Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
6 BÉKÉS 1909. november 7. jén volt jegyzője — Popovics Szilveszter főszolgabíró mondta. Az ünnep este 7 ór kor a testület helyiségében veszi kezdetét. Békés község betonjárda építési ügyében, a község tudvalevőleg akép határozott, hogy a beton járdát a vállalkozótól átvette. A községnek ezt a határozatát a törvényhatósági bizottság dr. Telegdy Lajos községi ügyész felebbezése dacára, aki azt állította, hogy a betonvastagsága vékonyabb, mint az szerződésszerüleg ki volt kötve, helybenhagyta. A belügyminiszter azonban nevezett ügyésznek felebbezése következtében, mielőtt a felebbezés ér demében döntött volna, elrendelte a beton vastagságának az államépitészeti hivatal által való felülvizsgálását. A belügyminiszternek döntése a törvény- hatósági bizottság által hozott hatírozat ellen beadott felebbezésre a megtartott felülvizsgálat után, most érkezett le. A miniszteri rendelet szerint a hozott alsóbb fokú határozatok feloldattak és uta- sittatott a község és a törvényhatóság, hogy a betonjárda átvételének kérdésében, a közúti kerületi felügyelő által megtartandó vizsgálat eredményéhez képest újabb határozatot hozzanak. A közúti kér. felügyelő által megtartandó felülvizsgálaton úgy Pöppel Gyula volt államépitészeti hivatali főmérnöknek, aki a betonjárdát első ízben vizsgálta fö ü1, és amelynek alapján a község a járdát átvette, mint az államépitészeti hivatal főnökének részt kell venni. A belügyminiszter a feloldást azzal indokolja, hogy az általa elrendelt és legutóbb az államépiszeti hivatal főnöke által megtartott felülvizsgálat szerint a kérdéses betonjárdák vastagsága, a szerződésszerű megállapodástól eltérő 1 eg általában 1'87. mig a kapubejáróknál 2 8 mmóterrel vékonyabb s mivel igy ellentmondás van a már megtartott felülvizsgálatok eredménye közt, azokból szükségesnek látta a betonvastagságának a közúti kér. felügyelő által való megállapítását. A békési református egyháztanácsnak a múlt hó 31-ére hirdetett gyűlése dr. Török Gábor presbiter azon kifogására, hogy a meghívók a törvény megszabta időben nem küldettek szót a tanács tagjainak, elmaradt. Az elnökség ennélfogva újabb gyűlést hivott össze, mely folyó hó 2 án délelőtt 10 órakor Kecskeméti Ferenc lelkész elnöklete alatt tartatott meg. A gyűlésen a következő ügyek nyertek elintézést: 1. Tudomásul vétetett az esperes azon körlevele, melyben tudatja az egyháztanács csal, hogy az egyházkerület folyó hó 23-án Debrecenben gyűlést tart. 2. Felolvasztott az egyházra - gyének a Faragó László főgimiáziumi tanár meg- állandósitása ügyében hozott végzése, melyb n a főgimnázium költségvetésének beterjesztéséie és nyilatkozattételre szólítja fel az egyháztanácsot a felől, hogy Faragó László tanár már meg volt, vjgv pedig ujonnin rendszeresített tanszékre állandósit- tatott-e meg. Az egyháztanács a végzés utóbbi részét illetően kimondotta, hogy Faragó Lísz'ó a Sélley Péter főgimn. tanár nyugdíjazásával megüresedett tanszékre állandósiitatott meg. Elhatározta egyszersmind, hogy e nyilatkozatát s a főgimnázium költségvetését a folyó hó 23 iki egyházkerületi üléshez terjeszti fel. Kertész Lajos füszerkereske- dőnek megengedte, hogy az egyháztól bérelt üzlet- helyiségében korlátolt mennyiségben (pecsételt palackokban) italt árusíthat. Yégül Szathmáry Gábor közs. első jegyző, presbiter indítványára 32 szóval 5 ellenében kimondotta, hogy a Nyárády Líszló békési lelkészszé választását megsemmisítő egyház- megyei határozatot az egyházkerülethez megfelebbezú Törley PEZSGŐ. Közgazdaság. Iparosok értekezlete Az ipari életnek a mindinkább súlyosbodó megélhetési viszonyaiban rejlő okok, valamint az egész országban, de főképp a helyi társadalmi és közgazdasági viszonyok hol egyik hol másik szakmát indítják azon körülményre, hogy időnként együttes értekezleten hallják azon módozatokat, melyekkel meg-meg ujuló bajaikon segíthetnek. E célból hívja fel iparosaink és az érdeklődők figyelmét a helyi szabóiparosok szövetsége, hogy az e hó 14 én vaeárnap délután 3 órakor a városháza nagy-termében tartandó értekezletre megjelenni szíveskedjenek. Előadó