat gondolni. Ő már nem volt arra- való. Régen ? Az más . . . Most csak úgy elbeszélget velük. Segit rajtuk, összehozza őket. . . Ha egy-egy szép lány cseperedik fel a faluban, vagy takaros kis menyecske kerül, csak neki szólnak a fiatal urak Nem is mondanak többet,* csak ennyit : De szép, de kivánatos . . . Nem sajnálnék érte ennyit, annyit. Ilyenkor Gugolákné hunyorgat a szemeivel s megkeriti őket. Mindig megkeriti. Vagy előbb, vagy utóbb. Néha csak egy selyemkendőbe, pár koronába kerül. Máskor többe . . . — Ki milyenes — szokta mondani. A patikába sűrűn betekintett. Nemcsak az al- körmös irányában, ami rendesen kijáró kommen- ciója volt, hanem a patikusnak, ki izmos, vérmes ember volt, mindig került valami megbízása. Tehette. Volt miből. Száz hold földből sokféle passzió hasad. Bencze Vince is a patikus földjéből bérelt két holdat . . . Erre a két holdra gondolt a patikus, mikor Julisra vetette a szemét. Meg is mondta Gu- goláknénak, hogy minden áldozatot meghoz, csak sikerüljön . . . Gugolákné megértette a patikust. Került-for- dult Beszédbe ereszkedett Julissal. Később kalárist, selyemkendőt, fülönfüggőt vitt neki. De a lány nem hajolt. A csecse-becsékre rá se nézett . . . Bántotta ez a nagy álnatatosság a patikust. Mi lehet az oka ? Gugolákné kitapogatta azt is. Legény van a dologban. Árva Jóska, a talált gyerek, ki a falu kenyerén fél kondási minőségben — Szamárság ! Az apját kell elővenni ! — igy a patikus. Elő is vették. Gugolákné beszélt vele. Simán, szépen, okosan. Egy esztendei szolgálat fejében övé lenne a két hold árendás föld örök áron . . Hogy nőtlen embernél szolgál ? Hát azután is csak kell takarítás ! — A föld megér hatszáz pengőt, ha nem nyolcat . . Bencze Vince elvörösödött. — Nem portéka az én lányom ! Aztán elgondolkodott Később még hozzátette : — Nem urnák neveltem . . . Egy másik alkalommal, hogy Gugolákné megint a földre célozgatott, mérgesen rákiáltott ? — Te vagy a cenzár ? A kerítő ? — Nono . . . — Hát azt mondtam, hogyha ilyen böcstelen a szándékod, hát kitakarogy 1 Gugolákné nem volt az az asszony, aki egykét hangos szótól megijed. Igaz, hogy azt is észrevette, hogy Bencze Vince fejébe nagy léket ütött a két hold föld. Og-móg magában. Megrántotta hát a vállát : — Mi rosszat akarnék én ? Csak jónak mondtam a földet. Hát nem jó ? Te tudhatod legjobban. Hisz harmadéve van a kezed alatt. Ha az enyém lönne, még a fejem se fájna. Két hold jó termő ! ? Még embört is kapnék . . . Akár lovat is lőhetne mellette tartani. Kettőt. Baj az ? Ha neköd nem kő, majd akad más gazdája . . . Szedte-vette sátorfáját, a motyóját s kifordult a házból. Bencze Vince utána nézett — Elmögy . . . Hadd mör^ynyön . . . Megállt a szoba közepén. — Két hold . . . Saját föld . . . Legyintett egyet a kezével. — Derága . . . Julis az udvaron söprögetett. Gugolákné hozzáfordult : — Jó dolgod lönne . . . Kisasszony . . . uri- dáma ... A Jóskát mondod ? Azt viszik katonának. Három évre. Tenger idő . . . Addig a Jóska gondol százat, meg egyet ... Az apádoh is segítené . . . Gyermeki kötelesség ... A pap is azt prédikálja... Micsoda kommenció ! ? Az apád gazda lönne, te mög kisasszony . . . Julis restelkedve huzgálta meg a kötője szélét: — Akkor is csak ilyen ruhába járnék . . . — Jól van már. Vigyorgott a vén csont s lopva elővett a kosarából egy arany láncot. — No, tödd a nyakadra. S mire Julis feleszmélt, a lánc már ott csillogott a nyakán Gugolákné összecsapta a két kezét : — Jaj, de szép ! Julis elvörösödött. A hideg lánc perzselte a bőrét. Hirtelen odakapott a nyakához, ujjait bele- akasztotta a láncba s aztán . . . nem rántotta meg . .. Elszakadna. Elfordult, hogy kikapcsolja. Gugolákné felhasználta ez a pillanatot s elosont Julis sehogysem akadt a kapcsoló nyitjára. Kigombolta hát az ingvállát s aláeresztette a csillogó jószágot. Ne lássa senki . . .