Ulhmann Jákó a fővárosi „Szabó Hírlap“ agilis szerkesztője. A Fekete-körözsi remetei hid építésének kérdésében legújabban az említésre méltó mozzanat történt, hogy mivel Biharvármegye a hid költségeiből az őt terhelő rész fedezetének kérdésében határozott, B íkésvármegye alispánja felirt a kereskedelmi ministerhez, hogy a hid építési munkálatainak végrehajtását most már sürgősen engedélyezze. Államsegély. A földmivelésügyi miniszter a tél folyamán rendezendő 12 háziipari tanfolyamra, valamint a már kiképzett munkások téli foglalkoztatási költségeire és pedig nyers anyag beszerzésére 2900 korona államsegélyt engedélyezett. A békéscsabai lőszerraktár kibővítését a honvédelmi miniszter elrendelvén, e célból a helyi vegyes bizottság a tervek elkészítése és megállapítása végett az alispán által legközelebb össze fog hivatni. Utátadások. A békéscsabai felüljáró létesítésével kapcsolatosan a vasút által elkészített feljáró utak átadása, illetőleg a község és a vármegye által való átvétele, október 30-án történt meg. Az átvétel azonban csupán feltételes hatályú, ameny- nyiben, tekintettel a feljáró utak magas töltéseinek folytonos sülyedósére, úgy a vármegye mint a község képviselői fenntartották azon költségeknek a vasút részéről leendő visszatérítéséhez való jogukat, amelyen három éven át, a töltések ülepedéséből kifolyólag szükséges javítások és helyreállítások következtében előállanak. Magán a hídfőn csupán a burkolat jókarban tartása és a hid ut- lapályának tisztántartása terheli a vármegyét, minden más költség, igy a világítási költségek is, a vasút által viselendők. Minthogy a vasút képviselői a hídfeljáróknak korlátlanul leendő átvételéhez ragaszkodtak, ennélfogva ebben a vitás kérdésben a felsőbb hatóság fog dönteni. A mezöberényi vasúti állomás kibővitéso folytán a vasúti" átjáró, amely a pálya másik oldalán levő községi temetőhöz vezet és általában nagy forgalmat bonyolít le, oly módon helyeztetett át, hogy annak folytán másfél kilométerrel hosszabb utat kell tenni. A vasút a kérdéses utat elkészítvén, annak átvétele e hó 3-án történt. Az utátvóte- Mezőberény község részéről szintén csak feltétele sen történt, mert a községnek többrendbeli észre vétele volt, amelyeknek te jes'.tésére a vasút magái kötelezte is. Mezőberény község lakói erősen elé g'detlenek amiatt, hogy nekik az utáthelyezés folytán igen nagy kerülőt kell tenniök és ennek az elégedetlenségüknek az eljárás alkalmával kifejezési adtak és el is kell ismerni, hogy a panasz értheiő. Éppen ezért most azzal a teivvel foglalkozik a község, hogy legalább a gyalog közlekedés lebonyolítására a régi átjáró helyén fö d alatti átjáró lé'e- sitését fogja kérni a vasúttól. Úgy 1 átázik, hogy ennek a méltányos kérelemnek teljesítése a vasú részéről nem fog nagy nehézségbe ütközni. A vármegyei erdészeti albizottság fo'yó l ó 2 án tartotta ülését Ambrus Sándor ali.-pán elnöklete alatt, amelyen az erdőfelügyelő Kolosy Gyulán kivül jelenvoltok : Dombi Lajos bizottsági tag és dr. Daimel Sándor főjegyző, mint e'őudó. Az ülés egyik tárgyát képezte Gyula város kérelme az iránt, hogy a tulajdonát képező mintegy 300 hold kiterjedésű erdejét kiirthassa. A város azzal indokolta a kérelmét, hogy erdeje a talaj szárazsága folytán pusztulásnak indult, úgy, hogy abból nagyon hosszú idő múltán, vagy talán sohasem lesz semmi jőve delme, holott a városnak, tekintettel közismert szorult anyagi viszonyaira, igen nagy szüksége volna arra a jövedelemre, amelyre számíthatna az eset ben, ha az erdő kiirtása következtében az erdő talaját szántóföld gyanánt értékesíthetné. Az erdészeti bizottság a kérelem teljesítését nem véleményez', illetőleg a kérelmet azzal a javaslattal terjesztette fel a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az erdő kiirtását ne engedélyezze. A bizottság határozatát az erdőfelügyelőség és állami erdőhivatal meghallgatása után hozta meg. A szakvélemények szerint a város kérelmében felhozottak nem felelnek meg a valóságnak, sőt ellenkezőleg, az erdő megfelelő ritkítás mellett egyike a legszebbeknek, amelyek az alföldön találhatók. Nem teljesítette a bizottság a városnak azt a kérelmét sem, hogy a szanatóriumnak adományozott u. n. Lugos-erdő után a város terhére előirt mintegy 300 korona erdőke zelósi költség leírassák, illetőleg töröltessék. Az elutasítást azzal indokolta a bizottság, hogy a fennálló szabályok szerint a városnak az elengedést az 1904. évi 5 éves kivetés alkalmával kellett volna kérelmezni, azonban a város ekkor, dacára annak, hogy az erdőt már az előző évben ajándékozta a szanatóriumnak, felszólamlással nem élt, igy tehát a visszatérítés iránti joga elévült Az aranyfuru pillangó pusztításai elleni védekezés alkalmából felmerült 397 korona költségnek az országos erdei alapból leendő megtérítése iránt Gyula váró* által benyújtott kérelem pártolólag terjesztetett fel a földmivelésügyi ministerhez. Ezenkívül az állami kezelésben levő erdők következő öt évi kezelési költségeinek kivetése és behajtása tárgyában, valamint a dobozi úrbéresek tulajdonát képező ndők üzemátvizsgálási munkálatainak ügyében történt döntés a bizottság részéről. Bőripari kiállítás a technológiai iparmuzeumban. A technológiai iparmuzeum igazgatósága f évi december hóban megnyitandó és a jövő év április hó végéig tartó bőripari kiáiIi ást rendez. A kiállítás célja a hazai kis bőripar fejlesztése, amit a kiállítást rendező igazgatóság két utón igyekezik elérni. Nevezetesen kiállításra kerülnek a bőrlp ir- ban (timáriparban, bőieserző, cipész, kaptafavágó, fasarok készítő, bőröndös, bőrdíszmű, szijgyár ó, nyerges, kezlyü, szűcs stb. iparban) használatos összes kisipari gépek, eszközök és egyéb kellékek. Másrészt, hogy az iparosoknak alkalmuk legyen e gépekkel és eszközökkel való bánást és az ezeken támadt kisebb hibák javítását is elsajátítani ré- részükre 4—G n^pig tartó gépkezelői tanfolyamok szerveztetnek, amelyeknek látog itására a vidéki iparosok mérsékelt áru vasúti jegyet kapnak. A gépek elhelyezéséért térdijat nem szednek; a kiá'- Iifásra kerülő tárgyaknak a budapesti állomásokró és oda visszaszállítását az igazgatóság ingyenesen végezteti. Mindenképpen indokolt, hogy bőrip árosai tik e kiállításon minél nagyobb számban j Menjenek meg Törvényszéki csarnok. Lemondás. Dr. Nekula Gyula a szeghalmi kir közjegyzőségről lemondván, az aradi közjegyzői kamara az állás betöltéséig Kratochwill Gyula békési közjegyzőt nevezte ki helyettesül. Hivatalvizsgálat. Gálbory József törvényszéki elnök az elmúlt héten befejezte a törvényszék területén lévő járásbíróságok megvizsgálását s az ügykezelést mindenütt példás rendben találta. Esküdtszéki tárgyalások. Rablás. Az 1909. évi Ill-ik esküdtbirósági ülésszakot november 2-án reggel nyitotta meg a gyulai kir törvényszék B. Szabó József ügyével. A tárgyalást V. Szakmáry Arisztid elnök vezette, Kurcz Antal és Tóth Ferenc törvényszéki bírák és Dr. Vangyel Szilárd jegyző részvételével. A közvádat Dr. Liszy Viktor főügyészi helyettes képviselte, a védelmet Lusztig István ügyvédjelölt látta el. A lefolytatott eljárás során az esküdtek Dr. Tardos Gáspár íő- nöklete alatt Frailer Gyula, Scheibert András, Fischer Ignác, Achim Tamás, Schmidt Antal, C-\ Balog István, Braun Hermann, Frnda Mikló--, Madarasi László, Dán József és Csenger László. — 7-nél több igen szavazattal bűnösnek mondták ki vádlottat abban, hogy Gyulán, 1909. junius 6—7 közti éjjel, a Bárdos-hid közelében, Braun Simont egy bottal fejbevágta s amikor ez elszédült, a pénztárcáját 190 korona készpénzzel elvette, amiért is a bíróság a törvényt alkalmazva, vádlottat a btkv. 344 § ába ütköző rablás büntette miatt 5 (öt) évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet jogerős. Ugyancsak 2-án délután került tárgyalásra Szpevár Mátyás ügye, aki Békéscsabán 1908. október 25-én este Csajtai Istvánt torkon ragadva, a földre teperte és 40 fillér készpénzét elvette. A tanácstagok ugyanazok voltak, akik a délelőtt folyamán lefolytatott tárgyaláson is résztvettek, a vádlottat Dr. Martos József ügyvéd védte, mig az esküdtszék Dr. Schiff Jenő főnöklete alatt, a következő tagokból alakult: Frailer Gyula, Prág Bonifác, Madarasi László, Cs. Balog István, Dr. Müller Jenő, Kalocsa István, Csenger László,
